Jávor Balázs

Tehetséggondozás – tehetséges fiatalok:
az Új Nemzedék Központ kutatási eredményei és fejlesztései

Jávor Balázs.jpg

 

Tisztelt Konferencia, kedves kollégák!

Az Új Nemzedék Központ (ÚNK) mint kormányzati háttérintézmény a Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársághoz tartozik és két, egymáshoz szorosan illeszkedő feladatrendszert működtet.

Egyrészt a fiatalokkal kapcsolatos szerteágazó feladatokat lát el, mint például a fiatalok valóságának megismerését szolgáló kutatási tevékenység (a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 néhány, oktatáspolitikai szempontból is releváns eredményét szeretném meg is osztani Önökkel az előadásban), Közösségi Terek működtetése minden megyében és Budapesten, az önkéntesség népszerűsítését célzó programok és ifjúságszakmai módszertani fejlesztések megvalósítása.

Másik feladatrendszere a tehetséggondozás ügyének előmozdítása: a társadalom, az egyes iskolák és egyének szintjén. Az ÚNK ennek érdekében támogatja a tehetséges fiatalokat (programok szervezésével, a tehetség felszínre kerülésének támogatásával), illetve segítséget nyújt a tehetséges fiatalokkal foglalkozó szakembereknek, pedagógusoknak.

Mindezen feladatok jelentős részét projektek keretében végzi, az ifjúsági területen az EFOP-1.2.3 kódszámú kiemelt projekt, a tehetséggondozási területen az EFOP-3.2.1 kódszámú kiemelt projekt megvalósításával. Előadásomban bemutatom az előző időszak eredményeit, amelyekre fejlesztéseinket alapozzuk, majd röviden összefoglalom, hogy ebben a tanévben a konferencia címében is megjelenő oktatási jövőképhez hogyan tud és kíván az ÚNK hozzájárulni.

Az ismert Renzulli–Mönks tehetségmodell a család és az iskola mellett a társak, a kortársak, kicsit átfogalmazva a nemzedék szerepét hangsúlyozza a tehetség kialakulásában, kibontakozásában.

A három környezeti tényező szerepe történetileg változó. A munka, az otthon, a tanulás egységét biztosító tradicionális család hegemóniáját az elmúlt századokban a modernitás intézménye, az általános tankötelezettség formálta át. A kortársak, a nemzedék szerepe pedig korszakunkban, az infokommunikációs eszközök és az internet térhódításával a korábbinál nagyobb jelentőségre tett szert az élet számos területén, így a tanulás, az alkotás, a tehetség kibontakoztatása terén is.

Árnyaltabb képet ad a fiatalokról mint a tehetséggondozás legfontosabb célcsoportjáról az a néhány adat, amelyet a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 eredményei közül választottam ki. A kutatást az Új Nemzedék Központ valósította meg, gyorsjelentése már nyomtatott változatban is elérhető. Ez a nagymintás ifjúságkutatás a 15–29 éves korosztályra fókuszált, külön erénye, hogy 2000-től négyévente hasonló mintán és módszertannal végzik el, ezért a trendek kimutatására is alkalmas.

A szociodemográfiai jellemzők közül kiemelhető, hogy az ötéves korcsoportok közül a 25–29 évesek korcsoportja a legnépesebb (36 százalék). A befejezett iskolai végzettség tekintetében a legnagyobb csoportot a középfokú végzettségűek adják (38 százalék), a vizsgált korosztály 12 százaléka diplomás.

2016-ban a megkérdezett fiatalok 54 százaléka dolgozott, ez az arány erős növekedést mutat a négy évvel korábbi felvételben tapasztalt 40 százalékhoz képest. A kutatás során a munkavégzésbe mindenféle kereső tevékenységet beleértettek, a fő- és melléktevékenységként (például tanulás mellett) végzett munkát is. A 15–29 éves korosztály 50 százalékának a munka a fő tevékenységet jelenti. A munka mellett tanulók aránya mindössze négy százalék. A munkaerőpiacon nem aktívak 74 százaléka tanul.

