Várszegi-Subosits Dóra

A Fejlesztés, fenntartás, működtetés – Klebelsberg
Intézményfenntartó Központ szekció összefoglalója

Jó reggelt kívánok mindenkinek!

A szekció a fejlesztés, fenntartás működtetés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vonatkozásában témakörben tanácskozott. A jelenlévőkkel az alábbi témakörökben konzultáltunk:

Az első témakör, – amelyet Magyar Zita szakmai elnökhelyettes asszony már a tegnapi előadásában is jelzett–, ez a működtetés vonatkozásában történő változás. 2017. január 1-jével azok az önkormányzatok, ahol 3000 fő feletti a lakosság száma, valamint a köznevelési intézmények tekintetében működtetői feladatokat láttak el, ezt a jogkört átadják a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak.

• A múlt hét folyamán Dr. Palkovics László oktatásért felelős, illetve Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár urak levélben tájékoztatták mind az önkormányzatokat, mind a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot arról a folyamatról és határidőkről, amelyek a közel jövőben az átadás–átvétel tekintetében esedékesek.
• Kotán Attila általános elnökhelyettes úr ismertette, hogy milyen kihívások várnak ránk az elkövetkezendő két és fél hónapban, hiszen a jogszabályok értelmében 2016. december 15-éig meg kell kötni azokat a megállapodásokat, amelyek rögzítik, hogy milyen módon történik meg a működtetés átadása, átvétele. Ugyanakkor a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a működtetési feladatok átvételét követően szükség esetén az eddigi működtető önkormányzatokkal visszaszerződjön a feladatok ellátására.
• Kiemelendő az, hogy 2017. január 1-től az intézmények, az odajáró diákok, az ott dolgozók ne érzékeljenek semmit abból, hogy a működtetés szempontjából változás történt. Itt is szeretném tolmácsolni általános eElnökhelyettes úr kérését, amelyet már a szekcióülésen résztvevő iskolaigazgatóktól, illetve önkormányzati képviselőktől is kért, hogy segítsék a tankerületek munkáját az átadás–átvétel folyamatában. A megfelelő információk átadásával egyértelművé válik, hogy kinek az alkalmazásában áll az a személy – legyen ez iskolában dolgozó takarítónő, vagy más technikai dolgozó – aki a működtetési feladatokat ellátta, kik azok a dolgozók, akiket át kell venni, illetve, melyek azok a szerződések, amelyek az elkövetkezendő hetekben, hónapokban lejárnak, melyek azok a feladatkörök, amelyek az átadás –átvételt követően a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot fogják érinteni.

A második témakör: a fejlesztések.

• Mint ismert, az elmúlt hetekben nagyon komoly fejlesztési forrásokkal – közel 100 milliárd forint értékben – kapcsolatos EFOP-os valamint KEOP-os pályázatok jelentek meg, amelyek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot is érinti. Ezek azok a források, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő több mint 2000 közoktatási intézményben akár infrastrukturális, akár módszertani fejlesztések valósulhassanak meg.
• Két fejlesztési programot szeretnék kiemelni, a többi letölthető Oláh Gábor főosztályvezető úr előadásanyagából is, a Suliszerviz honlapjáról.
• Az egyik pályázat – szeptember 29-én jelent meg, beadási határideje október 27-e –, során 90 milliárd forint áll rendelkezésre arra, hogy azokat az általános iskolákat, amelyek a jövőben el fogják látni a térségi iskolaközpontok szerepét infrastrukturálisan valamint módszertanilag is fejleszteni tudjunk. Ezt azért is tartottam fontosnak kiemelni, mivel ezek lesznek azok az intézmények, amelyek biztosítani fogják a 21. század elvárásainak megfelelő megújulás lehetőségét, hiszen mint ahogy azt a tegnap délelőtti előadások során is hallhattuk, meg kell újulnunk. Ehhez a változáshoz szükséges infrastrukturális fejlesztések megteremtik majd a technikai feltételeket, és azok a további módszertani fejlesztések, amiket ugyancsak a különböző EFOP-os pályázatok tudnak nyújtani, biztosítani tudják Csépe Valéria professzor asszony által elmondott megújulási lehetőségeket az iskolákban.
• A másik pályázat, amit szeretnék hangsúlyozni, – ezt már a múlt héten Balog Zoltán miniszter úr is bejelentett–, a koragyermekkori intervencióhoz köthető EFOP-1.9.6-os pályázat. Ez a program 0-tól 7 éves korig, 5,7 milliárd forintban megteremti a korai fejlesztés alkalmazásának lehetőségét. Világosan érzékelhető, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekeknek az ellátása sokkal nagyobb terhet ró az intézményrendszerünkre, mint amire eredetileg számítottunk. Úgy gondoljuk, hogy 0 és 7 éves korban még lehetőség van a megelőzésre, illetve, a korai fejlesztéssel már van lehetőség a gyerekeket úgy felzárkóztatni, hogy az iskolába való belépéskor azok a hátrányok, amelyek őket érintik, valamennyire kompenzálhatóak legyenek.
• Ezen felül vannak további olyan lehetőségek, pályázatok, amelyek egyébként a gyógypedagógiai intézményeknek módszertani, infrastrukturális fejlesztését is biztosítja, hiszen ezen a területen nagyon komoly hátrányban vagyunk. Tekintettel arra, hogy Magyarország más környező országokhoz képest a gyógypedagógiai intézmények vonatkozásában nagyon komoly szakember hiánnyal küzd, illetve technikai hátránya is jelentős, ezért elengedhetetlen mind módszertanilag, mind pedig infrastrukturálisan fejleszteni azon intézményeket, legyenek azok akár EGYMI-k, akár egyéb gyógypedagógiai intézmények, vagy szakszolgálatok, amelyek jelenleg ezeket a feladatokat ellátják.

