Szabadi Edit

Pedagógusok etikai kódexe a minősítésre
és a tanfelügyeletre vonatkozóan

szabadie 1

Bevezető

A minősítési rendszer célja a pedagógusok segítése abban, hogy képességeik maximumát tudják és akarják nyújtani a hivatásuk gyakorlása során. A másik fontos szempont, amelyet figyelembe kellett venni, az volt, hogy olyan rendszert működtessünk, amely lehetőséget ad a szignifikánsan különböző feltételek mellett dolgozó pedagógusok egységes szempontrendszer szerinti értékelésére. Ugyanolyan lehetősége legyen a magasabb szint elérésére annak a pedagógusnak, aki halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek életfeltételeinek megteremtéséért, felemelkedésükért folytat naponta „küzdelmet”, mint annak a pedagógusoknak, aki kiemelkedően tehetséges gyerekeket juttat nemzetközi sikerekhez, segítve őket a szakmai ismeretek megszerzésén túl a mindennapi életben, a közösségben való helytálláshoz szükséges képességeik fejlesztésben is.

Az Oktatási Hivatal TÁMOP 3.1.15-14-2014-0001 „Köznevelési reformok operatív megvalósítása” című projektjének kiemelt célja a tanfelügyeleti és minősítési rendszer bevezetésének szakmai támogatása. Ennek egyik elemeként képzéseket szervezett 2015 tavaszától a köznevelési intézmények vezetőinek, illetve pedagógusainak. Idén hatezer intézményvezető és tizenegyezer pedagógus vesz részt az Oktatási Hivatal által szervezett rendezvénysorozaton. A 30 órás blended (távoktatás és kontaktóra) formában megvalósuló akkreditált intézményvezetői képzés célja, hogy felkészítse a résztvevőket az intézményi önértékeléssel, a tanfelügyeleti ellenőrzéssel, valamint a pedagógusminősítéssel kapcsolatos intézményvezetői feladataik szakszerű ellátására. A tematika és a módszertan együttese biztosítja, hogy a résztvevők naprakész tudást szerezzenek a jogszabályi háttérről, az eljárások rendjéről, módszereiről és eszközeiről. A képzés egyben lehetőséget biztosít a résztvevőknek az intézmények közötti együttműködések erősítésére. A képzéseken részt vevő intézményvezetők – tapasztalataik alapján – számos konstruktív javaslattal éltek a minősítés és tanfelügyelet rendszerének továbbfejlesztését illetően, melyeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatási Hivatal folyamatosan felhasznál a rendszer fejlesztéséhez, korrigálásához. A pedagógusok felkészítése több mint 50 tájékoztató rendezvényen valósul meg, amelyek – a jelentkezők létszámától függően – gyakorlati típusú módszertan alkalmazásával 50–70 fős csoportokban, illetve 200 fős, frontális képzések keretében történnek, az ország minden megyéjében, több képzési időponttal. A képzés alapvető célja, hogy a minősítésben részt vevő pedagógusok felkészülését segítse a minősítési eljárásra és a tanfelügyeleti ellenőrzésre való felkészülésben. A már lebonyolított 20 képzési csoport visszajelzései alapján, az adott képzési csoport adottságainak megfelelően kerülnek meghatározásra a képzési hangsúlyok.

A minősítési rendszer minden eleme kiemelt fontosságú, ezért az e-portfólió elemeinek, az óra- vagy foglalkozáslátogatás szempontjainak kidolgozásánál elsőrendű szempont volt, hogy a pedagógus munkavégzésének legfontosabb, legértékesebb elemei kerüljenek értékelésre. A munka során egyértelművé vált, hogy a minősítés feltétlenül összekapcsolódik az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel, ezért ennek a folyamatnak mindenképpen meg kell előznie a minősítést. Az ellenőrzés tapasztalatai, eredményei megjelennek a minősítési rendszer elemei között is: az óra vagy foglalkozás látogatásának tapasztalatai, valamint az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei a minősítésben is számítanak.

A szakértői feladatok ellátása több szakaszból áll, tekintsük át lépésről-lépésre, hogy mi a szakértő feladata a pedagógiai szakmai ellenőrzésnél és a pedagógusok értékelésénél és minősítésénél.

