2025 - Jurecz Emil - A Köznevelési Szakértők Országos Egyesülete – a mesterséges intelligencia támogató szerepe a pedagógusok munkájában – szekció összefoglalója

Bevezetés – köszöntő gondolatok

A 9. szekció moderátoraként örömmel tapasztaltam, hogy a mesterséges intelligencia témája – amely néhány éve még újdonságnak számított – mára a pedagógusok, szakértők és intézményvezetők egyik fontos, napi szinten jelenlévő kérdésévé vált. A szekció előadásai három különböző nézőpontból közelítették meg a MI hatásait:

• a motiváció és tanulási élmény új korszakát;
• a gyermekek és serdülők lelki folyamataira gyakorolt befolyást;
• a pedagógusminősítési rendszerben alkalmazott MI-használat szakértői dilemmáit.

A három előadás együttese egy olyan komplex képet rajzolt ki, amely jól mutatja: az MI már nemcsak eszköz, hanem oktatási, pszichológiai, módszertani és etikai térformáló erő.

1. előadás – A motiváció pedagógiai fejlesztése az MI segítségével

1.1. Az élményalapú tanulás új korszakba lép

Máté István oktatástervező a tanulási élmény, a gamifikáció[1] és a motiváció oldaláról közelítette meg a MI szerepét. A különböző korosztályok számára bemutatott gyakorlati példák – kártyák alkotása, 3D-figurák, interaktív képregények, közös filmkészítés, történetgenerálás – azt mutatják, hogy a MI már nem csupán támogató eszköz, hanem kortárs kreatív platform. A MIDI-módszertan (Motiváció, Innováció, Differenciálás, Implementáció) rendszere alkalmas arra, hogy az élményalapú tanulást strukturáltan vezesse be az oktatási gyakorlatba.

1.2. A tanulás élménnyé válik – a UX[2] és a játékosság szerepe

Az előadás kiemelte:

• a diákok koncentrációs képessége megváltozott;
• a tanulási élmény elsődlegessé vált;
• a számítógépes játékok dinamikája és a tanulás világa egyre inkább összeolvad.

A nyílt világok (open world) felfedezésalapú logikája különösen alkalmas a problémamegoldó és attitűdfejlesztő kompetenciák erősítésére.

1.3. A jövő: agy–MI interfészek és új tanulási utak

Máté István futurisztikus, mégis reális jövőképet vázolt fel:

• az invazív[3] és non-invazív[4] agy-interfészek terjedése;
• az információ közvetlen hozzáférhetősége;
• a gondolati zajszűrés szerepe;
• a túlzott MI-dependencia[5] veszélyei.

A pedagógusokra új kihívások várnak: a módszereknek követniük kell azt az utat, ahol a tanulás már szinte „észrevétlen”, UX-alapú élménnyé válik.

2. előadás – Az MI mint lelki társ

2.1. Az MI-barátság jelensége a serdülőknél

Korényi Róbert előadása az egyik legérzékenyebb és egyben legaktuálisabb témát járta körül: miként válnak a generatív MI-rendszerek –például a chatbotok és az „AI-barátok” – nem csupán tanulási segédeszközzé, hanem lelki társsá a fiatalok életében.

Nemzetközi felmérések szerint a 13–17 évesek 70–72%-a már kipróbálta az AI-barát funkciókat, és egyre többen fordulnak ezekhez érzelmi vagy kapcsolati kérdésekben. A súrlódásmentes, mindig alkalmazkodó algoritmus érzelmileg vonzó lehet egy kamasz számára, ugyanakkor torz képet ad a kapcsolati működésről.

2.2. Torz valóság és elszigetelődés

A pszichológiai veszélyek között elhangzott:

• az MI által nyújtott „mindig kedves”, kritikátlan kommunikáció csökkentheti a frusztrációtűrést;
• a kontrollált környezet hamis biztonságérzetet adhat;
• a gyerekek elszigetelődhetnek a kortárs kapcsolatoktól.

Az előadó két tragikus, nemzetközi esetet is ismertetett, amelyek szélsőségesen, de figyelmeztetően mutatják az online MI-kapcsolatok veszélyeit.

2.3. A pedagógusok felelőssége és gyakorlati javaslatok

Az előadó külön hangsúlyozta, hogy:

• szükség van az MI-val kapcsolatos kritikai digitális írástudás fejlesztésére;
• a szülők és pedagógusok szerepe erősödik az online élet kísérésében;
• az iskoláknak biztonságos digitális környezetet kell kialakítaniuk.

3. előadás – Veled vagy nélküled?

3.1. Az MI megjelenése a pedagógusminősítési folyamatokban

A harmadik előadás a szakértői közösség egyik legfontosabb kérdését járta körül: mit kezdhetünk az MI-vel a pedagógusminősítésben? Az előadó részletesen bemutatta az e-portfóliókban megjelenő MI-használat felismerhető jeleit és a kapcsolódó etikai dilemmákat.

A kulcskérdések:

• Engedélyezzük-e az MI használatát a dokumentumkészítésben?
• Ha igen, hogyan kell azt jelölni?
• Milyen következményei legyenek a nem jelzett MI-használatnak?
• Hogyan azonosíthatók az MI által generált szövegelemek?

3.2. Szakértői protokoll és gyakorlat

A bemutatott eljárásrend jól strukturálja a szakértők feladatait:

• a szöveg stílusának elemzése;
• a következetesség vizsgálata;
• az MI-jelölési gyakorlat ellenőrzése;
• a dokumentum pedagógiai hitelességének megítélése.

