Magyar Zita

A Szakképzés szekció összefoglalója

Magyar Zita sz_o.jpg

 

Köszöntöm Önöket. Arról számolhatok be Önöknek nagy-nagy örömmel, hogy a szakképzéssel foglalkozó szekció igen nagy létszámú volt. Több mint 100-an voltunk végig a teremben, gondolkodtunk együtt a szakképzés ügyéről. Ami persze azt is jelenti, hogy a beszélgetésre ekkora számú résztvevő esetén nem nagyon adódik lehetőség, de a kérdésekre igyekeztünk válaszolni és a kollégák ott maradtak még a végén, mert nagyon sok egyedi kérdéssel, kéréssel kerestek meg bennünket.

A szekciót a Nemzeti Szakképzés és Felnőttképzési Hivatal munkatársaival tartottuk közösen, a tágabb fejlesztésektől haladtunk tulajdonképpen az egészen operatív dolgokig. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 6. prioritás hozzánk kapcsolódó részét mutatta be főosztályvezető kollégám, Oláh Gábor. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nekem ma még lesz egy előadásom és egy pár szóval akkor is fogok erről beszélni, így ezt most nem is részletezném.

Másik kollégám, Hudacsek Lászlóné főosztályvezető asszony a 6.2.4. program kapcsán, amely a 21. századi szakképzés és felnőttképzés minőségének, valamint tartalmának fejlesztésére irányul, a duális szakképzés minőségének javításáról beszélt, a mi megítélésünk szerint nagy érdeklődésre tartott számot ez az előadás is, hiszen rengeteg új dologgal ismerkedhettek meg a kollégák. A parlament honlapján már megtalálható törvénymódosító csomagban található módosítási javaslatokról tudtuk most egészen konkrétan tájékoztatni a kollégákat.

Ezt követően egy jógyakorlat kapcsán mutattuk be az intézményi monitoringgal kapcsolatos terveinket, amely része egyébként az előbbi projektnek is, majd a végén a fejlesztésekről beszélgettünk: hogyan is látható ez, kifejezetten az intézményekben, a szakképző intézményekben, hogyan is tudják ezt megtapasztalni. Az érettségi tapasztalatai kapcsán próbáltuk ezt levetíteni, és megnézni.

Engedjék meg hogy végül megosszak Önökkel egy számunkra nagyon kedves, és egyébként azt gondolom, nagyon jól visszajelző dolgot. A fiatalember, aki segítette nekünk a hangosítást és az informatikát, a végén odajött és azt mondta, hogy nem lehetne-e valahogy összehozni, hogy ezeket az előadásokat a diákoknak is elmondják? Szerinte annyira érdekes volt és olyan jó volt hallani, hogy mit is gondolnak a szakképzésről. Én azt gondolom, hogy számunkra ennél nagyobb dicséret a jelen pillanatban – azon kívül, hogy persze beszélget az ember a szakértő kollégákkal – nem hangozhatott volna el. Tehát, ha valamiből töltődhetünk, hogy egyébként egy úton indultunk el, és hogy ez az út azért remélhetőleg jó lesz, az azt gondolom, hogy ez. Köszönöm szépen.