2025 - Mészáros Anna – Selmeczi Zoltán Miklós - Az Oktatási Hivatal, Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Pedagógus-továbbképzés az új szabályozás tükrében – lehetőségek és feladatok szekció összefoglalója

A pedagógus-továbbképzés megújításának szemléleti és szerkezeti alapjai

A pedagógus-továbbképzés rendszerének megújítása a köznevelés minőségének javítását szolgáló átfogó szakpolitikai célkitűzéshez kapcsolódik. A változtatások középpontjában az a felismerés áll, hogy a pedagóguspálya olyan hivatás, amelyben a szakmai tudás, a pedagógiai módszertan és a nevelői attitűd folyamatos megújulása elengedhetetlen. A társadalmi, a technológiai és a pedagógiai környezet gyors átalakulása – különös tekintettel a digitalizációra és a tanulói szükségletek bővülésére és differenciálódására – indokolttá tette a pedagógus-továbbképzési rendszer tartalmi és szervezeti újragondolását.

A jogszabályi környezet változásai

A megújított pedagógus-továbbképzési rendszer jogi kereteit a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény, valamint a 419/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. A korábban nagyon hosszú időn keresztül alkalmazott 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezésével egy olyan szabályozási környezet jött létre, amely a rugalmasságot és az intézményi szintű tervezést helyezi előtérbe.

Lényeges változás, hogy az intézményvezetők már nem több évre előre rögzített továbbképzési programokat készítenek, hanem minden nevelési-tanítási évre külön intézményi pedagógus-továbbképzési programot állítanak össze. Ez a megoldás lehetőséget teremt arra, hogy a továbbképzési tervek jobban igazodjanak az adott intézmény aktuális szakmai szükségleteihez és humánerőforrás-helyzetéhez.

A kreditrendszer bevezetésének jelentősége

A továbbképzési rendszer egyik meghatározó eleme a tanóraszám-alapú elszámolás felváltása kreditalapú elszámolással, ún. kreditrendszerrel. Az új szabályozás értelmében egy kredit 60 percnyi tanulmányi időnek felel meg, amely nemcsak a jelenléti képzési időt, hanem az önálló felkészülést, a szakirodalom feldolgozását, a szükséges írásbeli feladatok elkészítését és az egyéb tanulási tevékenységeket is magában foglalja. Ez a megközelítés a pedagógusi tanulás komplex jellegét hangsúlyozza, és elismeri a formális képzéseken túli szakmai fejlődés jelentőségét.

A pedagógusok továbbképzési kötelezettségüket ötéves ciklusokban teljesítik, az oklevél megszerzését követő ötödik év szeptemberének első napjával kezdődően. Az 55. életévüket betöltött pedagógusok mentesülnek a kötelezettség alól, ugyanakkor a tapasztalatok szerint jelentős részük önként is részt vesz a továbbképzésekben, ami a szakmai elkötelezettség és fejlődési igény fennmaradását jelzi.

A továbbképzések típusai és funkciói

A megújított rendszer öt továbbképzési típust különböztet meg. A tartalmi megújító képzések a pedagógusok szaktárgyi és pedagógiai tudásának frissítését szolgálják, ezekből legalább 60 kreditet kötelező teljesíteni. A választható továbbképzések lehetőséget biztosítanak az egyéni szakmai érdeklődés és fejlődési irányok érvényesítésére, miközben az intézményvezető szakmai iránymutató szerepe továbbra is meghatározó a továbbképzések kiválasztásában.

Új elemként jelent meg a köznevelési igazgatóképzés, amely 120 kredites, egyéves, államilag finanszírozott program. A képzés elvégzése kiváltja az adott ötéves ciklus továbbképzési kötelezettségét. Célja a köznevelési intézmények vezetői utánpótlásának biztosítása, sokrétű szakmai felkészültséggel rendelkező, folyamatos megújulásra képes vezetők biztosítása a köznevelés rendszerében. A gyakornoki továbbképzések a pályakezdő pedagógusok beilleszkedését támogatják, míg a hitéleti képzések – a bevett egyházak hatáskörében működve – a felekezetileg elkötelezett intézmények pedagógusait vértezik fel adekvát hitéleti ismeretekkel.

A digitális nyilvántartás és tervezés szerepe a pedagógus-továbbképzésben

A továbbképzési folyamatok adminisztratív támogatását a Pedagógus Továbbképzést Támogató Rendszer (PTTR) biztosítja. A digitális platform lehetővé teszi a jelentkezések kezelését, a továbbképzési ciklusok nyomon követését és a tanúsítványok kiállítását. A rendszer alkalmazása csökkenti az intézményvezetők adminisztratív terheit, miközben átláthatóbbá teszi a pedagógusok továbbképzési útját.

Összegzés

A pedagógus-továbbképzési rendszer megújítása nem pusztán szervezeti és adminisztratív változásokat hozott, hanem szemléletváltást is tükröz. A hangsúly a pedagógus szakmai fejlődésének tudatos tervezésére, támogatására, a nevelési-oktatási kihívásokra való reflektálásra és a köznevelés minőségének hosszú távú javítására helyeződött át. A rendszer első tapasztalatai alapján a köznevelési intézmények vezetői és a pedagógusok nyitottak az új struktúrára, ami kedvező alapot teremt a további szakmai fejlesztésekhez.