Pulay Márk
Különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztése
korai életkortól szemvezérelt oktatási szoftverek és
IKT eszközök használatával
Absztrakt: A tudásalapú társadalom elvárásaihoz igazodni képes sérüléssel élő személy csökkentheti társadalmi kirekesztettségét, nagymértékben növelheti függetlenségét és a társadalmi szerepvállalása kiszélesedhet.
Kulcsszavak: esélyteremtés, szemvezérlés, SNI, szoftverfejlesztés.
A konduktori munkám során számos négyvégtag-sérüléssel élő gyermekkel találkoztam, neveltem, fejlesztettem őket (központi idegrendszeri sérültek; athetosis, tetraparezis, gerinc sérültek, izomsorvadásban szenvedők stb.). Hallatlanul nehéz az, amikor az ember ép kognitív állapotban teljesen magatehetetlen és úgymond a saját testébe bezárva kénytelen élni. Az embernek szükséglete a cselekvés és optimális esetben rendelkezik eszközökkel a cselekvés megvalósítására. Ám hogyan tud aktív lenni az, aki passzív és cselekedni az, aki mozdulni se tud (Hári 1991). Az a kérdés foglalkoztatott és foglalkoztat, hogy miként lehet a négyvégtag sérüléssel élő gyermekeknek célokat adni, a bennük rejlő tudást, képességeket felhasználni, fejleszteni. Számos támogató technológiai megoldás létezik, mely e gyermekeket segíthetik a képességeik kibontakoztatásában. „A támogató technológia: támogatja és segíti a felhasználót akár speciális, akár közönséges feladatainak ellátásában egy meghatározott környezetben”. (Hoppestad, 2006)
Előadásomban röviden szeretném bemutatni a szemvezérlést (eye-tracking) mely felsővégtag sérült személyek informatikai eszközhasználatát segíti, a számítógéppel összekapcsolva arra hivatott, hogy a szem mozgását érzékelve irányítani lehessen a számítógépet.
A nézéskövetési technológiák a kezdetekkor azzal a céllal jöttek létre, hogy kutatni lehessen a számítógépes felhasználók vizuális szokásait, majd ezekből az adatokból különböző tudományok, így a pszichológia és egyéb kognitív szakterületek következtetéseket tudjanak levonni (figyelem megoszlása, fenntartása stb.). Többfajta technológia létezik a szem, a tekintet követésére. A hardver kialakításának a leggyakoribb technológiája az úgynevezett PCCR (Pupil Centre Corneal Reflection). A koncepció azon alapszik, hogy van egy fényforrás (ez a legtöbb esetben infravörös), amely megvilágítja a szemet és egy kamera mely rögzíti a visszatükröződést. A képek segítségével – melyeket a kamera rögzített – azonosítják a retina, illetve a pupilla által visszatükrözött fény szögét. Ebből a szögből különböző geometriai képletek alkalmazásával kiszámítható a vektor iránya, amely a nézés pontos helye. (Spakov, 2008) A hardver napjainkra egy aprócska, mobil, USB-eszköz, amelyet a képernyő alatt kell rögzíteni. Szakmai tapasztalataink alapján a Tobii Dynavox eszközei a legpontosabbak, illetve szoftveresen is ők nyújtják a legszélesebb és rendkívül felhasználóbarát megoldásokat[1].
A jelenlegi társadalmi körülmények között és az információs társadalom szempontjából alapvetően fontos a tudáshoz az információkhoz való hozzáférés. Mindez fokozottan igaz azok számára is, akik valamilyen fogyatékosságuk, akadályozottságuk miatt amúgy is hátrányosabb helyzetből indulnak a társadalmi érvényesülés terén. Az infokommunikációs eszközök elterjedésével, fejlődésével – így az eye tracking rendszerek megjelenésével – a fogyatékossággal élő emberek számára, a korábban nem elérhető tudás, információk megszerzése is lehetővé válhat. A tudásalapú társadalom elvárásaihoz igazodni képes sérüléssel élő személy csökkentheti társadalmi kirekesztettségét, nagymértékben növelheti függetlenségét (online vásárlás, ügyintézés stb.) és a társadalmi szerepvállalása kiszélesedhet (például képessé válhat otthonról számítógéppel dolgozni). Éppen ezért elengedhetetlennek tartom, hogy mi (gyakorló pedagógusok), akik sérüléssel élő gyermekeket nevelünk alapvető fontosságúnak tartsuk a neveltjeink informatikai kompetenciáiknak a fejlesztését. E kompetenciáknak az elsajátítására a sérüléssel élő gyermekeknek csak akkor van lehetősége, ha ismerjük azokat a technológiákat, melyek segítségével hozzáférhetővé tudjuk tenni az IKT eszközöket és tartalmakat. Amennyiben erre nem vagyunk képesek, csak növeljük tanulóink társadalmi kirekesztettségét. Nem téveszthetjük szem elől azt a tényt sem, hogy a sérüléssel élő gyermekeink is a digitális generáció tagjai, pont úgy, mint ép társaik. (Virányi, 2013) Tehát, míg az eye tracking rendszer a négyvégtag-sérüléssel élő gyermek kompetenciáinak (képesség, tudás, attitűd) a kiterjesztésében segít, addig az oktatásinformatika a képességek, készségek fejlesztésében, a tanuló szervezetek kialakításában játszik fontos szerepet. Az oktatásinformatika eszközrendszereinek (oktatási szoftverek, multimédiás programok, e-learning, online tanulásszervezési módszerek, blended learning stb.) segítségével válik képessé a sérüléssel élő gyermek arra, hogy tanuljon.
