Hudacsek Lászlóné

GINOP-6.2.4 – VEKOP/16 A 21. századi szakképzés és felnőttképzés minőségének, valamint tartalmának fejlesztése

A munkaerő-piac szakemberszükségletének kielégítése a gazdaság és az oktatás kapcsolatának további erősítését teszi szükségessé. Folyamatosan nő a jól képzett, középfokú végzettségű szakemberek iránti igény, így a szakképzés elsődleges feladata a gazdaság elvárásaihoz igazodó, szakképzett munkaerő biztosítása.

A kedvezőtlen demográfiai mutatók, a csökkenő gyermeklétszám új stratégiák kialakítására ösztönzik a szakképzés résztvevőit. Az intézményeknek gyorsan és rugalmasan kell reagálni a kihívásokra. A fejlesztés fókuszába a pályaorientáció, a minőségi szakképzés és a lemorzsolódás csökkentése kerül.

A célok megvalósításához háttértámogatást a GINOP 6. prioritás projektjei nyújtanak.

A szakképzés vonzóbbá tételének előfeltétele a korai pályaorientáció, a szakmák megismertetése, a szakképző iskolákkal kapcsolatos társadalmi ellenérzések eloszlatása. A szakképzést népszerűsítő rendezvények – Szakmák Éjszakája, Európai Szakképzési Hét, Mi a pálya? Építsd a jövőt! – a hagyományos tájékoztatóktól eltérően az egyéni igényekhez is alkalmazkodva, interaktív módon mutatják be a szakképzési kínálatot. A részvevők megtapasztalhatják az alkotás örömét és megismerhetik a választott hivatás kínálta lehetőségeket.

A gyorsan változó gazdasági igények a szakképzés tartalmi átalakítására ösztönöznek. A szakmai elméleti és gyakorlati tudás mellett a fiatal szakemberekkel szemben elvárásként fogalmazódik meg az ágazati kompetenciákban való jártasság.

A szakmai képzés hatékonyságát a duális képzés lehetőségeinek kiszélesítésével tudjuk növelni. Az élő munkahelyi környezetben megszerzett tudás és tapasztalat segíti a pályakezdők sikeres munkába állását. Kiemelt feladat

• a nagyvállalatok mellett a kis- és középvállalatok szélesebb körének bekapcsolása a duális képzés rendszerébe;
• a duális képzés bővítése a szakgimnáziumi képzés keretében.

A sikeres pályaorientáción alapuló beiskolázás csak első lépése a sikeres szakképzésnek. A diákok képzésben tartása, a lemorzsolódás csökkentése tudatos, előretekintő tervezést, következetes szervezést, ösztönző vezetést, folyamatos ellenőrzést, elemzést és visszacsatolást igényel.

Az Európa 2020 stratégia számszerűsített céljai között a végzettség nélküli iskolaelhagyók (korai iskolaelhagyók) arányának 10% alá csökkentése szerepel. Evvel összhangban kulcskérdés

• a szakképzés minőségének, hatékonyságának és eredményességének javítása,
• a tanulók végzettségi szintjének növelése,
• a tanulók továbbtanulási és elhelyezkedési esélyeinek javítása.

A lemorzsolódás szempontjából legveszélyeztetettebb csoportot a gyengébb képességű, tanulási és/vagy beilleszkedési nehézségekkel küzdő, nehéz családi helyzetű diákok jelentik.

A szakképzésbe belépő diákokat minél jobb eredmények elérésére kell ösztönöznünk. Az iskolamenedzsment feladata a változó követelményekre rugalmasan reagáló, az eredményes és a hatékony fejlődés feltételeit biztosító tanulási környezet fenntartása, a PDCA logikára épülő folyamatos fejlesztés ösztönzése.

A fejlesztés/fejlődés támogatására újszerű módszert jelent a tanulás-tanítás monitoring típusú ellenőrzésének, értékelésének intézményi alkalmazása.

Az e-napló adataira építve naprakész, objektív információk állíthatók elő a tanulási-tanítási folyamat résztvevőiről, a tanári és tanulói munkáról. Intézményre, ágazatra, évfolyamra és osztályra lebontva, átfogó képet kapunk a diákok tanulmányi eredményeiről, mulasztásaikról, a kollégák által alkalmazott értékelési módokról, továbbá a tanári visszajelzések gyakoriságáról. Az eredmények elemzése és értékelése visszajelzést ad a célok megvalósításának egy adott időpontra vonatkoztatott állapotáról. A teljesítmények nyomon követése, a problémák feltárása, a kockázatok elemzése megoldási javaslatok kidolgozására ösztönöz. Az új értékelési és visszajelzési eljárás kiegészíti a vezetői ellenőrzés és értékelés hagyományos módszereit.

Folyamatba épített értékelés területei:

• intézményi értékelés (évfolyam, osztály, ágazat);
• tanulói munka értékelése;
• tanári munka értékelése.

Az intézményi/tanulói munka monitoring értékelésének szempontrendszere:

• Tanulói és tantárgyi átlagok (leggyengébb, legjobb eredmények; osztályzatok száma, hiánya, bukás veszélyének jelzése).
• Mulasztások kimutatásai (igazolt, igazolatlan mulasztások; mulasztások napi és heti megoszlása).
• Tanulói munka értékelése (értékelési módok, tanári visszajelzések gyakorisága).

A megállapítások visszacsatolását követően megtörténhet a beavatkozási pontok kijelölése, a folyamatok optimalizálása, intézkedési tervek készítése a problémák kezelésére, az eredményesség növelésére. A tanulási teljesítmény javítása, a hiányzások, bukások számának és a tanulók lemorzsolódásnak csökkentése egyéni tanulási utak kijelölésével, egyénre szabott fejlesztési terven alapuló felzárkóztató oktatási formák alkalmazásával érhető el.

A tanári munka monitoring értékelésének szempontrendszere:

• Tanári munka kvantitatív mutatói (osztályozott tanulók száma, tanított tantárgyak és diákok száma, adminisztrációs fegyelem).
• Tanári munka komplex értékelése.

A komplex értékelés a tanári munka adminisztrálására szolgáló elektronikus napló adatbázisán alapulhat, az indikátorok segítségével segíti a vezető számára az értékelést.

Példák az indikátorok főbb csoportjaira, amelyek a vezető által, a prioritások figyelembe vételével módosíthatók:

• A tanári munka adatokkal mérhető „nehézsége”: összesen hány tanulót és hány tantárgyat tanít, hány SNI tanulót tanít stb.
• A pedagógus értékelési (osztályzási) jellemzői: hányféle értékelési módszert használ, átlagosan hány jeggyel osztályoz, milyen az egyes érdemjegyeinek megoszlási görbéje, mennyi az adott tantárgyból az osztály átlaga stb.
• A pedagógus tanulókhoz történő hozzáállása: mennyi idő alatt javítja ki a dolgozatokat, mennyit hiányoznak az órájáról stb.

A komplex értékelés a tanári munka adatokkal mérhető és alátámasztható eredményeit mutatja be. Az adatok vizuális megjelenítése (ábrák, grafikonok) alapján a pedagógusok és az intézményvezetés is egyszerűen érthető és elemezhető információkat kap a nevelő-oktató munkáról.

A folyamatba épített értékelés eredményei már egy tanév viszonylatában is érezhetőek, de tényleges eredményei két-három tanév viszonylatában mérhetőek.