Kojanitz László

Tankönyvek, tanmenetek

A fejlesztés menete

A TÁMOP 3.1.2-B/13-2013-0001 projekt keretében mód nyílt egy olyan tankönyvfejlesztési modell kialakítására, amelyben lehetőség adódott a tankönyvek iskolai kipróbálásra és a gyakorlati tapasztalatokon alapuló átdolgozására. Az első évben a tankönyvek első változatának és a hozzájuk tartozó digitális anyagoknak az elkészítése történt meg. Ezek iskolai kipróbálására a projekt második évében, a 2014/15-ös tanévben került sor. Végül a harmadik évben végezték a szerkesztők a tanári visszajelzések alapján szükségesnek ítélt javításokat és változtatásokat. A módosítások elvégzése után, a hároméves fejlesztőmunka végső eredményeként, a 2016/17-es tanévben már átdolgozott 1., 5. és 9. évfolyamos tankönyveket kezdhették el használni az iskolák.

Az újgenerációs tankönyvek fejlesztésének ütemezése az alábbiak szerint alakult.

Kísérleti tankönyvek készítése:

• 2014: 1., 2., 5., 6., 9., 10. évfolyamokra (63 kiadvány)
• 2015: 3., 7., 9., 10., 11. évfolyamokra (55 kiadvány)
• 2016: 4., 8., 12. évfolyamokra (57 kiadvány)

Kipróbálás:

• 2014/2015-ös tanévben: 1., 2., 5., 6., 9., 10. évfolyamokon
• 2015/2016-os tanévben: 3., 7., 9., 10., 11. évfolyamokon
• 2016/2017-es tanévben: 4., 8., 12. évfolyamokon

Átdolgozás, véglegesítés – Újgenerációs tankönyvek:

• 2015: 1., 5., 9. évfolyamokra (31 kiadvány) – 2016/17-es tanévre
• 2016: 2., 3., 6., 7., 9., 10. (84 kiadvány) – 2017/18-as tanévre
• 2017: 4., 8., 11., 12. ( 50 kiadvány) – 2018/19-es tanévre

A kísérleti tankönyvekről készült szakmai vélemények és javaslatok összegyűjtése

A kipróbálás módjának és eszközeinek kialakítása az egy évvel korábban, egy másik projekt keretében megkezdődött szakiskolai tankönyvfejlesztés tapasztalataira épült. Megtalálhatók voltak közöttük az év eleji és év végi kérdőívek, az elektronikus munkanaplók, a pedagógusokkal és diákokkal lefolytatott fókuszcsoportos interjúk. Az a megoldás is a pilotkutatás mintáját követte, hogy a tankönyvkészítők számára összegző tanulmányokban foglalták össze a kutatók a tanárok és a diákok körében végzett vizsgálatok eredményeit és következtetéseit. A legfőbb célja mindennek az volt, hogy a kísérleti tankönyvek átdolgozása során minél jobban érvényesülhessenek és hasznosulhassanak a tankönyveket használók kritikái, észrevételei és javaslatai.

A tanárok bevonása a fejlesztőmunkába kétféleképpen történt meg. Az összes tanár, aki valamilyen kísérleti tankönyvet használt, a tanév elején és a végén kérdőíves formában adhatott visszajelzést arról, milyen tapasztalatokat szerzett a kísérleti tankönyvekről. Ez nem volt kötelezően előírt feladat, mégis több ezer tanár élt ezzel a lehetőséggel. A 2014 novemberében megnyitott online kérdőívet például 3755 pedagógus töltötte ki.

A kísérleti tankönyveket megrendelő iskolák száma az egyes tanévekben:

• 2014/15: 1500 iskola
• 2015/16: 3223 iskola
• 2016/17: 3540 iskola

Az átdolgozás szempontjából még fontosabb volt, hogy minden egyes kísérleti tankönyvről 50-50 önként jelentkező tanár részletes és folyamatos értékelést is adott. A tankönyvről szerzett tapasztalataikról egy erre a célra létrehozott online felületen elektronikus munkanaplót is vezettek, amit a tankönyvek készítői is folyamatosan láthattak.