Előadásom fókuszában a Balázs-Diák Kft.[2] és a Pető András Főiskola (PAF) közös szoftverfejlesztési projektjének termékei állnak. A PAF szakembereivel és neveltjeivel közösen jött létre a fejlesztés, így a felhasználók valós igényeit veszi figyelembe, alulról jövő kezdeményezés. A fejlesztés 2015-ben kezdődött, aminek eredményeként eddig összesen három alkalmazás készült el (Színvarázs, Kis felfedező és Dominó). A szoftverek 2016 szeptemberében Magyar Termék Nagydíjban is részesültek. Az alkalmazások elsődleges célcsoportja óvodás és kisiskolás korú SNI-s és tipikusan fejlődő gyermekek. Az alkalmazások mobil eszközökön és PC-n egyaránt elérhetőek, illetve több informatikai támogató technológiai eszköz illesztését is lehetővé teszi, például a szemvezérlését. A szoftverek bizonyítottan számos részképességet fejlesztenek. A vizuális percepciós képességek terén például: vizuális észlelés, téri orientáció síkban, balról-jobbra, fentről lefelé olvasás iránya, alakfelismerés, alak-háttér-konstancia. Továbbá, globális számkép felismerés, aritmetika, elemi számolási műveletek, logikai gondolkodás, következtetés, tervezés-döntéskészség, önismeret. Azoknál a gyermekeknél, akik táblagépeken használták a szoftvereket fejlődést mértünk a szem-kéz koordináció, a finommanipuláció és a kézdominancia, illetve bizonyos kórképek esetében (például hemiplegia) az érintett oldali kéz esetében is tapasztaltuk mindezeket.
Röviden a méréseinkről: a PAF Gyakorló Óvodájában és Iskolájában, az 5–8 éves gyermekek, egy tanéven keresztül használták az iDoctum SNI szoftvereit. A fejlődést különböző tesztek és megfigyelések segítségével mérték a pedagógusok (DIFER, MVPT-4), egy kisebb mintán n = 12, illetve a mintával egyező kontrollcsoporton.
Összefoglalásként elmondható, hogy az iDoctum SNI szoftvercsalád különleges, mert:
- Jelenleg nincs más olyan oktatási szoftver mely ilyen széles körű támogató technológiai illesztést lehetővé tesz (például szemvezérlés).
- Nagyszámú részképességet fejlesztésére alkalmas.
- Sérüléssel élő és tipikusan fejlődő gyerekek is használhatják, akár együtt is (inklúzió).
- Azonnali visszajelzést biztosít a szülőknek – pedagógusoknak a gyermekek teljesítményéről, tényleges felhasználói viselkedés – statisztikai adatokat gyűjt a felhasználókról, így a pozitív változás, illetve a problémás területek objektíven is megfigyelhetővé válnak.
- A táblagépeken a kéz-dominanciának megfelelően állítható a kezelőfelület
Irodalom
Halász Gábor (2013): Az oktatáskutatás globális trendjei. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
Hári Mária (1991): A konduktív pedagógiai rendszer. MPANNI, Budapest.
Hoppestad, B. S. (2006): Essential elements fot assessment of persons with severe neurological impairments for computer access utilizing assistive technology devices: A Delphi study. Disability and Rehabilitation: Assistive Technology, 3–18
Michael Buckley és mtsai (2013): Eye gaze system, University at Buffalo, Buffalo.
Spakov O. (2008): iComponent Device-Independent Platform for Analyzing Eye Movement Data and Developing Eye-Based Applications. Doktori disszertáció. Acta Electronica Universitatis Tamperensis, 725.
Virányi Anita (2013): Sajátos nevelési igényű tanulók tanulásszervezésének és tanulástámogatásának specifikus szempontjai az információs társadalomban, In: Ollé János és mtsai.: Oktatásinformatikai módszerek – Tanítás és tanulás az információs társadalomban, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó 133–150. o.
[1] Magyar viszonteladó a Kapcsola-At Kft., http://kapcsol-at.hu/
