Kovácsevicsné Tóth Marianna

Multikultúra és inklúzió

Az inkluzív pedagógia alapelvei 

 

A modern pedagógiai gondolkodás fontosnak tartja, hogy azok a különböző etnikumú, kultúrájú vagy a többségtől valamilyen szempontból eltérő gyerekek, akik felnőtt életüket várhatóan különféle társadalmi szerepekben egymással együttműködve töltik el, már az iskolában elsajátítsák az együttműködés készségeit. Az együttnevelkedés, befogadás, az inkluzivitás elve magába foglalja a bármiféle hátránnyal, testi vagy lelki sérüléssel élő gyerekek közösségben nevelését, az oktatás fő áramába való bekapcsolását. Az ő képességeik, személyiségük fejlődését is segítse az adaptív tanulásszervezés, az egyénhez igazodó nevelés, oktatás.

Multikulturális nevelés, interkulturális oktatás

Megnőtt a nemzetiségi nevelést és oktatást végző intézmények szerepe a multikulturális nevelés, interkulturális oktatás, a kultúra közvetítésében, az identitás tudatosításában. A cigány nemzetiségi nevelést, oktatást vállaló iskolák tanulói először élményszerű helyzetekben találkoznak a legfontosabb hagyományokkal,  az életmódbeli szokásokkal és a nemzetiség kultúrájával. Ezekre az élményekre építve cselekvés- és projektorientált oktatási formákban a fokozatosság elve alapján szereznek ismereteket a nemzetiség történelméről, néprajzáról, nyelvéről, irodalmáról és a médiáról. A tanulók tájékozottak abban, hogy a hagyományőrzés családon kívüli színterei különböző intézmények és szervezetek. A népismeret tantárgy tanulása a tanulók számára lehetővé teszi, hogy toleránsak és nyitottak legyenek a mássággal szemben, amely alkalmassá teszi őket más nemzetiségek és népek elfogadására.

Az inklúzió

Oktatásban azok kerülnek hátrányos helyzetbe, akiknél az a szociokulturális miliő, amelyből származnak, s amely személyes életük társadalmi-kulturális közegét adja, megnehezíti, szűkíti, netán lehetetlenné teszi belépésüket az oktatási intézményekbe. A tanulási nehézségeket gerjesztve gátolja, lehetetlenné is teheti a beilleszkedést.

A hagyományos tanítási módszerekkel nem lehet új kompetenciákat elsajátíttatni, hiszen a módszerek megválasztásától függ a megszerezhető tudás minősége is. A pedagógusok módszertani kultúráját kell bővíteni ahhoz, hogy a tanórák milyensége megváltozzon

A szekció résztvevői személyes élményeik alapján beszélték meg  intézményük innovációs fejlesztési folyamatainak problémáit. Számba vették, hogy  egy-egy befogadó intézmény milyen szükséges  lépéseket jelöl ki  újból az együttnevelés folyamatos megvalósítása érdekében. Többek között az alábbi lépések fogalmazódtak meg:

• A tantestületi gondolkodás alakítása, építve a meglévő intézményi tudásokra, a tanári együttműködések segítésére.
• A horizontális kapcsolatok segítő kiépítése, a jó gyakorlatok megtanulása.
• A (külső) szakmai támogató rendszer rugalmas, intézményi igényekhez illeszkedő megrendelése, a munkaközösségi tevékenység célirányos gazdagítása.
• A szervezet folyamatos fejlesztése.
• Az intézmény tágabb környezete, és az intézményi gyakorlatot befolyásoló tényezők elemzése, ehhez a helyi döntések, viszonyulások kialakítása.
• A vezetői elkötelezettség fenntartása.
• Az inklúzió fenntartásához szükséges eszközrendszer beszerzése, bővítése.

A multikulturális nevelés, a cigány ( beás) hagyományok ápolása, a  cigány kultúra beépítése a napi gyakorlatba újabb feladatot, innovációt igényel az iskoláktól. A taneszközök, tartalomhordozók csekély száma és  hiányának áthidalása, a tanári kompetenciahiánya miatt a kitűzött cél  sok intézményben csak terv marad.

A cigány nemzetiségi oktatás módszertani és tartalmi megvalósítását a köznevelés rendszerében a tartalomszabályozók, tankönyvek és a képzéstartalom befolyásolják. Ezzel kapcsolatban az alábbi észrevételek fogalmazódtak meg :

• A tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiben fogalmazódjon meg a romológiai alapismeret kompetenciaelvárásként!

