Pongrácz László

A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó fejlesztések
az Oktatási Hivatalban szekció összefoglalója

A szekcióban az EFOP-3.2.15. projektnek az OH által fejlesztett szakmai feladatait ismertettük.

A szekció első részében a projekt általános ismertetése után kollégáimmal együtt elmondtuk a jelen levő mintegy 40 főnek, miképp kívánja a projekt bővíteni a tematikus hetek, tematikus napok témakínálatát, valamint hogy mi mindent fogunk az országos pedagógiai mérési rendszerrel kapcsolatban fejleszteni.

Anélkül, hogy a részletekre most kitérnék, az egyik alapvető célként jelöljük meg egy olyan elektronikus tesztelő szoftver kifejlesztését, amelyre a különböző célú és témájú, most kifejlesztendő, új és nem annyira új elektronikus mérési rendszerek mintegy ráültethetőek. Ez a rendszer képes lesz befogadni a mostani és a később kifejlesztendő digitális méréseket, képes lesz kiszolgálni az iskolák és az országos mérések igényeit egyaránt.

Beszéltünk a digitális platformra legkönnyebben átállítható nyelvi mérések rendszerének tervezett fejlesztéseiről. Itt azt vállaltuk, hogy nem csupán egyszerűen digitális platformra helyezzük a mérést, hanem egy úgynevezett adaptív mérési rendszert tervezünk. Ennek lényege, hogy a teszt „adaptálódik”, alkalmazkodik a tesztíró képességeihez. Tehát a tesztíró válaszaitól függ az, hogy milyen további kérdéseket kap. Ennek a módszernek az egyik nagy előnye, hogy a mérés ideje lerövidíthető, a másik előnye, hogy nem csupán a középső képességszegmensben mér megbízhatóan, mint ahogy azt egy papíralapú tesztek teszik, hanem a felső és az alsó teljesítmény-szegmensekben is pontosabb eredményt ad. Végül további előnye, hogy nem kell mindenkinek egyszerre megírni egy országos mérés tesztjét, hanem a mérés – a hitelesség sérülése nélkül – egy hosszabb időszakra széthúzható. Őszintén reméljük, hogy 2020-ra valóban egy olyan nyelvi mérési tesztrendszerünk lesz, amelynek segítségével bárki, akár otthon is leülhet és letesztelheti magát angolból vagy németből, az olvasott szöveg értése és hallás utáni szövegértés tekintetében.

A projekt másik fontos területe a természettudomány kompetenciaterület beillesztése az OKM rendszerébe. Ennek előkészületei már a korábbi projektjeinkben megkezdődtek, és most a befejező fázisba kerülnek.

A projekt keretében a digitális médium adta új mérési lehetőségek kikísérletezése és fejlesztése is folyik majd, olyan új és izgalmas területeken is, mint pl. a tanulók médiatudatosságának mérése.

Az érettségi vizsgarendszer tekintetében a digitalizáció folyamata óvatosabb, hiszen a nagy téttel járó záróvizsga esetében ez lényegesen magasabb kockázatú, mint mondjuk a kompetenciamérésben. Nyilvánvaló, hogy a vizsgát akkor lehet majd elektronikus felületen, digitális eszközökkel lebonyolítani, amikor már a felkészítés rendszerét megfelelően átitatja a digitális oktatás módszertana, mindennapi gyakorlata, így a diákok teljesítményét már a lehető legkevésbé befolyásolja a vizsga platformja. Ezért a digitális érettségi vagy elektronikus érettségi még várat magára. A projekt összes többi része azonban ki fogja fejleszteni azt a mérési eszközparkot amellyel – amint erre a helyzet megérik – a vizsgarendszer digitális átállítása is megvalósítható lesz.

A szekcióban hallhattunk továbbá a pedagógus minősítési és tanfelügyeleti rendszer azon tapasztalatairól, amelyek a pedagógusok digitális kompetenciáival kapcsolatosak, valamint azokról a tervekről, amelyek ezen kompetenciák fejlesztését irányozzák elő.

A szekció utolsó előadásaiban az élményteli tanulási módszerekről esett szó. Ezek olyan informális és nem formális tanulási alkalmakat jelentenek, amelyek közegében eredményesebben lehet fejleszteni a tanulóinkat. Ezzel kapcsolatosan a 3.2.15. projekt egy nagyívű, tartalmilag rendkívül gazdag támogatási rendszer kialakítását tűzte ki céljául.