Havril Roland

Az Oktatási Hivatal feladatai és fejlesztési projektjei

Jó estét kívánok, először is köszönöm a kitartást mindazoknak, akik idejükből egy kicsit még rá tudnak fordítani erre az előadásra. Megpróbálom minél rövidebben felvázolni azt, hogy az Oktatási Hivatal milyen projektekben vesz részt.

Schanda Tamás államtitkár úr az előadásában említette, hogy magasabb fokozatra kapcsoltak a felhívás-megjelenések. Ez valóban igaz, hiszen 9 olyan projekt van folyamatban, amelyekkel a következő 1–2 hónapban feladata lesz az Oktatási Hivatalnak konzorciumi vezetőként vagy konzorciumi tagként. Alapadatokat, információkat fogok megosztani, illetve a projektek általános céljait, azon belül pedig az Oktatási Hivatal speciális feladatait az adott projektek keretében.

Az első ilyen projektünk az EFOP-3.1.1, a „Kisgyermekkori nevelés támogatása”. Ez az Oktatási Hivatal életében az első fecske volt az EFOP-os konstrukciók közül. Egy konzorciumban megvalósuló projekt, amely a konzorciumvezető Oktatási Hivatal és két konzorciumi tag közreműködésével valósul meg. A forráskerete hárommilliárd forint, ami a hatályos Éves Fejlesztési Keret (továbbiakban: ÉFK) szerint van megjelölve. Ez a projekt már fut: hiszen volt egy első szakasza, a második szakasza pedig az elkövetkező hónapokban fog elkezdődni, amikor az ÉFK alapján a forrásemelés megtörténik.

A projekt általános célja az óvoda és a családi napközi esélyteremtő szerepének és hátránykompenzációs képességének erősítése képzésekkel és támogató szolgáltatásokkal. Az Oktatási Hivatal további céljai a forrásbevonást követően kerülnek meghatározásra. Ilyen cél többek között a potenciális tanulási zavart megelőző tevékenységek fejlesztése, a sérülékeny társadalmi csoportok minőségi oktatáshoz való hozzáférésének javítása, valamint olyan óvodai szintű innovációk támogatása, amelyek felkarolásra érdemesek.

Az Oktatási Hivatal konkrét feladatai ebben a projektben a következők. Az első szakaszban megtörtént a helyzetelemzés és a célcsoport kiválasztása. Ezek alapján azok az intézmények kerültek bevonásra, akikre a képzések során az Oktatási Hivatal számít. Továbbá képzési anyagok fejlesztése, nyolc tématerületen, az ezekhez tartozó képzésekbe 150 kiválasztott óvodából négyezer óvodapedagógus kerül bevonásra. Mind a képzési anyagok fejlesztése, mind az ezekhez kapcsolódó képzések az önkormányzati dolgozók részére is elérhetővé válik, hiszen ebben az esetben 1000 önkormányzati dolgozónak fognak képzéseket tartani a kollégák. A projekt első szakaszában különböző szakmai eseményeket is szerveztünk.

A forrásbővítést követően fő feladat: az inkluzív nevelés, a korszerű hátránykompenzációs és esélyteremtő pedagógia beépítésének támogatása az óvodai pedagógiai programokba, illetve mindezek megvalósítása. Ennek kapcsán további 350 intézmény kerül bevonásra, 80 fő képzésével. A projekt ezen szakaszában elsősorban pedagógiai program megújítását segítő szakemberek biztosításával fogjuk támogatni az intézményeket. A projekt fontos eleme, hogy a fejlesztési tapasztalatokat összegyűjtjük és ezeket disszeminálni fogjuk a projekt lezártát követően.

A következő tervezett projekt az EFOP-3.1.2, „A pedagógusok módszertani fejlesztése a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében” címet viseli, amelynek konzorciumvezetője az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, az Oktatási Hivatal mint konzorciumi tag vesz részt a megvalósításban.

A projekt alapvető célja a pedagógusok képzése és felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás hatékony kezelése és megelőzése érdekében.

