Alföldi István

IKT – Interaktivitás, kreativitás tanároknak.
Új ECDL-modul pedagógusoknak

Mi is az az IKT? Mindannyian tudjuk, hogy mi az, de azt, hogy ennek a szabad fordítása úgy szól, hogy Interaktivitás, kreativitás tanároknak, talán már kevesebben ismerik. (Tanár helyett lehetne pedagógus is, de akkor nem tudnám frappánsan megfogalmazni a rövidítést.) Úgy gondolom, hogy ennél aktuálisabb téma kevés van.

Nagyon sok aktuális téma van, az aktualitási versengésbe nem szállunk be. Hogy mennyire időszerű, az a kezdeményezésünktől természetesen nem független. Részt vettünk a Digitális Oktatási Stratégia fejlesztésében és szempontjainak kialakításában, de tulajdonképpen mire ez a gondolat megfogalmazódott, illetve a gondolatnak az a nagyon fontos része, hogy minden tanárnak és oktatónak lehetősége nyílik a digitális készségeinek a továbbfejlesztésére, addigra mi tényleg elkezdtük ennek a kialakítását. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság több évtizedes múlttal rendelkezik ahhoz, hogy ennek a kérdésnek jó szolgája, jó kiszolgálója legyen.

Ami a szándékainkat tovább erősítette, az a National Education Technology Report című felmérés volt, amely magyar részvétellel zajlott. Fantasztikus anyag, én tulajdonképpen szívesen túllépném ennek a cikknek a keretét az ötven oldalas összeállítás számos adatának ismertetésével. De mivel erre nincs mód, csak remélem, hogy a cikkhez valamilyen formában mindenki hozzá fog tudni jutni. A tanulmány elkészítésében magyar részről részt vett: az EMMI, az IVSZ, az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Mondhatnám itt az autentikus közönség előtt, hogy tanár úrnak jelentem, átolvastam az anyagot, és két fontos megállapítást emeltem ki az 50 oldalból. Az egyik, hogy a tanárok digitális kompetenciáit minden szempontból szükséges és fontos fejleszteni. A felmérés viszont a másik lényeges megállapítás szerint azt tanúsítja, hogy a tanárok is pontosan ugyanígy látják a dolgot. Ezek után nem volt kétség, nincs kétség, hogy az IKT pedagógusoknak új módszertani képzés kialakítása nem tűr halasztást.

A munkához 2016 tavaszán hozzákezdtünk, mindenekelőtt megpróbáltuk megfogalmazni az elérendő célt. Alapvetően természetesen nem az informatika szakos pedagógusokra orientáltunk, hanem mindazokra, akik nem informatika szakosok. Kiindulásként azt fogalmaztuk meg, hogy ők mindannyian magabiztosan használják a technológiai eszközöket tanulási, tanítási és értékelési folyamatokban, tehát gyakorlatilag a teljes munkájukban. A magabiztosság itt talán a kulcsszó, hiszen nagyon sokan tudatában vannak az infokommunikáció lehetőségeinek, illetve használják az eszközöket bizonyos mértékig, de a magabiztosság a megszerzett tudás mértékében nyilván jelentősen fokozható.

Azt gondoljuk, hogy ennek a képzésnek, ennek a tanulásnak az eredménye a jelentősen javuló és izgalmas tanórák, sokkal jobban előkészített, a diákokat jobban bevonó, a diákokkal jobban együttműködő, sőt, a diákok tiszteletét és örömét is kiváltó – és ily módon a pedagógusok örömét is kiváltó tanórák tartása, ami egy sor feladat egyszerűbbé tételére ad módot, és ezzel tulajdonképpen újfajta oktatást lehet bevezetni.

Egy dologra szeretnénk felhívni a figyelmet, illetve persze sok dologra, de egyre feltétlenül; hogy nem arról van szó, hogy innentől kezdve arra törekednénk, hogy a tanárok az egész órát számítógép, kütyük nyomogatásával töltsék. Azt állítjuk, nemzetközi példákat is figyelembe véve, hogy a 30%-ot meghaladó mérték már eléri azt a szintet, amely a kitűzött célt, célokat teljesíteni tudja. A tanórák harmadát vagy annál kicsit többet kitevő „digitalizáció” révén a pedagógusok számára érthetővé válik az IKT eszközök, alkalmazások nem csak informatikai célokra való használhatósága.

A haszon, amivel az oktatásban az IKT felhasználása jár, a tanulási célokra vonatkozó haszon. Az értékelés – a tesztek és egyéb értékelési formák digitális használata – munkamegtakarításhoz is vezethet. A különböző tanulási stratégiák támogathatóságának szempontjából is sokkal világosabb kép rajzolódik ki a tanárok előtt, hogyha mindazt a tudást magukba szívják, ami ebben az anyagban szerepel. Azonnal felmerül a kérdés, hogyha mindezt tudjuk, akkor milyen alkalmazási lehetőségek vannak. Gyakorlatilag az oktatás valamennyi fázisában használható a megszerzett tudás: az óra tervezése, közösségi alkalmazások, eLearning platformok, ePortfolió, órára készülés, tesztek készítése és azok kiértékelése.

