Stágel Imréné

Gondolkodjunk együtt a szakgimnáziumi érettségiről

253 sz2 Stágel Imréné

A képzési szerkezet átalakításával a szakközépiskolák elnevezése 2016. szeptember 1-jétől: szakgimnázium.

A szakgimnáziumokban 2017-ben és az azt követő években sikeresen érettségiző diákok szakmai érettségi végzettséget kapnak.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 12. § (1) bekezdés szerint: a szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire és ehhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik.

A 2016/2017., a 2017/2018. és a 2018/2019. tanévben a szakgimnáziumban a 12. évfolyam végén a tanulók ágazati szakmai érettségi vizsgát tesznek, amely munkakör betöltésére képesíti őket.

A 2019/2020. tanévtől a szakgimnázium 12. évfolyamának végén a tanulók szakmai érettségi vizsgát tesznek, amely szakképesítést/szakképesítéseket is ad.

A szakmai érettségi végzettség tartalmában lévő, fenti különbséget pontosan definiálja a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 2. § 40. pontja. Az ágazati szakképzési kerettantervek bevezetésének évétől, 2013-tól a szakmai érettségi végzettséget munkakör betöltésére képesítő végzettségként határozza meg. A 2016. szeptembertől szakgimnáziumi kerettantervek szerint folyó oktatásban az első érettségi vizsga tanévének kezdetétől, 2019. szeptember 1-jétől hatályos meghatározás szerint pedig a szakmai érettségi végzettség az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározott szakképesítés megszerzését is magába foglalja.

Az ágazati szakmai érettségi vizsgával betölthető munkaköröket FEOR-számmal (FEOR: foglalkozások egységes osztályozási rendszere) az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ-t) kiadó 150/2012 (VII. 6.) Korm. rendelet hatályos 3. melléklete tartalmazza. Néhány példa a mellékletből arra, hogy az egyes ágazatokban tett ágazati szakmai érettségi vizsgával milyen munkakör tölthető be:

  • I. Egészségügy 5522/4 Kisegítő ápoló
  • XII. Távközlés 7341/5 IT eszköz karbantartó
  • XIII. Informatika 3142/9 Számítógépes rendszerkarban­tar­tó
  • XXIV. Közgazdaság 4123 Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor
  • XXV. Ügyvitel 4112/1 Adminisztrációs ügyintéző
  • XXVI. Kereskedelem 3622/15 Kereskedelmi ügyintéző
  • XXVII. Vendéglátóipar 5133 Pultos
  • XXVIII. Turisztika 4221/4 Turisztikai referens
  • XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás 6211/2 Erdész-segéd

Az ágazati szakmai érettségi vizsga eredményes teljesítésével a 100/1997 (VI. 13.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet II. fejezetben található Záradékok közül a 2017. január 1-jétől hatályos 17. számú, alábbi záradék kerül feltüntetésre az érettségi bizonyítványban: „Jelen érettségi bizonyítvány szakmai érettségi végzettséget tanúsít, továbbá ……… FEOR számú ….. munkakör betöltésére képesít”.

Az ágazati szakmai érettségi vizsga jellemzői a vonatkozó jogszabályok alapján az alábbiakban foglalhatók össze:

  • Egy vizsgatárgy keretein belül történik a szakképzési kerettantervekben szereplő szakmai tantárgyak meghatározó kompetenciáinak mérése.
  • Az ágazati szakközépiskolai kerettanterv szerinti képzésben résztvevő diákok számára a tanulói jogviszony keretében teljesített érettségi vizsgán a négy kötelező közismereti vizsgatárgy mellett nem választható, hanem kötelező ötödik vizsgatárgy az ágazati szakmai vizsgatárgy, amelynek követelményei emelt vagy középszinten teljesíthetők.
  • Emelt szintű vizsgánál a felsőoktatásba történő felvételi esetén többletpont szerezhető.
  • A 100/1997 Korm. rendelet 6. § (3) alapján meghatározott három lehetséges vizsgarész (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) közül az ágazati szakmai vizsgatárgyak általános és részletes követelményei a megjelent jogszabályokban és a tervezetként közzétett dokumentumokban is két vizsgarészt jelölnek meg. A két vizsgarész általában írásbeli és szóbeli, néhány ágazatnál az írásbeli vagy a szóbeli helyett gyakorlati. A gyakorlati tudáselemek mérése többnyire az írásbeli vagy a szóbeli vizsgarész keretein belül, az azokra vonatkozó rendelkezések szerint történik.

