2025 - Szalay Sándor - A kompetenciafejlesztéstől a mesterséges intelligenciáig az oktatásban szekció összefoglalója

Bevezetés

A mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődése új lehetőségeket teremt az oktatásban is, de lehetőségekkel élni tudó diákok és pedagógusok hiányában nem feltétlen tekinthetjük lehetőségnek mindezt. Az iskolai környezetben az MI alkalmazása hatékonyabb tanulási folyamatokat, személyre szabott oktatást és innovatív pedagógiai módszerek széles körben történő alkalmazását teszi lehetővé.

A szekció résztvevői:

betekintést kaphattak – a kompetenciafejlesztés egy gyakorlati példáján keresztül – a magyar oktatási innováció egy szegletébe (Thaisz Miklós – Kiss Tibor – Ostorics László – Nyírfalvi Melinda: Kompetenciafejlesztés újragondolva: Szintek, hálózatok, rugalmasság – Tanulási ökoszisztémák: minimum szinttől a hálózati tanulásig);
megismerkedhettek a mesterséges intelligencia értő használatát támogató egyik eszköz követelményeivel, tartalmi elemeivel (Rákosi Szilvia: ICDL mesterséges intelligencia modul);
benyomást szerezhettek – szemléletes példákon át – a mesterséges intelligencia alkalmazásáról az iskolai mérés-értékelésben (Buda András: Mesterséges intelligencia az oktatásban, fókuszban a mérés-értékelés);
bepillanthattak a mesterséges intelligenciát használó digitális asszisztensek tanári munkát segítő világába (Papp András: Digitális asszisztensek a tanteremben – a mesterséges intelligencia mint a tanári jóllét támogatója)

Kompetenciafejlesztés újragondolva – Thaisz Miklós összefoglalója

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítványa (MMSZ IA) hosszú évek tapasztalatai alapján felismerte, hogy a hátrányos helyzetű kistelepülések iskoláiban hiába fordítanak kiemelt figyelmet az alapkompetenciák fejlesztésére, nem sikerül áttörni azt a kritikus szintet, amely megakadályozza a tanulók jelentős részét abban, hogy a középiskolában és később a munkaerőpiacon megállják a helyüket. A diákok közül sokan funkcionális analfabétaként hagyják el az iskolát. A fenntartó ezért külső szakértőket vont be, köztük a PwC oktatási csapatát, új megközelítést dolgoztak ki, amelynek alapja a rugalmas, hálózati működés és a közös tanulási ökoszisztéma kialakítása.

A kitűzött cél egyértelmű: 2026 nyarára egyetlen tanuló se maradjon az elégtelen (0–1) kompetenciaszinten, és legalább a diákok 30%-a érje el az országos minimumszintet. A célhoz azonban nemcsak mérési eredmények, hanem szemléletváltás is szükséges: az iskolák, a fenntartó és a külső szakemberek közös reflexiója, problémamegoldása és egymástól való tanulása.

A szekció három kulcsfogalma a partnerség, a rugalmasság és az értékelés lett.

Kiss Tibor az együttműködés jelentőségét emelte ki: nem hierarchia, hanem egymás mellé rendelt szakmai partnerség hozhat valódi fejlődést.
Nyírfalvi Melinda a rugalmasságra hívta fel a figyelmet: a gyorsan változó környezetben az iskola csak akkor tud eredményesen működni, ha folyamatosan alkalmazkodik, és kész újratervezni.
Ostorics László szerint a fejlődés alapja a reflexív önértékelés: a hibázás természetes része a tanulásnak, és csak akkor keletkezik használható tudás, ha a pedagógusok saját tapasztalataikból és tévedéseikből tanulhatnak.

A fejlesztési folyamat központi gondolata a minőség három alapkérdése körül szerveződik: Tudja-e? Akarja-e? Hagyják-e neki? A PwC szerepe a tudásátadás volt: közérthetővé tenni a kompetenciamérés módszertanát, és olyan eszköztárat létrehozni, amely valóban segíti a pedagógusokat a tanulók fejlesztésében. A tervezett projekt azonban menet közben átalakult: a szakértők a pedagógusok visszajelzései alapján újratervezték a folyamatot, hogy az valóban hasznos, a gyakorlatban alkalmazható tudást adjon.

A fenntartó nem központi utasításokkal, hanem az iskolák mellé állva kívánja végigvinni a fejlesztést. A kérdés Tarnabodon – Magyarország egyik legszegényebb településén – különösen aktuális: engedik-e és támogatják-e az iskolát a fejlesztésekben? Nyírfalvi Melinda szerint a siker feltétele a bizalom, az autonómia és a belső tanulási kultúra. Tarnabodon az egymástól tanulás mára önszerveződő gyakorlattá vált, ahol a pedagógusok valódi felelősséggel és szabadsággal dolgozhatnak. A projekt jelenleg mintegy hat iskola részvételével zajlik, és időarányosan 75%-ban teljesült. Bár az eredmények még nem érték el a kívánt áttörést, már látható előrelépés. A következő időszak legnagyobb feladata a tudás helyi szintű továbbadása és a módszertan kiterjesztése újabb iskolákra.

A szekció végkövetkeztetése: a valódi változás belülről indul, és csak akkor fenntartható, ha egy támogató, reflektív, hálózati közösség működik mögötte. A kompetenciafejlesztés lépésről lépésre történik – a gyerekeknél és a pedagógusoknál egyaránt –, miközben minden résztvevő tanul és folyamatosan felteszi magának a kérdést: tudjuk-e, akarjuk-e, és hagyjuk-e egymásnak, hogy végigjárjuk ezt az utat?