A tehetséges fiatalok elérésének és támogatásának a legfontosabb színtere az oktatási intézmények és képzőhelyek világa. A kutatás során vizsgálták azt is, hogy az elmúlt években szervezett képzésben az érintett korosztály mekkora hányadát lehetett elérni, akár kifejezetten tehetséggondozó programokkal. Az oktatásban részt vevők aránya a 2008-as csúcsot követően csökkent, azonban továbbra is magasabb (40 százalék), mint az ezredfordulón.

A tanulással, illetve munkába állással kapcsolatos viselkedés a kutatási eredmények szerint eltér a különböző iskolai végzettséggel rendelkező csoportok vonatkozásában. A legerősebb továbbtanulási vágy a 8 általánost vagy annál kevesebbet végzettek esetében figyelhető meg, akik közül minden második (49 százalék) szeretne továbbtanulni. A diplomások egyharmada (33 százalék) szintén szeretne tanulni még valamit.

Az ifjúságkutatás további – most nem ismertetett – adatai is arról tanúskodnak, hogy az ezredforduló óta a fiatalokra jellemző iskolázottság, munkatapasztalat, jövőtervek, továbbtanulási tervek területén is vannak figyelemre méltó változások, trendek, de a legnagyobb mérvű változás nem ezeken a területeken zajlott le. A fiatalok információhoz és tudáshoz való hozzájutásának módja változott meg alapvetően. Ezt a tényt pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni, amikor erre a célcsoportra irányuló bármilyen fejlesztésbe, például tehetséggondozáshoz kapcsolódó fejlesztésbe fogunk.

A fiatalok otthonaiban egyre több infokommunikációs eszköz található meg. A kutatásban otthoni internet-hozzáférésről 2016-ban a fiatalok 87 százaléka számolt be, 2000-ben még csak 9 százalékuk. Míg az otthoni számítógép- és internet-hozzáférés 2008 óta jelentősen már nem tudott bővülni, a fiatalok személyes tulajdonában lévő infokommunikációs eszközök elterjedtsége látványosan növekedett. Csökkent a saját PC-k száma, növekedett a tableteké. Az infokommunikációs eszközök fejlődésében napjaink legfontosabb trendje azonban az okostelefonok megjelenése és terjedése. 2012-ben szinte minden harmadik (31 százalék) 15–29 éves magyarországi fiatalnak volt okostelefonja, 2016-ra már a megkérdezettek 85 százalékának. Négy évvel ezelőtt csupán minden második mobilhoz tartozott internet-előfizetés, a legfrissebb adatok szerint már az eszközök 70 százalékára igaz ez.

A nagymintás ifjúságkutatások sorozatában a 2016-os eredmények mérföldkőnek számítanak a fiatalok médiafogyasztásában is, ugyanis a televízió erős pozíciója ellenére az interneten elérhető média egyértelműen átvette a vezető szerepet. A 15–29 éves magyarországi fiatalok 88 százaléka tekinthető napi internethasználónak, negyedük gyakorlatilag folyamatosan online van.

A 15–29 éves korosztályon belül az egyes kohorszok, évfolyamok között jelentős eltérés nem mutatható ki a digitális világba való beágyazottság vonatkozásában. A digitális szakadék legerősebben a regionális elhelyezkedés és az iskolai végzettség szerint mutatkozik meg. A hozzáférés és a használat tekintetében is megállapítható, hogy az Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön élők, valamint az alapfokú végzettséggel rendelkező fiatalok maradnak el leginkább a magyarországi 15–29 évesek átlagától.

A fentebb áttekintett kutatási eredmények is arra vezetnek bennünket, hogy a tudás új értelmezését, a tehetséggondozás új megközelítését keressük a tehetséges fiatalok egyre inkább digitálissá alakuló világában.

