Smizsánszkyné Marján Ida
A pedagógusok szakmai érdekvédelme[1]
A Nemzeti Pedagógus Kar az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben, pedagógus-munkakörben, közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete. A Kar tagja az a pedagógus, aki az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott.
A Kar a feladatait országos szervei, továbbá a megyékben és a fővárosban működő területi szervei útján látja el. A Kar az e törvényben és a Kar alapszabályában meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat alakíthat. A Nemzeti Pedagógus kar fő feladata, hogy ellenőrzi a közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert, véleményezési és javaslattételi jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során, megalkotja Alapszabályát, valamint a Pedagógusok Etikai Kódexét, mely dokumentumok a Kar működésének jogi kereteit biztosítják. A Kar partneri kapcsolatra léphet más szakmai szervezetekkel.
A Nemzeti Pedagógus Kar 2014. június 14-i alakuló küldöttgyűlésén megválasztott tisztségviselők:
Elnök:
Horváth Péter Győr-Moson-Sopron megye
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Elnökhelyettes:
Szeleczki János Heves megye
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Elnökség tagjai:
Bárányos József Fejér megye
Bodrogai Tibor Komárom-Esztergom megye
Dr. Jeszenszkyné Gallai Gabriella Budapest
Dr. Vizi László Tamásné Fejér megye
Dr. Zalay Szabolcs Baranya megye
Iszák Tibor Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Szabó Gyula Hajdú-Bihar megye
Szakál Ferenc Pál Pest megye
Szalai Ferenc Győr-Moson-Sopron megye
Országos Felügyelő Bizottság:
Elnök: Tar József Komárom-Esztergom megye
Tag: Dr. Soltiné Selymes Zsuzsanna Nógrád megye
Tag: Nagy Attila Győr-Moson-Sopron megye
Kiemelések a Nemzeti Pedagógus Kar Alapszabályából
- I. A Nemzeti Pedagógus Kar megalakulásával kapcsolatos rendelkezések
- I. 1. A Nemzeti Pedagógus Kar (a továbbiakban: NPK) az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete, amely önálló ügyintéző szervezettel rendelkezik.
(…)
- I. 8. Az NPK az Nkt.-ben, valamint az Alapszabályban és egyéb belső szabályzatokban meghatározottak szerint működik.
- II. Az NPK feladatai
- II. 1. Az NPK az értékalapú pedagógusi tudat megerősítése érdekében a pedagógusok szakmai érdekképviseletével, szakmai továbbképzésével, a közösségi szolgálat szervezésével, kapcsolatos feladatokat lát el.
- II. 2. Ennek során országos illetékességgel:
- a) ellenőrzi a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározott közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert, az Alapszabály 1. mellékleteként elfogadott szabályzatban megfogalmazott módszertan és eljárás szerint;
- b) a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során véleményezési jogot gyakorol, akként, hogy a területi szerveken és tagozatokon keresztül közvetlenül gyűjti be a pedagógusok észrevételeit, azokat összesíti és az elnökség a Kar egységes álláspontját közvetíti a jogalkotó felé;
- c) ellátja a szakmai érdekképviseletet az értékalapú pedagógia védelmében, a jó gyakorlatok kialakítása, a pedagógus tevékenység és neveléstudomány továbbfejlesztésével kapcsolatban;
- d) védi az NPK tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, jogait;
- e) a tagjai hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, az előírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az NPK-t érintő jogszabályok megalkotásában konzultációs joggal közreműködik, a gyakorlatot tagjain és területi szervein keresztül figyelemmel kíséri és javaslatokat tesz a minősítési és képzési rendszerek fejlesztésére;
- f) a területi szervei és szakmai tagozatai útján jogosult véleményezni a pedagógusok nagyobb csoportját érintő fővárosi, megyei illetékességű államigazgatási szerv által hozott, a pedagógusi tevékenységet érintő intézkedést, vagy annak tervezetét, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményez;
- g) a köznevelési intézmény magasabb vezetői megbízásával kapcsolatos pályázati eljárás során-a pályázó kérésére-szakmai ajánlást adhat a tag NPK-ban végezett tevékenysége és az NPK munkájában való közreműködése, szakmai munkája alapján, a területi szerv vezetőjének véleménye kikérésével;
