Menner Ákos

Az OH – Köznevelési információ-menedzsment
szekció összefoglalója

Tisztelettel köszöntöm Önöket!

Az Információ-menedzsment a köznevelésben szekció keretében két nagy témakört dolgoztunk fel. Az első részében a köznevelési információ-menedzsment alatt gyakorlatilag az IKER rendszernek – amely a köznevelési feladatellátás elemzését és tervezését hivatott támogatni – szolgáltatásait, lehetőségeit mutattuk be. Bizonyára többen találkoztak már ezzel a rendszerrel. A regisztrációnál kaptak egy borítékot, és abban a nemcsak a nagyon fontos ebéd- és vacsorajegyek voltak, hanem egy levél is egy kóddal. Ezzel a kóddal az IKER helyzetelemző rendszerre tudnak feljelentkezni. A rendszer azzal a céllal készült, hogy a köznevelés adatai alapján a köznevelési feladatellátásról komplex helyzetjelentést készítsen, ami gyakorlatilag feladatellátási-helytől az intézményeken keresztül tankerületi és megyei szintig bemutassa, hogy a köznevelés feladat ellátása ma a központi adatbázisokban tárolt adatok alapján, milyen elemzést tesz lehetővé. Az elmúlt időszakban a TÁMOP-3.1.10 Helyi oktatásirányítás projekt keretében nagyon sokat foglalkoztunk az elemzés elkészítésével és bemutatható formában való megjelenítésével. Fontos számunkra, hogy ne csak a központi adatbázisokban tárolt adatok alapján készüljön el a végső elemzés, hanem lehetőséget biztosítsunk az érintettek számára is az előzetes elemzés megismerésére, az érintettek által szolgáltatott adatok lehetséges feldolgozásának megismerésére. Nagyon sok pedagógus kolléga, intézményvezető és tankerület vezető véleményezte ezt a rendszert, amelyet ezúton is köszönünk nekik.

A következő témakör a köznevelési feladatellátás elemzéséhez kidolgozott indikátor rendszer volt, ami a feladatellátás tervezéséhez is nyújthat támogatást mind intézményi, mind köznevelés-irányítási szinten. Az indikátor rendszert Hollósi Géza kollégám mutatta be, amely keretében kitért az indikátorok kialakításának alapvető koncepciójára, a rendelkezésre álló adatok megbízhatóságára és arra, hogy mit mutatnak az indikátorok, hogyan lehet őket megjeleníteni az IKER rendszerben és milyen módon érdemes velük dolgozni, használni azokat. Azért tartjuk nagyon fontosnak, hogy ezzel az indikátor rendszerrel foglalkozzunk, mert lehetővé tesz egy gyors áttekintést anélkül, hogy minden adatot részletesen megvizsgálnánk.

A köznevelési feladatellátás elemzéséhez készült indikátorok feladatellátási hely feladatellátására vonatkoznak néhány kivétellel, ahol csak intézményi szintű adatok állnak rendelkezésre. Az indikátorok térképes megjelenítése gyors áttekintést és mélyebb elemzésre utaló jelzéseket adhat a döntéshozók számára. A szekció bevezető előadásában bemutatásra került az indikátor rendszer struktúrája, az egyes indikátorok alapadatai és azok megbízhatósága, illetve az indikátorok megjelenítésének lehetőségei. Az indikátorok eredményei átfogó képet mutatnak az egyes feladatellátási helyekről és intézményekről, hogy a köznevelési feladatellátás milyen képet mutat. Térképes megjelenítésben is bemutatásra került néhány indikátor érték, amely plasztikusan képes bemutatni, hogy hol milyen problémák láthatók a feladatellátás területén.