A tehetséggondozáshoz kapcsolódó támogató, fejlesztő tevékenységét az Új Nemzedék Központ jellemzően projektekbe szervezve valósítja meg. Egyrészt egy 2016-ban indult, ötéves futamidejű uniós finanszírozású projektben, aminek EFOP-3.2.1 a kódjele, „Tehetségek Magyarországa” a címe és a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségével konzorciumban valósítunk meg. Emellett a Nemzeti Tehetség Program keretében a 2017-es pályázati évben nyolc hazai finanszírozású projekt megvalósítását végezzük.

Az ÚNK a tehetséggondozás, tehetségsegítés rendszerszintű fejlesztési feladatainak megvalósításában három nagyobb területre, célcsoportra irányulóan vállal részt. Tevékenységeink egyik része közvetlenül a tehetséges diákokat szólítja meg. A cél az, hogy minden tehetséges magyar fiatal esélyt kapjon tehetsége felfedezésére, kibontakoztatására és fejlesztésére. A 25 év alatti fiatalok az elsődleges célcsoportunk. A fiatalok mellett tevékenységeink kiemelt célcsoportja a pedagógusoké, hiszen a tehetségek saját tanáraiktól várhatják elsősorban azt a támogatást és szakértelmet, amely fejlődésüket segítheti. Ezért különféle eszközökkel a pedagógusok tehetségsegítő munkáját támogatjuk, illetve közreműködünk ennek a munkának az elismerésében is. Továbbá más programjaink, tevékenységeink a tehetséggondozás ügyét a társadalom szintjén kívánják előmozdítani, népszerűsíteni, abból az alapelvből kiindulva, hogy hatékony beavatkozást csak akkor tehetünk, ha a tehetséges fiatalok környezetét is bevonjuk a fejlesztésekbe. Ezzel vissza is utalnék az előadás elején említett RenzulliMönks modellre.

Az EFOP-3.2.1 projektben az Új Nemzedék Központ által megvalósított fejlesztések közül négy tevékenységcsoportot szeretnék közvetlenül is bemutatni.

Az egyik kiemelt feladatunk egy komplex mérőeszköz rendszer kifejlesztése, kipróbálása és a projekt végére a szakpolitika számára rendelkezésre bocsátása. A mérésekkel egy adott életkori csoport (ötödik osztályosok) lehető legnagyobb részét el kívánjuk érni, támogatva a tehetségvesztés mértékének csökkentését. Az online tehetségszűrő, -azonosító rendszer kifejlesztésétől azt várjuk, hogy az egyéni (tanulói szintű) visszajelzések segítségével megalapozza és segíti a tehetségeket támogató különböző szereplők, elsősorban a pedagógusok szakszerű munkáját. Ennek érdekében az elmúlt évben feltérképeztük a hiányterületeket, valamint az adaptálható és kifejlesztendő eszközök körét. Előkészítettük egy informatikai keretrendszer kifejlesztését, amelyre szükség lesz a tehetségszűrő, tehetségazonosító rendszer működtetéséhez. Mind a mérőeszközöket, mind a kialakított keretrendszert pilot programok segítségével próbáljuk ki, fejlesztjük tovább.

Az online tehetségszűrő, -azonosító rendszer mellett olyan standardizált papír-ceruza mérőeszközöket is kifejlesztünk, amelyek alkalmasak egyéni helyzetben végzett mérésekre. A fejlesztés magában foglalja a mérőeszközök adaptálását, kifejlesztését, standardizálását, sokszorosítását és eljuttatását a szakemberekhez. A mérőeszközök használatára a szakembereket felkészítjük.

