Dr. Kaposi József

Kutatás alapú tartalmi és módszertani
fejlesztések az OFI-ban

Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm a megjelent népes hallgatóságot, az elnökséget, és az első sorokban ülő díszvendégeket. Végighallgatva államtitkár úr iménti projektismertetőjét, azt láthatjuk, a közoktatási szakértőknek a következő időszakban minden bizonnyal sok munkájuk lesz.

Már-már hagyománnyá vált, hogy a hajdúszoboszlói konferencián Intézetünk valamilyen fontos bejelentés tesz. Talán vannak, akik emlékeznek arra, hogy itt jelentettem be 2011-ben a NAT-koncepció elkészültét, 2012-ben a kerettantervek megjelenését, 2013-ban pedig itt ismertettem először a Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztésének főbb alapelemeit. Idén legfeljebb az Intézet átalakulására vonatkozóan tudnék ilyen nagy horderejű bejelentést tenni. Ennek okán itt most inkább arról adnék számot, hogy – megpróbálva az átszervezés folyamatától elvonatkoztatva dolgozni – milyen szakmai folyamatok zajlanak jelenleg is az Intézetben.

Mindazokhoz a hagyományos feladatokhoz, amelyet az Intézet az elmúlt évek során kialakult gyakorlatának megfelelően végez (kutatások, elemzések; iskolafejlesztések; folyóiratok, honlap; képzések, műhelyek, konferenciák; nemzetközi kapcsolatok; Pedagógiai Könyvtár és Múzeum) társultak az utóbbi néhány évben azok az új feladatok, amelyek részint a köznevelés irányítóitól, részint pedig az Intézet saját stratégiájából adódóan kerültek a munkatervi portfóliónkba (tankönyvek és tanmenetek; Nemzeti Köznevelési Portál és okostankönyvek; tanulmányi standardok; Komplex természettudomány tantárgy – Fejlesszünk együtt!).

Kezdjük először is a tankönyvekkel, már csak azért is, mert az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a legnagyobb tankönyvkiadó ma Magyarországon, azaz a tankönyvellátás közel 70%-át a mi könyveink biztosítják. Az elmúlt évek során kitűzött céljainkat a tankönyvfejlesztés területén megítélésem szerint sikerült elérnünk. Egyrészt az átvett kiadók (Apáczai, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó) könyvsorozatainak kiadását folytattuk, és a 2012-ben elfogadott, 2013-ban indult kerettantervnek megfelelően eljuttattuk a 4., a 8. és 12. évfolyamokhoz, hiszen a felmenő rendszert figyelembe véve ez volt a cél.

Ehhez a – mondhatni – hagyományos tankönyvkiadási folyamathoz képest volt újszerű az a kísérleti tankönyvfejlesztési program, amely 2013 végén, 2014 elején indult a TÁMOP-3.1.2-B pályázat keretében. Ennek a programnak az volt a célja, hogy alternatívát kínáljon a piaci alapú tankönyvfejlesztéshez képest. Az új modell létrehozásának első lépéseként elindítottunk egy alapozó kutatást. Számos felsőoktatási intézmény mérte fel az egyes műveltségterületekre vonatkozóan a jelenlegi nemzetközi trendeket a tantervfejlesztés és tankönyvfejlesztés területén. Ennek eredményeiből kiindulva fogalmazódott meg egy fejlesztési koncepció, amelynek nagyon fontos eleme volt az, hogy a könyvek kezdetben kísérleti könyvekként kerüljenek az iskolákba, majd a kipróbálási időszakot követően, a visszajelzések alapján történő átdolgozást követően váljanak végleges tankönyvekké.

