2025 - Kóródi Bence Gábor Oktatási Hivatal – A digitális tartalomszolgáltatás újdonságai és a megújuló hagyományos
taneszközkínálat eredményei szekció összefoglalója
Kóródi Bence Az Oktatási Hivatal akkreditált oktatási tartalmainak gazdag tudástára – Új lehetőségek és megváltozott kihívások című előadásában elmondta, hogy a Hivatal állami tankönyvfejlesztésének eredményeként mára már egy igen széles tudástár áll a köznevelés rendelkezésére. Ez a széles, minőségbiztosított termékskála azonban új kihívásokat is magában rejt. Mire tudjuk használni az oktatási tartalmaknak ezt a megbízható adatbázisát? Mire az ennek során felgyűlt, jogilag védett és jogilag rendezett, harmadik fél felé felhasználásra nem átengedhető tudásvagyont? Hogyan bánunk vele? Meg kell határoznunk a további fejlesztések és az utógondozás-fenntartás lehetséges irányát is – a technológiai innovációk és a változásban lévő felhasználói attitűd miatt, természetesen a tartalmi szabályozók messzemenő figyelembevételével.
A főosztályvezető rámutatott, hogy ebben a leggyorsabb és leghatékonyabb irány az lehet, hogy a digitális tartalomfejlesztésre egyre nagyobb figyelmet fordítanak. A digitális tartalom jóval átjárhatóbb és könnyebben kezelhető ugyanis mind horizontális (a tantárgyak és a tantárgyköziség), mind pedig vertikális edukatív irányban (évfolyamok és iskolafokok között), a kompetenciákról és a részképességekről nem is szólva. A digitális világnak ezt az edukatív, élménypedagógiai részét kell támogatni, erősíteni a gyerekek számára az akkreditált digitális tananyagokkal, hogy minél nagyobb tanulási motivációval és hozzáadott pedagógiai értékkel tudjanak boldogulni a későbbiekben, felnőtté válásuk során.
Kóródi Bence rámutatott, hogy a taneszközök egy részével való munkálkodás az utógondozási-fenntartási feladatokra összpontosít jelenleg. A 2020-ban fejlesztett, az első, ötödik és kilencedik évfolyamok számára készült taneszközök tankönyvvé nyilvánítási engedélye ugyanis lejárt. Ezért ezeket a tankönyveket egyrészt be kell nyújtani hosszabbításra a jegyzéken tartás és a rendelhetőség érdekében, ami egy részletes vizsgálatot von maga után. Ekkor ugyanis a kirendelt szakértő nagyon komoly értékelőlap és szigorú értékelési szempontok szerint vizsgálja a könyveket. Másrészt meg kell nézni a tankönyveket a szakmai tartalmuk felől, és ellenőrizni szükséges a kiadáshoz szükséges szerzői és felhasználási jogokat is. Ezek utógondozása a fenntartás, azaz a rendelhetőség és az ingyenes letölthetőség érdekében viszont nagyon fontos alapfeladat.
A másik fontos része a tananyagfejlesztésnek azon innovációknak a sora, amelyet folyamatosan végez a Tananyagfejlesztési Főosztály az oktatás-nevelés sikeressége érdekében.
A QR-kódok használata a papíralapú termékekben állandó folyamattá vált az utóbbi évek során a szakterület életében, ahogy a digitális termékskála bővül és gazdagodik. Sem kéretlen tartalom, sem pedig nem biztonságos helyre mutató link a QR-kódok esetében viszont nem merülhet fel, mert a QR-kód a Nemzeti Köznevelési Portál biztonságos felületére mutat, és azt folyamatosan belülről tudják a kollégák ellenőrizni és módosítani annak érdekében, hogy ugyanaz a tartalom jelenjen meg a link alatt vagy arra kattintva, illetve azt beolvasva. A kinyomtatott könyvben található kód tehát akár évekig, bekönyvtárazva is érintetlen és változatlan marad a belső korrekciók következtében.
Az NKP SNI blokkja az akadálymentesítés mellett az olyan, egyébként ép értelmű gyerekek számára is támogatást, felzárkóztatást és fejlődési lehetőséget nyújt, akik esetén másfajta problémák adódnak, és ez nyilván fordítva is igaz: a két terület az online felületen könnyedén összeölelkezik.
