Dr. F. Molnár Márta

A Magyar Táncművészeti Egyetem
szakmai programjának bemutatása – EFOP-3.2.6-16

A projekt és ezen belül a Magyar Táncművészeti Egyetem fő célkitűzése, hogy a művészeti – tánccal való – neveléssel pozitív mentális és fizikális hatások jelentkezzenek a képzésbe bevont gyermekeknél, tanulóknál.

A táncoktatás kiemelt jelentőségű a művészeti oktatások között is, mivel nem „csak” a mentális, de a fizikális hatásai is nagyon jelentékenyek. Az utóbbi eredményeképp a jobb vérkeringés, jobb oxigénellátottság, jobb csont- és izomrendszer, valamint az esztétikus test kialakulása bizonyított. De ugyanilyen igaz, és komoly orvosi kutatásokkal alátámasztott[1] a mentális hatások jelentősége is. (Tapasztalatok bizonyítják, hogy míg a mindennapos testnevelés alól szívesen „kibújnak” a gyermekek, addig a táncot mindig szívesen vállalják.)

Talán első helyen a tánc mint örömforrás szerepel, amely egy zenére történő (hol előírt, hol improvizatív jellegű) mozgásvilágával teljes egészében képes „felszabadítani” a lelket a hétköznapok földhözragadtságából. De ugyanilyen fontos a kreativitás, mely nemcsak alkotás esetén jelentkezik, de előadóként is. A sikerélmény szerepe is óriási, mivel aki tánc közben találkozik ezzel az élménnyel, az nagy valószínűséggel másban (más tantárgyban) is keresni fogja azt.

A tánc szerepe a játszva, észrevétlenül történő fegyelemre nevelésben is kiemelkedő. Mindenki megtanul számolni, megismeri a mértani formákat, az idő fogalmát és a felsorolás szinte végtelen. A társas kapcsolatok is más szintre lépnek a táncoktatás során. Azon túl, hogy közösségi élmény, mindenkinek figyelnie és figyelemmel kell lennie a másik felé, a résztvevők megtanulják értékelni a másikat, megtanulnak a szemébe nézni, megfogni a kezét vagy a derekát.

A táncoktatás kapcsán a gyermekek és tanulók érzékenyítése történik a művészetek felé és a tánc itt is kiemelkedik összetettsége révén: a tánc mellett a zene, a képzőművészet irányába is érzékenyít, de az irodalmi és történelmi ismereteket is bővíti.

Tehát a táncoktatás pozitív hatása a komplex személyiségfejlődésre megkérdőjelezhetetlen.

A projekt célja, hogy minden gyermek – lakhelytől és anyagi helyzettől függetlenül – részesülhessen művészeti nevelésben.

Képek a tánc öröméről

A cél eléréséhez vezető utat öt lépésben határozta meg a projekt:

• A köznevelési intézmények művészetpedagógiai módszertani megújítása.
• A pedagógusok felkészítése az új módszertan adaptálására.
• A művészetpedagógiai munka támogatása.
• A köznevelési intézmények hálózatosodásának támogatása.
• A köznevelési intézmények művészeti eszköztárának megújítása.

A köznevelési intézmények művészetpedagógiai módszertani megújítása

Kiemelkedő fontosságú a tánccal való ismerkedése megkezdése már az óvodás korban. Ez természetesen csupán a táncoktatás előkészítése népi gyermekjátékokkal, előkészítő gimnasztikával – egészséges testképzéssel (Berczik-technika), játékos akrobatikával a gyermekek testi és mentális fejlődésének figyelembevételével, mégis nagyon eredményes és hasznos. Az országban léteznek nagyon jó egyéni kezdeményezések erre tánc- és óvópedagógusok részéről, de cél, hogy erre a korosztályra legyen mindenki számára elérhető, professzionálisan kidolgozott anyag, módszertani segédletekkel – amely akár projekt rendszerben is alkalmazható.

Az általános iskoláknál egy teljesen új tananyag, készség és képességfejlesztő módszer kidolgozása indokolt a tánc területén, mivel pillanatnyilag dráma és táncórák vannak, amelyeket nagyrészt magyartanárok tartanak, jó esetben drámapedagógiai végzettséggel. A kidolgozandó program teljes mértékben figyelembe veszi az életkori sajátosságokat és ez alapján négy részre oszlik:

• 1–2. évfolyamon az egészséges testképzés, gimnasztika (Berczik-módszer);
• 3–4. évfolyamon a népi gyermekjátékok és néptánc;
• 5–6. évfolyamon a moderntánc;
• 7–8. évfolyamon a társastáncok és divattáncok.

