Pongrácz László
A TÁMOP projektek eredményeinek megjelenése a köznevelési programokban (érettségi, mérési rendszer)
2012 óta minden évben azzal állok Önök elé, hogy beszámoljak arról, milyen kutatásokat, fejlesztéseket tervezünk elvégezni, illetve végeztünk már el az érettségi vizsgarendszer és az országos pedagógiai mérési rendszer tekintetében a TÁMOP-3.1.8. projekt keretében.
Most, hogy az uniós projekt az év végén lezárul, az a feladatom, hogy összefoglaljam mindazt, ami ezeken a területeken az elmúlt négy évben történt. Elöljáróban kijelenthetem, hogy a mi terveink közül – egyetlen kivételével (ez a feladatbank szoftver megújítása) – minden megvalósult.
Az érettségi vizsgarendszerre vonatkozó programok
A tartalmi elemzések keretében a szaktanárok számára tantárgyi konferenciákat hívtunk össze, amelyeken lehetőség volt megvitatni az adott vizsgatárgy vizsgakövetelményeit, és javaslatokat tenni azok módosítására.
A nagyobb vizsgatárgyak esetében emellett a középiskolák teljes körét megcélzó kérdőíves felmérést folytattunk le. A felmérés során a működő érettségi vizsgarendszerrel, és saját szaktárgyuk vizsgakövetelményeivel kapcsolatban kérdeztük meg a pedagógusok véleményét.
Ez utóbbi programról álljon itt emlékeztetőként a 2014. évi előadásom egy diája, amely a pedagógusok véleményét mutatja az érettségi vizsgarendszer kétszintűségéről.
A kérdőív és a konferenciák eredményeiről tanulmányok készültek, amelyek megtalálhatók az OH honlapján.
A metodikai elemzések témában lezajlott programok első eleme a vizsgaidőszakok folyamán több év alatt felhalmozódott vizsgaeredmények vizsgatárgyak szerinti szakmai elemzése volt. Az elemzések a 2009 és 20012. közötti vizsgaeredményekről, 10 vizsgatárgyból születtek meg. Az eredményeiről tanulmányok készültek, amelyek megtalálhatók az OH honlapján.
Az ún. mérésmetodikai elemzés fő célja annak megállapítása volt, hogy az érettségi feladatlapok, mint mérőeszközök mennyire felelnek meg a kompetenciamérésben is használatos, professzionális mérésmetodikai elemzések elvárásainak. A vizsgálatok az öt legnépesebb vizsgatárgy 2012. évi tavaszi, emelt és középszintű írásbeli érettségi feladatlapjaira terjedtek ki. Az eredmények azt igazolják, hogy az érettségi írásbeli feladatlapok készítésének technológiája – bár nem azonos a méréselméletben szokásos módszertannal – képes a mérésmetodikai elvárásoknak is megfelelő „mérőeszközök” előállítására.
Ennek bemutatására álljon itt emlékeztetőül a 2013. évi előadásom egyik diája a vizsgált feladatlapok reliabilitás mutatóiról.
Az emelt és a középszint értékelési skáláinak összehasonlítása projektnek a keretében a legnépesebb öt vizsgatárgy tekintetében feltérképeztük, hogy milyen kapcsolat van a két szint követelményei és értékelési rendszere között. A kutatás demonstrálására álljon itt a következő dia:
A projektben az emelt szintre jelentkező tanulók egy része megírt egy középszintű írásbeli vizsgadolgozatot is, így rátekinthettünk ugyanazon diákok közép- és emelt szintű vizsgateljesítményeire. A vizsgaeredmények megoszlását matematikából a grafikonok szemléltetik. Az adatok statisztikai elemzéséből azután a szakemberek tapasztalati összefüggéseket állapítottak meg az emelt szintű vizsgázók várható középszintű írásbeli vizsgateljesítményeiről.
A vizsgáztatói képzések projekt keretében 11 vizsgatárgyból felújítottuk a 2005 környékén kidolgozott vizsgáztató képzéseket annak érdekében, hogy az elmúlt években aktívvá vált pedagógus generáció is megfelelően, hozzáértő módon tudjon bekapcsolódni a vizsgáztatásba. Ne feledjük ugyanis, hogy ez a pedagógus szakmának egy olyan területe, amely a pedagógusképzésben meglehetősen marginális, elhanyagolt. A képzések keretében – a továbbképzés akkreditációja mellett – vizsgatárgyanként és megyénként két szakembert készítettünk fel a vizsgáztatói továbbképzések helyi megtartására.
A jegyzői képzések keretében – a továbbképzés akkreditációja mellett – megyénként két szakembert készítettünk fel az érettségi vizsgaszervezés alapvető eszközének, az ún. érettségi szoftvernek a professzionális kezelésére, és a továbbképzések helyi megtartására.
