Brassói Sándor

Az Oktatási Hivatal köznevelési ágazattal összefüggő
főbb feladatai a 2016/17-es tanévben

Tisztelt Kollegák, nagy szeretettel köszöntök mindenkit, és köszönöm, hogy ilyen sokan itt maradtak a konferencia végére. A konferencia szervezésének, előkészítésének ideje alatt beszélgettünk arról, hogy miről is beszéljek majd a mai nap. És akkor abban maradtunk – talán nem meglepő módon – hogy az Oktatási Hivatalról fogok beszélni, annak a tanévvel kapcsolatos feladatairól.

Ha megnézzük a konferencia témáját, ami a kihívások az oktatásban, és ezen belül a demográfia, a tartalomfejlesztés, munkavállalói kompetenciák címet viseli, akkor ebből bármelyiket is választjuk ki – például: digitalizáció –, mindegyik nagyon gyors változás alatt van. Hogyha a világ országait, oktatási rendszereit nézzük, akkor minden országban nagyon komolyan fáj a feje az oktatásirányítóknak abban, hogy hogyan tudják a nagyon sok szereplővel, nagyon sok érzelemmel, nagyon sok egyéni sorssal teli rendszert – akár Finnországban, akár Magyarországon, akár Szingapúrban – úgy irányítani, hogy egyébként ezeknek a nagyon gyors változásoknak megfeleljenek. Magyarországon is állandóan fő a feje az oktatásirányítóknak és tulajdonképpen vannak hasonlóságok, mert a legtöbb országban megpróbálnak olyan támogatórendszert kiépíteni az oktatási rendszerek mellé, mögé, annak akár részeként, ami ezeket a gyors változásokat próbálja egy kicsit katalizálni, serkenteni, segíteni, adott esetben irányítani.

Eszembe jutott egy történet, egy ismerősöm a múltkor hívott fel, hogy mennyire értek a turbóhoz, a turbómotorhoz. Hát, nem vagyok autószerelő, de sokat olvasgattam egy időben róla. Mondtam neki, a turbó az nagyon sokat segít egy motoron, magán a közlekedésen, hiszen nagyon jól meg tudja növelni a sebességet, egy kis teljesítményű autóból nagyobb teljesítményt tud kihozni. Nagyon jól tud szabályozni egy folyamatot, de ha nem jól bánnak vele, akkor meg gyorsan tönkre is tud menni, és akkor iszonyatosan nagy károkat tud okozni – egy igazi jó autó egy igazi jó vezetővel működik jól. Ilyenkor a motor és a melléépített turbó együtt, egymást segítve, tulajdonképpen nagyobb fordulatszámon és szépen ütemezetten hajtja a rendszert. Ugye a köznevelési rendszerben is – ha most ezt a hasonlatot alkalmazom – az intézmények maguk azok a motorok, akik önmagukban kiválóan kell, hogy működjenek az irányító szervi, jogszabályi és egyéb feltételek mellett. És tulajdonképpen az oktatási rendszerben is van egy turbó, hogy így fogalmazzak, hiszen az Oktatási Hivatal (OH), amely országos középirányítói funkciókat kapott a jogalkotó szervtől, egy „turbó rendszer”.Az OH van odaépítve az oktatási rendszer mellé, amelynek az a feladata, hogy ezt a viszonylag gyors változást, ami a 21. században az oktatási rendszerünket körülveszi, ezt a folyamatot segítse, támogassa, megfelelő ütemre pörgesse annak érdekében, hogy a tanév végére, tanév közepére a megadott határidőre – OKTV jelentkezés vagy érettségi vizsga jelentkezés, középfokú felvételi eljárás lezárása vagy akár a pedagógus minősítések összerendelése – minden megvalósuljon. Ez egy nagyüzem, hiszen a hivatal állománya nagyon erősen dolgozik, azon – mint egy turbó a motor mellett –, hogy a kapott feladatok határidőre megvalósulhassanak az ágazatban. Tehát, mi akkor tudunk jól működni, Önökkel együttműködve, az Önök intézményeivel, ha tényleg az a közös cél vezet bennünket, hogy ezek a viszonylag gyors változások szabályozottan, időzítve, megfelelő professzionalitással, szakszerűen meg tudjanak valósulni.