1. Felkészülés

A 20/2012. (VIII. 31.) rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (a továbbiakban: EMMI-rendelet) 145. §-a a tanfelügyeleti ellenőrzés célját így fogalmazza meg: „….a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon.” Az ellenőrzés a pedagógus munkájának legfontosabb területeire vonatkozik: a gyermekek személyiségének fejlesztése, a beilleszkedési, magatartási nehézségek, hátrányos helyzet, sajátos nevelési igény csökkentése, az esélyteremtés megvalósítása, a tehetség, képesség kibontakozásának segítése, a felzárkóztatás, a pedagógiai folyamat tervezése, a pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, a nevelési- ismeretszerzési, tanítási-tanulási folyamatban alkalmazott módszerek megfelelősége vagy épp a kommunikáció és a szakmai együttműködés. A vezetők esetében mindez kiegészül a vezetői munka speciális területeivel. Az ellenőrzés során vizsgálni kell a felkészültségét, vezetői alkalmasságát, a tevékenységekben megvalósuló tanulás személyiségfejlesztő hatását, a változások, önmaga, mások és az intézmény stratégiai vezetését és operatív irányítását. E mellett a vizsgálat kiterjed a pedagógiai munka eredményességének, minőségének mérésére, értékelésére, fejlesztésére és a pedagógusok, a szülők, a fenntartó és a működtető közötti kapcsolatépítés sikerességére, minőségére. Az intézményellenőrzés legfontosabb területei az említetteken túl a pedagógiai program megvalósítása, az együttműködés, a munkamegosztás, a gyermeki személyiségfejlesztés eredményessége és a partnerek elégedettsége. Ugyanakkor az intézményellenőrzés a pedagógusok ellenőrzésére épül, az intézményértékelés gerincét az adja, hogy az ott dolgozó pedagógusokat korábban hogyan értékelték. Az intézményvezetés felelőssége a nevelőtestület felkészítése a tanfelügyeleti ellenőrzésre, ennek érdekében az intézményi önértékelés jogkövető megszervezése, ha szükséges, a tevékenységlátogatási, dokumentumellenőrzési intézményi gyakorlat megújítása. A pedagógusok felelőssége abban áll, hogy a nevelési, tevékenység és foglalkozáslátogatás, és az azt követő interjú, valamint a dokumentumellenőrzés során úgy a belső, mint a külső ellenőrzésnél felkészüljön.

A tanfelügyeletnek nem célja a pedagógusok minősítése, ugyanakkor a munkáltató az pedagógusokkal kapcsolatos döntéseihez – legyen szó személyügyi döntésekről, jutalmazásról, speciális megbízásokról, továbbképzésről – fontos szempontokat kaphat a pedagógiai-szakmai ellenőrzés által. A kiemelkedő, példaértékű eredmények hangsúlyozása és bemutatása jelentős haszna lehet ennek a rendszernek. A cél egyértelműen a nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása, melyet a pedagógus, az intézményvezető és az intézmény ellenőrzésén és értékelésén keresztül kíván elérni a jogalkotó. A nevelő-fejlesztő munka egységes és nyilvános standardok alapján történő ellenőrzése képes lesz megmutatni az intézmény egyéni pedagógiai arculatát, erősíteni a gyermekközpontú nevelést és a minőségi pedagógiai munkát, továbbá elősegíteni a mindezekhez való egyenlő hozzáférést. Hosszú távú célként jelenik meg a pedagógusok és az intézmények körében a pedagógiai értékek bemutatása, a jó gyakorlatok elterjesztése és végső soron egy egységesen jó szakmai színvonalú köznevelés biztosítása. Olyan intézményrendszer megteremtése a cél, ahol a gyermekek lehetőséget kapnak képességeik fejlesztésére, kibontakoztatására.

2. A megbízásra vonatkozó szabályok

Az Országgyűlés a 2011. december 19-ei ülésnapján elfogadta a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt, ezért volt szükséges új rendelet kiadása a szakértői tevékenységről, amely összhangban van a köznevelési törvény új miniszteri végrehajtási rendeletével, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelettel is. A pedagógusok, intézményvezetők és nevelési-oktatási intézmények pedagógiai-szakmai ellenőrzésében és a pedagógusok minősítő vizsgáján, valamint minősítési eljárásában köznevelési szakértők vesznek részt. A köznevelési szakértői szakterületek és szakirányok rendszerét az áttekinthetőség és az egyértelműség érdekében négy csoportra osztja a rendelet: tanügyigazgatás szakterület az intézménytípus megjelölésével, pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterület, akkreditáció szakterület, speciális szakterületek, szakirányok. A köznevelési törvény által bevezetett pedagógiai-szakmai ellenőrzési és pedagógusminősítési rendszer magas színvonalú működtetése, pedagógusok általi elfogadása szempontjából kulcsfontosságú, hogy valóban a legjobb pedagógusok válhassanak szakértővé vagy maradhassanak gyakorló szakértők. A minőségi szakértői munka biztosítását szolgálja, hogy az új rendeletben a tárca a korábbiaknál világosabb és némileg szigorúbb szabályokat tart szükségesnek a köznevelési szakértőkre vonatkozóan.