Az országos mérési rendszerre vonatkozó programok
Az országos mérési rendszerre vonatkozó projektek talán legfontosabb eleme annak az ötórás képzésnek kifejlesztése, majd közel 3500 pedagógus képzése, amelyek arra irányultak, hogy a pedagógusok értsék a kompetenciamérések során iskolájukról születő adatokat, jelentéseket, képesek legyenek azokat helyesen értelmezni és elemezni. Ezzel elértük, hogy gyakorlatilag minden iskolában kell lennie legalább egy tanárnak, aki képes minderre. Emellett minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy ezek a képzések tovább folytatódjanak mindaddig, ameddig ez a tudás, beépül a pedagógusok alaptudásába, majd alapkészségei közé.
A tartalmi fejlesztések további elemeiben elvégeztük a meglévő tartalmi keretek megújítását, elkészítettük a mérési rendszer folyamatainak részletes leírását, az eredmények feldolgozásának statisztikai módszertanát külső, független auditnak vetettük alá. A rendszer teljes körű dokumentáltsága és megismerhetősége az Országos kompetenciamérést nemcsak valódi „termékké” tette, hanem egyben növeli a benne keletkezett adatok hitelét is.
A felkészülés a jövőre projektek termékei egyrészt mérőeszköz csomagok, amelyek segítségével megfelelő döntés esetén az adott terület mérése lebonyolítható, másrészt tanulmányok, amelyek a mérési rendszer valamilyen oldalának fejlesztési lehetőségeit elemzik.
Az első csoport legjelentősebb eleme a természettudományos kompetenciák mérésére szolgáló fejlesztés. Ez tökéletesen illeszkedik a kompetenciamérés módszertanához, így a jelenleg működő rendszerbe bármikor beépíthető. Emlékeztetőül álljon itt egy dia a 2013. évi előadásomból, amely egy természettudományos mintafeladatot mutat be.
Ezen kívül készült még a szociális kompetenciákat mérő, és a nemzetiségi nyelvekre vonatkozó mérési csomag is.
Ebbe a csoportba tartozik az a két elkészült tanulmány is, amelyek közül az egyik az SNI tanulók kompetenciamérési lehetőségeit elemzi, a másik pedig a kompetenciamérések elektronikus alapokra helyezésének problémakörét járja körül.
A technológiai fejlesztés keretében valóban elkészült az a szoftver-rendszer, amelyet a 2013. évi előadásomban megígértem.
Az új technológiát már az OKM idei feldolgozásában „birtokba vettük”. A kompetenciamérésben keletkezett több százezer feladatlapot és tanulói kérdőívet beszkenneljük. Az így keletkezett fájlokat a szoftver feladatokra bontja. A feleletválasztós feladatokat a szoftver önállóan kiértékeli és az adatbázisba menti. Ez után lehetővé teszi, hogy a nyílt végű feladatokat a kódolók távmunkában, a megfelelő szakmai felügyelet és minőségbiztosítási eljárások mellett értékeljék. Mostantól tehát a feldolgozás még a korábbiaknál is megbízhatóbbá válik, nem is beszélve arról, hogy a tanulói produktumok nem semmisülnek meg.
Ez a fejlesztés az előzetesen tervezettnél nagyobbnak bizonyult, és lényegében ez okozta a feladatbank szoftver megújításának elmaradását. Ez utóbbi megvalósításáról azonban természetesen nem mondunk le!
Az adatelemzések körébe tartoznak a korábbi kompetenciamérések és nemzetközi mérések adatainak másodelemzésére vonatkozó pályázataink. E projektek szomorú tanulsága az, hogy a hazai kutatói kapacitás és kompetencia nem üti meg a mérések szakmai színvonalával felállított mércét.
Ide tartozik még annak a komplex internetes rendszernek a kifejlesztése is, amely egyebek között a kompetenciamérés adatait teszi mindenki számára nemcsak, hogy elérhetővé, hanem az eddigieknél lényegesen könnyebben kutathatóvá.
Végezetül feltétlenül meg kell említeni azt a kutatást, amely még nem zárult le. Ennek legfőbb oka, hogy sokáig jogi akadályok nem tették lehetővé a megvalósítását.
A kutatás lényege, hogy az OH által kezelt mérési, érettségi és felsőoktatási adatbázisok közötti kapcsolatok kiépítésével elemezhetővé válnak az egyes eredmények összefüggései, valamint az eredmények által jósolt életpálya kilátások. Ami eddig elkészült, abból például plasztikusan látszik, hogy a 10. évfolyamos kompetenciamérés eredményei milyen erőteljesen jósolják meg a két évvel későbbi érettségi eredményeket. Talán még érdekesebb, hogy a szövegértés eredmények hatása bizonyult a nagyobbnak.
A kutatás folytatódik a felsőoktatásba való bekerülés útjainak a mérési, illetve az érettségi eredményekkel való összefüggésének vizsgálatával.
Minden elkészült tanulmány megtalálható az OH honlapján pdf és e-book formátumban is, ám egyelőre a projekthírek között, szétszórva.
A projektzárás előtt, a következő néhány hétben gondoskodni fogunk ezeknek az adott szakmai oldal alatti összegyűjtéséről is. Ezek igazi aranybányát jelentenek az érdeklődő szaktanárok számára.