Az előadó hangsúlyozta: az MI nem ellenség, hanem eszköz – de csak akkor, ha átlátható módon használjuk.

3.3. Kitekintés a jövőbe

A szekciótagokkal közösen megfogalmaztuk: a pedagógusminősítésben elkerülhetetlen az MI megjelenése, ezért szükség van

• egységes protokollra;
• továbbképzésre;
• szakértői támogatórendszerre;
• olyan etikai irányelvekre, amelyek a szakmai hitelességet biztosítják.

4. A Fórum

A szekció záró Fórumán a résztvevők az elhangzott előadások legfontosabb kérdéseit, dilemmáit és gyakorlati tapasztalatait vitatták meg. A beszélgetést vezetve arra biztattam a jelenlévőket, hogy a mesterséges intelligencia használatához, a portfólió-készítéshez és az értékelési folyamathoz kapcsolódó kérdéseiket bátran fogalmazzák meg.

A diskurzus első része az MI-gyanúval érintett portfólió-dokumentumok kezeléséről szólt: ha egy anyagnál felmerül a mesterséges intelligencia használatának gyanúja, de ez nem bizonyítható, az előzetes értékelés során akár nulla pont is adható, és a pedagógusnak a portfólióvédés során kell bizonyítania a saját szakmai munkáját. A jelenlévők hangsúlyozták, hogy a személyes tapasztalatszerzés és az óralátogatás egyre fontosabb eleme lesz a hiteles értékelésnek.

Felmerült a TEKLA pedagógiai asszisztens szerepe is, amely zárt tartalomra épülve biztosíthatja a megbízható, hallucinációmentes MI-támogatást. A beszélgetésben kiemelték: a jövőben szükség lesz intézményi szintű hozzáférésre a minőségi MI-eszközökhöz, hogy a pedagógusok biztonságosan és hatékonyan használhassák őket.

A felszólalók nemzetközi tapasztalatokat is megosztottak, különösen a finn és a svéd oktatási rendszer kapcsán. Ezekben nagy hangsúlyt kap a projektalapú munkakultúra, a pedagógusok autonómiája és együttműködése, valamint a rendszeres közös tervezés. A résztvevők ugyanakkor aggodalmukat is kifejezték a mesterséges intelligencia túlhasználatából eredő kognitív és érzelmi kockázatok miatt. Korényi Róbert szociálpszichológiai elemzésében rámutatott: a jövő pedagógiájának a lexikális tudás helyett egyre inkább a képességfejlesztésre és a személyes kapcsolódásra kell támaszkodnia.

A fórum zárásaként hangsúlyoztam, hogy bár az MI kihívásokat is jelent, az egyesület célja a pedagógusok támogatása, felkészítése és a tudatos, felelős eszközhasználat elősegítése.

A három előadás összefüggései

A szekció munkájának tartalmából egy határozott ív rajzolódott ki:

• Az MI új tanulási világot hoz létre – élményalapú, kreatív, játékos, differenciált (Máté István).
• Az MI hat az emberre – érzelmileg, pszichológiailag, kapcsolatilag (Korényi Róbert).
• 3. Az MI új szakértői protokollokat követel meg – felelősség, átláthatóság, minőségbiztosítás (Marosi Katalin).

Ez a három nézőpont együtt mutatja meg az MI valódi természetét az oktatásban: egyszerre jelent lehetőséget, kihívást és felelősséget.

Záró gondolatok – A szekció tanulságai vezetői szemmel

Szekcióvezetőként úgy láttam, a résztvevők kifejezetten nyitottak voltak arra, hogy a mesterséges intelligenciát elsősorban ne veszélyként, hanem strukturáltan bevezethető és felelősségteljesen használható eszközként tekintsék.

Az előadások megmutatták: a MI-hoz való alkalmazkodás nem opció, hanem szakmai kötelesség. A szekció végére közös gondolatként fogalmazódott meg:

• a tanulási környezet még jobban élményközpontúvá válhat, ehhez egy új és hatékony eszköz lehet az MI. A pedagógus szerepe folyamatos változásban van;
• a pedagógusoknak fel kell készülniük a MI-generáció érzelmi és kognitív sajátosságaira, hatékony, tudatos felhasználóként kell alkalmazniuk a mindennapi munkájukban;
• a szakértői rendszerekben a MI transzparens, etikus és ellenőrzött használata a hitelesség záloga.

A szekció tartalma így egy olyan jövőkép felé mutat, ahol a mesterséges intelligencia nem kiváltja, hanem támogatja az embert – és ahol a pedagógus szakmaisága válik a legfontosabb minőségbiztosítási elemévé.

 

[1] Gamifikáció: játékszerűvé tétel, játékosítás

[2] UX: Felhasználói élmény (angolul user experience rövidítve UX) leegyszerűsítve azon érzések összességét jelenti, amiket egy felhasználó egy webhely, egy alkalmazás, egy szoftver vagy valamely egyéb digitális eszköz használata során átél.

[3] Invazív: Behatoló. Agyi-számítógép interfész: invazív (BCI): Ezek az elektródákat közvetlenül az agyba ültetik, ami jobb jelminőséget és nagyobb kontrollt tesz lehetővé.

[4] Non-invazív: Ezek az elektródák kívülről, ahám szövet megsértése nélkül hatnak. A jelminőség gyengébb. Pl.: EEG fejre helyezett elektródák érzékelik az agyi aktivitást.

[5] Dependencia: bizonyos anyagokkal szemben kialakuló pszichés és fizikai függőség.