Dr. Szenczi Árpád – Pontyos Tamás – Papp Zsolt

Élményteli tanulás – Tematikus informális
és nem formális tanulási alkalmak és lehetőségek

Papp Zsolt, a kecskeméti Szent Imre Katolikus Óvoda és Általános Iskola igazgatója az Oktatási Hivatal szakértőjeként bemutatta az értékorientált szabadidő-szervezés lehetőségeit a familiáris, egészségfejlesztő iskola kialakításában. Külön kitért arra a kérdésre, hogy egy iskolának milyen érdekei fűződnek a szabadidő-szervezés lehetőségeinek konstruktív megvalósításaihoz, valamint hogy a nem formális oktatás, a szabadidő értékátadásra fókuszáló megvalósítása hogyan építi a közösségteremtő kapcsolatok kialakulását segítő hatékony és szerethető iskolát. Saját intézményi tapasztalatai alapján kiemelte, hogy minden iskola alapvető érdeke, hogy eredményes és sikeres legyen, mindezt úgy érheti el, hogy vonzóvá kell válnia, láthatóan jó eredményeket kell produkálnia és mindezt az alapdokumentumokban foglaltaknak megfelelően kell elérnie, így válhat hitelessé az intézmény. A szabadidő szervezése jól megtervezett pedagógiai-pszichológiai fejlesztési célokkal, releváns módszertannal, az életkor szükségleteinek figyelembevételével, élményszerű módon kivitelezve jelentős személyiségfejlesztő, közösségfejlesztő és kompetenciafejlesztő hatással bír. E gyakorlat megvalósulása sikeresen hathat a korai iskolaelhagyás problémájának csökkentésében is, hiszen ahol az ember szeretve és biztonságban érzi magát, onnan nem akar elmenni.Előadásában kiemelte, hogy a teljes emberi élethez valamennyi tudástípus elsajátítása hozzátartozik, de az iskola egy történelmi korszakban sem vállalkozott rá, hogy harmonikus egységet teremtsen közöttük. A különböző tudástípusok nem állnak egymással hierarchikus viszonyban, egyik sem fontosabb vagy értékesebb a másiknál. Az oktatás a professzionális nevelés kategóriájába esik. A tanulók tudásának minősége, a tanítás módszerei és az iskolai értékelési rendszer egymással szoros kapcsolatban, többszörös meghatározottsági viszonyban vannak. Ha a tanulók tudásának minőségét javítani kívánjuk, akkor elsősorban a tanulási-tanítási folyamatokon kell változtatnunk: célirányos tevékenységekkel, optimális helyen és helyzetben kell foglalkoztatni a gyermekeket. Dr. Szenczi Árpád, a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar dékánja az Oktatási Hivatal szakértőjeként bemutatta a nem formális professzionális nevelés helyét a nevelési rendszerekben, kiemelve a szocializálódás és a szocializáció folyamatainak különbségében rejlő eltérő társadalmi felelősségeket. Hangsúlyozta, hogy a professzionális nevelés egy olyan folyamat, amely során a nevelő – aki általában egy felnőtt személy – megpróbálja a diákjait a jó irányba irányítani. Hiszen a nevelés célja az értékteremtés és az értékes dolgokra való nevelés. A nevelés módja és formája a nevelő felkészültségétől, tudásától, világlátásától függ. Ahhoz, hogy a gyermeket tanítani tudjuk, fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy egy gyermeket a különböző életkorokban más és más érdekli.   

Pontyos Tamás, az Oktatási Hivatal munkatársa előadásában az EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 projekt „Tematikus informális és nem formális tanulási alkalmakhoz kapcsolódó tanulási formák módszertani megalapozása” alprojekt szakmai fejlesztőjeként bemutatta azt a pedagógiai innovációt, amelynek keretében a formális oktatás-nevelés rendszeréhez kapcsolódóan nem formális, bentlakásos és napközis, tematikus programok kidolgozására és kipróbálására kerül sor. A fejlesztés nyolc témamodul mentén, az 1–11. évfolyamokra kiterjesztve történik, így hozva létre egy komplex programrendszert, amelyhez kapcsolódik még egy pedagógus-továbbképzési program, egy animátorképzési program, mentori támogatás a résztvevő iskoláknak és egy szálláshelyeket és programszolgáltatásokat minősítő rendszer kialakítása. A tesztelésre 2018-ban és 2019-ben kerül sor, amelynek eredményeképpen a NAT fejlesztői számára javaslatcsomag készül a nem formális oktatási programok formális oktatási rendszerbe történő illeszthetőségének lehetőségeiről.