Az Intézet az elmúlt három év során 176 kísérleti tankönyvet fejlesztett ki. Az 1., az 5., a 9. évfolyamos tankönyvek átdolgozása befejeződött, ezek már újgenerációs tankönyvekként kerülnek forgalomba. A 2., a 6., a 10. évfolyamos tankönyvek véglegesítése jelenleg zajlik, a 3., a 7., a 11. évfolyamos tankönyvek kipróbálása befejeződött, a 4., a 8., a 12. évfolyamosok kipróbálása pedig szeptemberben kezdődött el. A teljes fejlesztési folyamat terveink szerint 2019-ben zárul le. Ekkora fognak megszületni minden évfolyamra vonatkozóan azok, az általunk most már nem kísérletinek, hanem újgenerációsnak nevezett tankönyvek, amelyek egyik oldalról a gyakorlati felhasználás tapasztalatait építik be, a másik oldalról, reményeink szerint, megfelelő kiindulási alapot nyújtanak a fejlesztés következő fázisához, amely a papíralapú tankönyvtől a digitális tankönyv felé kíván majd elmozdulni.

Mindenképp szeretnék utalni itt arra, hogy milyen átdolgozási szempontokat vettünk figyelembe a kipróbálást követően, a véglegesítés során. A kipróbálási folyamatban résztvevő több száz pedagógus munkanaplók segítségével, óráról órára visszajelzést adott a tankönyvi szövegről, a hozzá kapcsolódó feladatok, kérdések, az ábrázolás különböző elemeiről. Ez nagyon fontos visszajelzést jelentett egyrészt a tankönyvek átdolgozását illetően, másrészt az Intézet kutatói számára, abban a tekintetben, hogy mit is gondolnak ma a pedagógusok a tantervről, a diákokkal való interakcióról és egyáltalán a tevékenységközpontú, az élményalapú pedagógiáról.

A tanulás támogatása mint központi elem áthatotta minden tankönyv a véglegesítését. Ennek eredményeként kerültek be a tankönyvekbe kisebb arányú törzsszövegek, tömörebb, pontosabb definíciók, több interaktív megszólítás és az önellenőrzésre, önálló tanulásra alkalmas kérdéssorok. A leckék tagoltabbak lettek, több lett a kiemelés, a hosszabb leckéket kettébontották a szerzők, az összefüggő szövegblokkok mellett vázlatpontokkal tagolt tananyagok, illetve a leckék végén rövid összefoglalások találhatók.

Ez a tanulás támogatását szem előtt tartó szempont tulajdonképpen a tankönyvek vizualitásában is nagyon markánsan megjelent. A képek, az ábrák szerepét igyekeztünk úgy átgondolni, hogy ne csupán illusztratív célzattal szerepeljenek, hanem kreatív módokon segítsék a megértést és a tanulást, valamint mindig kapcsolódjon hozzájuk feladat. A tankönyveket ért kritikák ellenére én úgy vélem, hogy a számos olyan új vizuális elem jelent meg a könyvekben (például képregények a matematika könyvben), amelyek bizonyára hozzájárulnak annak a motiváló környezetnek a kialakításához, ami a tanulás elengedhetetlen feltétele. Ennek legnagyobb visszaigazolásaként a Tankönyvek vizuális világa c. kiállításunk kapcsán – amelyet a Képzőművészeti Egyetem és az Iparművészeti Egyetem közreműködésével szerveztünk – egy internetes újság megjegyezte, hogy bármilyen kritikai szempontból is nézi, nem tud rosszabb jegyet adni a kiállított könyvek vizuális világára, mint négyes fölé.

A tankönyvfejlesztés mellett szintén fontos, oktatást támogató tevékenységünk a tanmenetek készítése a pedagógusok számára. Az idei tanévkezdésre 370 hagyományos és rugalmas tanmenet készül el. A rugalmas tanmenetek a tárca megrendelésére készültek el és abban próbáltnak segítséget nyújtani a pedagógusoknak, hogy ha szigorúan csak a NAT-ban lefektetett fejlesztési követelmények és tartalmak gyakorlati megvalósítása történik a tanmenetben, akkor milyen egyéb szabad tér áll rendelkezésre annak érdekében, hogy a képességfejlesztésre, az egyéni, személyre szabott tanulásra több idő, több lehetőség nyíljon. A rugalmas tanmenetváltozatok ajánlásokat tesznek arra, hogy melyek az elhagyható kerettantervi témák, miként szabadítható fel idő kompetenciafejlesztésre, ismétlésre vagy gyakorlásra.