- h) megalkotja a pedagógiai hivatásetikai részletszabályokat tartalmazó Etikai Kódexet, kialakítja az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat;
- i) a miniszter megkeresésére véleményt nyilvánít a pedagógus munka szakmai kérdéseiről;
- j) feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben a döntéshozatalra hatáskörrel rendelkezők felé felterjesztési, javaslattevő és véleményezési jogot gyakorol;
- k) kiváló munka elismeréseként díjakat alapíthat és adományozhat, a díjadományozásról szóló külön szabályzat szerint;
- l) kitüntetés, vagy más elismerés adományozását kezdeményezheti, valamint meghívásra részt vesz a pedagógusok számára adományozható szakmai díjakról, elismerésekről szóló döntések előkészítésében;
- m) szakmai konferenciákat, szakmai napokat, tudományos tanácskozásokat, felkészítő továbbképzéseket szervez a tagozatok közreműködésével;
- n) pályázatokat írhat ki és bírálhat el, illetve kiadványokat jelentethet meg a köznevelés fejlesztésére, gyakorlatának egységesítésére, a sikeres munkamódszerek megismertetésére, hagyományok ápolására;
- o) tagjai számára szakmai munkájukkal összefüggésben segítséget nyújt;
- p) megalkotja éves költségvetését, elfogadja a számviteli törvény szerinti éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót;
- q) az Országos Küldöttgyűlés döntése alapján egy tagot delegál a Nemzeti Tankönyvtanácsba, aki szükség szerint, de legalább félévente beszámol az elnökségnek;
- r) feladatainak hatékonyabb ellátása, a szakmai érdekérvényesítés magasabb szintjének elérése érdekében együttműködésre törekszik a hasonló célokat kitűző nemzetközi és magyar szervezetekkel és stratégiai megállapodást köt velük;
- s) tagjai számára külön szabályzat alapján jóléti és egyéb kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat.
III. Az NPK tagjainak kötelességei és jogai
III. 1. Az NPK tagjának tagságából eredő kötelessége hogy
- a) saját munkaköréhez és az NPK-n belül betöltött szerepéhez mérten védje az NPK tekintélyét;
- b) az NPK működése keretében végzett tevékenysége során betartsa az NPK Alapszabályában és további szabályzataiban foglaltakat;
- c) szakmai tevékenysége során betartsa az Etikai kódexben foglaltakat;
- d) etikai eljárás során az illetékes etikai bizottsággal együttműködjön;
- e) amennyiben az NPK bármilyen tisztségviselőjévé választják, az esetleges összeférhetetlenséget jelezze, és ha a tisztséget be akarja tölteni, az összeférhetetlenséget megszüntesse;
- f) a kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással tudomására hozott adatok ennek megfelelő kezelése.
III. 2. Az NPK tagját tagságából eredően megilleti a jog hogy
- a) az NPK területi és országos tisztségviselőnek megválasztásában szavazóként részt vegyen az NPK választási szabályzata szerint;
- b) az NPK területi vagy országos tisztségére jelöltesse magát, és megválasztása esetén a tisztséget az alapszabálynak megfelelő feltételekkel betöltse;
- c) az NPK tisztségviselőjének visszahívását kezdeményezze az Alapszabály szerint;
- d) az NPK szakképzettségének megfelelő tagozatának tagja legyen;
- e) az Alapszabályban foglaltak szerint tagozat létrehozását kezdeményezze;
- f) az NPK állandó vagy ad hoc bizottságának tagja legyen;
- g) az NPK Alapszabályának és szabályzatainak továbbá az Etikai kódex elfogadásakor és módosításakor véleményt nyilvánítson;
- h) javaslatot tegyen az NPK által adományozott kitüntetésre;
- i) az NPK által adományozott kitüntetésben részesüljön;
- j) részt vegyen az NPK által szervezett szakmai konferenciákon, és igénybe vegye az NPK által nyújtott szakmai segítséget;
- k) részesüljön az NPK által nyújtott jóléti és egyéb kedvezményes szolgáltatásokban;
- l) az Alapszabályban foglaltak szerint kezdeményezze az Országos Küldöttgyűlés összehívását;
- m) az NPK tagjával szemben etikai eljárást kezdeményezzen;
- n) magasabb vezetői megbízásával kapcsolatos pályázati eljárás során az NPK szakmai ajánlását kérje;
- o) a Területi Etikai Bizottság határozatával szemben az Országos Etikai Bizottsághoz fellebbezzen.
