2025 - Velkey Kristóf Gábor, Dugasz János – Oktatási Hivatal – Mérések, vizsgák, rangsorok a köznevelésben

A szekció célja átfogó képet adni a magyar köznevelésben működő mérés-értékelési rendszerekről bemutatva azok módszertani hátterét, legfrissebb eredményeit, valamint az adatfelhasználás lehetőségeit. Az előadások a nemzetközi nagymintás mérésektől a középfokú felvételin, az érettségin és az Országos Kompetenciamérésen át az MCC–OH rangsor módszertanáig íveltek.

A szekció első előadása a nemzetközi tanulói teljesítménymérések – PISA, PIRLS, TIMSS és ICILS – eredményeinek áttekintésére fókuszált, kitekintéssel a friss TALIS-adatokra. Az előadás hangsúlyozta, hogy e mérések eltérő korosztályokat, eltérő tudásfelfogást és módszertani megközelítést alkalmaznak: míg a PISA elsősorban az alkalmazott tudást vizsgálja, addig az IEA-mérések (PIRLS, TIMSS) inkább a tantervi tartalmakhoz kötődő tantárgyi tudást mérik. A PIRLS 2021 eredményei kapcsán kiemelt figyelmet kapott a COVID-19 járvány hatása: Magyarországon a mérés a szokásostól eltérő időpontban és évfolyamon zajlott, ami óvatosságot igényel az eredmények értelmezésekor. A magyar tanulók teljesítménye hosszabb távon stabilnak tekinthető, ugyanakkor az eredmények eloszlása jelentős különbségeket mutat. A TIMSS-eredmények alapján a magyar tanulók matematikából és természettudományból továbbra is a nemzetközi átlag felett teljesítenek, ugyanakkor az elmúlt évtizedekhez képest csökkent az előny, és már alsó tagozaton is több ország előzi meg Magyarországot. Az ICILS mérések rávilágítanak arra, hogy a digitális kompetenciák fejlesztése kiemelt jelentőségű, különösen a tanulói háttérkülönbségek mérséklése szempontjából.

A második előadás a középfokú felvételi vizsgák és az érettségi eredményeinek bemutatására, valamint a feladatkészítés szakmai hátterének ismertetésére vállalkozott. A központi felvételi feladatlapok esetében alapvető cél, hogy az egyes évfolyamokhoz illeszkedő nehézségű tesztek készüljenek: a negyedik évfolyamon erősebb szelekció, a hatodik évfolyamon mérsékeltebb, míg a nyolcadik évfolyamon kiegyensúlyozottabb, közepes nehézségű mérés valósuljon meg. Az előadás részletesen bemutatta a feladatlap-készítés folyamatát, a szakértői, nyelvi és mérésmódszertani ellenőrzések szerepét, valamint azt a dilemmát, hogy a nagy téttel bíró vizsgák esetében nincs lehetőség a feladatok előzetes bemérésére. A bemutatott statisztikai elemzések rámutattak arra, hogy a magyar és a matematikai eredmények között már a felvételi vizsgákon is eltérő mintázatok figyelhetők meg, de a szövegértés kulcsszerepet játszik a matematikai feladatok sikeres megoldásában is. A feladatmegoldottsági arányok és az eloszlásgörbék elemzése segíti a feladatlapok folyamatos fejlesztését és a mérési célok pontosítását.

A szekció második felében az Országos Kompetenciamérés digitális átalakulása és legfrissebb eredményei kerültek fókuszba. 2022-től a mérés egységes, online platformra került, bővült a mért területek köre, továbbá a résztvevők köre kiterjesztésre került a köznevelésben tanuló 4–11. évfolyamos tanulókra. Az OKM tudásfelfogása az alkalmazott tudás mérésére épül, valósághű kontextusokba ágyazott feladatokon keresztül. A modern tesztelméleti modellek alkalmazása lehetővé teszi az eredmények hosszú távú és évfolyamok közötti összehasonlíthatóságát, függetlenítve azokat az egyes tesztek nehézségétől. Az eredményvisszajelzési rendszer is jelentősen megújult: bevezetésre került az előzetes visszajelzés, valamint adatvizualizációs felület segíti az adatok áttekintését és értelmezését. A 2025-ben publikált eredmények alapján országos szinten több területen kiegyensúlyozottabb teljesítmény figyelhető meg a korábbi évekhez képest. Ugyanakkor az alsóbb évfolyamokon – különösen a szövegértés területén – továbbra is kihívást jelent a tanulók terhelhetőségéhez és életkori sajátosságaihoz illeszkedő tesztdizájn kialakítása.

A szekció záró előadása az MCC–OH közös rangsorának kialakítását és módszertani alapjait mutatta be. A rangsor célja nem egyszerű sorrendállítás, hanem az intézményi teljesítmények sokszempontú, adatvezérelt bemutatása. A felhasznált indikátorok között megjelennek a tanulói eredmények, a hozzáadott pedagógiai érték és a tanulói háttér figyelembevétele is. A rangsor így elsősorban elemzési és fejlesztési eszközként értelmezhető, amely támogatja az intézmények önreflexióját és a szakpolitikai döntéshozatalt.