Maga a tananyag egy sor olyan eszközt von be tehát a képzésbe, amely ma is rendelkezésre áll mindenki számára. Itt azért arra felhívom a figyelmet, hogy a szerzői jog szempontjából nagyon oda kell figyelni, mit és hogyan használunk fel az oktatás során.

A pedagógusok pontosan tudják, hogy mik a különbségek az egyes óratípusok – új ismeretek feldolgozása, alkalmazás, gyakorlás, összefoglalás, ellenőrzés – között, milyen órákat szeretnének felépíteni. Az ehhez szükséges eszközök rendelkezésre állására érdemes felhívni a figyelmet.

A pedagógiai eszközök tekintetében azt látjuk, hogy praktikusan mindazon eszköz, mindazon lehetőség adott ennek a módszernek az alkalmazásával, ami eredményesebbé és hasznosabbá, hatékonyabbá teszi az oktatást. A problémamegoldó csoportfeladatok, az alkotó feladatok, a felfedező feladatok és az ellenőrzés-értékelés, ezek mind olyan tételek, amelyek a napi munkát jellemzik, napi munkában folyamatosan előfordulnak. Ha ezeket lehet élményszerűen végezni, akkor egész biztos, hogy az oktatás színvonala jelentősen nőhet.

Néhány szót szólnék arról, hogy az új oktatási anyag előkészítése és a bevezetése hogyan zajlott, és zajlik. Örömmel tölt el, hogy ma arról beszélhetek, hogy az előkészítés tulajdonképpen szinte teljes egészében lezárult. A tananyag kidolgozása, segédletek gyűjtése nagyon alapos munka volt, kiváló szakértők közreműködésével és egy még kiválóbb szakértő, Nedeczky Veronika vezetésével. A lényeg az, hogy sikerült olyan partnereket találnunk, akik a napi gyakorlatban benne lévén pontosan tudják és tudták, hogy hogyan és milyen típusú tananyagot kell fejleszteni.

A tananyagfejlesztés befejezése után, illetve közben eldöntöttük, hogy ki kell próbálni élőben az anyagot. Négy helyszínen, Debrecenben, Szolnokon, Győrött és Budapesten, mintegy 60 tanár vett részt a próbatanfolyamokon, és őszintén elmondhatom, hogy az új tudástól fellelkesült és az ismeretszerzésre nyitott pedagógusokkal dolgozhattunk együtt. Nagyon tartalmas és fontos visszajelzéseket kaptunk, és világossá vált, hogy a teljesen különböző helyszínek, a teljesen különböző résztvevők milyen mértékben és mennyire örültek ennek a lehetőségnek és ennek az új képzésnek. Az elképzelésünk úgy szól, hogy a tananyagot magát, ami egy 90 oldal körüli segédlet tulajdonképpen, benne számos hivatkozással, ingyenesen hozzáférhetővé tesszük bárki számára.

Az is lényeges, hogy a pedagógusok számára a tudáson kívül további előny is származzon ennek a lehetőségnek a figyelembe vételétől, ezért az IKT Pedagógusoknak a nemzetközi ECDL Alapítvánnyal közös munka eredményeként ECDL-modulként kerül be az oktatási anyagunkba. Ez egy 30 órás képzés, amelynek különböző elképzelések szerinti bontásban van olyan változata, amely teljes terjedelmében tanfolyami megvalósítású, és van egy 20 kontaktórás és 10 óra előzetes önálló felkészülést igénylő formája is.

Egy dolgot azonban biztosan tudni kell: ahhoz, hogy valaki ezt a tanfolyamot eredményesen elvégezhesse, illetve eredményesen részt vehessen ebben az oktatásban, képzésben, ahhoz feltétlenül szükséges minimális digitális kompetenciával rendelkezni, amit megint ECDL-szinten tudok megfogalmazni. Tehát, akinek ECDL vizsgakártyája van, az pontosan tudja, hogy az online alapismeretek és a számítógépes alapismeretek modulokban lévő ismeretek és tudás fontos és nem nélkülözhető ahhoz, hogy a pedagógus eredményesen sajátíthassa el és használhassa ennek az új modulnak a használatához szükséges ismereteket.

Az ECDL magyarországi jelenléte nagyon meggyőző: néhány száz fő választ el minket attól, hogy 500 ezer ember minőségbiztosítottan, kontrolláltan valódi tudással, valódi digitális kompetenciákkal rendelkezzen és jó esetben erre még szigorú minőségbiztosítással alátámasztott bizonyítványa is legyen. Ez nagyon lényeges. Ha véletlenül valaki azt találja mondani, hogy az ECDL csak egy papír, ami mögött nincs olyan tudás, amit a napi életben, a munkában, a hivatalban használni lehet, akkor ezt az elmúlt sok év tapasztalatai alapján határozottan cáfolni kell.