VIII. Szakmai tagozatok
VIII. 1. A Kar az Nkt.-ben valamint az Alapszabályban meghatározott feladatok érvényesítése érdekében és feltételek teljesítése esetén szakmai tagozatokat működtet.
VIII. 2. A szakmai tagozatok országos szinten működnek. A törvényben meghatározott szakmai tagozatok akkor jönnek létre és kezdik meg működésüket, ha az Elnökség által nyilvántartásba vett tagok száma a tíz főt eléri. További tagozatot tíz tag javaslata alapján az Elnökség hozhat létre.
VIII. 3. Az NPK-ban minimum a következő tagozatok működnek a törvény alapján:
- a) óvodai,
- b) magyar nyelv és irodalom,
- c) nemzetiségi,
- d) idegen nyelvek,
- e) matematika,
- f) ember és társadalom,
- g) ember és természet,
- h) földünk, környezetünk,
- i) művészetek,
- j) informatika,
- k) életvitel és gyakorlati ismeretek,
- l) testnevelés és sport,
- m) kollégiumi,
- n) szakképzési,
- o) fejlesztő-és gyógypedagógusi,
- p) intézményvezetői.
VIII. 4. A pedagógus csak a szakképzettségének megfelelő szakmai tagozatba kérheti felvételét. A kérelemben megjelöli, hogy mely tagozathoz kíván csatlakozni, és igazolja a tagságot megalapozó szakképzettségének meglétét. Egy tag egyszerre több tagozatnak is tagja lehet.
A tagfelvételi kérelem csak a szakképzettség hiánya miatt utasítható el.
VIII. 5. A tagozatok elnökeit az adott tagozat tagságának javaslata alapján az NPK Elnöksége jelöli ki, a megbízás az Országos Küldöttgyűlés jóváhagyásával válik érvényessé. A megbízás 5 évi időtartamra szól.
A Nemzeti Pedagógus Kar Óvodai tagozatának megalakításához 2014. október 28.-án helyszínt az Országos Pedagógiai Könyvtár-és Múzeum Díszterme adott (1085 Budapest, Könyves Kálmán krt. 40. II. emelet).
Szalai Ferenc, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökségi tagja, az Óvodai tagozat létrejöttének szakmai irányítója hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja az óvodavezetők naprakész munkáját, melyhez a jövőben az óvodai tagozat adekvát segítséget tud adni, egyben sajnálatát fejezte ki aziránt, hogy az országos küldöttek között alulreprezentált az óvodapedagógiai rendszer (125 országos küldött között 9 küldött került be az óvodapedagógia területéről).
Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a Nemzeti Pedagógus Karban lehetőség nyílik a magas szakmai érdekképviseletre, tárgyalásra a döntéshozókkal, valamint együttműködésre a jogszabályalkotókkal.
Nagyné Szabó Etelka, a Nemzeti Pedagógus Kar Óvodai tagozatának elnöke hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar Óvodai tagozatában az alapszabályok lefektetése, megfogalmazása közös feladat. Kiemelte, hogy a vezetői pályázatok mellé a területi képviselő adjon véleményt, hogy ne legyenek anomáliák.
Fontosnak tartja, hogy az óvodapedagógusok egyre jobban hallassák a hangjukat, jelenjen meg több óvodapedagógiai publikáció.
Összegzésként ismertette a tagozat jövőben megvalósítandó feladatait:
- a szakmai érdekképviselet, különösen a jogszabályi környezet alakítása, befolyásolása.
- a szakminisztériummal, valamint a minisztérium háttérintézményeivel való kapcsolattartás.
- a hazai és nemzetközi pályázatok tartalmának és területi elosztásának koordinálásában, megfogalmazásában való aktív szerepvállalás.
[1] Kiemelések a Nemzeti Pedagógus Kar honlapjáról: www.nemzetipedkar.hu