A tantestületekben a befogadás megvalósításának az a legfontosabb eleme, hogy a pedagógusok attitűdje és szemlélete átalakuljon, pedagógiai kultúraváltásra van szükség sok tekintetben. A pályakezdő gyakornokok felsőfokú végzettséget úgy kapnak, hogy sem gyógypedagógia, sem romológiai ismeretük nincs, vagy rendkívül kevés. Az inkluzív pedagógia tantárgy választhatósága enyhít valamit ezen a felkészületlenségen. A PTE BTK NTI keretein belül eddig is kiemelt figyelem irányult arra, hogy a pedagógushallgatók kompetenciát szerezzenek a tanulók közötti különbségek felismerésére az inkluzív nevelés szemléletének és gyakorlatának segítségével. Ennek keretét az „Inkluzív pedagógia” kurzus adja, mely elérhető a tanár szakos hallgatók számára.

• Az iskolák és a képzőintézmények együttműködése, illetve az iskola növekvő szerepe a pedagógusok felkészítésében biztosítja azt, hogy a pedagógus pályát választók a valóságos iskolai gyakorlat tényleges problémáival megismerkedjenek, tanítási gyakorlatuk egy részét az „életben”, valóságos iskolai környezetben teljesíthessék.

Az eddigi gyakorlat az volt, hogy gyakorló iskolai státuszt a képzőhely közelében ugyanabban városban a legjobb intézmény kaphatott. További problémát jelent, hogy ezek a kiváló (az országos átlaghoz képest túlságosan is jó) intézmények önmagukban  nem alkalmasak teljesen arra, hogy a tanárjelölteket felkészítsék a mindennapok való világára.

• A cigány népismeret és kultúra tanításához a nevelők nem kapnak felkészítést. A magyar nyelven folyó cigány népismeret tanítása esetén nem követelmény  a célirányos képzés. Nem határozza meg rendeletileg a köznevelési törvény, hogy a cigány népismeret tanításához pl.: alapvető romológiai ismereteket közvetítő pedagógus továbbképzést végezzen el a pedagógus. A képzés/továbbképzés  hiánya a  tárgy tanítása során bizonytalanságot, tárgyi tévedéseket és hiteltelenséget eredményezhet. Ez semmiképpen nem segíti a köznevelés figyelemre méltó törekvését.
• A beás nyelv és hagyományok tanítására nem áll rendelkezésre megfelelő taneszköz. Nem véletlen, hogy az inklúziót megvalósító iskolák ez irányú innovációkat vállalnak be.
• Az innovációs erőfeszítések erkölcsi és anyagi elismerése indokolt.

Az együttműködés új formájának, a horizontális tanulásnak kialakítása tehát szükségszerű feladat, ugyanakkor a jelenlegi problémák sokrétűsége mutatja, hogy igen nehéz folyamatról van szó, amelynek megoldása nem történhet meg egyik napról a másikra.

Több mint 20 év tapasztalattal segítünk csemegézni a jelen lévő kollégáknak iskolánk eredményes inklúziós gyakorlatából. Az intézmény a befogadó pedagógiai gyakorlat alkalmazásában mintaadó intézmény, referenciahely.

A Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskola tantestülete és menedzsertípusú iskolavezetése is innovatív szemléletű. Valljuk, hogy

nincs integráció, nincs inklúzió multikulturális pedagógiai környezet nélkül,
és nincs multikulturális fejlesztés integráció nélkül!

Esélyegyenlőségre törekvő pedagógiát folytatunk. A különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, együttnevelésére képes iskolánk.

Valljuk, hogy a  módszerek megválasztásától függ a megszerezhető tudás minősége is. A pedagógusok módszertani kultúráját kell bővíteni ahhoz, hogy a tanórák milyensége megváltozzon. Egyénre szabott taneszközökkel, adaptív tanulásszervezéssel, komplex tantárgyakkal, a differenciálással, a kooperatív tanulásszervezéssel, projektek alkalmazásával tudjuk a tanítási munkát megújítani., az inklúzió sikerének lehetőségét megteremteni. Azért használunk különböző célzott technikákat, módszereket a napi pedagógiai gyakorlatunkban, mert ezzel a különböző etnikai, társadalmi csoportból származó tanulók iskolai eredményességét szeretnénk növelni.

Iskolánk inkluzív jó gyakorlatai a régió és a térség számára a horizontális tanulás lehetőségét nyújtják. A szakmai műhelyek az intézményközi hálózati tanulás disszeminációját segítik. A multikulturális tartalmak iskolai megjelenése több ponton hatással van az iskola életére. Átalakítja az iskola és szűkebb környezetének kapcsolatát, fejlesztő hatással van az iskola belső világára, átalakítja és megújítja a pedagógus szerepeket. Az iskolai integráció sikerének feltétele az inter- és multikulturális szemlélet érvényesítése.