A kísérleti tankönyvek kipróbálásába közvetlenül bevont iskolák és tanárok száma az egyes tanévekben:

• 2014/15: 151 partneriskolában 950 kipróbáló tanár
• 2015/16: 308 partneriskolában 545 kipróbáló tanár
• 2016/17: 270 partneriskolában 440 kipróbáló tanár

A munkanaplókban a tanárok minden leckét és a leckék különböző alkotóelemeit (például a főszöveget és a kiegészítő szövegeket, az ábrákat és a kérdéseket, feladatokat) is külön pontozták. Az értékelés elvégzéséhez szempontrendszert is találtak az online munkanaplóban. Az értékeléshez szöveges indoklást is adniuk kellett, amelyben röviden leírták, mi miért tetszett, vagy pedig azt, hogy milyen problémák és hibák miatt adtak valamire alacsonyabb pontszámot. Javaslatokat is kértünk tőlük a problémásnak ítélt tankönyvi részletek javításához, de tehettek akár a tankönyv egészét érintő javaslatokat is például a tematika módosítására vagy a leckék belső szerkezetére vonatkozóan. A tanév második felében a kipróbáló tanárokat közös konzultációkra is meghívtuk, ahol személyesen is elmondhatták a készítőknek és egymásnak is az észrevételeiket. Nagyon sikeresek voltak ezek a tankönyvenként megszervezett találkozók: a pedagógusok szívesen vettek rajtuk részt és érdeklődve hallgatták meg az övéktől sok esetben teljesen eltérő iskolai környezetben dolgozó kollégáik tapasztalatait és módszertani megoldásait is.

A kipróbálás során visszajelzések érkeztek az egyes tantárgyak kerettanterveihez, a köznevelés követelményeihez kapcsolódóan is. Ezek alapján az is megállapítható volt, hogy a tankönyvfejlesztéshez hasonlóan a tartalmi szabályozók gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe vevő átdolgozására is szükség lenne.

A feladatra jelentkező pedagógusok többsége motiváltan vett részt a kísérleti tankönyvek kipróbálásában. Örültek annak, hogy e projekt révén bekapcsolódhattak egy olyan országos fejlesztésbe, amely a saját munkájuk szempontjából is ösztönző volt, de ami az iskolájuk egésze számára is sok új információt és szakmai impulzust adott. Ezt a termékeny együttműködést a tartalomfejlesztők és a tanárok között mindenképpen folytatni kellene, mert az ilyen típusú szakmai lehetőségek fontos szerepet játszhatnak a tehetséges tanárok megtartásában is. Fontos lenne az iskolákat minél több területen bevonni az országos kutatásokba és fejlesztésekbe. Arról is gondoskodni kellene, hogy a tanári innovációk és jó gyakorlatokat minél szélesebb körben elérhetővé váljanak a többi tanár számára is.

A kísérleti tankönyvek átdolgozása újgenerációs tankönyvekké

A 2014/15-ös tanévben kipróbált 1., 5. és 9. évfolyamos tankönyvek javításához és átdolgozáshoz a szerkesztők az alábbi dokumentumokat használták fel:

• A Pécsi Tudományegyetem által készített elemzés és értékelés.
• A tankönyvekhez készült korábbi lektori vélemények.
• A vezetőszerkesztők által készített önreflexiók, saját átdolgozási javaslatok.
• A tankönyvekről különböző helyeken megjelent külső kritikák és javaslatok.
• A TÁMOP 3.1.5 keretében dolgozó tantárgygondozók által kigyűjtött hibák.
• A tankönyvek NKP-ra történő felvitele során kigyűjtött hibák.
• A kipróbáló tanárok munkanaplóit monitorozó szaktanácsadók véleményei.

A tanári és a diákok számára készült kérdőívek, munkanaplók fókuszcsoportos interjúk eredményeit a kipróbálással foglalkozó kutatócsoport tagjai dolgozták fel. Ennek eredményeként minden kísérleti tankönyvről külön-külön is elkészültek azok a szakmai anyagok, amelyek jól kezelhető dokumentációt adtak a szerkesztőknek az átdolgozáshoz:

• Vezetői összefoglaló.
• Gyorsjelentés az év végi kérdőíves felmérésről.
• Fókuszcsoportos interjúk tapasztalatai.
• A kérdőíves felmérés szöveges véleményeinek összegzése.
• Leckékre lebontott összesítések a kipróbálók munkanaplói és véleménye alapján.
• A tanárok pontozásos értékelése alapján kiugróan pozitív és negatív leckékre vonatkozó külön anyag.

Természetesen a szerkesztők a kérdőívekre adott válaszokat és a kipróbáló tanárok munkanaplóit közvetlenül is megnézhették. Szükség esetén részletekre menően megnézhették, mit gondoltak a tanárok az egyes leckék tartalmáról és didaktikai megoldásairól.

Az átdolgozás folyamatát a következő munkafázisokra bontottuk:

• A tankönyvkipróbálás általános, az egész tankönyvre vonatkozó eredményeinek áttekintése. A megoldandó problémák csoportosítása és fontossági sorrendbe állítása. A tankönyv egészét érintő változtatásokra (a tematikai átrendezése, a fejezetek és leckék belső struktúrájának módosítása, tipográfiai átalakítások, a terjedelem csökkentése vagy növelése, új tankönyvi elemek készítése: például fogalomtár) tett szerkesztői javaslatok megvitatása és elfogadása.
• Az egyes leckék tartalmának átdolgozására vonatkozó szerkesztő javaslatok megvitatása és elfogadása. Például melyek azok a leckék, amelyeknek a szövegét át kell írni, vagy ki kell cserélni újakkal; melyek azok a képek, ábrák és térképek, amelyeket javítani, módosítani kell, vagy ki kell cserélni újakkal.
• A közösen meghatározott módosítások és átdolgozások megvalósítása: egyes szövegek és feladatok átírása vagy újonnan írt részekkel történő kicserélése; új képek és ábrák készítése, a tipográfiai változtatások végrehajtása.