Ebben az esetben is igazak a tánc már korábban felsorolt pozitív fizikális és mentális hatásai a művészeti (tánccal való) neveléssel, ugyanakkor betölt egy érzékenyítő szerepet is. Ez a program lehet tanóra keretek között is megvalósítható (a heti öt testnevelés órából egy, vagy két tanórát átvállalva), de megvalósítható projekt keretén belül is.

Az alapfokú művészeti iskolák szakmódszertani rendszerére épülve készül egy új hételemű komplex művészeti képességfejlesztő nevelés-oktatási program. E program tanulási egységei bizonyos szempontok alapján átstrukturálódnak, kiegészülnek a táncoktatás területén legkorszerűbb készség- és képességfejlesztési szakmódszertanokkal, kompetencia alapú (ismeret, képesség, attitüd) fejlesztésekkel. Mindez kiegészül új tanulást-tanítást segítő oktatási segédanyagokkal, valamint kiegészítő projekt lehetőségekkel.

2015-ös felmérések alapján az országban a következő megoszlásban részesültek a gyermekek művészeti képzésben:

• zeneművészet 112 028
• táncművészet 81 517
• képző- és iparművészet 41 399
• szín- és bábművészet 12 988

A táncművészet területén jelenleg négy formanyelven folyik oktatás az AMI-kban: klasszikus balett, néptánc, moderntánc és társastánc.

 

Ezen túl az MTE fontosnak tartja a divattánc megjelenését a NAT-ban és természetesen az AMI-kban, mivel ma ez talán a legnépszerűbb, legtöbb gyermeket magával ragadó táncformanyelv, amelyet jelenleg kizárólag szakköri, egyesületi keretek között tanulhatnak.

Az MTE vállalása a projekt ezen lépésében:

• egy komplex, hételemű művészeti képességfejlesztő nevelési-oktatási program kidolgozása;
• öt db tanulási-tanítási program alkotóelemeinek részletes kidolgozása;
• az öt programhoz módszertani segédanyagok kidolgozása.

A pedagógusok felkészítése az új módszertan adaptálására

Az MTE a köznevelési intézmények különböző típusaihoz kidolgozott új tanulási-tanítási programokhoz tanári továbbképzéseket akkreditál:

• 30 órás tanári továbbképzést az AMI-k megújított tananyagaira építve (öt új tanulási-tanítási programhoz öt tanári továbbképzés);
• 60 órás tanári továbbképzést az általános iskolai tanulási-tanítási programhoz;
• 30 órás továbbképzési programot az óvodai koncepcióhoz.

A tanári továbbképzések hiánypótló programok a táncpedagógusok számára, melyek egyrészt a pedagógus kompetencia-fejlesztés a korszerű pedagógiai elvek és szakmódszertan alapján nélkülözhetetlen a szakmai továbbfejlődésükhöz, másrészt segítség a felkészüléshez a pedagógus minősítési eljárás során. Egy továbbképzés a pedagógusok számára ingyenes lesz (részvételi díj, útiköltség, tankönyv, feladatbank, DVD melléklet és egyéb oktatási segédanyagok) a projekt keretén belül. Az oktatás helyszínei: MTE és a regionális táncoktatási központok (Győr, Pécs, Nyíregyháza, Szolnok, Szeged). A továbbképzési tanúsítvány kiadásának feltétele lesz a minimális részvétel az összóraszám 90 százalékán és a sikeres gyakorlati és szóbeli elméleti vizsga.

Az MTE vállalása a projekt ezen lépésében:

• egy 30 órás továbbképzés az óvodai koncepcióhoz;
• egy 30 órás továbbképzés az általános iskolai tanulási-tanítási programhoz;
• öt 30 órás továbbképzés az AMI-k megújított tananyagaira építve (öt új tanulási-tanítási programhoz öt tanári továbbképzés a tánc öt különböző formanyelvén);
• 120 fő pedagógus továbbképzése;
• 54 köznevelési intézményben PILOT program kipróbálása;
• a képzések megnyitása a szakkörökben, együttesekben és egyesületekben oktatók számára is.

A művészetpedagógiai munka támogatása a Magyar Táncművészeti Egyetem szervezésében

A kidolgozott új szakmódszertani anyagok PILOT rendszerű kipróbálására kerül sor, amelynek során reflexiók, megfigyelések, értékelések születnek, s amennyiben szükséges, korrekciókra kerül sor.