Az Oktatási Hivatal két fő feladatcsomagot vállalt ebben a projektben. Az egyik fontos feladat a komplex alapprogramban végrehajtott fejlesztés és képzés minőségbiztosítása, komplex monitoringrendszer kialakítása és működtetése; valamint egy olyan keretrendszer kidolgozása a minősítés, a tanfelügyelet és a szaktanácsadói látogatások tapasztalatai alapján, amelynek segítségével célzott pedagógusképzési programok ajánlhatók az intézményeknek, illetve a pedagógusoknak egyaránt.

Következő projekt az EFOP-3.1.3, „Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása”. Ez a projekt kizárólag az Oktatási Hivatal közreműködésével valósul meg. Jelen projekt esetében is megtörtént a projektjavaslat benyújtása.

A projekt általános célja az esélyegyenlőség érvényesülésének elősegítése az óvodai nevelésben, továbbá a projekt hozzájárul ahhoz, hogy a köznevelési intézményrendszer alkalmassá váljon a hátrányos helyzetű gyermekek eredményes nevelésére, támogassa a gyermekek óvodai beilleszkedését és későbbi iskolai sikerességét. Fontos megemlíteni, hogy ebben a projektben új fejlesztéseket nem tervezünk, hanem a korábbi évek TÁMOP-os projektjeinek fejlesztéseit emeljük át a gyakorlatba. Az Oktatási Hivatal e projekt keretében 550 óvodában fog esélyteremtő tevékenységet végezni. Ez az 550 óvoda 104 kedvezményezetti járásból kerül ki. Érdemes még megjegyezni, hogy viszonylag nagy létszámban, 1100 óvodapedagógus, azaz minden intézményből 2 fő óvodapedagógus fog részt venni, és segíteni a projekt megvalósításában.

A projekt elsősorban tartalmi fejlesztést biztosít, illetve eszközjellegű támogatásokat is nyújt a gyermekeknek. Eszközöket és kulturális programokat juttat el olyan intézményekbe és helyszínekre, ahol ezek a lehetőségek nem, vagy csak korlátozottan elérhetők. A felhívásban további célkitűzésként szerepel a gyakorló óvodai hálózat kialakítása. A projekt erre is vállalást tesz az elkövetkező időszakban.

Következő projektünk az EFOP-3.1.5, „A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása”. Ez a projekt – ahogyan az a címéből is kiderül – elsősorban intézménytámogatásra fókuszál majd. Itt szintén az Oktatási Hivatal az egyedüli megvalósító. Ez egy közel tízmilliárdos projekt, melynek szintén megjelent már a felhívása. Jelenleg a Projektmenedzsment Főosztály a szakmás kollégákkal karöltve azon dolgozik, hogy a szűkös határidőket betartva az adott projektjavaslat összeálljon.

A projekt általános célja a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése és csökkentése, a köznevelés hátránykompenzációs és esélyteremtő képességének növelése. A Hivatal feladatai ebben a projektben:

• lemorzsolódás elleni küzdelmet támogató területi szolgáltató rendszer fejlesztése;
• 300 intézmény és az ezekben tanuló veszélyeztetett célcsoport komplex fejlesztése;
• lemorzsolódás elleni szervezeti és ágazati, területi és helyi együttműködések kialakítása;
• 100 intézményben deszegregációs fejlesztés végrehajtása, továbbá
• lemorzsolódás elleni küzdelem támogatása módszertani fejlesztésekkel, tartalmakkal.

A következő az EFOP-3.1.7, „Esélyteremtés a köznevelésben”, amely projektet az Oktatási Hivatal konzorcium keretében valósít meg. Keretösszege 4,2 milliárd forint.

A projekt alapvető célja az esélyteremtő nevelést lehetővé tevő módszertani kultúra fejlesztése. A projekt keretében komplex, helyi viszonyokra reagáló gyakorlatközpontú intézmény- és szolgáltatásfejlesztés valósul meg. Itt is fontos megemlíteni, hogy többnyire már meglévő tartalmak, korábbi TÁMOP-os projektben keletkezett fejlesztések kerülnek átemelésre a gyakorlatba.