A szakértői munkavégzésnek vannak etikai normái, amelyet minden szakembernek, szakértői tevékenységének végzése közben be kell tartania:

  • Munkavégzése során a szakértő betartja a szakértői munkavégzés alapelveit.
  • Szakértői tevékenysége közben messzemenően tiszteletben tartja a vizsgált intézmény munkarendjét, szokásait; kerüli az ott folyó munka megzavarását.
  • Véleményének kialakításakor a szakmai érveken kívül semmilyen más szempontot nem vesz figyelembe.
  • Szakértői véleményét nyíltan vállalja, a megbízónak és a vizsgált intézménynek, illetve pedagógusnak mind szóban, mind írásban azonos véleményt ad át.
  • Kedvezményt, előnyt, ajándékot sem a megbízótól, sem a vizsgált intézménytől, illetve személytől nem fogad el.
  • A szakértői tevékenysége közben tudomására jutott hivatali titkot megőrzi, azt illetéktelen személynek nem adja tovább.
  • A minősítő bizottság tagjaival megosztja mindazokat a tudomására jutott információkat, amelyek a megbízás tárgyával kapcsolatba hozhatók.
  • A szakmai ellenőrzés megállapításait csak a megbízó és a vizsgált intézmény vezetőjének, illetve a vizsgált pedagógusnak a hozzájárulása esetén hozza nyilvánosságra, a személyiségi jogok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásával.
  • Szakértői munkavégzése során egyenrangú, partneri kapcsolatot alakít ki a vizsgált intézmény dolgozóival, illetve a vizsgált személlyel.
  • A szakértői bizottság tagjaival együttműködik, a bizottság elnökének irányítását elfogadja.
  • A pedagógus szakértőre érvényesek mindazok az etikai normák, amelyeket a Pedagógusok szakmai etikai kódexe tartalmaz.
  • A szakértők egymás munkáját nem minősítik, egymás hitelét nem rontják.
  • A szakértő tevékenységével, magatartásával és minden megnyilvánulásával törekszik a pedagógus hivatás és a szakértői tevékenység tekintélyének, elismertségének növelésére. Ezzel ellentétesen nem cselekszik.

3. A szakértői megbízások tartalmi elemei

A megbízásnak két módja lehet: felkérés és kirendelés.

  • Felkérés esetén a feladat részleteiben, a megbízási díjban és költségeiben, a határidőben közösen állapodnak meg.
  • Kirendelés esetén a feladatot, a határidőt a kirendelő, az OH szabja meg. A megbízási díjra, a költségekre a hatályos jogszabályok a mérvadók.

A szakértővel előzetesen egyeztetni kell, hogy elvállalja-e a megbízást. Ha a szakértő a kirendelést nem fogadja el, vagy a kirendelés módosítását kéri, azt a hatályos törvényi előírások szerinti idő alatt, annak okát megnevezve, jeleznie kell az OH, mint kirendelő részére.

A minősítő vizsga/eljárásban való közreműködés esetén a szakértő kirendelés útján látja el feladatát. Ha a kirendelést – a jogszabályok betartásával – nem fogadja el, vagy annak módosítását kéri, azt írásban jelzi a kirendelőnek, megjelölve az elutasítás indokát.

Visszajelzési kötelessége van a szakértőnek az OH felé, amelyet az új feladat kijelölésétől számított öt napon belül tehet meg. A visszajelzés típusai:

  • Elfogadás: a kijelölt megbízás elvállalásával.
  • Elutasítás: a kijelölt megbízás elutasítása indoklással – összeférhetetlenség, önhibán kívüli ok, személyes ok (évente maximum egy alkalommal).
  • Visszamondás: korábban már elfogadott megbízás visszautasítása indoklással – összeférhetetlenség, önhibán kívüli ok, személyes ok (évente maximum egy alkalommal)

Mindkét esetben a megbízóval a megállapodást – mint megbízott – közvetlenül a szakértő köti meg.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben résztvevő szakértőkre vonatkozó szabályok

