Stágel Imréné

A Szakképzés – Nemzeti Szakképzési és
Felnőttképzési Hivatal szekció összefoglalója

Kedves Kollégák!

Szekciónkban az előadók és a résztvevők egyaránt örömüket fejezték ki, hogy a szakképzés kérdései önálló szekcióban kerülhettek megvitatásra a tanácskozáson. A komoly átalakulás folyamatát élő szakképzési rendszer számos kérdését érintettük a tegnapi szekcióülésen, a pályaorientáció, beiskolázás kérdéskörétől kezdve a képzés tartalmi szabályozásán át egészen a szakgimnáziumok kimeneti követelményeinek kérdésköréig.

A pályaorientáció, beiskolázás kihívásairól mindenekelőtt azt állapította meg az előadó, a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum főigazgatója, hogy ezt a tevékenységet tudatosan tervezni kell, folyamatosan napirenden kell tartani. A fiatalok megszólításában törekedni kell az online tér adta lehetőségek kihasználására, az okos eszközök használatára. A hozzászólók is megerősítették a szemléletváltás szükségességét a pályaorientációs, pályaválasztási tevékenységben. A tanulók megnyerésében fontos az ügyfél-orientáltság, ügyfélszolgálat, a tiszta, kulturált iskolai környezet kialakítása, a tanulási terek olyan új típusú berendezése, amely a kooperatív tanulást szolgálja és erősíti.

Szintén a plenáris előadásokhoz kapcsolódóan hangzott el összefoglalás az NSZFH szakmai tanácsadójától a szakképzés új képzési szerkezetét és tartalmát szabályozó jogszabályi rendelkezésekről. Az új képzési szerkezethez és ahhoz kapcsolódóan a tartalmi változásokhoz mindenekelőtt az Országos Képzési Jegyzék módosítására volt szükség. A fejlesztés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásával zajlott. Az OKJ változását részben az új szakgimnáziumi képzések kialakítása indokolta, részben pedig a felnőttképzési óraszámoknak a változtatása, valamint az, hogy a Magyar Képesítési Keretrendszer szintjeit is meg kell jeleníteni már az Országos Képzési Jegyzékben. Ahhoz, hogy a szakmai és vizsgakövetelmények kiadásra kerüljenek a szakképesítésekért felelős minisztériumok részéről, mindenekelőtt a szakképesítések tartalmát meghatározó követelménymoduloknak a tartalmi kialakítása, átdolgozása szükséges. Tehát a modulrendelet módosítására is sor került, majd ezt követően a már előkészített szakmai és vizsgakövetelmények, és ehhez kapcsolódóan, ennek alapján a köznevelés rendszerében folyó szakképzés kerettanterveinek a kidolgozása is megtörtént.

Harmadik vitaindító előadásként az OFI központvezető szakértője a szakgimnáziumok 9. évfolyamán oktatandó komplex természettudományos tantárgy tanításának célját, a kísérletinek tekintendő tanévben a jó gyakorlatok összegyűjtésében, a tanárok módszertani segítésében vállalt szerepüket ismertette. A hozzászólásokban – egyetértve az előadásban elhangzottakkal – mindenekelőtt azt hangsúlyozták a kollegák, hogy a természettudományos szemlélet kialakítása mennyire fontos a szakképzésben résztvevő diákok számára is, és a tantárgy szerepét elsősorban ebben látják. Fontos ezért, hogy a tárgy tanítását valóban a komplex megközelítés hassa át. Ennek kapcsán felmerült az a kérdés, hogy ki tanítsa ezt a komplex tantárgyat – egy tanár tanítsa, vagy megoszthatják a témáktól függően többen is. Ennek még az egyértelmű jogi szabályozása nem született meg, ezért ezzel mindenképpen foglalkozniuk kell a jogalkotóknak az elkövetkezendő időszakban.

Végezetül a szakgimnáziumi érettségi alapvető kérdéseiről volt szó, nevezetesen: milyen vizsgarészek keretében kell számot adni az elméleti és gyakorlati tudásról a 2017-től teljesítendő ágazati szakmai érettségi vizsgán, a vizsgaleírás szerint mire kell hangsúlyt helyezni a számonkérésben. A 2017-ben, 2018-ban, 2019-ben teljesített szakmai érettségi vizsga munkakör betöltésére jogosít, 2020-től pedig szakképesítés, illetve szakképesítések megszerzését is magába foglalja, ez is hatással van a szakmai érettségi vizsga részletes követelményeinek kidolgozására.

Köszönöm figyelmüket!