2025 - Dr. Kälbli Katalin – Cselkó Alexandra -„Fejfrissítő percek” az Aktív Iskola Program keretein belül

Az Aktív Iskola Program kialakításának háttere

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb ajánlása szerint az életmóddal összefüggő betegségek megelőzése érdekében 5 és 17 éves kor között átlagosan napi 60 perc mérsékelt vagy erőteljes intenzitású testmozgás végzése javasolt (Bull és mtsai., 2020; WHO, 2020). Statisztikai adatok alapján a serdülőkorú fiatalok 82%-a nem végez elegendő fizikai aktivitást (WHO, 2022).

A fiatalok az év közel felét (170–180 napot egy tanévben) és ébren töltött idejük jelentős részét (napi 6–7 órát) az iskolában, inaktív környezetben töltik (NCES, 2007). A fentiek okán egyes ajánlások szerint az iskoláknak lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy az iskolaidőben a fiatalok javasolt napi (60 perces) testmozgásmennyiség legalább 50%-át elérjék. Ez az ajánlott mozgásmennyiség azonban nem érhető el kizárólag a testnevelésórákon, hiszen:

• egyrészt a mindennapos testnevelés megvalósulása nem minden országban jellemző;
• másrészt tudományos szakirodalmi adatok is alátámasztják, hogy egy jól szervezett testnevelésóra esetén is a diákok mindössze az óra felét töltik mérsékelt- vagy erőteljes intenzitású testmozgással (McKenzie és mtsai., 2003).

Az Aktív Iskola Programról

A Magyar Diáksport Szövetség a fenti kihívásokra reagálva, korábbi programjaira építve, világ- és Európa-szerte létező programok tapasztalatait alapul véve hozta létre az Aktív Iskola Programot.

A program célja az abba bevont intézményekben egy olyan közeg kialakulásának támogatása egy védjegyrendszer keretein belül, mely a felnövekvő generációt megfelelő – az egészséges fejlődés számára nélkülözhetetlen – mennyiségű és minőségű fizikai aktivitás végzésére ösztönzi, és ezáltal hozzájárul az inaktivitásból eredő rossz fittségi állapot javításához, a kedvezőtlen népegészségügyi hatások visszaszorításához, továbbá a tanulók egészséges testi és lelki fejlődéséhez, az egészséges életvezetéssel összefüggő kompetenciájuk fejlesztéséhez. A program a 2022/2023. tanévben 74 iskolában (több mint 30 000 gyermeket elérve), a 2023/2024. tanévben 305 intézményben (130 000 tanuló bevonásával) valósult meg pilot jelleggel. A 2024/2025. tanévben több mint 400 intézményben indult el az Aktív Iskola Program.

A program lényege, hogy az iskolák egy minőségirányítási rendszerbe, egy klubba jelentkezhetnek, ahol előre meghatározott területeken és szakmai szempontrendszer (indikátorok) mentén, a saját adottságaikhoz, körülményeikhez igazodóan fejleszthetik és fokozhatják az intézménybe járó fiatalok fizikai aktivitását. Az Aktív Iskola védjegyrendszer a lenti ábrán látható öt beavatkozási terület mentén fogalmaz meg szakmai szempontokat a programban részt vevő iskolák számára:

Az egyes beavatkozási területeken belül olyan szakmai szempontok kerültek megfogalmazásra, melyek megvalósítása hozzájárul a tanulók egészségtudatos életvezetésének kialakításához, aktivitásuk fokozásához. Mindezen szempontok megvalósításához az intézmények szakmai támogatást (szakmai háttéranyagok, webináriumok) kapnak. Az aktív iskoláról részletesen a https://www.aktiviskola.hu/ oldalon olvashat az érdeklődő.

A „Fejfrissítő percek” jelentősége

A fizikai aktivitás akutan és hosszútávon is pozitív hatást gyakorol az iskolai teljesítményre (Active Living Research, 2015):

• Közvetlenül a fizikai aktivitás elvégzését követően a tanulók osztálytermi feladatokra történő koncentrációja fokozódik, ami a tanulási folyamatot és eredményességet is pozitívan befolyásolja.
• Már egyszeri alkalommal megvalósuló fizikai aktivitás hatására is javul a gyermekek figyelme és memóriája, és csökken a nem kívánatos viselkedés, mint például a dekoncentráltság és mások figyelmének elterelése.