A mesterséges intelligencia az oktatásban

Az alábbi összefoglaló vázlatosan mutatja meg, hogyan és mire használható a mesterséges intelligencia az iskolákban, illetve milyen eszközökre és kompetenciákra van szükség ahhoz, hogy a használat az érintett felek mindegyike számára eredményes lehessen.

A mesterséges intelligencia iskolai alkalmazási területei:

Személyre szabott tanulás: Az MI képes (pontosabban képessé tehető) a tanulók egyéni képességeihez igazítani a tananyagot, mert felismerheti a lemaradásokat, és célzott fejlesztési javaslatokat tehet.
Automatizált értékelés: Tesztek, dolgozatok gyors, objektív javítása, visszacsatolás biztosítása.
Tanulási analitika: Az MI elemezheti a tanulók teljesítményét, előrejelezheti a lehetséges nehézségeket, támogatja a tanárokat a differenciált oktatásban.
Tartalomgenerálás: Segíthet új tananyagok, példák, feladatsorok létrehozásában, akár interaktív formában is.
Nyelvi támogatás: Valós idejű fordítás, szövegértés fejlesztése, olvasási nehézségek leküzdése.

Szükséges eszközök az MI iskolai használatához:

Digitális eszközök: Megfelelő számítógépek, tabletek, okoseszközök, amelyek képesek MI-alapú alkalmazások futtatására.
Stabil internetkapcsolat: Az MI-eszközök többsége online működik, ezért szükséges a gyors és megbízható internetelérés.
MI-alapú szoftverek: Oktatási célú MI-platformok (például adaptív tanulási rendszerek, automatikus javítóprogramok, chatbotok).
Adatvédelmet biztosító rendszerek: Az érzékeny adatok védelme kiemelten fontos, ezért korszerű informatikai biztonság kell.

Szükséges kompetenciák:

Megfelelő szintű digitális írástudás – tanároknak és diákoknak egyaránt érteniük kell a digitális eszközök és MI-szoftverek használatához – nélkül a lehetőség nem aknázható ki. A mesterséges intelligencia (MI) használata szempontjából a digitális kompetencia az alábbi kulcsterületeket foglalja magába:
Digitális eszközök kezelése: Fontos, hogy a tanárok és a diákok magabiztosan tudják használni a számítógépet, tabletet, okoseszközöket, valamint az MI-alapú alkalmazásokat és platformokat.
Digitális tartalom létrehozása: A felhasználók képesek legyenek új digitális anyagokat, például szövegeket, prezentációkat, multimédiás tartalmakat vagy akár egyszerű programokat, feladatokat létrehozni, illetve az MI-t kreatívan alkalmazni tanulási célokra.
Információkeresés és -használat digitális környezetben: Elengedhetetlen, hogy ismerjék az online forrásokat, tudjanak hatékonyan keresni, információt szűrni és feldolgozni digitális környezetben.
Biztonságos digitális működés, adatvédelem: A digitális kompetencia része az érzékeny vagy személyes adatok tudatos, felelősségteljes kezelése, az adatvédelem szempontjainak alkalmazása, továbbá a biztonságos internethasználat.
Digitális együttműködés: Az MI-eszközök használata során felértékelődik a digitális térben való együttműködés, közös munka, kommunikáció és információmegosztás képessége.
Alapvető digitális problémamegoldás: Ide tartozik a technikai problémák felismerése és kezelése, valamint a digitális eszközök és szolgáltatások hatékony használata a felmerülő kihívások ellenére is.
Kritikai gondolkodás: az MI eredményei nem mindig tökéletesek (gyakori a „hallucináció”), ezért szükséges a kapott eredmény kritikus elemzése és a tudatos felhasználás.
Alapvető adatvédelmi ismeretek: Az adatok felelős kezelése, a személyes adatok védelme mindenkinek alapvető feladata. Az egyén felelőssége elsősorban abban jelenik meg, hogy tudatosan és megfontoltan kezeli a digitális világban keletkező adatokat. Ez azt jelenti, hogy mindenki maga gondoskodik arról, hogyan használja fel, tárolja vagy osztja meg a személyes és érzékeny információkat, miközben betartja a jogi előírásokat és az adatvédelmi szabályokat. Az egyénnek mérlegelnie kell, milyen adatokat ad ki, milyen célból, és ki férhet hozzájuk, valamint felelősséget vállal azért, hogy az adatokhoz illetéktelenek ne férjenek hozzá. A felelős adatkezelés része a megelőzés, az elővigyázatosság és a folyamatos tanulás, hogy az új technológiák között is biztonságban tudja saját és mások adatait.
Élethosszig tartó tanulás: Az MI és a digitális technológiák folyamatos fejlődése miatt mind a tanároknak, mind a diákoknak nyitottnak kell lenniük az új ismeretek elsajátítására.
Kommunikációs készségek: Az MI-eszközök alkalmazása újfajta együttműködést igényelhet tanárok, diákok és szülők között.

Összegzés

A mesterséges intelligencia az iskolákban nem csupán technológiai újítás, hanem egy szemléletváltás is, amely a tanulás és tanítás minőségének javítását eredményezheti. Az eredményes és biztonságos alkalmazás érdekében elengedhetetlen a megfelelő eszközpark és a digitális, valamint kritikai gondolkodáson alapuló kompetenciák fejlesztése. Ahogy a magyar mondás tartja: „A jó pap is holtig tanul” – ez a hozzáállás az MI korszakában különösen aktuális.