Másik tevékenységcsoportunkba a kutatási feladatok tartoznak. A „Tehetségek Magyarországa” projekt keretében 16 kutatási terület vizsgálatára van módunk. Csak egyet emelek most ki ezek közül, amely a tehetséggondozás optimális környezetének fejlesztését alapozza meg. Tudjuk, hogy a tehetség kibontakozásában jelentős szerepet játszik a környezet, az eszközök, a módszerek, a pedagógusok felkészültsége. Ezért a tehetséggondozás humán- és eszközellátottságára kiemelt figyelmet fordítunk, mégpedig az összes hazai köznevelési intézmény reprezentatív mintáján végzett intézményvezetői és pedagógusi kérdőíves vizsgálat segítségével, hogy a területről teljes képünk legyen, és ne csak a korábbi pályázatok aktív résztvevőit lássuk. A közel 500-as mintán végzett kutatás idén ősszel kezdődött el az intézményekben.

A kutatási eredmények kiadványok, publikációk, előadások formájában, illetve rendezvényeken, belföldi és külföldi műhelymunkákon, konferenciákon kerülnek disszeminálásra. Ám a legfontosabb feladatunk talán az, hogy a pedagógusképzés számára a kutatási eredményeken alapuló ajánlásokat fogalmazzunk meg, hiszen a tehetséggondozás is csak annyira jó, mint a benne dolgozó pedagógusok (ahogy a McKinsey-jelentés megállapította ezt az iskoláról).

A „Tehetségek Magyarországa” projekt további célja, hogy a tehetségtámogató környezet és tehetségbarát társadalom kialakításában segítsen. A tehetségfelismerési és tehetséggondozási tevékenységek eredményessége szempontjából fontos, hogy a pedagógusok mellett a szülők, a kortárscsoport és a tágabb közösség is ismerje és segítse a tehetségek támogatásának céljait, folyamatát. Ezeknek a szereplőknek a bevonása társadalmi érzékenyítő rendezvények szervezése, információs anyagok megjelentetése, a médiában való megjelenés segítségével, nagyban erősítheti a fejlesztő tevékenységek hatékonyságát, a tehetségek számára pedig az elfogadó és támogató környezet kialakulását.

A pedagógusok esetében pedig kiemelten fontos, hogy ne csak elkötelezettek legyenek a tehetségekkel való kiemelt törődés terén, de a legkorszerűbb szakmai ismereteknek is birtokában legyenek a feladatuk magas színvonalú ellátásához. Ez az elsődleges célja például annak, hogy évente rendezünk olyan konferenciát a pedagógusok számára, ahol a legnevesebb szakemberektől tájékozódhatnak a legfrissebb szakmai és tudományos eredményekről.

A fiatal tehetségeknek az Új Nemzedék Központ is biztosít egyfajta tehetségbarát környezetet, amikor a projekt keretében közvetlenül kínál fejlesztő programokat, csoportos rendezvényeket és versenyeket számukra.

Egy további fontos tevékenységcsoportunkat szeretném még megemlíteni. Ez a Minősített Tehetséggondozó Műhelyeknek (MTM) nevezett hálózat kialakítása és az intézmények többéves, intenzív, egyedi igényeknek megfelelő támogatása. Az MTM-ek kiválasztásával és támogatásával megvalósíthatóvá válik, hogy kiemelkedő tehetséggondozási eredményekkel rendelkező intézmények, iskolák egyenletes lefedettséggel legyenek jelen Magyarországon.

Milyen iskolák az MTM-ek? Olyanok, amelyek a kiemelten tehetséges tanulók gondozását támogató szakmai csoporttal és programmal rendelkeznek és egy meghatározott földrajzi környezetben mintaintézményi szerepkört töltenek be a tehetséggondozás vonatkozásában. A mintaintézmények hálózata a pedagógusok egymástól való (horizontális) tanulásának klasszikus terepe, amely tanulási formának a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A fejlesztés révén a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés felé tudunk elmozdulni, ami a tehetségvesztés mérsékléséhez is hozzájárul.

Az elmúlt egy évben egy háromfordulós kiválasztási, minősítési eljárást folytattunk le, amelynek eredményeként megvan országosan az a 38 intézmény, amelyekkel az intenzív együttműködést az idei tanévtől megkezdtük és legalább három tanéven keresztül valósítjuk meg.

