Dr. Juhász Józsefné

Változó képzési szerkezet, új tartalomszabályozási elemek

244 sz2 Juhász Józsefné

A szakképzési struktúra változtatásának okai, előzményei

A munkaerőpiacnak, a magyar gazdaságnak több jól képzett szakmunkásra és technikusra van szüksége, mint amennyit a jelenlegi szakképzési rendszer képez.

A szakképzési struktúra változtatásának jogszabályi háttere

A fenti probléma megoldása érdekében fogadta el a kormány az 1040/2015. (II. 10.) Korm. határozattal a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepciót.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2015. évi módosítása 2016. szeptember 1-jétől megváltoztatta a szakképző iskolatípusokat, az eddigi szakiskola helyébe a szakközépiskola, a szakközépiskola helyébe a szakgimnázium lépett. A köznevelési törvény módosítása alapján a szakgimnáziumokban az érettségi vizsga keretében szakképesítést is szereznek az érettségiző tanulók.

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2015. évi módosítása a 2016. szeptember 1-jétől indított szakképesítések esetén megváltoztatta a szakgimnáziumi 9–12. évfolyamokon a szakmai és a közismereti képzések arányát. Ennek alapján e képzési időszakban a szakmai képzés aránya emelkedik, amely biztosítja, hogy a tanulók az érettségi mellett egy szakképesítést is szerezhessenek.

Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) módosítása

Az OKJ módosítása a kormányrendelet és a szakképzést szabályozó törvények végrehajtása érdekében a kitűzött célokat szem előtt tartva valósult meg.

A felülvizsgálat 2015 második félévében zajlott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásában. Részt vettek benne gazdálkodó szervezetek (például: Audi, MÁV, Siemens, TVK), közel 80 gazdasági érdekképviseleti szervezet (például: ÉVOSZ, KISOSZ, MEE, Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség, Magyar Gasztronómiai Szövetség, Magyar Vegyipari Szövetség) és sok, a gazdasággal szoros kapcsolatban álló szakképző intézmény is.

A legfontosabb módosítások

A szakgimnáziumi érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítések kialakítása, melyről az eddigi előadásokban hallhatunk.

A felnőttképzési óraszámok módosítása

A felnőttképzési piac minden szereplője irányából érezhető volt az óraszámok csökkentésére irányuló igény. A képzésben résztvevőnek drága a képzés, a képzőknek nincs elég hallgatójuk, illetve a magas óraszámmal arányosan drágán tudják kínálni a képzésüket, a munkáltatók pedig nem szívesen engedik el az alkalmazottaikat hosszú időre.

A felnőttképzési óraszámok felülvizsgálatának eredményeképpen jellemzően csökkentek a képzések óraszámai.

135 szakképesítés, illetve szakképesítés-ráépülés, továbbá 30 részszakképesítés esetén került sor a felnőttképzési óraszámok különböző, jellemzően 10-30% közötti csökkenésére.

A csökkentési javaslatok vizsgálatakor a szakmai szempontokat kellett szem előtt tartani. A javaslattevők jellemzően arra hivatkoztak, hogy az adott képzésre jelentkezők rendelkeznek szakirányú előképzettséggel, ismeretekkel. Ez azonban nem az alacsony OKJ-beli óraszámmal szabályozható, hanem az előzetes tudás beszámításával, melyről a felnőttképzési törvény is rendelkezik.

Néhány szakképesítés esetén a felnőttképzési óraszámok növelésére is sor került (például: fodrász, kozmetikus)

A gazdasági szereplőktől érkezett módosítási igények kielégítése

Folyamatosan érkeznek javaslatok a gazdasági szereplőktől az ágazatukat érintő szakmastruktúra korszerűsítésére, ami időről-időre megkívánja az OKJ felülvizsgálatát és módosítását. Például a logisztikai, közúti árufuvarozási és személyszállítási vállalkozások versenyképességének növelését szolgáló intézkedésekről szóló 1560/2015 (VIII. 7.) Kormány határozat többek között a gépjárművezető-hiány megszüntetése érdekében született, melynek eredményeként a tehergépkocsi-vezető és autóbuszvezető szakképesítés bekerült az OKJ-ba.

Új, speciális tudást biztosító szakképesítések, szakképesítés-ráépülések találhatók például: a gépészet, vagy az informatika területén (például: épületgépészeti előkészítő, irodai informatikus, webfejlesztő).

A vendéglátás területén többek között ismét megjelent az élelmezésvezető szakképesítés.

Az összetett, több munkakör betöltésére képesítő, jellemzően iskolai rendszerben megszerezhető szakképesítések esetén felmerült az igény a képzések rövidebb részenként történő teljesíthetőségének biztosítására. 62 új részszakképesítés kialakítására is sor került.

