14. Z-szak: Elmélet helyett gyakorlat 8 egyetemi városban – Miért érdemes beiskolázni, jelentkezni a természettudomány-környezettan rövid ciklusú tanárképzésekre? Az első végzettek tapasztalatai
2025 - Horányi Gábor – A tanár szemlélete meghatározó – Mit nyerünk, ha nem bontjuk meg mesterségesen a felső tagozaton és a szakképzésben a természet egységét? Reflexiók a szaktudományok oldaláról – Fizika
A Z-szakkal kapcsolatban leginkább az a kérdés fogalmazódik meg, hogy lehetséges-e a 7. és a 8. évfolyamon integrált módon tanítani a természettudományokat. De az valójában álkérdés. Nyilván lehet és kell is, ennek a ténynek nincs köze a természettudományos tárgyak közötti kapcsolathoz.
A természettudományos oktatás alapvető válsága különösen a 7–8. évfolyamon látványos. A gyerekek számára a tananyag sokszor unalmas, érdektelen, absztrakt és befogadhatatlan, amit nagyon szépen jelez az a tény, hogy a 7–8. évfolyamos tankönyvek jelentős részében olyan ismeretek szerepelnek, mellyel egy érettségizett felnőtt nem rendelkezik. Mindebből nem azt a következtetést érdemes levonni, hogy egy érettségizett felnőtt (legyen szülő vagy akár tanár) műveletlen, hanem azt, hogy olyasmit várunk el ettől a korosztálytól, mely túlságosan elvont, számukra nem releváns, egyenesen érdektelen. Persze egy karizmatikus tanár a telefonkönyvről is be tudja bizonyítani, hogy érdekes, de a karizmatikus tanárok száma véges, és persze egykori iskoláinkból sem a tananyagra, hanem jó esetben egy-egy kiváló tanárunkra emlékezünk.
Mi következik mindebből? A Z-szak nem természettudományos kérdés, hanem sokkal inkább módszertani, ami az iskola egészének jövőjét érinti. Milyen lesz az iskola az AI korszakában? Mi az, amit az AI nem tud pótolni, amihez tanárokra van szükség. Semmi esetre sem az üres ismeretek halmaza a jövő, melyeket megtanulni a gyerekek alig motiváltak, s ha valamilyen kényszer mégis ráveszi őket erre, akkor a rövidtávú memóriájukat terhelik, melyet a számonkérést követően hatásosan és gyorsan kiürítenek.
A „tudás” helyére – ebben az életkorban különösen – a megismerés, a megértés kell lépjen. Mert tudni és érteni a természettudományokban nem ugyanazt jelenti. A megértés nélküli tudás nagyjából értelmetlen. Nyilván vannak szavak, melyek jelentését ismerni kell ahhoz, hogy mondatba foglalva értelmezni tudjuk a mondott vagy hallott szöveget, de az üres definíciók, a hétköznapokhoz nem kapcsolható idegen kifejezések csak arra jók, hogy a diákjaink elhidegüljenek a természettudományoktól.
Mi tehát a teendőnk? A természetet vizsgálni, értelmezni kell. Nem kell tantárgyakra bontanunk a vizsgálat során. Egy értelmes felnőtt a kíváncsiságtól vezérelve értelmes válaszokat tud adni a 7–8. évfolyamosokban felmerülő kérdésekre. Ha meg nem tud, akkor tudja, hol kell utánanézni a válaszoknak. Ez manapság minden korábbi időszaknál könnyebb. Mi több, a gyerekek is megkereshetik a válaszokat a saját kérdéseikre. De mik lehetnek ezek a kérdések? Egy furcsa nyom egy korhadt fadarabban, egy érdekes ásvány, a hópelyhek alakja, mind megannyi csoda.
A Z-szak célja, hogy felszabadítsa a pedagógusokat. Nem a tudást kell növelni (bár, ha valaki kíváncsi, akkor folyamatosan tanul és így nő a tudása), hanem a nyitottságot, a szabadságot. A természettel foglalkozzunk a természetben, ha nem lehetséges, hozzunk be valamennyi természetet az osztályba. Nem a kötött tananyag a fontos, hanem a közös vizsgálódás és az azt követő értelmezés. Módszert kell tanítani és nem tartalmat. Ha egy gyerek motivált, akkor sokat fog tanulni. Ha érdekes az, amire a foglalkozás irányul, motivált lesz.
1993-ban, tehát már több, mint 30 éve, a Budapesti Móricz Gimnázium 7. osztályában bevezettük a természetvizsgálat tantárgyat. Nem a természetismeretet, hanem a természetvizsgálatot. A tantárgy témái a föld, a víz, a levegő és az energia volt. Kéthavonta kirándulni jártunk, laborfoglalkozások és a vizsgálatokat értelmező klasszikus órák egyaránt szerepeltek a programban. A gyerekek tudták szeretni ezt a tárgyat, és egyáltalán nem maradtak el más iskolák hetedikeseitől, akik a hidrosztatikát a hozzá tartozó matematikával tárgyalták éppen, feladatokat oldottak meg orrba-szájba. Tanuld meg a képletet és helyettesíts bele. Hogy mi az értelme? Megkapni a helyes eredményt! Érted? Érdekel? Nem fontos. Ezzel szemben a természetvizsgálat a Móricz hetedikeseinek kalandokat és motivációt adott.
A Z-szak nem az integrációról szól, de természetes módon integrálja a tárgyakat azáltal, hogy nem tárgyakban gondolkodik, hanem természetben. A Z-szak a jövő oktatását alapozza meg. És ez a jövő már régen elkezdődött. A diákok őrzésében még mindig sikeres az iskola. De nem vágyhatunk ennél többre? Szerintem elengedhetetlen lenne! Ehhez új útra kell lépni! A Z-szak fáklya, ami bevilágítja az előttünk álló utat.