Mik az előnyei az új módszernek? A számos – részben már említett – előny közül elsőként azt emelném ki, hogy rövid időn belül megtérülhet a befektetett, nem megspórolható munka. Tehát befektetés nélkül nem működik a dolog. Tanulni kell, tapasztalatot és főleg rutint szerezni, magabiztossá válni az új módszerek használatában, ez kevés kivételtől eltekintve biztosan nem megy két nap alatt. Hogy ez miért előny? Úgy gondolom azért, mert világossá teszi, hogy befektetett munka nélkül nem érhető el siker.

Fontos előnyként kell említeni a pedagógusok számára, hogy az ECDL minősített képzés keretében a 120 kreditpontos, hétéves kötelező továbbképzésbe beszámítható, de ami még meglepőbb vagy érdekesebb, hogy ezeken a pilot oktatásokon elhangzott, hogy aki a képzésen részt vett, annál a pedagógus minősítésben ezt pozitívan vették figyelembe.

Beszélnünk kell az iskolák technológiai, technikai körülményeiről is. Nagyon fontos, hogy a megszerzett tudás korlátozott infrastruktúra esetén is jól használható. Nyilván nem minden eleme, de akár odáig is elmehetünk, hogy a diákoknak nem megtiltani kell, hogy behozzák az okos eszközeiket, hanem érdemes támogatni az úgynevezett BYOD (Bring Your Own Device) megoldást. Tehát nem kell azt mondani, hogy: „á, én nem kezdek hozzá, mert nálunk csak egy számítástechnika terem van, az is állandóan zárva van, és a diákoktól, mikor bejönnek, elveszik a telefont”. Tehát nem ebből kell kiindulni. Abból kell kiindulni, hogy ha én, mint tanár, felkészülök, akkor tudok olyan módon hatni az iskola vezetésére vagy az iskola programjára, hogy adott esetben korlátozott erőforrások esetén is meg tudjuk valósítani az elképzeléseinket.

Ha már minden feltétel adott az oktatás-tanulás folyamatának élményszerűvé tételében, akkor újra fel kell hívni a figyelmet – nemcsak a tanárokét, hanem a diákokét is – a szerzői jogi ismeretek figyelembe vételének fontosságára, hiszen kitárul egy olyan világ, több száz adatbázis és egyéb anyag, ami miatt ezt mindenképpen tudatosítani kell.

A jelen írás alapját képező prezentáció megtalálható Társaságunk honlapján[1], tehát mindenki megtekintheti, sőt magát a tananyagot is elolvashatja[2] és eldöntheti ennek alapján, hogy akar-e szervezett képzésben részt venni, vagy mindazt tudja vagy meg tudja szerezni saját maga is, amire a munkájának alapvető átalakításához szüksége van. Tehát nem kötelező szervezett képzésben részt venni, nem kötelező vizsgázni, nem kötelező tanfolyamként elvégezni. A tananyag az előadáson elhangzottak szerint felkerült a honlapunkra, és egy hét alatt már több mind 1100-an le is töltötték. Az ügy fontossága miatt sajtóközleményt is kiadtunk[3], és a Kossuth Rádióban is elhangzott egy interjú a témáról.

Az előadásban mód nyílt bemutatni egy rövid videót, amely a jövő – feltehetőleg a nem is olyan távoli jövő – iskoláját mutatja be[4]. A bemutató célja annak érzékeltetése, hogy nincs sok időnk a korszerű módszerek bevezetésére, nincs sok időnk az új generációkat is motiváló oktatási módszerek elsajátítására.

Őszintén remélem, hogy a jövő iskolája hazánkban sincs nagyon messze, és azt is nagyon remélem, hogy közös munkával sokat tudunk tenni azért, hogy minél közelebb kerüljön. Egy egészen friss, napi mondással zárnám az előadásomat. Esterházy Miklós nádor 1625-ben mondta, amikor gyakorlatilag a magyar mozgástér annyira beszűkült, hogy praktikusan szinte semmit nem lehetett tenni: „Őrültség semmit sem tennünk, ha mindent nem tehetünk is”. Önökön és rajtunk is múlik, hogy a jövő iskola videóján látott képekhez minél hamarabb közel kerüljünk, vagy akár el is érjük azt a szintet. Köszönöm szépen a figyelmüket.

[1] http://njszt.hu/ecdl/hir/20161014/alfoldi-istvan-eloadasa-az-ikt-pedagogusoknak-modulrol

[2] http://njszt.hu/ecdl/ikt-pedagogusoknak

[3] http://njszt.hu/ecdl/hir/20161010/ikt-pedagogusoknak-%E2%80%93-mar-ma-is-nelkulozhetetlen-holnap-letfontossagu%E2%80%A6

[4] http://njszt.hu/ecdl/hir/20161014/alfoldi-istvan-eloadasa-az-ikt-pedagogusoknak-modulrol