  • Kötelező részvétel az Oktatási Hivatal által közzétett, a szakterülethez kapcsolódó szakmai továbbképzésen.
  • A pedagógiai-szakmai ellenőrzési, minősítési eljárási, minősítő vizsgafeladat ellátásának feltétele:
  • évente legalább négy alkalommal részvétel az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, minősítési eljárásban, minősítő vizsgán,
  • részvétel az Oktatási Hivatal által szervezett szakmai tájékoztatón, továbbképzésen,
  • az értékelőlapon elérhető maximális pontszám legalább hatvan százalékának elérése öt évenként az összes elvégzett ellenőrzés átlagában számítva.
  • Az intézményben dolgozó szakértők kirendeléseit tartalmazó tájékoztató oldal elérhetősége az OH honlapján.
  • A szakértő írásban tájékoztatja az intézményvezetőjét a számára kijelölt látogatási feladatokról.
  • Bizottságok összeállítása
  • Elnök: lehetőleg a pedagógussal azonos munkakörű szakértő
  • Szakos szakértő: a pedagógussal azonos végzettségű és szakképzettségű szakértő
  • Intézményi delegált: a pedagógust foglalkoztató intézmény vezetője vagy az általa megbízott magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező alkalmazott (KIR alapján, választva). Intézményvezető minősítése esetén az OH delegáltja.
  • A fenntartó képviselője véleményezési joggal vehet részt.

4. A pedagógusok támogatása

A minősítési eljárás különböző reakciókat vált ki a pedagógusokból. Bizalmatlan, és lelkes, jól motiválható pedagógusokra tagolódnak. Ebben a helyzetben kulcsszerepbe kerül a mesterpedagógus szakértő. Kijelentéseinek súlya, véleményformáló szerepe van. Kellő információval, személyes meggyőző képességével és támogató környezet biztosításával pozitív attitűdöt tud az intézményvezetőben és közvetlen kollégáiban kialakítani.

Az intézményvezető vagy az intézményi delegált, mint a minősítő bizottság egyik tagja közvetlen információkkal rendelkezik a pedagógus szakmai életútjáról, nevelő-oktató tevékenységének hatékonyságáról, a belső ellenőrzések eredményeiről. Korábbi minősítése során értékelték a személyes kompetenciáit, a nevelő/tantestületben betöltött szerepét, elkötelezettségét. A rendelkezésre álló információk biztosítják, hogy a pedagógus minősítése ne egy pillanatkép legyen, hanem abban egy hosszabb teljesítmény tükröződjön.

A szakértő elnök/szakos szerepben tagja a minősítő bizottságnak. Órát/foglalko­zást látogat és értékel, előzetesen értékeli a portfóliót, részt vesz a portfolió védés értékelésében stb. Az adatgyűjtés és a produktum a portfólióhoz párosítható, a nyilvánosság maga a minősítési eljárás ténye, majd az eredménye, a dokumentálás pedig végigkíséri az egész folyamatot. A pedagógusok tájékozottsága nagy különbségeket mutat. A szakértő segítséget nyújthat abban, hogy a pedagógus felvázolja saját előmeneteli rendszerének várható lépéseit, valamint abban, hogy a munkaportfólió folyamatos feltöltésével, hogyan készüljön fel az értékelési portfólióra és magára a minősítésre.

Az e-portfólió elkészítéséhez a pedagógus igénybe veheti szakértő segítségét, például megkérheti mesterpedagógus kollégáját, hogy nézze át az e-portfóliót, és adjon visszajelzést. A segítség csak visszajelzés legyen, például annak jelzése, hogy valami kimaradt a dokumentumok közül, vagy az egyik reflektív jegyzetben az érvelés nem világos az olvasó számára, illetve olyan kérdések megfogalmazása, amelyek a munkával vagy egyes részeivel kapcsolatban az olvasóban, illetve a későbbiekben az értékelőkben felmerülhetnek.

