Maus Pál
Az OH – A tanfelügyelet és az egységes intézményi
önértékelés rendszereinek bevezetése, TÁMOP-3.1.8, TÁMOP-3.1.15 szekció összefoglalója
A szekciót két blokkban tartottuk meg. Az első részben az Oktatási Hivatal által gondozott, a tanfelügyeleti és önértékelési standardokat kidolgozó, TÁMOP-3.1.8-as kiemelt uniós projekt vezető szakértői, Barcsák Mariann és Barlai Róbertné ismertették a standardok változásaival, illetve a tanfelügyelethez kapcsolódó egységes intézményi önértékelés bevezetésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A második részben a tanfelügyelet szervezésével, a szakértői feladatokkal kapcsolatban nyújtott tájékoztatást Marosi Katalin a – szintén az Oktatási Hivatal által megvalósított – TÁMOP-3.1.15 kiemelt uniós projekt szakmai vezetője, majd Czap Zoltán, a projekt szakmai szakértője mutatta be azt az informatikai rendszert, amely a tanfelügyeleti és önértékelési folyamatokat hivatott támogatni.
Barcsák Marianna emlékeztetett, hogy tanfelügyeleti kézikönyvek már másfél-két éve elérhetők az Oktatási Hivatal honlapján, az azokban foglalt tanfelügyeleti ellenőrzési területek, eszközök és módszerek valószínűleg jól ismertek a szakértők és a legtöbb intézményvezető előtt. Az önértékelés standardjait, amelyek szorosan kapcsolódnak a külső értékelés standardjaihoz, 2015 tavaszán tettük közzé a OH honlapján megjelent önértékelési kézikönyvekben, ezek a kézikönyvek azonban – ahogy a honlapon is olvasható – tájékoztató anyagok, még nem a Minisztérium által jóváhagyott, hivatalos önértékelési sztenderdeket tartalmazzák, de segítik az intézmények felkészülését a majdani önértékelési feladatokra. A sztenderdek megjelenése óta eltelt időben több visszajelzés érkezett egyrészt a pedagógusok minősítésre való felkészülésben történő segítségnyújtás érdekében a minősítés és az önértékelés, tanfelügyelet, másrészt pedig a tanfelügyeletet (pedagógiai-szakmai ellenőrzést) szabályozó 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet és a tanfelügyeleti sztenderdek szorosabb összekapcsolhatósága témában. A visszajelzések és a rendelet 2015. áprilisi módosításának ismeretében felülvizsgáltuk és továbbfejlesztettük mind az önértékelés, mind a tanfelügyelet sztenderdjeit, aminek eredményét a tanfelügyeleti és az önértékelési kézikönyvek a Miniszternek jóváhagyásra átadott, megújult, második kiadásai rögzítenek. A miniszteri jóváhagyást követően a továbbfejlesztett sztenderdek – www.oktatas.hu/kiadvanyok oldalon elérhető – alapján várható a tanfelügyelet és az önértékelés 2015/2016. évi bevezetése.
A módosítások egyrészt a miniszteri rendelet módosítását követik, így az eljárásrend, a szakértői feladatok bővebben, részletesebben kerülnek kifejtésre, mint a korábbi kézikönyvben, az eszközrendszer tekintetében pedig olyan módosításokat végeztünk, amelyek az információforrások, adatgyűjtő eszközök (dokumentumelemzési és óralátogatási szempontok, interjú és kérdőív) és a vizsgált elvárások a pedagógus, a vezető és az intézmény szintjén egyaránt sokkal szorosabban összekapcsolódnak. A továbbfejlesztés eredményeként már elvárásonként, indikátoronként meg tudjuk mondani, hogy melyek azok a kérdőívkérdések, interjúkérdések, dokumentum vagy óralátogatási szempontok, amelyek az adott indikátor vizsgálatához kapcsolódó információkat nyújtanak, ami elsősorban az értékelésben jelenthet fontos segítséget.