A tanévben rendkívül sok kihívás előtt állunk, mondhatnám most is, mert minden tanév ilyen. Az idei tanévben is nagyon sok olyan feladattal szembesülünk amelyek mindegyikének pontosan eleje, közepe, vége van, van egy felfutása, egy dinamikája, amely, ha nem valósul meg, akkor megcsúszások lesznek, amelyek más rendszerekre is hatnak, tehát a rendszerben diszfunkciók jelentkeznek ilyenkor. Ezt kell elkerülni. Úgyhogy, a Hivatal oldaláról én ezekről a feladatokról szeretnék itt dióhéjban beszélni a rendelkezésre álló idő alatt.

Hadd kezdem talán az egyik legnagyobb feladatunkkal, az érettségi vizsgarendszerrel. Ennek kapcsán tudjuk azt, hogy idei évben is lesznek változások. Talán nem sok, de annál jelentősebb, és annál inkább komoly kihívást jelentenek majd az érintett szereplők számára, akik nemcsak az intézmények, hanem a kormányhivatalok, vagy maga az egész szakképzésigazgatás rendszere is lesz, hiszen egyik oldalon ebben egy nagy változás az maga a szakmai érettségi rendszernek a bevezetése a május–júniusi időszakban. De én bízom abban, hogy sikerül ezeket úgy időben megvalósítani, hogy ezek valóban a megfelelő munkát, ütemezetten teszik lehetővé. A másik fontos dolog lehet talán az érettségi vizsga kapcsán az, hogy a magyar nyelv és irodalom, a történelem, idegen nyelv vizsgatárgyak esetében vannak változások. Ezekről, mivel közismereti tárgyak, időben egyeztetések voltak a vizsgakövetelményt fejlesztő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, illetve a Tárca részéről. Az OH a tételeket a követelményeknek megfelelően elkészíti, a feladatokat előállítja, az időpontokra a megfelelő vizsgahelyszíneken ezek ottlesznek. Olvasgassák a magyar tanárok is, a történelem tanárok is, idegen nyelvi tanárok is az új követelményeket, hiszen a követelményekben, a vizsgaleírásokban voltak kisebb vagy akár nagyobb változások, és ezek most már májusban hatályosak lesznek, és nem lenne jó ha a tanulókat váratlan meglepetés érné.

A középfokú felvételi eljárást is az Oktatási Hivatal szervezi. Ebben alapvetően az idei tanévben nem nagyon vannak változások, tehát az Oktatási Hivatal végzi azt, amit évek óta: részletesen tájékoztat mindenkit és várja a visszajelzéseket.

A visszacsatolás egy fontos funkció, ahogy egy motorból is kipufogógázok jönnek, és különböző lambdaszondák meg állandóan visszajelzést adnak a vezérlésnek arról, hogy a rendszerben mit kell igazítani, ilyen értelemben mi is mint Oktatási Hivatal permanensen kommunikálunk a pedagógusokkal, intézményvezetőkkel, kapjuk a visszajelzéseket és korrigálunk a rendszereinken. Nemcsak az intézményekkel, most már például: az egyes pedagógusokkal is a pedagógusminősítés kapcsán. Pontosan azért, mert egy nagy rendszernek ütemezetten kell működnie. Fontos, hogy az információ gyorsan, hatékonyan, célzottan áramoljon az érintettek között, ami nagyon nehéz mindig, és nagyon nagy feladat, hogy az intézményekben az adott időpontban, az adott tanulói csoport számára a szükséges dokumentációk, a feladatok ott legyenek, a vizsga, vagy a mérés meg legyen szervezve, hogy a tanév rendjében ezek az időpontok adottak, meghatározottak. Az Oktatási Hivatal részéről szükséges előkészítést mindig megtesszük.

