Szabadi Edit

Elindult a pedagógiai-szakmai
ellenőrzés/tanfelügyelet az óvodákban

szabadie 0

Előzmények

A 2015. év elején, a Köznevelési csoport debreceni értekezletén, az Református Pedagógiai Intézet igazgatója tájékoztatott minket arról, hogy a Tiszántúli Református Egyházkerület képviselője – az egyházkerület újonnan megválasztott és beiktatott püspöke – tanfelügyeleti protokoll szerinti ellenőrzést kér intézetünktől, kiegészítve azt az intézményi önértékeléssel. A szakmai ellenőrzésre minden, a kerület által fenntartott intézménytípusban sor került. A kérésnek eleget téve igazgató úr úgy döntött, hogy ezt az ellenőrzést két református óvodában én végzem el, mint tanfelügyeleti szakértő. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés témavezetőjeként erről szeretnék az elkövetkezendőkben számot adni.

A PSZE ellenőrzés folyamata

A feladat ütemezése a következő volt:

  • Az ide vonatkozó törvény tanulmányozása, különös tekintettel a jogszabályi változásokra.
  • Elektronikus úton történő kapcsolatfelvétel az intézmény vezetőjével.
  • További egyeztető megbeszélések: telefonon és elektronikus úton az intézményi önértékeléssel kapcsolatosan, az óvodavezető asszonyokkal – az elégedettségi kérdőívek típusának, (elektronikus, papíralapú) eldöntése végett.
  • Intézményi dokumentumok letöltése a honlapokról,egyeztetés a további dokumentumok bekéréséről.
  • Nevelőtestületi tájékoztató, a tanfelügyeleti protokoll szerinti ellenőrzés lefolytatásáról. közben a dokumentumok folyamatos tanulmányozása és elemzése.

A külső szakmai ellenőrzésnek és értékelésnek nem a hibakeresés, hanem a megerősítés és a fejlesztés az elsődleges célja. A cél egyértelműen a nevelési-oktatási intézményeink szakmai fejlődésének támogatása, melyet a pedagógus, az intézményvezető és az intézmény ellenőrzésén és értékelésén keresztül kívántunk elérni. Hosszútávú célként jelenik meg az óvodapedagógusok és az intézményeink körében a pedagógiai értékek bemutatása, a jó gyakorlatok elterjesztése és végső soron egy egységesen jó szakmai színvonalú református köznevelés biztosítása. Az ellenőrzés a pedagógusok, az intézményvezetők és az intézmények pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztését tűzi ki célul, a köznevelés minőségének javítása érdekében. Ennek megfelelően a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egy olyan eszköz, amely az értékelési rendszer más elemeivel együtt, a tervezésre és megvalósításra építve határozta meg a következő időszak fejlesztéseinek irányát. Az ellenőrzés másik fontos célja a pozitív visszacsatolás, vagyis a kiemelkedő területek azonosítása mind az óvodapedagógus, mind a vezető és az intézmény munkájára vonatkozóan.

A tanfelügyelet új helyzetet és egyben új lehetőséget jelentett a református köznevelés területén. A dokumentumelemzés és a megfigyelés szempontjai, illetve az interjúk és kérdőívek kérdéssorai olyan céllal készültek, hogy az értékelési területenként megadott szempontok vizsgálatához elegendő információt szolgáltassanak nekünk. A dokumentumelemzés célja az volt, hogy a tanfelügyelet meggyőződjék arról, hogy az pedagógus munkáját előre tervezetten, a NAT és az Alapprogram előírásainak, az intézmény sajátosságainak, a pedagógiai programjában megfogalmazottaknak, a gyermekcsoport jellegzetességeinek összehangolásával tudatosan végzi-e.

