Pongrácz László

Iskolai értékek, értékes iskolák
az Országos kompetenciamérés tükrében

164 39 Pongrácz László

Kedves Kollégák!

Az iskola világának összefüggései rendkívül bonyolultak, így nem is olyan könnyű általában megfogalmazni, hogy mikor jó egy iskola. Mindazonáltal nem nehéz olyan tulajdonságokat, jellemzőket meghatározni, amelyek ebben a folyamatban értékeket képviselnek. Ha elkezdenénk értékeket sorolni, vége-hossza se lenne, és mindig lenne valaki köztünk, aki tudna még egyet említeni.

Az Országos kompetenciamérésről szóló korábbi találkozásainkon mindig ilyen értékek bemutatására törekedtem. Hiszen a mérési rendszernek egyik legfontosabb szolgáltatása, hogy a maga árnyalt és rendkívül sokrétű módján rámutasson az iskolában folyó munka minél több jellemzőjére, és felhívja a figyelmet arra, hogy valamivel baj van, és arra is, ha valami jól működik.

Most néhány ilyen példát mutatok be, egyszerűeket és bonyolultabbakat. Ám mindegyik példa jellemzője, hogy a telephelyi jelentések adatai alapján könnyen azonosíthatók.

A helyi és a külső értékelés összhangja, azaz… Mennyit ér egy osztályzat?

A telephelyi jelentés egyik oldalán képet kaphatunk arról hogy a helyi értékelési rendszerben keletkezett matematika osztályzatok milyen összefüggést mutatnak a kompetenciamérésben keletkezett tanulói képességpontokkal. Nyilvánvaló pedagógiai érték, ha a jobb képességpontú tanulók az iskolai értékelés szerint is jobb jegyeket kapnak, azaz a két értékelés korrelál egymással. De mi lehet a probléma egy olyan iskolában (35. ábra), ahol ennek az ellenkezője az igaz. A kompetenciamérésben leggyengébbnek bizonyult tanulók iskolai osztályzatai ugyanabba a tartományba esnek, mint a mérésben legjobbak osztályzatai. Vagy éppen a kompetenciamérésen elért 1800 pont ugyanabban az osztályban kettest, négyest vagy ötöst egyaránt érhet. Nyilvánvaló, hogy az iskolai osztályozásnak a mérhető teljesítmények értékelésén kívül számos más funkciója is lehet, ám ekkora torzulást ezek a járulékos funkciók semmiképpen sem indokolhatnak. Egy ilyen mérési adatnak fel kell ráznia az iskolát, hogy elemezze az okokat. Mert az okokat a mérés – mint tudjuk – nem fogja feltárni.

35 ábra

35. ábra

Szembenézés a valósággal, azaz… Mennyit ér egy lebukás?

Fontos iskolai érték, ha az iskola szembe akar nézni saját munkájának mérhető jellemzőivel. Báűtran belenéz a tükörbe, még akkor is, ha a kép nem minden eleme kedvező, hiszen tudja, hogy javítani csak a valóság ismeretében tud. De nem mindenki ilyen…

Amint azt Önök is tudják, az OH a mérési eredmények alapján minden évben kiszűri azokat az osztályokat, amelyekben a tesztfüzetek „furcsa válaszmintázatot” mutatnak, azaz valószínűsíthető, hogy a mérés során a tanulók nem önállóan dolgoztak. A hivatal – az erre utaló tények pontos megnevezésével – értesíti erről az érintett iskolákat és fenntartójukat.

Az ilyen iskolák aránya országos viszonylatban nem olyan nagy…

A különös válaszmintázatot mutatók aránya az összes iskolára vetítve:

                    6. évfolyam:                               3,4%

                    8. évfolyam:                               3,0%

                   10. évfolyam:                               1,4%

…de vajon mit szól az iskola és fenntartója, ha szembesülnie kell azzal, hogy valamelyik vagy mindegyik osztályában a mérési eredményeket manipulálták (36. ábra), így azok egyáltalán nem használhatók semmire. Ez a példa egy olyan osztályt mutat, ahol minden válasz azonos, akkor is, ha jó a válasz, akkor is, ha rossz (26. feladat), és az is előfordul, hogy egy jó választ utólag rosszra javítottak ki. Az a pedagógus, aki ennek a részese, miként áll másnap a tanulók elé, amikor éppen ő írat dolgozatot. Milyen erkölcsi alapon tiltja meg és bünteti ott az összedolgozást?