Komoly feladat a tanévben a pedagógusminősítés és a tanfelügyeleti eljárások a pedagógiai-szakmai ellenőrzések rendszere. Magyarországon például: az OECD által készített McKinsey jelentésnek és az EU szakpolitikai ajánlásoknak is köszönhetően, bevezetésre került egy életpályamodell, ami szakított a korábbi mechanikus „három év után egyet előrelépsz” szabállyal, függetlenül attól, hogy mennyire akar vagy mennyire szándékozik előre mozogni a pedagógus az életpályáján. Ez az életpálya egy új, nagy rendszer, aminek persze nagyon sok olyan tapasztalatát kell összeszedni az alkalmazás során, a bevezetés következtében, amivel utána kell igazítani, finomítani a rendszert. Ez most történik meg éppen, napjainkban. A Hivatal ebben egy kulcsszereplő, hiszen folyamatosan változtatnunk kell, a változó szabályokhoz illeszteni a támogatórendszereket, viszont én azt gondolom, hogy – ahogy tavaly is erről beszéltünk a TÁMOP zárókonferenciákon – próbálunk az egyszerűsítés mentén mozogni. Tehát, ezen a területen számos ponton egyszerűsítés történt már eddig is, és még fog történni az elkövetkező években is hogy, számos ponton racionálisabbá váljanak ezek a folyamatok. Egyik oldalon például azáltal, hogy egyeztetve a szakmai szervezetekkel, a határidőket változtattuk meg vagy a látogatások összerendelését finomítjuk. Ezek már most október 25-étől működnek, tehát azok, akik a 2017-es eljárásra jelentkeztek, nekik ez a feltöltési határidő már ilyen értelemben működik. A tegnapi nap folyamán kapott minden egyes érintett pedagógus közvetlen üzenetet a saját oldalán, hogy megnyílt a portfólió felület, és a pedagógus minősítés 2017-es oldalra is kitettük az útmutatót annak érdekében, hogy mindenki pontosan ezekkel a határidőkkel, feladatokkal tudjon számolni. Több egyszerűsítés történik a 2017-es eljárásban. A PED1 és PED2-es eljárásokról lévén szó, csökkentettük a (TÁMOP-3.1.5) kutatással összefüggésben az indikátorszámot, csökkentettük a kötelező dokumentumok számát, csökkentettük a feltölthető dokumentumok tartományi határát is, hogy minél kevesebb legyen, de még elégséges a pedagógusok munkásságának és a minősítésre való alkalmasságának a megítéléséhez. Ez a minősítési rendszer egy többrétegű és bonyolult rendszer, hiszen a gyakornok minősítése teljesen más, mint egy NOKS-osé, vagy más, mint egy mester- vagy egy kutatópedagógusé, tehát mindre más eljárás, útmutató van, ezeket Önök ismerik. Ez a feladat ami – én azt gondolom, hogy azért – egy jelentős szegmensét elviszi a hivatali feladatoknak, beleértve az Oktatási Hivatal Oktatási Központjainak is a tanévi feladatait. Fontos az ideiglenes PED2-eseknek az ügye, hiszen itt a nyári törvénymódosítás és a kormányrendelet módosítása, megengedte azt, hogy ők bizonyos feltételek mellett átkerülhetnek januártól automatikusan PED2-be. És hatályba léptette azt a szabályt is, hogy egyébként, ha meg előzetesen sikertelen eljárásokon vettek pedagógusok részt, akkor nem tudnak átkerülni automatikusan PED2-be. Reméljük, hogy ez az ügy megnyugtatóan és hamarosan rendeződni fog. Biztos hallottak arról, hogy a hét évvel nyugdíj előtt állók vonatkozásában előkészítés alatt van egy kormányrendeleti csomag. Ezt nagyon sok szervezet megkapta az elmúlt héten társadalmi egyeztetésre. Láthatóan van szándék arra, hogy azok, akik éppen elbukták az eljárást, még egy utolsó lehetőséget kapjanak erre a minősítései folyamatra. Az Oktatási Hivatal számára egy újabb feladat nyílik meg, számukra egy különutas eljárással március 14-éig megszervezze úgy a minősítéseket – hogyha sikerül nekik –, akkor 2017. január 1-jétől visszamenőlegesen átkerülnek PED2 fokozatba.