A kapcsolattartás (az online lehetőségeket is felhasználva) az MTE szakmai munkacsoportjai és a programba bevont köznevelési intézmények pedagógusai között a PILOT alatt, de a programot követően is fennmarad. Így folyamatos szakmai támogatás érkezik a köznevelési intézményekbe az MTE szaktanárai részéről, ugyanakkor a köznevelési intézmények reflexiói visszahatnak az MTE tánctanár MA képzésére.

A tantervi órák mellett az MTE a művészetpedagógiai munka támogatásához projektnapokat, táncelőadásokat, tánctáborokat fog szervezni, ismeretterjesztő filmeket készít a táncművészet öt formanyelvéről.

A projekt célja a tehetségkutatás is, a köznevelési intézményekből a különleges tehetségek MTE-re, az „elit képzésbe” irányítása révén. A klasszikus balett képzésbe a 4. évfolyam végén, a moderntánc és néptánc képzésbe a 8. évfolyam végén, a Táncos és próbavezető képzésbe pedig a 12. évfolyan végén várja az MTE a legtehetségesebb tanulókat, akik a művészeti nevelés nélkül sosem jutnának el a professzionális képzésbe, mert vagy ki sem derülne tehetségük, vagy nem jutnának kapcsolatba az MTE képzésével, amely BA és MA diplomaszerzés lehetőségét biztosítja.

Az MTE vállalása a projekt ezen lépésében:

• 120 program (táncelőadások, beavató előadások, nyílt nap, tánctábor stb.);
• öt, a tánc különböző formanyelveit (klasszikus balett, moderntánc, néptánc, modern társastánc, divattánc) bemutató és népszerűsítő film elkészítése;
• folyamatos szakmai kapcsolattartás a bevont pedagógusok és az MTE szakemberei munkacsoportjai között;
• tehetségkutatás három különböző életkorban, bekapcsolódás az MTE oktatásába (BA, MA oklevél szerzés lehetősége, jelentősége).

A köznevelési intézmények hálózatosodásának támogatása

A közös szakmai rendezvények, programok és konzultációk feloldják (a főleg elszigetelt területeken lévő) köznevelési intézmények pedagógusainak szakmai „magárahagyottságát”.

A táncpedagógushiány problémájára is megoldás lehet a hálózatosodás. A program céljai közé tartozik, hogy a táncpedagógusok teljes munkaidőben lévő foglalkoztatás megvalósuljon – akár több iskola összefogása révén –, s igy a táncpedagógusok is bekerülhessenek a pedagógus életpálya modellbe, nem csupán óraadóként dolgozhassanak.

A hálózatosodás a tornaterem/táncterem hiány gondra is megoldást nyújthat, mivel a felmérések szerint míg egyik intézmény teremhiánnyal küzd, addig a másik intézményben kihasználatlanul állnak a termek.

Az MTE tervezete a program során:

• egy bázisiskola bevonása;
• 54 köznevelési intézmény (óvoda, általános iskola, AMI) bevonása a programba;
• iskolaválasztásoknál az ország egész területének a lefedése;
• a jelenlegi tánc centrumok tovább erősítése.

A köznevelési intézmények művészeti eszköztárának megújítása

Ez elsősorban a jelenlegi eszköztárak felülvizsgálatát jelenti a köznevelési intézményekben, amelyek nagyon jelentős eltéréseket mutatnak nem csupán az ország különböző régióit nézve, de akár egy megyén, egy településen belül is.

A felülvizsgálatot követően az MTE javaslatcsomagot dolgoz ki általánosságban is, de az intézmények speciális igényeire lebontva is. A programba bevont intézmények számára a javaslatcsomagok kidolgozásán túl az eszköztár megújításához anyagi segítségnyújtás is történik.

Az EFOP-3.2.6-16 program lehetőséget biztosít a művészeti egyetemek számára, hogy az egyetemeken felhalmozódott legmagasabb szintű tudást a köznevelés eredményességének szolgálatába állítsák, azáltal, hogy meghatározzák, felügyelik és kontrollálják a művészeti nevelés tanulási-tanítási programjait, az ezeket megsegítő projekt lehetőségeket, valamint a tanári továbbképzéseket.

A Magyar Táncművészeti Egyetem maximálisan bízik ebben a lehetőségben és teljes mértékben támogatja.