Kóródi Bence

A betűktől a szövegértésig – Módszertan és tudásépítés
az Újgenerációs taneszközrendszerben

Az olvasóvá nevelés kezdetei

Már az olvasástanulás megkezdése előtt nagy figyelmet fordítunk a beszédhangok megkülönböztetésére. Az előkészítő szakaszban számtalan beszédhanggal ismerkednek meg analizálva is a gyerekek a fonématudatosság elérése érdekében, a hanganalízis és hangszintézis műveletét már itt megkezdjük, amely majd a betűtanulás és összeolvasás alapja is lesz.

Az alakilag keverhető betűket egymástól távol tanítjuk, és csúsztatott differenciálással különböztetjük meg. A betűtanulási sorrendünk a magyar nyelv betűgyakorisága mellett nagy hangsúlyt fektet a diszlexia-prevencióra. A keverhető beszédhangok és a nyomtatott betűk megkülönböztetése, valamint az írott betűk differenciálása végigvonul a betűtanulási szakaszon a homogén gátlás elkerülése érdekében.

A belső irányítás és felkeltése

A gyerekek általános és specifikus részképességeit számtalan feladattal fejlesztjük már az előkészítő szakasz során. A játékosság egyúttal azt is jelenti, hogy a gyerekeket ösztönözzük az ilyen feladatok megoldására, úgymond a saját, belső figyelmüket keltjük fel ezek iránt a nem vagy alig használt, lappangó területek iránt, amelyekre eddig nem vagy mérsékelten volt csupán szükségük. Ezáltal belső ösztönzést is kapnak a gyakorlásra, az újfajta élmény befogadására és hasznosítására, alkalmazására. Ezt hívjuk élményszerű tanulásnak.

Motiválás bátorítással és dicsérettel

A dicséret szerepét aligha kell hangsúlyoznunk a tanítási folyamat során. Az újgenerációs olvasókönyvcsaládhoz dicséretkártyák is tartoznak, melyek segítségével a tanító folyamatosan tudja motiválni a gyerekeket, hiszen a kártyákért újra és újra meg kell dolgozniuk, és az értékelés is sokkal specifikusabb lehet a piros pont-féle jutalmazásnál.

Motiválás meglevő ismeretekkel

Az óvodai jelet minden gyermek ismeri. Innen kiindulva motiváljuk a gyerekeket arra, miért is érdemes a betűkkel megismerkedniük, az a, A (az ökör jelentésű alfa, alef) betű történetét egyszerű nyelven nekik elmesélve, közvetlenül annak tanulása előtt.

Az alma szó hangoztatásával, majd az első hangleválasztásával a betűtanulást meg is kezdik a gyerekek.

Betűgyöngyök fűzése

Az összeolvasást a gyerekek számára már ismerős hangösszevonással kezdjük, és fokozatosan térünk át az összeolvasásra, könnyen hangoztatható mássalhangzó (m) és magánhangzók összevonásával. Már ekkor nem csupán szótag (betűkapcsolat), hanem szó szinten is olvastatunk velük, a valódi olvasás élményét nyújtva nekik.

Gyöngybetűk kanyarítása

A nyomtatott kis- és nagybetű megismerése után közvetlenül az írott kisbetűt is megtanulják a gyerekek (olvastatva író módszer). Az ugyanahhoz a beszédhanghoz tartozó többféle optikai kép egymást erősíti, a dekódolást követő kódolás pedig a rögzítést és az alkalmazást is elősegíti, támogatja. Minden évfolyamon irkatűzött írás kiadványt készítettünk. A kétkötetes elsős munkafüzethez mellékletek is segítik a gyakorlást (előírt írásfüzet, vázolólapok). A harmadikos füzet fokozatosan, kifoltozva tér át a segédvonalazásról a sima vonalazásra, majd az esztétikus írás eléréséhez és a letisztult füzetvezetéshez ad segítséget a gyerekeknek.

Rend a betűk között

A másodikos írásfüzet a megújult nyelvtan-helyesírás munkatankönyvvel és munkafüzettel lett integrálva. Nyelvtanból a betűrendbe sorolás mellett az egy-, két- és háromjegyű betűk, valamint a magán- és mássalhangzót jelölő betűk között is rendet teszünk.

Írásmód közmegegyezés szerint

A helyesírás alapjait fektetjük le másodikban az Újgenerációs nyelvtankiadványokban, a helyesírásunk alapelvei felől építkezve (szótő és toldalék, a toldalékok helyesírása, a hosszú és rövid hangok megkülönböztetése írásban, az elválasztás szabályai, a hangkapcsolatok helyesírása).

A mesék szerepe

A gyerekek számára azért fontos, hogy meséket hallgassanak és olvassanak, ami a mese eredeti szerepe is volt a mesemondók idején – még a felnőttek számára. A mesemondó a faluközösség kollektív tudását, a világról alkotott felfogását, erkölcsi tanulságait adta át és öntötte meseformába, így a mesék próbatételei, azok legyőzése és végső tanulsága át tudott öröklődni generációról generációra. A hallgatóság pedig magára tudta vonatkoztatni ezeket a bölcsességeket, vagyis adaptálhatóvá vált az igazság, tanulni lehetett belőle, és alkalmazni is a valós élethelyzetekben.