A multikulturális nevelés legfontosabb feltételei:

• A nyitott iskola.
• A családokkal való pozitív kapcsolat.
• A multikulturális tartalmak megjelenítése a helyi tantervben, tananyagokban.
• Az előítéletek csökkentése.
• Kultúraazonos pedagógia/a gyerekek családi kultúrájához igazodó tanítás-tanulás.
• Befogadó intézményi légkör.
• Megváltozott pedagógusszerep.

Programjainkat már több éve alkalmazzuk, modellértékűek. Az adaptációs igény azt mutatja, hogy más intézményekben is bevezethető és kiterjeszthető iskolánk inkluzív nevelési gyakorlata. Az érdeklődő  intézményei számára a hálózati együttműködés keretében évek óta szakmai műhelyt kínálunk az alábbi témákban:

• Multikulturális tartalmak továbbfejlesztése az integrált oktatás folyamán.
• Tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása.
• Integrált helyi tanterv és a többszintű diagnosztizáló feladatlap-rendszer továbbfejlesztése az SNI- enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára.

Megismerhetik többek között

• az inkluzív iskolai modellt és eszközrendszerét;
• a kéttanáros/kéttanítós óravezetést;
• a komplex művészeti tantárgyakat;
• hátrányos helyzetű és/vagy cigány tanulók együttnevelésének modellértékű megvalósulását;
• a sajátos nevelési igényű, elsősorban enyhe értelmi fogyatékos tanulók inkluzív nevelésének, szemléletének és gyakorlatának professzionális alkalmazását;
• a beás népismeret tanításához saját készítésű taneszközeinket.

Taneszközeink

• Mesék az Akácligetből beás – magyar mesegyűjtemény Kétújfalu és térségéből.
• Mesék az Akácligetből - többszintű foglalkoztató füzet (nagycsoportos óvodások és 1–3.o. számára).
• Szöveggyűjtemény a Kalendárium típusú multikulturális (paraszti kultúra, cigány és sváb hagyományok) neveléséhez és oktatáshoz óvoda és alsó tagozatosok számára.
• Repertoárgyűjtemény egyetemi hallgatók számára.
• Professziogram (hallgatók kulcskompetenciáinak fejlesztésére).
• Születéstől a sírig … Kétújfalu és térsége beás hagyományainak gyűjteménye (3 db DVD).

Az iskolák pedagógusainak  segítséget nyújt intézményünk pedagógus-továbbképzési programja:

• A Kalendárium az óvodában és iskolában I. című tanfolyamon bemutatja és megismerheti a komplex környezeti óvodai nevelést és a Kalendárium komplex környezeti és művészeti nevelési programot.
• A Kalendárium az iskolában és óvodában II. program alapvető sajátossága a helyi kulturális örökségre – elsősorban a beás hagyományokra – való támaszkodás. Így ez a program az előző folytatásának tekinthető, multikulturális tartalommal egészül ki, teszi teljessé a képzést. Lehetőséget ad arra, hogy e műveltségi komponens alkalmazkodó módon beilleszkedjen a helyi pedagógiai programba.

Elsajátítják a pedagógusok a népszokásokat és jeles napokat az egyes művészeti ágakban. A tematikai egységekben a tárgykultúra, képzőművészet tárgyalása során a természetes anyagok megmunkálási módjait is gyakorolják. Napjaink cigányzenéjét, irodalmát, képzőművészetét is megismerik a 30 órás pedagógus továbbképzésen.

Az intézmény szakmai kapcsolatrendszere

A partnerkapcsolatok kiépítésénél a szociális tanulás minden egyes fázisát tanultuk végigéltük, úgymint együttműködést, kompromisszumkészséget, visszautasítást, segítségkérés:

• Szülői házzal,
• Roma Nemzetiségi Önkormányzattal,
• Szakmai és Szakszolgálattal,
• Középfokú oktatási intézményekkel,
• Felsőoktatási intézményekkel,
• Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal,
• Civilszervezetekkel.

A partnerségi kapcsolatok nem hierarchikus sorrendben szerepelnek az intézmény életében, mert egyformán fontosak. Intézményünk együttműködési kapcsolatrendszere nem sikertörténet, csupán zökkenőmentesebben valósul meg talán, mint más intézményben. Ehhez nagyban szükségünk volt az együttműködési készségre. Elsősorban a szülői házzal és a Nemzetiségi Önkormányzatokkal kialakult jó kapcsolatnak  köszönhető, hogy nyitottá vált az intézmény.