Milyen etikai megfontolások merülhetnek fel az e-portfólió dokumentumaival kapcsolatban? Azt, hogy a szakértő szerepe a fent leírtakra korlátozódik-e vagy sem, ellenőrizni senki sem tudja, a védésnél azonban könnyen kiderülhet, ha túlságosan beleavatkozott a folyamatba. Az viszont az e-portfólió esetében kideríthető, ha egy pedagógus valaki más előzőleg már beadott dokumentumait, reflexióit tölti fel az e-portfólió rendszerébe. Ez az e-portfólió esetében is plágiumvétségnek számít. Ezért kell a készítőjének aláírnia és az e-portfóliójába feltöltenie egy eredetiségnyilatkozatot. Ha az e-portfólióval kapcsolatban plágiumgyanú merül fel, a minősítési eljárást a szakértők felfüggesztik, és a minősítőbizottság elnöke jelenti az esetet az OH-nak. Rendkívül fontos még az e-portfólióban a gyermekek/tanulók anonimitásának a biztosítása. A pedagógusnak nemcsak a csoport profilok elkészítésekor kell erre ügyelnie, hanem minden esetben, amikor tanulói vagy gyermekmunkákat tölt fel, legyenek ezek prezentációk, témazárók, projektmunkák stb. Az elemzésekben sem használhatja a gyermekek/tanulók valódi nevét, még keresztnevüket sem. Fontos odafigyelni arra, hogy a portfólióban nem szerepeltethet semmilyen videofelvétel, valamint személyiségi jogokat sértő fotó. Az óraterv/foglalkozásterv elkészítésekor vagy önálló szellemi terméket hozzon létre a pedagógus, vagy ha a tananyagcsomagban (tanári kézikönyvben) előzetesen elkészített óratervvel/ foglalkozástervvel dolgozik, igazítsa azt a csoport profiljához és megfelelő forrásmegjelöléssel, hivatkozással lássa el az óratervet/foglalkozástervet. Az e-portfólió értékelése nem a dokumentumok egyenkénti értékelését jelenti, hanem a dokumentumokkal bizonyított kompetenciák értékelését.

Milyen etikai megfontolások merülhetnek fel az óra-/foglalkozáslátogatással kapcsolatban? A pedagógus hozzájárulásával a szakértő dönti el, hogy ki vehet részt az óra/foglalkozás látogatásán. Az óra/foglalkozás megbeszélésén elhangzott információk csak a pedagógus engedélyével hozhatók nyilvánosságra. A szakértő megtekintheti a gyermeki produktumokat, a tanulók füzeteit, feladatlapjait, dolgozatait, ha szükségesnek tartja a pedagógusról alkotott szakmai vélemény kialakításához.

A szakértő munkáját, minden szakértő számára egységes óra- és foglalkozás megfigyelési napló, óra- és foglalkozáslátogatási jegyzőkönyv, valamint értékelőlap segíti. A megfigyelési naplóban a szakértő lejegyzi az óra/foglalkozás megvalósítása során szerzett tapasztalatait, megfigyeléseit, valamint az ezekhez kapcsolódó reflexióit. Az óra vagy a foglalkozás időkeretével és menetével kapcsolatos megjegyzéseit az óraterven, illetve a foglalkozásterven is rögzítheti. A megfigyelési napló és az óraterv, illetve a foglalkozásterv szolgál az elemzés alapjául. A megfigyelési naplót nem szükséges csatolni a látogatási jegyzőkönyvhöz és az értékelőlaphoz. Az óra, illetve a foglalkozás elemzése után a szakértő minden óráról külön látogatási jegyzőkönyvet tölt ki. A jegyzőkönyvekben rögzíti a látogatás adatait, majd ezeket a látogatás résztvevői (közöttük a pedagógus) aláírásukkal hitelesítik. A látogatási értékelőlapot is a szakértő tölti ki az elemzés után, ebben a megadott módon (0-tól 3-ig) minősíti azokat az indikátorokat, amelyek az órák, illetve a foglalkozások megtervezése, megvalósítása és elemzése során értékelhetőek voltak. N.é. rövidítéssel jelöli meg azokat a kompetenciaterületeket, indikátorokat, amelyek a pedagógusnak az órák, illetve a foglalkozások megtervezésének, megvalósításának és elemzésének tevékenységei alapján nem értelmezhetőek

5. Az intézményi delegáltak támogatása

Adatok ellenőrizése, és szükség szerinti módosítása a 2015. évi eljárásokban részt vevő pedagógusok, szakértők, intézményvezetők és intézményvezető helyettesek KIR-ben lévő személyes és munkaköri adatait (elérhetőség, a betöltött munkakör, szakmai gyakorlati évek száma vagy megjelölt tantárgy változása).

„(3) Az intézményvezető a kijelölt szakértők tekintetében, a 10. § (1) bekezdése szerinti központi szervezési szabályok figyelembevételével, az adott év szeptember 1-jéig az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben rögzíti a munkahét azon napját, amikor a szakértőt a 4. § (5) bekezdése szerint a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíti.

(5) Az érintett pedagógus, a szakértő, valamint a pedagógust, a szakértőt foglalkoztató intézmény vezetője a körülmény felmerülésétől vagy annak tudomására jutásától számított öt munkanapon belül köteles értesíteni az OH-t minden olyan körülményről, amely a minősítő vizsga, minősítési eljárás lebonyolítását akadályozza vagy veszélyezteti. A minősítő vizsga, a minősítési eljárás esetében a portfólióvédés időpontját, valamint a minősítő bizottság elnökének, tagjainak kijelölését az OH indokolt esetben, az érintettekkel történő egyeztetést követően módosíthatja, erről haladéktalanul értesíti az érintetteket.”