36 ábra

36. ábra

Egységes pedagógiai elvek, azaz… Mit képviselnek a kollégák?

Fontos érték egy tantestületben, hogy az iskolai munkát alapjaiban érintő kérdésben a pedagógusok mennyire képviselnek egységes álláspontot a tanulók és szüleik előtt. Csak így lehetnek az iskola üzenetei értékei a külvilág számára hitelesek. Nem lehet kétséges, hogy ilyen kérdés az, hogy az iskola kompetenciamérésről kapott adatsora mennyire teljes, mennyire képes megmutatni az iskola valódi értékeit. Íme, egy adalék ehhez:

Egy iskolában a három párhuzamos osztályban a Tanulói kérdőívek az alábbiak szerint érkeztek vissza (37. ábra). Gondolom, nem kétséges, hogy ennek oka a három osztályfőnök által a háttérkérdőívek, és így a kompetenciamérés értékeivel kapcsolatosan képviselt, egymással ellentétes pedagógiai álláspont. Ha egy igazgató ilyet lát, bizonyosan elgondolkozik azon, hogy más pedagógiai kérdésekben pedagógusai mennyire képviselnek koherens álláspontot, és így vajon az iskola milyen képet mutathat a szülők és a tanulók számára.

37 ábra

37. ábra

Magas prioritású iskolai értékek, azaz… Kik a jó iskolák?

plussz4

Erre a kérdésre sokan és sokféle válasz adnak, néhányan rangsorokat készítenek, mások pedig hisznek is ezeknek a rangsoroknak.

A kompetenciamérés az iskolai kiválóságát igyekszik árnyaltan és többrétűen bemutatni. Az abszolút eredmények – amelyek nyilvánvalóan valamiféle értéket mutatnak be – a kompetenciamérés szemléletében és módszertanában csak akkor jeleznek igazi kiválóságot, ha az iskola a hozzá hasonló tanulókkal foglalkozó iskolákhoz képest ér el az átlagosnál jobb eredményt. Az így definiált mutatószámok a hozzáadott érték jellegű mutatók, azaz „Az iskola szociokulturális hátránykompenzáló hatása”, és „Az iskola fejlesztő hatása a korábbi eredményekhez képest”. Az itt látható, a két mutatószám definícióját bemutató ábrák a jelenlévő szakértők számára bizonyosan ismertek.

plussz5

Ami e tekintetben újdonság, hogy az OH az idén először elkészítette és honlapján nyilvánosságra hozta azoknak az iskoláknak a listáját, akik a hozzáadott érték mutatók tekintetében az átlagosnál szignifikánsan jobban teljesítettek. Így lehetővé vált, hogy azok az iskolák, akik e területeken nem olyan sikeresek, megtalálják azokat az iskolákat, akiktől példát vehetnek, akiknek a módszereit érdemes megismerni annak érdekében, hogy előre tudjanak lépni. Nem utolsó sorban ezek a listák kincsesbányát jelentenek a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat végzők számára, a jó gyakorlatok, és a beavatkozási pontok tekintetében egyaránt. Mindez annál is inkább teljesülhet, mivel ezek a jólteljesítő iskolák az ország minden területén megtalálhatók, így a jó példát keresőknek nem kell messzire menniük és mindennek a legfontosabb üzenete, hogy azok, aki gyengébb szociális hátterű, vagy rosszabb korábbi mérési eredményekkel rendelkező gyerekekkel dolgoznak, azok is lehetnek szakmailag kiválóak, példamutatók.

plussz7

Használjuk tehát egyre inkább a mérések eredményeit! Érdemes!