A 38 ágazati vizsgatárgy és a nyolc ágazaton kívüli vizsgatárgy emelt szintű általános követelményei a 100/1997 (VI. 13.) Korm. rendeletben megjelentek 2016. január 22-én, középszintű követelményei megjelennek 2016. október közepén. Az emelt szintű részletes követelmények a 40/2002 (V. 24.) OM rendelet módosításaként megjelentek 2016. augusztus 23-án, a középszintű részletes követelmények tervezete közzétételre került az Oktatási Hivatal honlapján. A szakképzési kerettantervek, valamint azok tartalmán alapuló érettségi követelmények figyelembe vételével készítendők fel a tanulók a szakmai vizsgatárgy érettségi vizsgájára. Az NSZFH honlapjára rövid időn belül felkerülő feladatminták is segítik a szaktanárok felkészítő munkáját, a tanulók felkészülését.

A szakgimnáziumokban a tanulmányaikat 9. évfolyamon 2016. szeptemberben és az azt követő években megkezdő tanulók a négy középiskolai évfolyam alatt az OKJ 3. sz., 2020. január 1-jétől hatályos mellékletében feltüntetett szakképesítésre, illetve szakképesítésekre készülnek fel. Lényeges változás az ágazati szakmai vizsgatárgyból tett érettségihez képest, hogy az ő esetükben a szakmai érettségi vizsga meghatározott szakképesítés/szakképesítések megszerzését is magába foglalja.

Az OKJ fent említett, 3. sz. mellékletében összesen 66 db olyan szakképesítés került megnevezésre, amelyek érettségi vizsga keretében megszerezhetők (ezek közül 41 új, valamint 25 az OKJ-ban már meglévő szakképesítés).

Az Országos Képzési Jegyzéket kiadó 150/2012 (VII. 6.) Korm. rendelet 2020. január 1-jén hatályba lépő 3. melléklete a szakgimnáziumi érettségi keretében megszerezhető szakképesítések mellett tartalmazza az adott ágazatban az ezek birtokában egy tanév alatt megszerezhető 54-es, „technikus” szintű szakképesítéseket is mind a 42 ágazatban.

Néhány példa a mellékletből arra, hogy az egyes ágazatokban tett szakmai érettségi vizsgával milyen 30-as vagy 50-es szintű szakképesítések, és ezek birtokában az érettségit követően egy tanév alatt milyen „technikusi”, 54-es szintű szakképesítések szerezhetők meg:

  • VIII. Épületgépészet ágazatban
    • Érettségi keretében:
      • 52 582 02 Épületgépészeti előkészítő vagy
      • 31 521 01 Bevontelektródás kézi ívhegesztő
      • 31 521 05 Gázhegesztő
    • Érettségit követően:
      • 54 582 01 Épületgépész technikus
  • XV. Vegyész ágazatban
    • Érettségi keretében:
      • 34 524 01 Gyógyszerkészítmény-gyártó
      • 34 524 02 Vegyipari rendszerkezelő
    • Érettségit követően:
      • 54 524 03 Vegyész technikus
  • IX. Gépészet ágazatban
    • Érettségi keretében:
      • 31 521 10 Gyártósori gépész
      • 34 521 02 Finommechanikai műszerész
      • 52 522 04 Villamos berendezés szerelő és üzemeltető
    • Érettségit követően:
      • 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus
      • 54 863 01 Fegyverműszerész
      • 54 523 04 Mechatronikai technikus
  • XXVI. Kereskedelem ágazatban
    • Érettségi keretében:
      • 34 341 01 Eladó
    • Érettségit követően:
      • 54 341 01 Kereskedő
      • 54 341 02 Kereskedelmi képviselő
  • XXVII. Vendéglátóipar ágazatban
    • Érettségi keretében:
      • 34 811 03 Pincér
    • Érettségit követően:
      • 54 811 01 Vendéglátásszervező
  • XXXIII. Mezőgazdaság ágazatban
    • Érettségi keretében:
      • 34 621 03 Állattartó szakmunkás
    • Érettségit követően:
      • 54 621 01 Állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus
      • 54 621 02 Mezőgazdasági technikus