A fejlesztések másik iránya a papíralapú tankönyvek felől egyre inkább a digitális alapú tanulási eszközök irányába halad. Legfontosabb eredményünk itt természetesen a Nemzeti Köznevelési Portál, amely a szintén a TÁMOP-3.1.2-ben fejlesztődött. A Portálon már most elérhető hihetetlenül sok tananyagelem (az újgenerációs és kísérleti tankönyvek teljes terjedelmükben online és letölthető változatban; videók, animációk, képek, szimulációk a megértés segítéséhez; interaktív feladatok, feladatsorok a tudás elmélyítéséhez). A tananyagelemek a tankönyvekhez, a tantervek nevelési, fejlesztési céljaihoz kapcsolva jelennek meg a felületen, és úgy gondoljuk, hogy a Portál fejlesztésének új szakaszában, amely a EFOP-3.2.2 keretében folyik, a feldolgozott anyagokat még könnyebben áttekinthetővé és használhatóvá tudjuk alakítani a pedagógusok, az iskolák számára. Úgy gondoljuk, ebben a folyamatban fontos áttörést jelent majd az úgynevezett okos tankönyveknek az elkészítése. „Okostankönyv”-eken azt értjük, hogy az eddigi, PDF-ben letölthető tankönyvek helyett elérhetőek azok HTML-alapú változatai, amelyben a leckékhez kapcsolódó, tanári, tanulói feldolgozást segítő animációk, előzetes tudást vizsgáló, illetve ellenőrző feladatokat, valamint a feldolgozott anyag összefoglalását segítő eszközök is megtalálhatóak lesznek. Mindez, kiegészülve a Portál tanulásszervezési funkcióival, fontos áttörést jelenthet a korszerűbb pedagógiai módszerek és a digitális tanulás tekintetében is. Az „okostankönyv”-ek EFOP-3.2.2. program keretében zajló fejlesztése a következő három évben komoly munkát ad az Intézet számára, hiszen egymással párhuzamosan fog zajlani az újgenerációs tankönyvek véglegesítése, és az „okostankönyveket” elkészítése.

A 2016-os év másik fontos tevékenysége volt a tanulmányi standardok területén folyó kutatás-fejlesztés. Ennek előzménye a TÁMOP-3.1.1-ben lezajlott munka, amely során alapvetően a munka világához kapcsolódóan készítettünk a nyolcadikosok számára egy standardokra vonatkozó javaslatot matematikából és anyanyelvi nevelésből. Tanulmányi standardok meghatározásán egy adott tanulási szakasz fejlesztési célkitűzéseihez rendelt tanulási eredmények megfogalmazását értjük. A standardok célja, hogy támogassák a pedagógusokat a személyre szabott tanulástervezés és a fejlesztő értékelés megvalósításában; segítséget nyújtsanak a Nat és a kerettantervek fejlesztési követelményeinek értelmezésében és világos tájékozódási pontot adjanak a továbbhaladás feltételeinek megvalósításához. Most ezt a munkát kiterjesztettük és a 4. évfolyamra vonatkozóan is elkészítettük a standard javaslatokat (anyanyelv és kommunikáció, matematika és környezetismeret tantárgyakból). Ezen a területen folyamatos a szakmai egyeztetés a diagnosztikus mérések fejlesztésével foglalkozó Szegedi Tudományegyetemmel, Csapó Benő professzor csapatával. A standardok meghatározása és az azoknak való megfelelés annyiban különbözik a kompetenciaméréstől, hogy míg kompetenciamérés alapvetően az alkalmazott tudásra épül, addig a standardok sokkal inkább kapcsolódnak a tantervi elvárásokhoz, fejlesztési célokhoz. Ezek meghatározása és bevezetése a következő években fontos kiindulópontja lehet a tantervi fejlesztéseknek, illetve azoknak a kimeneteli követelményeknek a fejlesztéséhez, amelyek az érettségi tekintetében már most is funkcionálnak.