Barlai Róbertné előadásában kiemelte, hogy a tanfelügyelethez kapcsolódó egységes önértékelési rendszer bevezetése fokozatosan történik, ami a módosított rendeletből is látható, hiszen a 2015. évi tanfelügyelet és az utána következő időszak tanfelügyeleti eljárásaihoz köti a jogszabály az intézményi önértékelést. Ez praktikusan azt jelenti, hogy nem kell ezzel a feladattal foglalkoznia egyelőre azoknak, akik a tanfelügyelet által nem érintettek. Ugyanakkor az éves tanfelügyeleti ellenőrzési tervekben szereplőknek a 2015-ös évben csak a tanfelügyelethez mindenképpen szükséges kérdőíves felmérések lebonyolítása a feladatuk, valamint az intézményi elvárásrendszer meghatározása. Ez utóbbi értelmezés, adaptáció természetesen nem kötelező, de ezzel az elemmel teremt lehetőséget a rendszer arra, hogy mind a tanfelügyelet, mint pedig az önértékelés során az intézmény saját céljai mentén értékelje saját magát és főként, hogy a pedagógusok az intézményi célok mentén (ön)értékeljék magukat, továbbá a tanfelügyelők is az intézményi konkrét elvárások mentén értékeljenek.
Az egységes önértékelés bevezetéséhez kapcsolódik egy kutatás, ami a TÁMOP-3.1.8-as projektben zajlik jelen pillanatban is. A kutatásban 172 intézmény részvételével vizsgáljuk azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik az intézményi önértékelés ezen sztenderdek szerinti működtetését a teljes intézményrendszerben. A kutatásnak elsősorban az a célja, hogy feltérképezze azokat a problémákat, amelyekkel az intézmények találkozhatnak az önértékelési standardok alkalmazásakor, és megoldási javaslatokat kínáljon az intézmények, valamint a fenntartók és az ágazatirányítás szintjén. Ez utóbbi azt is jelentheti, hogy akár az önértékeléshez kapcsolódó jogi szabályozás is változhat a kutatás eredményétől függően, vagyis a 2015. évi bevezetés időszakát a 2016-os évre vonatkozóan olyan változások is követhetik, amelyek alapján minden intézményben megvalósíthatóvá válik a tanfelügyelethez kapcsolódó egységes intézményi önértékelés.
Marosi Katalin előadásában azokra a szakértői kompetenciákra helyezte a hangsúlyt, amelyek a lezajlott minősítési eljárások tapasztalatai alapján kulcsfontosságúak a feladatok magas minőségű ellátásához, és részletesen ismertette a szakértői feladatokat a tanfelügyeleti eljárásban. Hallhattuk, hogy a szakértők a publikálást követő 10 napon belül kell, hogy visszajelezzenek a látogatás elfogadásáról, hogy a látogatás napja előtt 15 nappal kezdhetik meg a dokumentumok elemzését és legkésőbb akkor kell felvenniük a kapcsolatot az intézménnyel, és a szakértőtársakkal (vezető szakértő szerep esetén), illetve, hogy a látogatás időpontja előtti 2. napig kell a látogatás forgatókönyvét véglegesíteniük. A szakértők az adatgyűjtés eredményét adott sablon szerinti jegyzőkönyvekben rögzítik, ezek tartalma képezi az értékelés alapját. Az értékelés eredményét a vezető szakértő tölti fel az informatikai rendszerbe a látogatást követő 15 napon belül. A szakmai vezető kiemelte az ügyfélszolgálati munka szerepét és néhány olyan gyakori kérdésre is választ adott, amelyek megkönnyíthetik az eligazodást a tanfelügyelet szervezésének szabályai közt.
Czap Zoltán az informatikai rendszer kapcsán a felhasználói szempontból fontos funkciókat emelte ki. Elmondta, hogy a tanfelügyeleti eljárások szervezését végző modultól kapott információk alapján indítható az önértékelés, ami 2015-ben dokumentumfeltöltést (az intézményi elvárásrendszer pdf formátumban) és kérdőíves felméréseket jelent, majd bemutatta az ezeket a feladatokat támogató modulok működését. Előadásában kiemelt, hogy a kérdőívező modul a rendszerben online módon végzett kérdőíves felméréseket támogatja, de van lehetőség a papír alapú felmérések eredményének (egyenkénti) rögzítésére is. A rendszeren kívül lebonyolított és összesített felmérések eredményeit a rendszeren kívül tudják eljuttatni az intézmények a szakértőknek. Az értékelő modullal kapcsolatban jelezte, de minden modulra érvényesnek tekinthetőként fogalmazta meg az előadó, hogy a rendszer a KIR-nek megfelelő biztonsági protokollokat használ és az adatvédelem is a KIR-ben megszokotthoz magas színvonalú, vagyis az értékelési eredményekhez csak az arra jogosultak férhetnek hozzá.
A szekció nagy érdeklődésre tartott számot. A visszajelzések megerősítették azt a már korábbi tervünket, hogy ezeket a rendszereket mindenképpen fontos továbbfejleszteni a visszajelzések figyelembevételével.