A fizikailag aktív iskolai környezetben tanuló diákok nemcsak többet mozognak és játszanak, hanem (Hillman és mtsai., 2009; Donnelly és Lambourne; 2011; Kamijo és mtsai., 2011; Watson és mtsai., 2017):

• szívesebben járnak iskolába;
• motiváltabbak és kezdeményezőbbek az iskolai programokban;
• jobban tanulnak és jobb érdemjegyeket kapnak;
• jobb magatartás jellemzi őket az iskolában és gazdagabb szociális kapcsolatrendszerrel rendelkeznek;
• fizikálisan és mentálisan is fittebbek és egészségesebbek kortársaiknál.

A következő fejezetben közzétett rövid fejfrissítőket bátran alkalmazhatjuk a fenti célok elérésére a tanórák alatt.

Ötletek a fejfrissítésre

A XXVII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián három alkalommal iktattunk be „fejfrissítést” a konferencia programjába. Az alábbiakban a konferencián bemutatott rövid, ötperces fejfrissítő feladatokat tesszük közzé.

Mozogj a képek helyett!

Állatokat ábrázoló képeket mutatunk. Minden képhez egy mozgást társítunk az alábbiaknak megfelelően:

Metronómmal diktáljuk az ütemet: ·        80 bpm, ·        100 bpm, ·        120 bpm.

 

 

 

 

 

A hallgatóságnak a következő képeknek megfelelően, a fenti mozgásokat elvégezve kell meghatározott ütemben mozognia.

1. fokozat

 

2. fokozat

 

3. fokozat

Gyakorlásképpen mindig a lassabb ütemmel kezdjük a feladatok végrehajtását, majd növeljük a metronóm által diktált ütés/percet.

Ismerkedjünk mozgással!

Választási lehetőségeket vetítünk ki. Attól függően, hogy melyik oldalon szereplő válasz igaz ránk, különböző mozgást végzünk:

• ha a bal oldali, helyben futunk;
• ha a jobb oldali, boxolunk magunk elé.

További lehetséges választások:

• tengerpart/hegyek
• itt/munkahelyen
• magány/társaság
• bor/sör
• spenót/sóska
• könyv/tv
• értelem/érzelem
• túrós tészta édesen/túrós tészta sósan
• kutya/macska
• mozi/koncert
• hal/hús
• zuhany/kád
• fodrász/körmös
• tavasz/ősz
• jóga/futás
• Brad Pitt/Alain Delon

Felhasznált irodalom

Active Living Research (2015): Active Education: Growing Evidence on Physical Activity and Academic Performance. https://activelivingresearch.org/sites/activelivingresearch.org/files/ALR_Brief_ActiveEducation_Jan2015.pdf

Bull, F. C., Al-Ansari, S. S., Biddle, S., Borodulin, K., Buman, M. P., Cardon, G., ... & Willumsen, J. F. (2020): World Health Organization 2020 guidelines on physical activity and sedentary behaviour. British Journal of Sports Medicine, 54(24), 1451–1462.

Donnelly, J. E., & Lambourne, K. (2011): Classroom-based physical activity, cognition, and academic achievement. Preventive Medicine, 52, S36–S42.

McKenzie, T. L., Li, D., Derby, C. A., Webber, L. S., Luepker, R. V., & Cribb, P. (2003): Maintenance of effects of the CATCH physical education program: results from the CATCH-ON study. Health Education & Behavior, 30(4), 447–462.

Hillman, C. H., Pontifex, M. B., Raine, L. B., Castelli, D. M., Hall, E. E., & Kramer, A. (2009): The effect of acute treadmill walking on cognitive control and academic achievement in preadolescent children. Neuroscience, 159(3), 1044–1054.

Kamijo, K., Pontifex, M. B., O’Leary, K. C., Scudder, M. R., Wu, C. T., Castelli, D. M., & Hillman, C. H. (2011): The effects of an afterschool physical activity program on working memory in preadolescent children. Developmental science, 14(5), 1046–1058.

NCES (National Center for Educational Statistics): Average number of hours in the school day and average number of days in the school year for public schools, by state: 2007–08. https://nces.ed.gov/surveys/sass/tables/sass0708_035_s1s.asp.

Watson, A., Timperio, A., Brown, H., Best, K., & Hesketh, K. D. (2017): Effect of classroom-based physical activity interventions on academic and physical activity outcomes: a systematic review and meta-analysis. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 14(1), 1–24.

WHO (World Health Organization) (2020): WHO guidelines on physical activity and sedentary behaviour. Geneva: World Health Organization; 2020. Licence: CC BY-NC-SA 3.0 IGO.

WHO (World Health Organization) (2022): Global status report on physical activity 2022. Geneva: World Health Organization; 2022. https://www.who.int/publications/i/item/9789240059153.