Végezetül a főosztály vezetője bemutatta azt a digitális pedagógiai asszisztenst, amely új kihívást jelent a tanulók, a diákok és a pedagógusok mindennapjaiban. Ez nem más, mint a mesterséges intelligencia. Ez a technológiai vívmány azonban számtalan előnye mellett kockázatokkal is járhat. Rámutatott, hogy a mesterséges intelligenciát nem tiltanunk, hanem azzal foglalkoznunk kell, be kell emelnünk valamilyen szinten az edukatív tartalmaink világába. Az a pilot szakaszában lévő OH-s MI-fejlesztés, amelynek kidolgozását egyelőre elsősorban informatikai értelemben, de a Digitális Tananyagfejlesztési Osztály szakmai-pedagógiai támogatásával, szakmai tesztelésével és szakmai vezetésével indított el a Hivatal, arra törekszik, hogy egyrészt minél kevesebbet „hallucináljon”, hogyha kérdezik, de minél inkább a biztonságos tananyag felől, annak szintje és mértéke, mélysége és hitelessége felől tudjon válaszolni. Ennek megvalósítása érdekében az NKP-n lévő, biztonságos, edukatív tudástár feltanításával működő alkalmazást fejleszt az OH. Ennek a digitális pedagógiai asszisztensnek a neve „Tekla”. Még nagyon komoly pedagógiai szakmai és elmélyült programozási munka kell ahhoz, hogy a tanulás támogatásába be lehessen vonni majd ezt az alkalmazást, amely a minőségbiztosított tananyagtárra épül, és amelynek tesztelése ígéretes eredményt mutat már jelenleg is. A jövő ugyanis ebbe az irányba mutat – a haladó hagyomány megtartásával együtt.
Kiss Gábor Az Oktatási Hivatal állami tankönyvfejlesztésének sokszínűsége – Innovatív elemek a megújuló termékskálában című előadásában az állami tankönyvfejlesztésben készített kiadványok innovatív elemeit foglalta össze. Minden tankönyv szerzője és szerkesztője egyaránt törekedett arra, hogy a lehető legtöbb módszertani és tartalmi újítást belefoglalják a tananyagba. Akár alsó tagozatos készségtantárgy vagy olvasás vagy matematika tankönyvről van szó, fontos, hogy mindegyik tanulóközpontú legyen, az adott korosztálynak megfelelő feladatokkal legyen ellátva. Egyrészt játékos feladatokkal, ugyanakkor a világra kitekintő problémamegoldó gondolkodással, különböző kompetenciák fejlesztésével gazdagítsa a gyerekeket.
A főosztályvezető rámutatott, hogy a kompetencialapú és differenciált tanulást segítő taneszközök készítése nem egyszerű feladat, ideértve a kiadványok szerkesztésével, megjelenésével járó munkát, a műszaki szerkesztést is. A kiadványok nagy része a Nemzeti Köznevelési Portál (www.nkp.hu) platformján is megjelenik okostankönyv formájában. Ezzel együtt a digitális taneszközök már más, digitális pedagógiai módszereket is előtérbe helyeznek. Elsősorban az interaktív tanulási élményt, a digitális tankönyvek sokszínűségét, a kiegészítő tartalmakat, az interaktív elemeket emelte ki, illetve azt, hogy az aktív tanulás támogatásával a papír és az okostankönyvek, digitális tartalmak együttes használatát biztosítja ez a nagy portfólió a pedagógusok számára.
Az átdolgozott matematika könyvekben egyre több hétköznapi, olvasmányos feladat található, amelyek segítik a gyakorlati megértést. Ezek mind olyan tartalmi innovációk, amelyek a hétköznapi életből vett példák tudományhoz, tudományos ismeretekhez való közelítését jelentik.
A tankönyvek szerkesztési módja is megújult a formai elemekkel együtt – a fogalmak magyarázatai, a definíciók jól elhatároltak –, ez valamennyi természettudományos tankönyvünkre jellemző. Ezen tankönyvek a digitális generációhoz igazodva modern, háromdimenziós ábrákkal, korszerű vizuális megoldásokkal egészültek ki, például a puhatestűek bemutatása is látványosabb módon jelenik meg, így a diákok jobban el tudják képzelni a médiatartalmakban megjelenő ábrákhoz hasonlóan a papírkiadványokban lévő tartalmi elemeket is. A képek és az illusztrációk minden esetben gazdagon alátámasztják a tartalmat, színesítik, kiegészítik azt.