A mesei tér és idő

A hétköznapi világ határain túl visz a mese, ezért nem véletlen más népek meséiben is a mesekezdő formulák hasonlósága (Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy…; Mikor volt, mikor nem…; Egyszer volt, hol nem volt…; Once upon a time…; ЖИЛо БЫЛо……; Es war einmal…).

Azért visz a mese „Nekeresdországba”, mert benne nem a hétköznapi valóság keresése a fontos, hanem a mesék varázsával, átszellemített valóságával átélhető élmény. Mindegy, hol, és nem számít, mikor történtek az események. Bármi megtörténhet bárkivel. Így a mese befogadója úgymond tét, kockázat nélkül tud szerepbe lépni, és részesévé válni a mese fonalának.

A fizikai tér és idő

Ezért vonódtak el meseszókká, és kerültek át a fantázia birodalmába a valaha létező helyet jelölő szavak is: Bergengócia Bereg és Ung vármegyénket jelölte valahol a messzi észak-keleti határszélen, Óperencia az Enns folyó felső szakasza volt a mai Ausztria területén (Ober-Enns), az Üveghegyek a hósipkás Alpokat jelölte, és a hetedhét országon is túl hétszer hét, vagyis megszámolhatatlanul sok országhatárt jelentett, s hétköznapi világból metaforává válva.

A stilizált tér és idő ‒ A megértés öröme

A befogadói élmény, a tanulság levonása a mesékből ezért ennyire kézenfekvő a gyerekek számára, akik a teljességből jönnek, és éppen olyan hihető számukra a mesék varázslatos világa, mint a valóban megtörtént események.

A mesére hangolódást is segíti az, hogy eddig nem reprezentált módon az összes olvasandó szöveget a tankönyveinkben előkészítünk (RJR-technika, ráhangolódás), mintegy kontextusba hozva a gyerekeket már az olvasás megkezdése előtt, kommunikációs és olvasástechnikai feladatokkal. Mindezt fogalomkártyákkal (mesekártyákkal) is támogatjuk.

Mese és monda határán ‒ Az értelmezés öröme

Az átszellemített és a hétköznapi valóság találkozik a harmadik évfolyamon a Mátyás-anekdoták olvastatásával. Ezek a mesék a jó királyról szólnak, akiről az is kiderül, hogy nemcsak mesehős, hanem hús-vér uralkodó is volt.

Gondolkodási és olvasási stratégiák

A fantázia birodalma és a megtapasztalható valóság ütközik a tudásépítésnek ebben a szakaszában. A tématartó, egymással párhuzamos szövegek nyilván ütköznek is egymással: a valóságnak más és más szeletét, dimenzióját tárják fel a gyerekek előtt, megkülönböztetve, ami azonosnak tűnik, és hasonlóságot keresve azok között, amelyeket egymástól nagyon távolinak gondolnánk elsőre. Ezek felismeréséhez, a szövegértés tanításához elengedhetetlen a gondolkodási és az olvasási stratégiák tanítása és alkalmazása a szövegekhez közeledve és azokat olvasva.

Olvasási és tanulási stratégiák

Az olvasási stratégiák egyúttal tanulási stratégiákká is válnak, amelyeket más műveltségterületen is sikeresen tudnak a gyerekek használni a tanulási folyamat során (Jóslás a címből; megfigyeltetés fotókkal; következtetések levonása; az ismeretanyag elsajátítása [ismertem, nem ismertem stb.]; szókincs- és tudásbővítés).

Szövegértés-fejlesztés a gyakorlatban

A 3. és a 4. évfolyamon szövegértés munkafüzetekben dolgoznak a gyerekek, amelyekben a tankönyvi szövegek feldolgozását segítő feladatsorok mellett még nem ismert szövegeken is gyakorolják a szövegértést.

Szövegértés és szövegalkotás kapcsolata

Szóból, mondatból szövegszint, játék a szöveggel… Fogalmazásból és nyelvtanból is foglalkozunk a szövegszint elérésével, mondatokat bővítünk és szűkítünk, illetve egyszerű transzformációkat végzünk.

A szövegszervezés fortélyai

A folyamatközpontú fogalmazástanítás szerint a szövegalkotás algoritmusokon alapul, ezért tanítható is. Ezt alkalmazzuk a fogalmazás tankönyveinkben és munkafüzeteinkben.

A játékosság szerepe

A játékosság az, amellyel a tudnivalók elsajátításához kedvet teremtünk, és amellyel a tanulási motivációt is fokozni tudjuk. A legszárazabbnak tűnő ismeretet is lehet játékos vagy humoros, a gyerekek világához közelálló módon tálalni, erre törekedtünk a taneszközrendszer minden elemében.

A helyesírás szerepe

A magyar helyesírásnak meglehetősen sok eleme kommunikatív, ezt használtuk ki ahhoz, hogy a gyerekek megértsék ennek fontosságát és szerepét.

A nyelvhelyesség szerepe

Végül a nyelvhelyesség szerepét hadd emeljük ki, amely mind a szövegértés, mind a szövegalkotás folyamatában oroszlánszerepet játszik, a kommunikációban betöltött alapvető szerepének megfelelően. Ezt a tudáselemet is játékos formában tárjuk az Újgenerációs taneszközökben a gyerekek elé.