A „vagy”, valamint az „és” kötőszavaknak megfelelően, vannak olyan ágazatok, ahol az érettségire felkészítő évfolyamokon vagy az egyik, vagy a másik szakképesítésre/szakképesítésekre történő felkészítés történik, és vannak olyan ágazatok, ahol egyidejűleg két vagy több szakképesítés is megszerezhető az érettségivel. Az érettségit követő 54-es szakma egy tanév alatt történő elsajátítása az adott szakmához rendelt, érettségivel megszerezhető szakképesítés birtokában lehetséges (például: a Gépészet ágazatban a 31 521 10 gyártósori gépész birtokában lehet egy tanév alatt az 54 521 03 gépgyártástechnológiai technikus szakképesítésre felkészülni, az 52 522 04 villamos berendezés szerelő és üzemeltető szakképesítés birtokában lehet egy tanév alatt az 54 523 04 mechatronikai technikus szakképesítésre felkészülni. A Kereskedelem ágazatban a 34 341 01 eladó szakképesítés birtokában az 54 341 01 kereskedő szakképesítést, vagy az 54 341 02 kereskedelmi képviselő szakképesítést szerezheti meg a tanuló az érettségit követő 5/13. évfolyamon).

Az érettségi vizsgák előkészítésére, lebonyolítására vonatkozó általános rendelkezéseket a kétszintű érettségi vizsgarendszert leíró, a megjelenése óta többször módosított 100/1997 (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza. Ez a kormányrendelet tartalmazza az érettségi vizsgatárgyak általános követelményeit is: a vizsgarészeket (a vizsga formáját), a számon kérendő kompetenciákat és a követelményeket témakörönként, emelt és középszinten. A kormányrendelet szerint a vizsgarészek lehetnek: írásbeli, szóbeli, gyakorlati.

Az egyes érettségi vizsgatárgyak részletes követelményeit, a vizsga leírását a többször módosított 40/2002. (V. 23.) OM rendelet tartalmazza.

A kormányrendelet tartalmazza az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsga lebonyolítására vonatkozó szabályokat, a vizsga értékelésére vonatkozó előírásokat. Az egyes vizsgatárgyak részletes követelményeit tartalmazó, többször módosított OM rendelet a számon kérendő témakörök részletes bemutatását követően konkrétan leírja a vizsgatárgy írásbeli, szóbeli, gyakorlati vizsgájának menetét, időtartamát, megnevezi az egyes vizsgarészekben számon kérendő témákat, az értékelés elveit, a vizsgáztató intézmény és a vizsgázó által biztosított, a vizsgán használható eszközöket is.

A jelenleg hatályos OM rendelet számos közismereti tantárgy érettségi vizsgájára meghatároz gyakorlati vizsgarészt is.

A szakmai érettségi vizsgatárgyakból a 2019/2020. tanévben először lebonyolítandó érettségi vizsgák általános és részletes követelményeinek kidolgozásánál az illetékes minisztériumoknak – hasonlóan az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményeinek kidolgozásához – több szempontot kell figyelembe venniük. Ilyen például az érettségi vizsgák előkészítésére, lebonyolítására, ügyvitelére vonatkozó általános szabályokkal való harmonizálás megvalósulása, a szakképesítés megszerzéséhez elengedhetetlen gyakorlati tudás mérésének biztosítása a szakmai érettségi vizsgán.