Az előzőekben bemutatott fejlesztéseink 2020-ig folyamatosan valósulnak meg. Ezek közül, illetve némileg ezeken túl is, néhány olyan tevékenységünkre, rendezvényünkre hívom fel a figyelmet, amelyek ebben a tanévben esedékesek.

A Tehetségfesztivál elnevezésű tavaszi rendezvényünk által a tehetséges gyermekek lehetőséget kapnak arra, hogy bemutatkozzanak azokon a tehetségterületeken, amelyekben kiemelkedőek. Megtekintve egymás produkcióit tanulhatnak és tapasztalatokat is szerezhetnek egymástól, továbbá összemérhetik tudásukat egy-egy területen. A fesztivál lehetőséget nyújt a tehetséggondozás területén dolgozó szakembereknek és a szülőknek, hogy újabb információkkal gazdagodjanak és kapcsolatokat építsenek.

A pályaorientációs napok és hétvégék azt a célt szolgálják, hogy az érdeklődők személyre szabott tanácsadásban részesülhessenek, ennek a tehetséges fiatalok pályaválasztásában kiemelt szerepe lehet.

Közösségépítő rendezvényeket szervezünk a különböző tehetséggondozó programok – kiemelten is az NFTÖ ösztöndíjasai, korábbi és jelenlegi résztvevői – számára. A rendezvények egy ösztöndíjas alumni közösség fejlesztését is szolgálják.

Tehetség Roadshow címmel immáron negyedik éve olyan rendezvénysorozat valósul meg, amelynek legfőbb célja a Nemzeti Tehetség Program megismertetése, népszerűsítése. A rendezvénysorozat roadshow jellegét az adja, hogy az egyes rendezvények programjának struktúrája hasonló, de az ország több pontján is megvalósul, a helyi adottságok és a közösségek igényeinek figyelembe vételével. Az első alkalom november 30-án, Esztergomban lesz, de Pápára, Józsefvárosba, Szekszárdra és Jászapátiba is látogatunk a tervek szerint.

Az idén meghirdetett pedagógus-továbbképzéseinken a tehetségmentorálás feladataira készítjük fel az érdeklődő pedagógusokat, különösen is a Minősített Tehetséggondozó Műhelyekben mentorálást végző kollégákat. További képzéseink kidolgozására, illetve akkreditálására is sor kerül a tanévben.

A „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díj célja, hogy méltó elismerésben részesítse a tehetséggondozás területén példaértékű, kiemelkedő eredményeket elért személyeket, közösségeket és szervezeteket. A díj odaítélését – a legtöbb kategóriában – nyílt pályáztatás útján valósítjuk meg. A kitüntetésekkel anyagi elismerés is jár, a díjak átadása az Országos Tehetséggála díjátadó rendezvényén történik, 2018 júniusában.

Szakmai konferenciáinkkal egyrészt a tanárokat és más tehetséggondozó szakembereket szeretnénk a legfrissebb nemzetközi tudás birtokába juttatni, másrészt a szakemberek együtt gondolkodásának katalizátorai szeretnénk lenni, mert hisszük, hogy a közös problémákra és kihívásokra közösen könnyebb választ találni. Harmadrészt pedig saját kutatási és fejlesztési tevékenységeink eredményeit is szeretnénk ilyen módon is bemutatni.

Mindezek érdekében november 23-án, Győrben a szomszédos országok szakembereivel közösen járjuk körbe a tehetségutak és a teljesítményszakadék (excellence gap) témakörét. A jövő év első felében Budapesten egy többcélú, tehetséggondozással foglalkozó nemzetközi rendezvényt szervezünk, amelynek keretében értékeljük és megünnepeljük, hogy tíz éves lett a Nemzeti Tehetség Program. Egy másik, szintén budapesti konferencián pedig bemutatjuk majd az említett kutatásaink első eredményeit.

Ha tehetik, vegyenek részt rendezvényeinken, szeretettel és kíváncsian várjuk Önöket.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!