A korszerű pedagógiai módszerek és módszertani innovációk azt mutatják, hogy amennyiben a tanulást valósághű, életszerű megközelítéssel, problémaközpontúsággal, sokrétű értelmezéssel, feldolgozással és játékos ismeretszerzéssel fedeztetjük fel a tanulókkal, akkor hatékonyabb lesz maga a tanulási-tanítási folyamat. A taneszközök erre lehetőséget adnak, mivel mind a módszertan, mind a tevékenységtípusok nagyon gazdag tárházát lelhetjük fel bennük.
Kiss Gábor az előadását a tankönyvkészítési folyamat részletes ismertetésével folytatta, a kézirattól és a szerkesztéstől a műszaki szerkesztők munkáján át egészen a gyártáselőkészítés és a gyártás bonyolult folyamatáig.
A főosztályvezető a felhasználás és a fenntartás nehézségeire is felhívta a figyelmet zárásképpen. Az állami tankönyvekben lévő képek, irodalmi művek szerzői-jogi területével kapcsolatban felmerülő feladatok érintik a képek, a zenei művek, a filmművészeti alkotások beszerzését, felhasználását és jogszerű módon történő publikálását. Számos jogszabály szabályozza ezt a tevékenységet és ez a terület folyamatosan fejlődik. Mindez kiemelt fontosságú a tankönyvkiadásban és a tananyagfejlesztésben, mivel kizárólag így lehet garantálni, hogy jogtiszta legyen a beszerzett alkotások, művek, képek, felhasználása. A beszerzési folyamat egy szerző esetén egyszerűbb, azonban annak elhalálozása után további 70 évig az örökösökkel folytatódik a jogátadási procedúra, a szerződéskötés és annak véglegesítése. Ez egy örökös esetén nem okoz különösebb nehézséget, több örökös esetén azonban a felsorolt folyamatok tovább hosszabbodhatnak.
Vitéz Annamária osztályvezető A pedagógia küldetése változatlan, a taneszköz új – Az új KSNI taneszközeink bemutatása című előadásában a Hivatal papír alapú fejlesztéseiről számolt be.
Az osztályvezető rámutatott, hogy az SNI tanulóknak fejlesztett kiadványok az 1–12. évfolyamig minden évfolyamot és tantárgyat lefednek (állami fejlesztésként a világon egyedülálló módon), úgyhogy nagyon széles a tárháza. Mindegyikhez van tanmenetjavaslat és jó részükhöz tanári kézikönyv is rendelkezésre áll, ezek a kiadványok oldaláról letölthetőek. Továbbá egy részükhöz a Nemzeti Köznevelési Portálon (https://www.nkp.hu/) is vannak digitálisan feldolgozott tananyagok, több mint 80 okostankönyv áll a gyógypedagógusok rendelkezésére.
A KSNI taneszközeink 1–8. évfolyamig, teljes tantárgyi lefedettséggel érhetőek el a tankönyvkatalóguson, szintén letölthető állapotban. Egy jelentős részük jegyzéken is van, és ingyenesen rendelhető, a normatívába belefér. Egy részük azonban az extra kivitel miatt nem fér bele a keretbe, ezek taneszközként, SNI eszközként rendelhetők meg a KELLO honlapjáról. Az extra kivitel egy tartós, többször felhasználható, akár fóliázott, mágneses, vagy matricás kivitelt jelent, dobozban tárolva. Mivel a KSNI-s gyerekeknél ezek nagyon-nagyon jól használhatók éveken át, javasolt egy-egy példány beszerzése azoknak, akik ilyen gyerekekkel foglalkoznak.
Felmenő rendszerben most ért fel a középiskolai fejlesztésekhez a Hivatal Nat2020 szerint, azaz a 9–10. évfolyamos KSNI tankönyvekkel folytatódott tovább a fejlesztés az előzmények szellemében. Öt fő tantárgy van ezen a két évfolyamon: kommunikáció, számolás-mérés, állampolgári ismeretek, életvitel és gyakorlat, környezet- és egészségvédelem. Akik a készségfejlesztő iskolába eljutnak, már elég jól fejleszthető gyerekek, de mégis rendelkeznek a KSNI-s jellemzőkkel, úgyhogy továbbra is úgy kell a tananyagokat megalkotni, hogy az ő fejlesztésükre ezek alkalmasak legyenek. Ezeket a kiadványokat az osztályvezető részletesen is ismertette.