A pedagógusminősítési eljárások szabályos, zökkenőmentes lebonyolítása érdekében az intézményi delegált feladatainak ellátása kiemelten fontos:

  • Előkészületek:
  • Az intézményvezető, vagy az általa delegált személy:
  • kijelöli a személyt, aki a minősítéshez kapcsolódó szervezőfelületet kezeli és ellenőrzi. (Regisztráció, validáció az oktatas.hu oldalon)
  • A minősítés szabályos megszervezése érdekében fontos, hogy az intézményvezető olyan intézményi delegáltat jelöljön ki, aki rendelkezik magasabb vezetői, vezetői megbízással vagy ilyen munkakörben foglalkoztatott. (A 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet módosításra került 2015. szeptember 9. napi hatállyal, amely szerint kizárólag a fenti feltételek szerint jelölhető ki delegált személy.)
  • A delegált személyét a minősítési bizottság felállásához a minősítést megelőző 30. napig kijelöli.
  • Megszervezi, biztosítja az intézményben zajló minősítési eljárás személyi, technikai és tárgyi feltételeit.
  • Megszervezi és biztosítja – szükség szerint az órarend megváltoztatásával – a minősülő pedagógus két órájának/foglalkozásának időpontját és helyszínét a pedagógus jelentkezéskor megjelölt munkaköréhez, tantárgyához igazodva.
  • Biztosítja az óra/foglalkozás előtti megbeszéléshez szükséges helyiséget.
  • Biztosítja az óra/foglalkozás utáni megbeszéléshez, valamint a védéshez szükséges helyiséget, tárgyi eszközöket.
  • A látogatást megelőzően:
  • Előzetesen értékeli a pedagógus kompetenciáit a feltöltött portfólió alapján legkésőbb a védés előtti 9. napig.
  • Kérdéseket fogalmaz meg az e-portfólió alapján, melyet 9 nappal a védés előtt eljuttat a minősítő bizottság elnökéhez.
  • A bizottság elnökével egyezteti az óra/foglalkozáslátogatás időpontját, helyét, hogy a látogatás melyik osztályban/csoportban történik.
  • Az óra/foglalkozáslátogatás és védés alkalmával:
  • Óra/foglalkozáslátogatás.
  • Részt vesz az órát megelőző egyeztetésen.
  • A szakos szakértővel megfigyeli a pedagógus két óráját/foglalkozását.
  • Részt vesz a pedagógussal folytatott szakmai beszélgetésen, amelynek tárgya a látogatott órák/foglalkozások megbeszélése.
  • A látott órákról/foglalkozásokról véleményt nyilvánít.
  • Védés
  • Részt vesz a pedagógussal folytatott szakmai beszélgetésen.
  • Az értékelés: amelynek tárgya az e-portfólió védése és a minősítő bizottság kérdéseire való reflektálás. Bekapcsolódik a bizottság által kezdeményezett szakmai beszélgetésbe.
  • Értékeli a pedagógus kompetenciáit az e-portfólió, annak védése, a bizottság tagjainak kérdéseire adott válaszok, valamint a szakmai beszélgetés alapján.
  • Az értékelésének eredményét feltölti az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe az e-portfólió védését követő 15 napon belül.
  • A minősítést követő dokumentációs tevékenység:
  • A minősítés során keletkezett jegyzőkönyvek intézményi iktatószámmal történő ellátása, az eredeti példány intézményben történő őrzése.
  • Saját bizottsági tagi tevékenységét dokumentálja, a keletkezett iratokat és bizonylatokat összegyűjti, tárolja, a megbízásával kapcsolatban nyilvántartást vezet.
  • A delegált munkatárs tevékenységét nyomon követi, a megbízásával kapcsolatban nyilvántartást vezet.
  • A delegált személy a keletkezett iratokat és bizonylatokat összegyűjti, tárolja, a saját megbízásával kapcsolatban nyilvántartást vezet.
  • Az intézményvezető figyelemmel kíséri, dokumentálja a sikeres minősítést tett pedagógusnak az előmeneteli rendszerben történő magasabb fokozatba sorolását.