A tanfelügyelet – mint fejlesztő értékelés – az előző pedagógusellenőrzés eredményeinek tükrében vizsgálja a pedagógus fejlődését az egyes területeken. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik legfontosabb és legjobb módszerének tartom az egységes szempontok szerinti megfigyelést. A látogatott foglalkozások/tevé­kenységek megfigyelési szempontsora az értékelési területekhez szolgáltatott információt úgy, hogy tekintettel volt az adott intézményre meghatározott feladatokra és sajátosságokra.

Az interjú célja pedig az volt, hogy egyrészt, én mint tanfelügyelő információkat nyerjek, a személyes beszélgetés alkalmával, tájékozódjak az óvodapedagógus szakmai ismereteiről, elképzeléseiről, eredményeiről, illetve jövőképéről, másrészt módot adott arra, hogy az ellenőrzött pedagógus a saját megfogalmazásában közölje válaszait a munkájával kapcsolatban feltett kérdésekre. A pedagógussal készítendő interjú része a tanfelügyeleti ellenőrzés során látogatott foglalkozások/tevékenységek megbeszélése, értékelése (például a legutóbbi ellenőrzés és az önértékelés vizsgálata, vagy a portfólió megtekintése). Az önértékelés tájékoztatott arról, hogy a vizsgált óvodapedagógus hogyan ítéli meg saját munkáját, mi a véleménye önmagáról, milyennek látja szakmai munkáját, saját fejlődését.

A portfólió dokumentumai alapján végigkísérhető a pedagógus-kompetenciák fejlődése, a pedagógus szakmai útja, tevékenysége, nehézségei és sikerei egyrészt a tények tükrében, másrészt a pedagógus reflexiói, értelmezése alapján.

A helyszíni ellenőrzés a törvényben meghatározott előzetes bejelentkezéssel kezdődött, amikor is a tanfelügyeleti szakértőként felvettem a kapcsolatot az intézmény vezetőjével, meghatároztuk az ellenőrzés kezdetét, az érintett pedagógus személyét, valamint megállapodtunk abban is, hogy az ellenőrzéshez szükséges dokumentumok, hogyan lesznek számunkra elérhetőek.

A vezető beosztású pedagógusok tanfelügyeleti ellenőrzésének a vezetői munka értékelése mellett célja a pedagógiai tevékenység vizsgálata is, ezért az intézményvezetők ellenőrzésére nemcsak a vezetőellenőrzés, hanem a pedagógusellenőrzés keretében, az ott meghatározott standard szerint is sor kerül.

Összegzés, tanulságok

Örömmel töltött el engem, hogy ezeket az óvodákat értékelhettem külső szakmai szemmel, hiszen ezeket az intézményeket több éve nagyon jól ismerem, a benne szolgálatot végző munkatársakkal együtt, hiszen módon volt őket több szakmai napon közelebbről is megismerni. Ha csak az elmúlt évben megrendezett XXIII. Országos Szakmai Találkozóra gondolok is, ahol az ellenőrzésben érintett egyik óvoda nevelőtestülete tanúbizonyságot adott kiváló jó gyakorlatukról, példaértékű nevelő munkájukról. Vagy ha csak a másik óvoda jubileumi kiadványában publikált szakmai sokszínűségről olvasottakra gondolok.

A Tiszántúli Református Egyházkerület önálló szakmai egységei megfelelő önállósággal bírnak, de jelen van az egészre érvényesülő koordináció, a közös célok megvalósítására való erős törekvés, amelyet az intézmények erősen ható szellemisége tart egységben. A vezetők elvárják a szervezettel való elkötelezett azonosulást, maguk is ezen dolgoznak, így állítanak példát. Az intézmények az ellenőrzés alatt mindvégig segítették a munkámat, az óvodák vezetői végig együttműködtek.

Bízom benne, hogy ezzel a feladattal, illetve a folytonosan megújuló elméleti tudással felvértezve, a gyakorlatban szerzett rutinnal, meg tudok majd felelni ennek az újabb szakmai kihívásnak is, a mindennapi feladataimmal együtt.