A tapasztalatok azt mutatták, hogy az átdolgozás rendkívül összetett szakmai feladatot jelent, amelynek sikeres megvalósításához a szerkesztők és a szerzők nagyon szoros együttműködésére van szükség. E feltétel megléte esetén a feladat – az átdolgozás mértékétől függően – kb. 20–25 hét alatt elvégezhető.

A kipróbáló tanárok véleménye az átdolgozás eredményéről

2016 februárjára elkészültek az átdolgozott 1., 5. és 9. évfolyamos tankönyvek és a hozzájuk tartozó munkafüzetek. E taneszközök átmentek a szokásos akkreditációs folyamaton is, az Oktatási Hivatal által felkért szaktudományi és pedagógiai szakértők is rendben lévőnek találták őket. Így már nem kísérleti tankönyvként, hanem újgenerációs tankönyvként váltak megrendelhetővé az iskolák számára. A tanárok döntését megkönnyítette, hogy ezek az új kiadványok teljes terjedelmükben átlapozhatók és elolvashatók voltak bárki számára a Nemzeti Köznevelési Portálon már a megrendelés időszakában is.

Nagyon kíváncsiak voltunk arra, hogy miként értékelik az átdolgozásokat azok a kipróbáló tanárok, akiknek a véleménye fontos szerepet játszott a változtatásokban. Ezért arra kértük őket, hogy egy online kérdőív segítségével adjanak visszajelzést nekünk erről. Elsőként az volt a feladatuk, hogy egy 1-10-es skálán értékeljék az első, ún. kísérleti tankönyvet és utána az átdolgozáson átment újgenerációs tankönyvet. A válaszok azt mutatták, hogy a tanárok jelentős javulást érzékeltek mindhárom évfolyam tankönyvei esetében.

Természetesen tankönyvenként eltérő volt, hogy az egyes tanárok által adott értékelésekből miként adódott össze ez a magasabb értékelés. Voltak olyan tankönyvek, amelyek esetében már a kísérleti tankönyvek is viszonylag jó osztályzatot kaptak, de az átdolgozás még ezen is érzékelhetően javítani tudott. Ez elsősorban az alsó tagozatos tankönyvekre volt jellemző. Más esetekben egészen nagy különbség volt az első változat és az átdolgozott tankönyvre adott tanári értékelés között, de az egyes tanárok értékelése között is sokszor nagy volt a különbség. A diagram a Nyelvtan 5. tankönyv átdolgozás előtti és utáni változatára adott értékelést mutatja.

A kipróbáló tanároktól nemcsak egy átfogó értékelést kértünk, hanem megkérdeztük őket külön-külön a legfontosabb változtatásokról. Mennyire tartották e változtatásokat relevánsnak és mennyire voltak elégedettek ennek megvalósításával. Szinte minden esetben egyetértettek a megtörtént a változtatások szükségességével, és a megvalósítás módját is általában jónak ítélték meg. Ez arra utal, hogy a kipróbálás során jól sikerült azonosítani azokat a tartalmi helyeket és didaktikai megoldásokat a tankönyvekben, amelyek a használat során problémásnak bizonyultak. A szerkesztők pedig ezen információk és a tanárok javaslatai alapján jó megoldásokat találtak ezek megoldására. Ezt megerősítették azok a tanári megnyilatkozások is, amelyek a kísérleti tankönyvfejlesztés egészére vonatkozó kérdésre válaszoltak.

„Végre egy olyan példát láthatunk, amikor valóban számított a kollégák véleménye, mert egy színvonalasabb, jobban használható könyv kerül szeptembertől a tanulók kezébe.”

„A tankönyv véleményezésének országossá tétele hasznos, ezáltal különböző típusú (szociális háttér, fejlettség,...) diákokkal való óratartás reflektálása került a véleményezésekbe. Ésszerű változtatások, a vélemények figyelembe vétele és azok felhasználása megvalósult. Köszönet érte.”

„Örömmel tölt el, hogy úgy tűnik, volt értelme értékelő munkánknak, és nem süket fülekre találtak ötleteink, javaslataink. Úgy látom, a fejlesztők egyértelműen azokat a változtatásokat eszközölték, melyeket mi megkívántunk a kipróbálás során.”