6. Felkészülés az eljárásra, a minősítési eljárás fejlesztő hatása

A pedagógus-életpályamodell bevezetésének célja a pedagógus kompetenciáinak fejlesztése, és ez által a hatékony oktató-nevelő munka, a minősített intézmény. A pedagóguson keresztül a gyermekig ér el a folyamat. Az életpályamodell megalkotásakor szem előtt kell tartani azt, hogy a pedagógusok szakértelmének fejlődése ugyan nagyjából behatárolható szakaszokban megy végbe – mint minden más szakemberé is – de minden pedagógus szakmai fejlődési útja más és más, hiszen mindenki más egyéniség, más környezeti, munkahelyi és egyéb hatások érik. Ezért feltétlenül rugalmas előmeneteli rendszer működtetésére van szükség. A nyolc kompetenciaterületet hat szinten, a sztenderdek alapján értékelhető a pedagógusi munka, amely leírja mindet tudás, képesség attitűd elemekre bontva.

Másodszor, nem lehetséges a fejlődés megfelelő mércék, vagyis sztenderdek nélkül: csak akkor látjuk meg erősségeinket, fejlesztésre szoruló területeinket, ha van mihez mérnünk magunkat. A sztenderdek tehát orientálhatják a szakmai fejlesztési munkát.

Harmadszor: a pedagógus szakma fejlődését is elősegíthetik a sztenderdleírások, mert átláthatóvá teszik a szakértelem mibenlétét. A leírások alapján lehet a szakértővel diskurzust, vitát indítani arról, mi a pedagógus szakértelem lényege és milyen fejlettségi szint várható el adott hosszúságú szakmai gyakorlat után.

Végül, de nem utolsósorban a sztenderdleírások segíthetik a pedagógusok önbecsülésének és társadalmi megbecsülésének növekedését is: a leírások megvilágítják, milyen szerteágazó ismeretek, milyen komplex képességek, és nemes attitűdök szükségesek ennek a szakmának a gyakorlásához.

7. A minősítő bizottság elnökének feladatai

A minősítő bizottság elnökének és tagjainak feladatai, amelyeket az intézmény és a pedagógus meglátogatását megelőzően feltétlenül el kell elvégezniük.

A minősítő bizottság összetételének meghatározása

Az Oktatási Hivatal – az információs támogató rendszer útján – 30 nappal a minősítési eljárás legfontosabb részét képező látogatás előtt adja meg a megbízást

  • a minősítő bizottság elnöke,
  • a minősítő bizottság szakos tagja számára,
  • a minősítendő pedagógus nevének, és intézményének megjelölésével. Egyben elérhetővé teszi a bizottsági tagok számára az érintett pedagógus portfólióját.

Az intézményvezető és a pedagógus – szintén az OH információs támogató rendszer révén – ugyanekkor értesül a minősítő látogatás időpontjáról, valamint a minősítő bizottság elnökének és szakos tagjának személyéről.

Az intézmény vezetője a minősítő látogatás időpontjának ismeretében – ugyancsak az információs támogató rendszeren keresztül – köteles kijelölni a minősítő bizottság harmadik tagjának személyét az intézményvezető vagy az intézmény magasabb vezető beosztású pedagógusainak köréből.

Minden szereplő első teendője annak eldöntése, hogy a minősítő látogatás kijelölt időpontja megfelel-e a feladatok elvégzésére. Amennyiben bármelyik félnek alapos oka van, azt haladéktalanul – a 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet 11. § (5) bekezdésének rendelkezése szerint legkésőbb öt munkanapon belül – jeleznie kell az Oktatási Hivatalnak. Minden szereplő esetében kizárólag alapos ok (tanítás/nevelés nélküli munkanap, egész intézményt érintő rendezvény, távollét az intézménytől, betegség stb.).

Javasolom, hogy az intézmény vezetőjével való első kapcsolatfelvételre már az Útmutatóban meghatározott 15 napos határidő előtt, a lehető legkorábban kerüljön sor, mert az előrelátó kapcsolatfelvétel sok további problémát előzhet meg.

Kapcsolatfelvétel az intézménnyel és a minősítendő pedagógussal

A 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet 11. § (7) bekezdésében foglaltak alapján a minősítő bizottság elnökének a kijelölt minősítési időpont előtt 15 nappal föl kell vennie a kapcsolatot a pedagógussal, az intézmény vezetőjével és a minősítő bizottság tagjaival. Az idézett jogszabály szövege nem úgy rendelkezik, hogy pontosan 15 nappal a látogatás előtt nem is úgy, hogy legalább 15 nappal a látogatás előtt, csupán 15 nappal a látogatás előtt fordulatot használ a rendelkezés. A rendelkezés alapján nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a minősítő bizottság elnöke 15 napnál korábban vegye föl a kapcsolatot a felsorolt személyekkel. Ezt praktikus és szakmai okokon túl azzal is indokolható, hogy a látogatás előtti 15. nap eshet pihenőnapra vagy munkaszüneti napra is, ezért a 15 napnál korábbi kapcsolatfelvétel egyáltalán nem szabályellenes.