Pintér Gergely, az Oktatási Hivatal Digitális Tananyagfejlesztési Osztályának vezetője a Digitális evolúció és mesterséges intelligencia a köznevelésben – A Nemzeti Köznevelési Portál legújabb fejlesztési irányai című előadásában átfogó képet adott arról, hogyan integrálja a hivatal a legmodernebb technológiákat a Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) és az okostankönyvek rendszerébe, bemutatva az elmúlt év leginnovatívabb fejlesztéseit a szerephálóktól kezdve a vertikális AI koncepciójáig. A 21. századi oktatásnak ugyanis az egyik legnagyobb kihívása, hogy miként képes lépést tartani a technológia robbanásszerű fejlődésével, különös tekintettel a mesterséges intelligencia (MI) térnyerésére.
Ma azonban egy újabb „evolúciós lépcsőfok” előtt állunk: a mesterséges intelligencia és az információrobbanás korában. A világ megismerése olyan mértékű adatmennyiséggel árasztja el a diákokat, amellyel a hagyományos módszerekkel már nehéz lépést tartani. Ahogy Pintér Gergely fogalmazott, a Comenius-féle világkép – amely egy vékony könyvben képes volt vizuálisan leírni a világot – ma már csak egy végtelenül vékony szelete a valóságnak.
Az előadás egyik központi kérdése a mesterséges intelligencia szerepének reális értékelése volt. Bár pár éve azt vártuk, hogy az MI mindent megváltoztat, és ez részben be is igazolódott, felmerül a kérdés: nem egy technológiai lufiról beszélünk-e? A dollármilliárdos befektetések ellenére a nyelvi modellek fejlődése (a 4-es és 5-ös verziók között) nem hozta el azt a drasztikus ugrást, amit a szuperintelligencia megjelenésétől vártak.
Az osztályvezető rámutatott, hogy a jövőképben a – jelenleg „Tekla”-ként elnevezett – oktatási asszisztens nem csupán egy passzív kereső, hanem egy olyan, fejlesztés alatt álló, teszt időszakát élő avatár vagy chatbot, amely személyre szabott módon, a diák tudásszintjéhez és üteméhez igazodva adja át az ismereteket. Ez a rendszer képes lehet a mikrotanulási folyamatok támogatására, és segíthet leküzdeni a diákok gátlásait, akik esetleg nem mernek kérdezni az órán, de egy chatbottal bátrabban kommunikálnak. A távolabbi jövőben pedig megjelenhet a „láthatatlan” vagy beágyazott AI (Ambient Intelligence), amely szenzorokon és környezeti érzékelőkön keresztül segíti a tanulási folyamatot.
Pintér Gerely végül ismertette a digitális tananyagfejlesztés hozzáadott értékeit, számtalan innovatív példával. Előadása rávilágított arra, hogy az Oktatási Hivatal Digitális Tananyagfejlesztési Osztálya tudatosan és innovatívan nyúl a legújabb technológiákhoz. A mesterséges intelligencia nem csodaszerként, hanem hatékony eszközként jelenik meg, amely segíti a fejlesztők munkáját és személyre szabottabbá teszi a tanulást. Az NKP bárki számára ingyenesen elérhető, akkreditált tartalmai mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a magyar köznevelés sikeresen adaptálódjon a digitális kor kihívásaihoz, és a tanulás élményszerű, ugyanakkor szakmailag megalapozott folyamat maradjon.
Dani-Pallósi Ágnes a Digitális fejlesztések a Nemzeti Köznevelési Portálon az Országos Diákparlament javaslatai nyomán – válaszok a diákok valós igényeire című előadása rámutatott arra, hogy az elmúlt években egyre hangsúlyosabban jelenik meg az az igény, hogy a Nemzeti Köznevelési Portál tartalmai minél közvetlenebbül reflektáljanak a tanulók mindennapi tapasztalataira, problémáira és elvárásaira. A Hivatal feladata az lett, hogy olyan, a tanulók számára hasznos, a mindennapokban is alkalmazható, ugyanakkor a tananyag hagyományos kereteitől eltérő olyan digitális tartalmakat hozzon létre, amelyek kifejezetten a diákok által megfogalmazott problémákra reagálnak.