A harmadik témakör a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer, más néven KRÉTA. Véleményem szerint az elmúlt hetekben mindannyian találkoztunk ilyen vagy olyan formában a KRÉTA rendszerrel. Ez az a rendszer, amely a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő intézményekben a tantárgyfelosztást és egyéb más adatszolgáltatási lehetőségeket biztosít. Az elmúlt hetekben, amikor Elnök Asszony körbejárta az országot, akkor az intézményvezetők bővebben hallhattak a KRÉTA rendszerről. A célunk többek között az, hogy a KRÉTA rendszeren keresztül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz tartozó valamennyi intézmény a jövőben az e-napló és az adatszolgáltatások vonatkozásában egy egységes rendszerben tudjanak működni.

• A tegnapi előadás során Szabó András fejlesztő úr is hangsúlyozta, hogy a KRÉTA rendszeren keresztül lehetőség nyílik arra, hogy lássuk milyen például a korkép, milyen a szakos ellátottság, vagy milyen más egyéb problémák merülhetnek fel a gyermekek ellátásban, ezáltal tudunk segíteni vagy éppen beavatkozni a feladatellátásba.

A negyedik témakör a Komplex Alapprogram, más néven a KOALA-program volt, amely egy differenciált, sokkal inkább a mai igényeknek megfelelő oktatási program, amelyet az Eszterházy Károly Egyetem fejlesztett ki. A program alapelvei között szerepel az esélyegyenlőség, a tehetségek támogatása és a hátrányok kompenzálása, s komoly szerep jut a többi között a művészetnek és a testmozgásnak is.

• A korábban már említett térségi iskolahálózatokban mindenképpen ezt a programot kívánjuk majd alkalmazni, illetve más intézményekben is lesz arra mód, hogy ez bevezetésre kerüljön. A programot közel 1500 intézményben kívánjuk majd bevezetni. Ettől a programtól azt várjuk, hogy – a hejőkeresztúri sikerekhez hasonlóan – a gyerekek játékos formában, a tanulók közötti tudásbeli különbség kiegyenlítésével sajátítsák el a tanulási képességeket. Ezzel a programmal valójában azt az igényt tudjuk kielégíteni, amelyet Csépe Valéria professzor asszony is jelzett, a megújulás folyamatára vonatkozó igényt. A KOALA- programot a fejlesztők úgy dolgozták ki, hogy különböző témakörök segítségével, ilyen például a művészet, a digitális oktatás, a sport, nyíljon lehetőségük a gyerekeknek más formában is elsajátítani az előírt tananyagokat, alkalmazni a már meglévő tudás mennyiséget.

Köszönöm szépen a figyelmet, és további jó munkát kívánok.