Az év egyik kiemelt szakmai tevékenysége a Fejlesszünk együtt! program megvalósítása, amelynek elindulását az indokolta, hogy a szakgimnáziumban idén szeptembertől egy új tantárgy került kialakításra: a komplex természettudomány. A program elsődleges célkitűzése, hogy a tantárgy oktatásában, illetve a tanulók természettudományos műveltségének, szemléletének komplex módon történő mélyítésében, a természettudományi jellegű szakmai képzés megalapozásában támogassa a pedagógusokat. Hosszabb távú célkitűzése a korszerű, integrált szemléletű természettudományi oktatási gyakorlat támogatása és elterjesztése, részint a szakgimnáziumokban, részint az egész középiskolai oktatási rendszerben.

A programban zajló fejlesztés széles szakmai összefogással történik: részt vesz benne az Intézet mellett a Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránf Fizikai Társulat, számos felsőoktatási intézmény és a Nemzeti Pedagógus Kar több munkatársa. Az is nagyon lényeges, hogy az innovációs szándékú tanárok programba való bekapcsolódását is szorgalmazzuk. Az elmúlt hónapban szinte minden szakképzési centrumhoz kapcsolódóan tartottunk tájékoztatót a programot illetően. A résztvevő nagyjából 500 pedagógus közvetlenül nekünk jelezhette azokat a problémákat, amelyeket a tantárgy bevezetése jelentett. Ezekkel a pedagógusokkal felvettük a kapcsolatot és épp a héten nyílik meg az a fórum, amelyen lehetőség nyílik arra, hogy – a felmerült problémák mellett – saját, gyakorlatban jól bevált módszertani eszközeiket, ajánlásaikat és egyéb anyagaikat oszthassák meg egymással. A programban elkészülő produktumokhoz néhány Rácz Tanár Úr Díjas pedagógus fog ajánlást készíteni, saját tapasztalataikból kiindulva.

Emellett módszertani támogató műhelysorozatokat is szervezünk majd a pedagógusok számára, az Okosportálon pedig elérhetőek lesznek a tanári eszközcsomagok 1-1 természettudományi jelenség köré építve. Ezt a felületet pedagógusok és szakmai szervezetek bevonásával folyamatosan fejlesztjük. Döntés született emellett az új tantárgy oktatásában résztvevők továbbképzésekkel, versenyekkel, pályázatokkal való ösztönözéséről, valamint egy, a fejlesztés szakmai minőségbiztosítását garantáló, folyamatosan működő bizottság létrehozásáról is. Az a szándékunk, hogy a közös fejlesztés eredményeként a jelenlegi tantervbe beépülhessenek az alkalmazás tapasztalatai, és hogy rendelkezésre álljanak olyan korszerű taneszközök (papíralapú és digitális), amelyek segítik a tantárgy oktatását és folyamatos fejlesztését.