A témavezető hangsúlyozta, hogy ezek a fejlesztések nem képeznek hagyományos tananyagot: céljuk nem a számonkérhető tudásanyag bővítése, hanem az eligazodás segítése a fiatalokat közvetlenül érintő élethelyzetekben.
Az első terület a súlyos allergiás reakciók témaköre volt, amely a közösségi nevelés tantárgy egészségfejlesztési egységéhez kapcsolódva került beépítésre az OH digitális kiadványrendszerébe. A fejlesztés egyik értéke, hogy a tartalom szakmai megalapozása az Allergia Képzett Iskola Egyesület és a Semmelweis Egyetem együttműködésével valósult meg. Az animációk egyszerű, jól követhető lépésekben mutatják be az életmentő eljárás módját, és nemcsak az érintettek, hanem a teljes iskolai közösség számára fontos, könnyen elsajátítható tudást kínálnak. A fejlesztés a tankönyvekhez is kapcsolódik: bár a teljes anyag digitális felületen érhető el, a tankönyvekben kiegészítő taneszközként jelenik meg, segítve a pedagógusok munkáját.
Az állásinterjús anyagok egy ötrészes animációs sorozat formájában valósultak meg, kifejezetten a 11–12. évfolyamos diákokat célozva. Az egyik legnagyobb lélegzetvételű fejlesztés a diákjogok területét célozta meg. A mentálhigiénés témakör feldolgozása a projekt egyik legérzékenyebb és legösszetettebb része volt, mondta el Dani-Pallósi Ágnes. A történetek valós, gyakran előforduló problémákat mutatnak be: bullying, társas kapcsolatok, teljesítményszorongás, szülői elvárások, az érettségihez kapcsolódó stressz, testképzavarok, magány.
Előadását a témavezető azzal zárta, hogy az iskolának nem csupán tudást kell átadnia, hanem támogatnia kell a diákokat a mindennapi élet kihívásaiban is. A súlyos allergiás reakciók felismerése és kezelése, az állásinterjúkra való felkészülés, a diákjogok megismerése vagy a mentális egészség megőrzése mind olyan területek, amelyek meghatározzák a fiatalok életminőségét és biztonságát.
A digitális fejlesztések célja nem a tananyag bővítése, hanem a valós élethelyzetekre való reagálás – olyan módon, hogy a diákok értsék, használni tudják és sajátjuknak érezzék az átadott tartalmakat. A projekt tapasztalata azt mutatja, hogy a diákok által megfogalmazott igényekre adott válasz nemcsak hiánypótló, hanem iránymutató is lehet a jövő oktatásfejlesztési törekvéseit illetően.
A tudomány vizualizációja című előadásában Arday István a földrajz tárgykörében készült animációkról számolt be. A szerkesztő hangsúlyozta, hogy a földrajzi animációk célja, hogy a tanulók számára érthetően, látványosan és folyamatában mutassák be a természetföldrajz fontos jelenségeit. A projekt során 19 animáció készült, többféle stílusban, de egységes szemlélettel: a jelenségek ok-okozati kapcsolatait emelik ki.
A csillagászati animációk a Naprendszert, a Föld és a Hold mozgásait, valamint az árapály jelenségét jelenítik meg. Különösen szemléletes például az a rész, amely bemutatja, miért alakul ki dagály ugyanazon a napon a Föld Hold felé néző és az azzal ellentétes oldalán.
Arday István részletesen ismertette az elkészült anyagokat, majd előadását ezekkel a gondolatokkal zárta: ezeknek a videóknak közös jellemzője, hogy a statikus tankönyvi ábrák helyett az időbeli változásokat, a folyamatok egymásra épülését és a jelenségek logikai rendjét teszik érthetővé. Több animáció modell- és valós videórészleteket is összekapcsol, így hidat teremt a kísérleti megfigyelés és a valós földrajzi jelenségek között. Ezek az animációk nagyban segítik a megértést és a földrajzi gondolkodás fejlesztését.