Az Oktatási Hivatal az alábbi feladatokat tervezi megvalósítani: szakmai szolgáltatást nyújt elsősorban gyógypedagógus, pszichológus, pedagógia asszisztens, logopédus, gyógytestnevelő, családi mentor és roma mentor biztosításával 150 intézmény részére. A gyakorlóintézménnyé válás érdekében, igényekhez igazodó szolgáltatást nyújt 30 esélyteremtő intézménynek, amelyek korábbi TÁMOP-os projektekben már részt vettek. Továbbá egyéni fejlesztést valósít meg 200 tanoda részére, illetve igényekhez igazodó szakmai szolgáltatást nyújt 30 Második Esély Programot megvalósító intézmény, szervezet részére. Ezen program keretében történik meg a képzésfejlesztés a Roma lányok végzettség nélküli iskolaelhagyásának megelőzése című program részére, illetve patrónusrendszer kiépítése a gyerekek életvezetésének támogatására. Ezek mellett szociális munkások egész napos, több hónapon át tartó jelenlétét tervezi a pilot program keretében, ifjúsági projektek kezdeményezésével.

Következő tervezett projekt az EFOP-3.2.2, „A köznevelés tartalmi szabályozóinak és pedagógiai módszertani eszköztárának a fejlesztése”, amelyben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a konzorciumvezető, az Oktatási Hivatal az egyik a konzorciumi tagként jelenik meg a hatmilliárdos keretösszegű projektben. Az EFOP-3.2.2 felhívása megjelent, így az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet már támogatási szerződéssel is rendelkezik. Tervezetten 2016 októberében, novemberében várható egy felhívásmódosítás, ami alapján az Oktatási Hivatal és a további konzorciumi tagok is bekerülnek a projektbe.

A projekt általános célja a köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek és taneszközök fejlesztésének folytatása; a hiányos ellátottságú műveltségterületek és tantárgyak, évfolyamok esetében tankönyvek fejlesztése; valamint a digitális tartalomfejlesztés megvalósítása, a Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése. Továbbá a vizsgarendszer feladatállományának karbantartása, a mérési értékelés, valamint a keletkezett mérési eredmények folyamatos értékelése és elemzése is megvalósul a projektben.

Az Oktatási Hivatal az alábbi feladatokat tervezi megvalósítani: szakmai és informatikai felkészítés az elektronikus tesztelő rendszer átvételére és az országos mérési feladatokba történő integrálására. Feladata továbbá a természettudományos kompetenciaterület beépítése az országos kompetenciamérés rendszerébe, valamint újszerű kompetenciamérések fejlesztése elsősorban a média által nyújtott lehetőségek kihasználásával. Az idegen nyelvi mérések fejlesztése és a 8. évfolyam utáni pályaválasztást, pályaorientációt segítő mérés és információs rendszerek kutatási megalapozása és kifejlesztése is ebben a projektben fog megtörténni.

A felsorolt feladatokon túl a Hivatal, az érettségi vizsgarendszer mérésmetodikai monitorozására és ellenőrzésére, a nyilvános feladatállomány tematikus feldolgozására és hozzáférhetővé tételére, komplex tanulói, iskolai és fenntartói visszajelző-rendszer fejlesztésére, valamint a Nemzeti Köznevelési Portál üzemeltetésének átvételét követően a Portál funkciók bővítésére is vállalást tesz. Ezen projekt keretein belül valósul meg az új Nemzeti Alaptantervben meghatározott fejlesztési területek beépítése a pedagógiai kultúrába, a Témahetek kínálatának bővítésével.

Következő projektünk az EFOP-3.2.5, „A pályaorientációk, kiemelten az MTMI készségek és kompetenciák fejlesztése a köznevelés rendszerében”. Ebben a projektben szintén konzorciumi tagként vesz majd részt az Oktatási Hivatal. Ez egy közel kilencmilliárdos projekt, amelynek felhívástervezete az ÉFK szerint 2016 decemberére várható.