Amikor következő témakör elkezdődött, akkor egyharmadára csökkent a szekció létszáma, majdnem egy fővel folytattuk a tovább a szekció munkáját, viszont nagyon érdekes témát dolgoztunk fel. A téma egy kutatás eredményének bemutatása, amely a köznevelés finanszírozásának egy új megközelítését vázolta fel. A kutatás fő feladata az volt, hogy a köznevelési feladatok ellátására, olyan finanszírozási javaslatot fogalmazzon meg, amely a jelenleginél hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb és méltányosabb. A finanszírozási modell javaslata komplex feladatot jelentett. Egy olyan kutatás valósult meg, ami gyakorlatilag azt vizsgálta, hogy milyen adatok állnak rendelkezése, melyek a jogszabályi keretek, melyek az alapvető feltételei a köznevelés-irányítás számára a célok eléréséhez tervezhetőbb, a méltányossági szempontoknak megfelelőbb, a feladatellátás minőségét kiegyenlítőbb finanszírozásnak. A legfontosabb feltételeknek, a modell legkevésbé változtatható elemeinek a következőket tartja a kutatás:

• A jelenleginél szigorúbb férőhely-gazdálkodásra van szükség a kapacitások jobb kihasználásához.
• Az egyes intézmények esetében formula alapján kell egyértelműen és átláthatóan meghatározni, hogy mennyi pedagógus erőforrásból gazdálkodhatnak.
• A teljes felhasználható pedagógus erőforrás egy részét differenciáltan felhasználhatóvá kell tenni az intézmények számára, hogy a feladatellátás egyedi körülményeihez jobban lehessen alkalmazkodni.
• A dologi és felhalmozási költségek allokációja tekintetében is a lehető legnagyobb teret kell biztosítani a formula alapú finanszírozásnak.

Nagyon érdekes következtetések vannak ebben a kutatásban, csak egy dolgot említek az elhangzottak közül. Amikor az adatokat vizsgálták, akkor kétféle problémával találkoztak, az egyik az, hogy a rendszerben közel 30%-os kapacitástöbblet van, ami azt jelenti, hogy 30%-nyi férőhely van, melyet nem tud betölteni a rendszer, hiszen a demográfiai adatokból látható, hogy nincs annyi tanuló amennyivel fel lehetne tölteni hosszú távon a férőhelyeket. A másikban viszont az látszik, hogy tanteremhiány van, ugyanazzal együtt, hogy a kapacitásokban nagyon nagy a szabad kapacitás. Éppen ezért fontos az, hogy amikor egy ilyen kérdésről gondolkodunk, akkor nézzük meg a tényszerű adatokat, hol vannak azok a kapacitástöbbletek, amikkel lehet gazdálkodni. Ebből az derült ki, hogy nem ott van a kapacitástöbblet, ahol szükség lenne rá egy jobb férőhelykihasználtság biztosításához. A finanszírozási modell férőhely-gazdálkodással kapcsolatos javaslatokat a következő koncepcionális alapvetések szerint készítették a kutatók:

• Az osztálylétszámokra vonatkozó szabályokat az intézményinél magasabb, valós gazdálkodási jellegű döntéseknek teret engedő szinten célszerű érvényesíteni.
• A férőhely-gazdálkodás során a hatékonysági szempontok érvényesítése kiemelkedően fontos.
• A hatékonyabb kapacitáskihasználás szempontjából a minimális osztálylétszámra vonatkozó korlát szigorú betartása bír a legerősebb szabályozó hatással.
• A beiskolázásnál alkalmazott relatíve szigorúbb minimális osztálylétszám megtakaríthat későbbi, jóval érzékenyebb, nehezebben végrehajtható férőhely-gazdálkodási döntéseket.

A javaslat értelmében minden intézmény maradéktalanul megkapja a számára az adott évre vonatkozó, adott feladatellátáshoz törvény szerint járó, a bemutatott finanszírozási formula alapján számított erőforrást. Ez az erőforrás részben egységesen, részben – a felhasználhatóságát tekintve – differenciáltan jut el az intézményhez figyelembe véve az intézmény teljesítményét. A kutatás javaslata szerint a differenciált forrásfelhasználás azt jelenti, hogy a törvény szerint járó források felhasználásának módja – és nem mennyisége – különbözik az egyes intézmények esetében. Köszönöm szépen a figyelmüket, ezt a kutatást természetesen az OH honlapján el lehet majd érni, az IKER rendszerről pedig tartunk majd egy beszámolót a későbbiekben.