A minősítések szervezése kapcsán sok minősítő pedagógusi, szakértői panaszt kaptunk tavalyi évben, hogy nagyon sokuknak távoli helyre kellett mennie, sok a kieső nap, sok a visszamondás. Itt rengeteg változás történt. Én azt gondolom, hogy egyszerűbbé, gyorsabbá, jobbá és olyan értelemben hatékonyabbá válik a dolog, hogy a visszamondásoknak a száma reméljük jelentősen le fog csökkenni azáltal, hogy előre ki lehet mindenkinek jelölnie azokat a napokat, amikor igazoltan nem fog tudni részt venni a folyamatban.

Fontosak a KIR-nek a támogató funkciói, hiszen a Köznevelési Információs Rendszert az OH működteti, gyakorlatilag szinte a kezdetektől fogva, miután a minisztériumból átkerült. Ezen a területen azon túl, hogy több mint 55 alrendszere van a KIR-nek, van néhány olyan terület, amit kifejezetten és intenzíven fejlesztünk. Az egyik fejlesztés az nyilván a statisztikánál folyik, ezt a fegyelmezett munkát az intézmények elég jól kezdik megszokni. Nagy lehetőség számunkra, hogy a POK-okkal, tehát az Oktatási Központjainkkal utána tudunk menni területi szinten azoknak az intézményeknek, ahol a hiba, vagy a feltöltés nem volt megfelelő, nem lett kész időre, vagy láthatóan nem jók az adatok. Az adattisztítás az Oktatási Központok bevonásával jelentős mértékben javult, bízunk abban ezáltal, hogy pont a KIR-nek az adatminősége is javulni fog.

Van itt három olyan rendszer, amit fontos megemlítenem. Az egyik az Európai Uniós szakpolitikai támogatásokkal összhangban a korai iskolaelhagyás, vagy a végzettség nélküli iskolaelhagyásnak a rendszeréhez kapcsolódó adatszolgáltatási rendszer. A kormány döntött arról, hogy az EFOP-oknak egy ExAnte feltételeként működnie kell egy ilyen korai lemorzsolódást vizsgáló rendszernek, ami adatszolgáltatásra is épül. Ezt a Hivatal fogja működtetni 2017-től kezdve. Ez élesben januártól indul el a teljes magyar köznevelés számára a tervek szerint, és egyrészt a KIR-ből fogja átemelni a KIRSTAT-ba berakott intézményi adatokat, másrészt pedig évi kétszer némi intézményi adatutántöltésre lesz szükség lemorzsolódás veszélyének kitett tanulókkal összefüggésben. Magyarországon nem tudjuk ma megmondani azt, és soha nem is tudtuk megmondani, hogy pontosan hol vannak a lemorzsolódás szempontjából problémás területek. A kompetenciamérésből nagyon sok minden kiderül, de az, hogy milyen okból kifolyólag, milyen tanulói csoportnál, az ország mely területén, az adott intézményben pontosan mik az okok, amik odavezetnek, hogy esetleg a tanuló széles köre leszakad, nem tudjuk. Azt, hogy például: matematikából, – miközben a kompetenciamérésen mondjuk az 5-ös szintnek megfelelő eredményt éri el a tanulócsoportnak mondjuk a 2/3-a, eközben meg 2-est kap az osztálynak a 4/5-e – az probléma, kezelni kell. Azt gondoljuk, hogy a korai iskolaelhagyással kapcsolatos jelzőrendszer üzemképes lesz januártól. Az Önök munkáját és a fenntartók munkáját is erősen fogjuk tudni ezzel támogatni.