A projekt általános célja a pályaorientáció megerősítése a köznevelési intézményrendszerben, különösen a matematikai, természettudományos, informatikai és műszaki (továbbiakban: MTMI) pályák választásának népszerűsítése a hozzá kapcsolódó kompetenciák fejlesztése révén.

Az Oktatási Hivatal projekten belüli feladatai: pályaorientációt orientáló munkaerőpiaci kompetenciaelvárások, a magyar köznevelésben tanulók esetében a készségek és kompetenciák viszonyrendszerét feltáró kutatás megszervezése; valamint a kutatás alapján olyan mérőeszköz-készlet készítése, ami az érdeklődők számára elérhetővé válik, és alkalmas lehet arra, hogy az MTMI készségek, kompetenciák online és egyéni mérési elemzése megtörténhessen. Továbbá az Oktatási Hivatal által kezelt felületeken (mint a www.oktatas.hu vagy a www.felvi.hu) is további fejlesztések fognak történni annak érdekében, hogy az anonim módon ott regisztrálóknak lehetősége nyíljon a készségprofil és pályaorientáció-profil megrajzolására.

A következő tervezett projekt az EFOP-3.4.5, „Rendszerszintű fejlesztések és bővítésére szolgáló ágazati programok a felsőoktatásban”. Az eddigi projektektől eltérően az EFOP-3.4.5 nem közneveléshez, hanem felsőoktatáshoz kapcsolódó projektje az Oktatási Hivatalnak, amelyben szintén konzorciumi tagként fog közreműködni.

A projekt általános célja a felsőfoknak megfelelő szintű oktatásban való részvétel növelése; a központi mérési-értékelési rendszerek és jelzőrendszerek bővítése, fejlesztése és kiterjesztése, amely magába foglalja a pályakövetési és a köznevelési kimenetek összekapcsolását, a bemeneti és kimeneti kompetenciamérést, a kredit előrehaladást, a lemorzsolódás vizsgálatát, valamint a szociális dimenziómérést a jelentkezők, belépő hallgatók és végzettek körében. A projekt keretében történik meg a tanulmányi rendszerek jelzőfunkcióinak bővítése, és az elektronikus tartalmak fejlesztése is.

Az Oktatási Hivatal feladatai a konzorciumon belül: a felsőoktatási online kompetenciamérő eszköz fejlesztése és a mérés bevezetése; a felsőoktatási információs rendszerben, a tanulmányi előrehaladás és kreditvégzés monitorozása és kialakítása; a lemorzsolódás vizsgálatfejlesztése; a diplomás pályakövetési rendszer fejlesztése; valamint szociális dimenzióvizsgálat lebonyolítása. A digitális tankönyvtár tartalomfejlesztése, melyben a meglévő 13 ezer digitális tartalmat tervezzük legalább 20 ezer fölé bővíteni, és végül a www.tankonyvtar.hu funkcionalitásának fejlesztése is ezen projekt keretében fog megtörténni.

Utolsó projektünk, a KÖFOP-001-VEKOP-15, „Az adminisztratív terhek csökkentése” elnevezésű projekt, ahol a konzorciumvezető az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az Oktatási Hivatal a projektben konzorciumi tagként vesz részt.

A projekt általános célja az Oktatási Anyakönyv megteremtése, valamint az oktatás terén az ügyfelek által használt ügyintézési szolgáltatások és háttérfolyamatok elektronizálása, a szakrendszeri e-közigazgatási fejlesztések megvalósítása. A Hivatal gyakorlatilag ezen projekt keretében az Oktatási Hivatal szakrendszerének Oktatási Anyakönyvhöz való kapcsolódásának kiépítésére tesz vállalást, illetve azoknak a szakrendszereknek a fejlesztésére is fókuszál, amelyeket az Oktatási Hivatal kezel.

Köszönöm a figyelmet!