Kákonyi Lucia

Tanulmányi standardok a tanulói fejlesztés szolgálatában

A tanulmányi standardok célja, hogy támogassák a pedagógusokat a tanulóközpontú oktatás, a személyre szabott tanulástervezés és a fejlesztő értékelés megvalósításában. A standardok segítenek a NAT és a kerettantervek fejlesztési követelményeinek értelmezésében, valamint világos tájékozódási pontot adnak a továbbhaladás feltételeihez.

A hatszintű standardleírások harmonizálnak a NAT felépítésével, és meghatározzák az adott tanulási szakasz (4. és 8. évfolyam) fejlesztési célkitűzéseihez rendelt eredményeket.

A tanulási eredmények leírják, hogy mi az a tudás (ismeret, készségek, autonómia), amivel a tanuló rendelkezik, és amit képes alkalmazni az egyes tanulási szakaszok végén. A szintleírások egymásra épülnek, fokozatosan bővülnek és mélyülnek. A magasabb szintek automatikusan tartalmazzák az alacsonyabb szintek elemeit; egy-egy sor azt is megmutatja, hogy az adott fejlesztési területen milyen tanulási lépcsőkön keresztül érhető el az ideális tanulási eredmény.

A tanulmányi standardok azon tevékenységek, amelyekkel a tanuló képes megmutatni, hogy milyen mélységben valósította meg a NAT és a kerettantervek fejlesztési célkitűzéseit. Jelen állapotukban a leírások tanulási eredményeket mutatnak be és szélesebb területet ölelnek fel, mint a tanulmányi standardok. A szintezett mérőfeladatok, feladatsorok elkészültével, azok kipróbálásával és a leírások finomításával válhatnak a tanulási eredmények tanulmányi standardokká.

A standardleírások önmagukban is tartalmaznak olyan tudásra, képességekre, autonómiára vonatkozó információkat, melyek alapján – a tanulók megfigyelésével kapott adatokkal összevetve – megállapítható, hogy a tanuló tudása az adott témakörben melyik szinthez rendelhető. A standardleírások a gyakorlatban az egyes szintekhez készített/készítendő mérő- és fejlesztő-feladatokkal együtt használhatók eredményesen. A mérőfeladatokkal megállapítható, hogy a tanuló tudása az adott műveltségi területeken milyen szinten helyezkedik el.

A mérőfeladatok eredményei megmutatják, hogy a tanuló anyanyelvi kommunikációja vagy matematika tudása melyik standardszintnek felel meg, illetve az adott szinten belül hol van. Ennek ismeretében a pedagógus ki tudja jelölni a rövidtávú (szinten belüli), illetve a hosszú távú (következő standardszinthez vezető) fejlesztési céljait.

A szintezett standardtartalmak alapján megtervezhető, hogy milyen fejlesztés szükséges az adott szinten megjelenő célkitűzés teljesítéséhez. A tanulási eredmény eléréséhez nyújtanak segítséget a szintezett fejlesztőfeladatok. Amennyiben a tanuló az adott szinten teljesíti a fejlesztés várt eredményeit, megtervezhető a következő szintet megcélzó folyamat.

A magasabb szintre való továbbhaladáshoz nyújtanak segítséget a több szintet átfogó, lépésről lépésre nehezedő fejlesztőfeladatok. Az egyénileg, párban vagy kiscsoportban elvégezhető, interdiszciplináris, komplex feladatok pedig a problémamegoldást, a kritikai gondolkodást valamint a szociális kompetenciákat fejleszthetik.

A standardok mélységi dimenzióval bővítik a NAT-ban és a kerettantervekben leírt tartalmakat, amelyek ugyan mutatnak hasonlóságot a kompetenciamérések képesség-szintjeivel, de annál sokkal részletesebben, a felhasználó számára pontosabban, fogalmazzák meg a várt tanulási eredményeket.

A matematika standardok az ismeretek, képességek, alkalmazások körének részletes leírását adják, és nemcsak a hétköznapi helyzetekben történő eszköztudást, hanem az elvontabb, tisztán matematikai ismeretek meglétét is tartalmazzák, ahogy a közoktatás gyakorlatában is megjelennek azok. A matematika standardok a NAT-ra épülnek, míg a „kompetenciamérés matematikai tartalma nem a Nemzeti alaptantervre (NAT) épül, de figyelembe veszi azt.”[1]

Az anyanyelvi kommunikáció területén az OKM az alapkészségek közül kizárólag a szövegértési készségeket vizsgálja, míg a standardszintleírások az anyanyelvi kommunikáció mind a négy alapkészségére (beszéd, írott és hallott szövegértés, szövegalkotás) kiterjednek. A tanulmányi standardok kiegészíthetik az OKM tapasztalatait, és további segítséget nyújthatnak a fejlesztési célkitűzések megvalósításában, a tanulóközpontú oktatás megerősítésében.

Az Oktatási Kutató és Fejlesztő Intézetben folyó fejlesztés jelen szakaszában az anyanyelvi kommunikáció és a matematika területén készültek el a tanulmányi standardleírások és azokhoz kapcsolódó paraméterezett mérő és fejlesztő mintafeladatok az általános iskola 4. és 8. évfolyama számára, amelyek az OFI honlapján elérhetők http://ofi.hu/tanulmanyi-standardok-fejlesztese. A fejlesztés következő szakasza a szintleírások finomítása, további feladatok készítése és a már meglévők kipróbálása.

Összességében a tanulmányi standardok rendszere nagymértékben hozzájárulhat a sikeres pedagógiai paradigmaváltáshoz, amely során a tanár- és tananyag központú oktatás elmozdulhat a tanulóközpontú, erősen fejlesztő szemléletű nevelés irányába, amelyben a tanuló egyéni fejlődése a legfontosabb cél és a tervezés a tanulási eredmények, a tanulási célok mentén történik.[2]

„Ha azt akarjuk tudni, hogy nőtt-e a virág, akkor mérünk, ha pedig azt szeretnénk, hogy nőjön, akkor trágyázzuk. Attól, hogy mindennap megmérjük, viszont nem trágyázzuk, nem fog gyorsabban nőni a virág.”[3]

Irodalom

Einhorn Ágnes (2012): Feladatkönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

[1] Balázsi Ildikó, Balkányi Péter, Ostorics László, Palincsár Ildikó (2014) Az Országos kompetenciamérés tartalmi keretei. Oktatási Hivatal. http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/meresek/orszmer2014/
AzOKMtartalmikeretei.pdf

[2] Einhorn Ágnes (2015): Pedagógiai modernizáció és az idegennyelv-tanítás. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc Letölthető: http://mek.oszk.hu/15500/15518/15518.pdf

[3] Westhoff: 1997, 36 in: Einhorn Ágnes: 2012, 182