Az Országos Pedagógiai Szakmai Ellenőrzés oldalon is nagyon sok változás történt, hiszen egyrészt tudják, hogy az idei évben, januártól márciusig azért nem rendeltünk ki pedagógiai szakmai ellenőrzést, hogy magát a kézikönyveket átdolgozzuk, egyszerűsítsük számos ponton, éppen a szakmai szervezetek kérésére. Ez az ellenőrzési esetszám tavaly, miniszter úr döntése alapján lecsökkent, az idei évben viszont látjuk azt, hogy elég jelentős ellenőrzés lesz. Ez abból következik, hogy a törvényben, az NKT-ban és a 20/2012-es rendeletben is szerepel, az intézményvezetők esetében egy bizonyos gyakorlati időhöz, a vezetői évhez kötötten kötelező tanfelügyeleti ellenőrzés, ezért alapvetően intézményt ellenőrzünk, illetőleg intézményvezetőt ellenőrzünk Ezt a folyamatot szintén a Pedagógiai Központok támogatják intenzíven, tehát mind az adatszolgáltatási oldal, mind pedig a szakértőkkel, elnökökkel, látogató szakemberekkel ők tartják elsősorban a kapcsolatot.

A tavalyi évben létrehozott szaktanácsadói rendszerünkre rátérve úgy tűnik, hogy nagyon beváltani látszik az elvárásokat, mi legalábbis így látjuk a Hivatal oldaláról. Hiszen az, hogy országosan felmérjük az igényeket, országosan látjuk azt, hogy milyen szolgáltatásokat szeretnének megvalósítani, megyékben, térségben, városban, intézménytípusban, melyik feladatokat szeretnék elsősorban bevonni mint külső támogatást, a szaktanácsadók oldaláról ez jó dolog. Ezt a tavalyi évben indítottuk el, az idei évben már jól látszik, hogy „rászoktak” erre az intézmények. Küldik a javaslataikat, küldik az igényeiket, mi meg ennek megfelelően próbáljuk a szaktanácsadókat mozgatni. Itt több tervünk is van, erről biztos hallottak: POK-bázisintézmények kialakítása a jövő év elején, a vezetői szaktanácsadói rendszer kialakítása januárra, a jegyzéken levő szaktanácsadói hiányterületek felülvizsgálata, az eljárások finomítása, hiszen a szaktanácsadók úgy mennek ki az intézménybe, hogy egy pontos protokollt követnek, aminek része a dokumentáció, hogy nyomon követhető legyen ez az egész fejlesztési folyamat.

Rengeteg továbbképzést szervez az Oktatási Hivatal. Ezek azok a számok a dián, amik mutatják a 2016. évi, kimondottan OH által, POK-ok által szervezett továbbképzéseket. Ha ezt összeadom, ez egy elég magas továbbképzési szám. Ez mind-mind arról szól, hogy különböző kulcsterületeken, amik akár a tanév rendjéből, tematikus hetekből, vagy akár érettségi megrendelésekből következnek. Próbáljuk kielégíteni azokat a képzési igényeket is, amiket a rendszer másik oldalon mint hiányterület jelez.

Rengeteg versenyt szerveznek az Oktatási Hivatal munkatársai. A hagyományosan működő OKTV, SNI versenyek, nemzetiségi és művészeti versenyek mellett a Tehetség Programból támogatást nyert civil partnerek versenyeiben is sokszor működünk közre, velük történt megállapodás alapján a középdöntőket, a megyei döntők, elődöntők, vagy megyei fordulókat a Hivatal szervezi, mindig ingyenesen.

Tehát összességében én azt gondolom, hogy a tanév rengeteg feladattal, kihívással teli, és azok a témák is, amiket a konferencia célul tűzött ki – beleértve a digitális oktatás erősítését is – számos kihívást jelent majd az idei tanévben. Én ehhez kívánok Önöknek jó tanévet, jó munkát és hát azt nem mondom, hogy további jó konferenciát, mert lassan véget ér, de jövőre akkor ugyanitt találkozva talán be tudunk számolni még több eredményről. Köszönöm szépen a figyelmet.