Szalay Sándor

A pedagógiai gyakorlat támogatása, a digitális
kompetencia fejlesztése szekció összefoglalója

Szalay Sándor sz_o.jpg

 

Először a köznevelési intézmények digitális átállásának eddigi támogatására vonatkozó tevékenységről, folyamatokról, lehetőségekről számoltak be a Digitális Jólét Nonprofit Kft. szervezeti egységeként működő Digitális Pedagógiai Módszertani Központ munkatársai, Nagy Regina és Jánossy Zsolt. Ezt követően konkrét szakmai gyakorlatokról, illetve a tanév rendjét meghatározó jogszabályban is előírt Digitális Témahét kapcsán felmerült kérdésekről volt szó Farkas Andrea és Frész Attila előadásában.

A szünetet követően egy nyitott kerekasztal-beszélgetést folytattunk a meghívottakkal és az érdeklődőkkel arról, hogy a digitális iskola alatt mit is értenek, milyen eddigi gyakorlati tapasztalatokat szereztek.

A szekció munkájában összesen mintegy 30 résztvevő működött közre, bár a szünet után az érdeklődés jelentősen csökkent. Ennek következtében beszélgetésbe a hallgatóság jelentős részét is be tudtuk vonni.

Az intézményi digitális átállás támogatására vonatkozó előadás két területet fogott össze:

  • a köznevelés digitális környezete megteremtését szolgáló pályázati felhívások (EFOP-3.2.3-17, illetve VEKOP-7.3.3-17) egyik hasznos „melléktermékeként” a pályázóknak olyan intézményi digitális fejlesztési tervet kellett készíttetniük a pályázatba bevonni kívánt intézményeikre vonatkozóan, amelyet – külső szakértői értékelést követően – a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ is támogatott.
  • a digitális átállás támogatásában elengedhetetlen a külső szakmai közreműködés, a szaktanácsadói háttér, aminek részleteit, a vonatkozó jogszabályi háttér [48/2012. (XII. 12) EMMI rendelet] meglétét mutatták be az előadók.

A Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában megfogalmazottak megvalósításához kapcsolódó első lépések közé tartozó, a köznevelés digitális átállása feltételeinek módszertani oldalát támogató pályázatot támogató szakmai munka egyik a legnagyobb eredménye, hogy minden egyes, a pályázatba bevont intézmény nyilvános, előre meghatározott követelményeknek megfelelő és külső értékelés keretében elemzett intézményi digitális fejlesztési tervet kellett készítsen és elfogadtasson. A fejlesztési tervek egyes módszertani elemeit digitális pedagógiai módszertani csomagok formájában Digitális Pedagógiai Módszertani Központ tette közzé a dpmk.hu oldalon. A módszertani megoldások, a csomagok leírásai, illetve a fejlesztési tervek mintái és értékelési szempontjai a hivatkozott oldalon megtalálhatók.

A 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet röviddel ezelőtti módosítása eredményeként megjelent – igaz, kicsit rejtve a tantárgygondozók között – a digitális szaktanácsadó mint fogalom. A megjelenés megteremti az alapot arra, hogy tovább folytatódhasson az a felkészítő tevékenység, aminek eredményeként avatott és szakmailag, illetve módszertanilag felkészült tanácsadók működhetnek közre az intézmények, illetve fenntartóik mindennapi problémái megoldásában.

Az intézményeken belüli digitális tevékenység szakmai háttereként a módszertani csomagok és az intézményi digitális fejlesztési tervek mellett számos olyan jógyakorlat, ötlet, lehetőség jelenik meg a dpmk.hu oldalon megtalálható tudásbázisban, amely a pedagógusok napi munkáját segíti. Az előadók részletesen szóltak a Digitális Témahéthez, illetve annak tartalmi sokszínűségéhez kapcsolódó kezdeményezésekről, valamint az eljövendő időszakra tervezett feladatokról.

A digitális iskola volt a szekció második felében a beszélgetés tárgya. Reményeink szerint széles körben ismert, hogy – elkötelezett vállalkozások támogatásának köszönhetően – megvalósult egy digitális mintaiskola projekt. A konferencia idején bárki által megtekinthető volt a mobil digitális iskola, illetve éppen Hajdúszoboszlón található a Thököly Imre Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola is, amely a digitális átalakulás egyéni döntéseken alapuló folyamatának többszörösen elismert intézményi mintája.

A beszélgetés keretében a meghívott vendégek

  • Erdei Gyula – Thököly Imre Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
  • Matolcsy Miklós – Mobil Digitális Iskola
  • Mikulás Domonkos – Piarista Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda
  • Nagy Regina – Digitális Pedagógiai Módszertani Központ
  • Racskó Péter – Racionet Zrt.

és a hallgatóság köréből megszólalók számtalan eredményt, példát soroltak fel a témához kapcsolódóan, illetve az alábbi kérdések adták meg a beszélgetés menetét:

  • Mitől digitális az iskola? Mit tett ennek érdekében az Ön intézménye?
  • Melyek voltak a legfontosabb eredmények?
  • Melyek voltak a legnagyobb akadályok?
  • Mik voltak a digitális iskolává válásuk sikerkritériumai?
  • Milyen változásokat eredményezett az intézményben a digitalizáció?

Újdonság volt a szekcióban, hogy egy ingyenesen is elérhető internetes szolgáltatás segítségével folyamatosan tehették fel rövid kérdéseiket az érdeklődők, amit a levezető továbbított az előadók felé. A kérdések egy megadott oldalon minden érdeklődő számára nyilvánosan elérhetők voltak, így ki is tudták egészíteni egymást.

A hallgatóság soraiból feltett kérdések jellemzően a folyamatban lévő projektekkel kapcsolatban merültek fel. A szekció keretében elhangzott – jellemzően a két hivatkozott pályázat eredményeire vonatkozó –, de illetékesség hiányában nyitva maradt kérdéseket természetesen továbbítottuk a felhívás kiírója felé.