Olyannyira váltunk nyitottá a családok számára, hogy bevontuk őket nevelési programunk kialakításába és a helyi tantervünk elkészítésébe. Mivel a térség lakosságának több mint 40%-a cigány etnikumhoz tartozónak vallja magát, így egyértelmű volt számunkra, hogy közel 20 éve a cigány nemzetiségi programmal dolgozunk. A nyolc település beás hagyományait gyűjtötték össze 2003-ban nevelőink a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok tagjai közreműködésével. Dalokat, meséket, élettörténeteket mondanak el egy-egy generáció képviselői, melyeket videón és hangszalagon rögzítettünk. Kerekasztal-beszélgetés folyamán összeállítottunk egy listát a szülőkkel, melyen a születéstől a halálig történő események szerepelnek. Az ezekkel kapcsolatos beás népszokásokat és hagyományokat elevenítik fel a felvételeken. Ezeknek az anyagoknak segítségével erősítjük az identitásukat és ismertetjük meg a nem az etnikumhoz tartozó gyereket is a beás kultúra értékeivel. Helyi tantervünknek része többek között a cigány mesterségek feldolgozása is Kalendárium komplex művészeti tantárgyba integrálva. Ezeket a tárgyakat heti egy projektnapon tartjuk, melyekhez szülőket is meghívunk. Egész másképp zajlik egy óra, foglalkozás vagy egy projektnap, amikor a gyerekek által is ismert emberek vallanak életükről, kultúrájukról. Mivel a szülőket bevontuk a programba, elfogadták az intézmény viselkedés- és normarendszerét, a kultúraazonos pedagógia segítségével pedig a család és az intézmény hagyományait közelítettük. Így sikerült közelebb hozni az óvodát és az iskolát a családokhoz.

A kihelyezett családi napok segítségével azokkal a szülőkkel is találkozunk, akik egyébként nem szívesen járnának be az iskolába. Hiszen korábban csak akkor hívták be őket az iskolába, ha probléma volt a gyerekükkel. Ma már gyakrabban kopognak az igazgató ajtaján: ha segítségre van szükségük, vagy nevelési problémájuk akad. Az intézmény pszichológusa, fejlesztő pedagógusa a rendelkezésükre áll. A településekre kihelyezett családi napokon – húsvétváró, karácsonyváró –, ajándékkészítés közben elbeszélgetnek a szakemberekkel, tájékozódnak gyerekükről ill. tanácsokat kapnak a gyermeknevelésben.

2015 óta beás animátorunk segíti munkánkat. A beás animátor folyamatosan végzi segítő munkáját és részt vesz a Család-iskola átmenet  szakmai műhely foglalkozásán, ahol a térség pedagógusai számára a nemzetiségi törvény és a kerettanterv összefüggéseiről tartott interaktív előadást.

Iskolánk megszervezte a Szigetvári Tankerület intézményei és a Gandhi Gimnázium két nevelője számára a roma nemzetiségi népismeret kerettantervre épülő szakmai műhelyét, melyen a népismereti tanmenetek 1–12. évfolyamra történő összeállításában nyújtottuk a beás animátorokkal közösen segítséget. A családlátogatást folyamatosan és szükségszerűen végezzük. A beás animátor egy-egy családlátogatás alkalmával találkozik a beás szülőkkel. A családlátogatások rendszeresen illetve alkalomszerűen zajlanak.

2010 óta a PTE Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológiai Tanszék gyakorló helyeként működünk. Az érdeklődő hallgatók terepgyakorlatra jönnek iskolánkba, ahol a hátrányos helyzetű és/vagy cigány tanulók együttnevelése modellértékűen valósul meg. Így a hallgatóknak lehetőségük nyílik szakmai együttműködésre és kommunikációra tanulókkal, szülőkkel, iskolai közösségekkel, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra. Miután elkészítjük a hallgató és a mentortanár  professziógramját, felvázoljuk a hallgató és a mentor tevékenységét illetve az ezzel kapcsolatos teendőket, kijelöljük a fejlesztendő kompetenciaterületeket.

Ez segíti a résztvevő hallgatókat abban, hogy érzékenyek legyenek a  hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből fakadó nehézségekre, és gyakorlati tapasztalatot szerezzenek ezek pedagógiai megoldásaira.

2015/16-os tanévtől szakmai együttműködést hoztunk létre a Gandhi Gimnázium és Kollégium tantestületével. A szakmai műhelyek során multidiszciplináris teamekben dolgozunk.

2017-től az Oktatási Hivatal Nemzetiségi Bázisintézményeként országos feladatot látunk el.

Az integrált nevelés-oktatás eredménye megvalósulásához nélkülözhetetlen az attitűdváltás, a vezetői és nevelőtestületi elkötelezettség.

Kulcskérdésként fogalmazódik meg, hogy meg kell találni azokat az embereket, akik vezethetik az integrált neveléshez-oktatáshoz szükséges innovációt, és képesek kidolgozni azokat a feltételeket, amelyek között fejlődhet az együttműködés. A folyamatos motiváltságot és fejlesztést serkenti, ha a legjobb gyakorlatok alkalmazása támogatást kap.