Új besorolások

Bővült az OKJ-ban az ágazatok száma a korábbi 38 helyett 42-re, és a felelősségi körök tárcaszintű változtatásának megfelelően néhány esetben módosult a szakmacsoport elnevezése is. Az új ágazatok:

  • XXXIX. Közművelődés
  • XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika
  • XLI. Vízügy
  • XLII. Előadóművészet

A Magyar Képesítési Keretrendszer szintjeinek megjelenítése az OKJ-ban

Az OKJ szakképesítéseket tartalmazó táblázat egy új oszloppal bővült, ami a 2015-ben elfogadott Európai Képesítési Keretrendszerrel harmonizáló Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) szintjeit tartalmazza. Célja az, hogy az EU tagállamok képzési rendszerei közelítsenek egymáshoz, és ezzel könnyebben elismerhessék egymás bizonyítványait.

Egyéb változások

Nagyon fontos változás, hogy pontosításra került az OKJ kormányrendelet 2. § (1) bekezdése szerinti, a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító, kapcsolódó szakképesítés definíciója. E szerint a közvetlenül kapcsolódó szakképesítés-ráépülésen és részszakképesítésen kívül kapcsolódó szakképesítésnek minősülnek az iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítések esetén az azonos ágazatba sorolt további, iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítések is.

A közlekedési és az agrár ágazatba tartozó 21 szakképesítés között megteremtődött a szakképesítések és egyes hatósági képzések összekapcsolása is. E kapcsolatot az OKJ kormányrendelet 7. melléklete jeleníti meg.

Az OKJ fejlesztési folyamatának eredményét láthatjuk számokban a következő táblázatban:

Képesítések

150/2012 (VII. 6.) Korm.
rendelet (régi OKJ)
(db)

25/2016 (II. 25.) Korm.
rendelettel mód. (Új OKJ)
(db)

részszakképesítés
(21, 31, 51)

152

201

szakképesítés
(32, 34, 52, 54, 62)

289

340

szakképesítés-ráépülés
(33, 35, 53, 55)

200

219

Összesen

641

760

Az egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 237/2016. (VIII. 2.) Korm. rendelet többek között OKJ módosítást is eredményezett. Pontosítások történtek az OKJ adatokban, illetve visszakerült az OKJ-ba a számítógépes adatrögzítő részszakképesítés.

Szakképzési dokumentumok

A képzések indítását meghatározó jogszabályok, szakképzési dokumentumok megjelenése nélkül nem lehetséges az OKJ bevezetése sem.

Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012 (VIII. 9.) Korm. rendelet módosítása a fenti, 237/2016 (VIII. 2.) Korm. rendelettel történt meg.

  • 888 új szakmai követelménymodul került kiadásra, melyeknek egy része teljesen új, az új szakképesítések tartalmának, kompetenciáinak leírására szolgál. A módosuló követelménymodulok másik része pedig a felülvizsgálat eredményeként korszerűsödött, tehát a régi megnevezés és az azonosítószám első 5 számjegye változatlan, a végén a -16 jelzi a kiadás évét.

A szakképesítésért felelős miniszter rendeletben adja ki a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit. Az NGM kivételével a tárcák új rendeletet alkottak a felelősségi körükbe tartozó szakképesítésekről.

  • FM – 56/2016 (VIII.19.) FM rendelet a földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről.
  • NGM – 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendeletet módosító 29/2016 (VIII. 26.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről.
  • BM – 36/2016 (VIII. 30.) BM rendelet a belügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről.
  • NFM – 35/2016 (VIII. 31.) NFM rendelet a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről.
  • EMMI – 27/2016 (IX. 16.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről.

Megjelent a 30/2016 (VIII. 31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről

  • A nagyszámú módosítás miatt nem módosításra került a korábbi jogszabály, hanem új rendeletet adott ki a jogalkotó. A rendelet terjedelme miatt csak elektronikusan tekinthető meg.
  • Honlapunkra is feltöltésre kerültek a dokumentumok könnyen kereshető formában a rendelet szerinti struktúrában

A 30/2016 (VIII. 31.) NGM rendelet mellékletei:

  • 2. A szakközépiskolában oktatható szakképesítések
  • 3. A szakgimnáziumban oktatható szakképesítések
  • 4. A szakképesítés-ráépülések
  • 5. Az iskolai rendszerű szakképzésben szakiskolában oktatható kétévfolyamos, speciális
  • 6. Az iskolai rendszerű szakképzésben szakiskolában oktatható négyévfolyamos, speciális
  • 7. A rövidebb képzési idejű részszakképesítés megszerzésére irányuló Szakképzési Hídprogram
  • 8. A hosszabb képzési idejű részszakképesítés megszerzésére irányuló Szakképzési Hídprogram
  • 9. A Szakképzési Hídprogram közismereti kerettantervei