Természetesen tovább folynak intézetünkben azok a kutatások-fejlesztések is, amelyek a korábbi időszakban elindultak. Az egyik ilyen fontos fejlesztés az EDUMAP, amelyik a lemorzsolódásra, korai iskolaelhagyásra vonatkozóan válhat fontos (előre)jelzőrendszerré. Vizsgáljuk a pedagógus szakmát, az iskolák eredményességet is és magát a korai iskolaelhagyást mint jelenséget is. Mindeközben folyamatos az olyan, korábbi években kifejlesztett programok működtetése, mint például a közösségi szolgálat támogatása. Az idei tanévben az iskolákat olyan szempont szerint (is) monitorozzuk, hogy mennyire eredményesek a közösségi szolgálat területén, mennyire tudják a már meglévő segédanyagokat használni, illetve a meglévő előírásokat betartani. Úgy gondoljuk, hogy a programban összegyűlt tapasztalatok mentén lehet új fejlesztési szándékokat megfogalmazni. Ugyanez érvényes az ugyancsak korábbi fejlesztésű nevelési-oktatási programokra, amelyek az egész napos iskolához készültek, itt is szeretnénk beépíteni a tapasztalatokat a további fejlesztésekbe. Kiemelt jelentőségű az ökoiskolai hálózat működtetése, amely a svájci állam támogatásával megvalósuló projekttel kiegészülve járul hozzá az óvodások és iskolás tanulók környezettudatosságának erősítéséhez és a környezeti nevelési tevékenységek színvonalának emeléséhez. Újdonságnak számít a finnektől átvett KiVa elnevezésű, iskolai zaklatás és bántalmazás ellen program hazai megvalósítása. Az Intézet megvásárolta ennek a programnak a licenszét és ebben az évben három iskolában, kísérleti jelleggel vezeti be. A program angol nyelvű anyagait lefordítottuk, trénereket képeztük ki és a részt vevő iskolákban folyamatosan monitorozzuk az adaptálási folyamatot.

8. ábra

Szeretném kiemelni az elmúlt években az Intézetben a TÁMOP-programok keretében kifejlesztett, akkreditált és ma is elérhető továbbképzéseinket, illetve a továbbiakban indítani kívánt új továbbképzéseket is (Szociális érzékenyítés; Sakkhatás; kortárs gyermekirodalom; ökoiskola nevelési-oktatási program; a fejlesztő értékelés gyakorlata témákban). Bárkinek, aki szeretne ilyen programot indítani, rendelkezésre tudjuk bocsátani a továbbképzési anyagokat és átadjuk az indítási engedélyt. Természetesen szívesen közreműködünk a monitorozásban, hiszen számunkra is fontos, hogy a fejlesztett programokkal kapcsolatos tapasztalatokról visszajelzéseket kapjunk annak érdekében, hogy a szükséges korrekciókat meg tudjuk tenni. Továbbra is működnek az Intézet eddig megszokott szakmai tájékoztatási felületei: a minden iskolához eljuttatott Új Köznevelés, az Új Pedagógiai Szemle, az Educatio és a Könyv és Nevelés, illetve újabban a Mikkamakka című gyermekirodalmi folyóirat. A honlapunkon továbbra is elérhető minden kiadványunk elektronikus formában, támogatva a szülők, pedagógusok, szakértők munkáját.

Végül néhány új kiadványunkat szeretném ezen a fórumon is népszerűsíteni. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet változatlan kiadásban újra megjelentette a tragikusan fiatalon elhunyt Földesi Margit és Szerencsés Károly ’56 kalendáriuma című művét. Szintén újdonságként van jelen A külföldi tankönyvek magyarságképe című kiadványunk. Ez jól illeszkedik egy másik, korábbi években kiadott nagy sikerű kiadványunkhoz, amelyik az első világháború megjelenítését mutatta be a környező országok, tehát a volt Osztrák-Magyar Monarchia utódállamainak tankönyvében. Ezek a kiadványok – valamint az 8. ábra adatai a gondozott tankönyvcímek, a megjelentetett tankönyvek, a tudományos kiadványok, a kutatási eredmények és rendezvényeinken megjelentek számáról – megítélésem szerint jól példázzák azt a fejlesztő- és kutatómunkát, amely Intézetünkben az elmúlt években folyt, és reményeink szerint az átalakítás után is folyni fog.

A számszerű adatoknál még fontosabb azonban, hogy mindezek az eredmények az Önök részvételével születtek: a gyakorló pedagógusok, a szakértők, a szaktanácsadók elmúlt évekbeli munkája mind ott van azokban a fejlesztésekben, azokban a kiadványokban, azokban az eredményekben, amelyekről én most beszéltem.

Köszönöm az Önök együttműködését és figyelmét.