Tájékozódó kapcsolatfelvétel az intézmény vezetőjével

Az elnöknek először az intézmény vezetőjével érdemes fölvennie a kapcsolatot, és egyeztetnie szükséges a következőkről:

  • van-e a kitűzött időpontban történő látogatást akadályozó vagy veszélyeztető körülmény;
  • az érintett pedagógus (ok) meglátogatásának van-e objektív akadálya;
  • mely pedagógus(ok) látogatására kerül sor, és melyik foglalkozási területen/tantárgyukból;
  • összesen hány pedagógus hány foglalkozásának meglátogatására és értékelésére kerül sor;
  • az intézmény magasabb vezetői közül, ki képviseli az intézményt a minősítő bizottságban;
  • hány órakor kezdődhet meg a minősítő bizottság munkája;
  • mikor kerülhet sor a pedagógus(ok) portfólió-védésére (60 perc, adminisztrációval 90 perc);
  • várhatóan hány órás időkeretben tervezhető az adott napra kitűzött feladatok elvégzése stb.

Úgy vélem, pedagógiai és szervezési okokból az első kapcsolatfelvételkor elégséges ezekről a legfontosabb kérdésekről egyeztetni, mert a további részletek rögzítését megelőzően az a legcélszerűbb, ha az intézményvezető egyeztet minden minősítendő pedagógussal és az intézmény vezetőivel, átgondolják az időpont alkalmasságát és a nap szakmai feladatainak beosztását. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül kell az intézményvezetővel való első egyeztetés napján tárgyalni a minősítendő pedagógusokkal.

Az intézményvezető egyeztetési feladatai

Az elnöki kapcsolatfelvételt követően az intézmény vezetőjének feladatai vannak az alábbiak szerint:

  • áttekinteni az intézmény és az adott pedagógus(ok) esetleges akadályoztatását;
  • áttekinteni az adott napon meglátogatandó pedagógus(ok) aznapi órabeosztását, óvoda esetén a napirendet, heti rendet;
  • egyeztetni az érintett pedagógusokkal arról, hogy az adott tantárgyban melyik osztályban, melyik foglalkozásuk meglátogatását preferálnák (nem kötelező, csupán gesztus);
  • előkészíteni az adott nap előzetes forgatókönyvét: melyik órában melyik pedagógus óráját/foglalkozását látogatja meg a bizottság, mikor kerül sor a portfólió védésére, illetőleg az óra/foglalkozáslátogatás értékelésére.

Nagyon jelentős lépés az intézményvezető és az érintett pedagógus részéről a meglátogatandó órák/foglalkozások körültekintő megválasztása. Ha ugyanis két különböző évfolyamon választanak egy-egy órát, akkor ezek mindegyikéhez el kell készíteni a tematikus terveket. Ha van lehetőség ugyanazon tematikus terven belül két óra látogatására (akár ugyanabban az osztályban, akár egy párhuzamos osztályban), akkor egy tematikus terv benyújtása is elegendő lehet.

Semmi nem tiltja azt sem, hogy az adott nap napirendjét/tanítási rendjét módosítsa az intézmény vezetője annak érdekében, hogy a minősítendő pedagógus látogatással érintett óráinak/foglalkozásinak az időpontja minél kedvezőbb legyen, azaz minden további nélkül van lehetőség a szokásos heti rend/órarend módosítására.

Az Útmutató 92. oldalán a következő információk szerepelnek: „Az óra vagy a foglalkozás látogatása előtt a szakértő egyeztet a minősítési eljárásban részt vevő pedagógussal, valamint az intézményvezetővel arról, hogy milyen időpontban, melyik szaktárgyból és mely osztályait vagy csoportjait látogatja meg. Az előzetes egyeztetésen célszerű megbeszélni a látogatás menetét és az időkeretet is, valamint azt, hogy milyen módon, milyen helyszínen és milyen kezdési időponttal szervezik meg a látogatás előtti személyes megbeszélést, az órák vagy a foglalkozások megfigyelését és az elemzést.”

Az eddigi szakértői megbízások és intézményi értesítések alapján azt láthatjuk, hogy egy minősítő bizottságnak egy látogatási napon jellemzően egy pedagógus minősítésének feladatait kell elvégeznie. Több esetben előfordul az is (nyilvánvalóan jellemzően nagyobb intézményekben), hogy egy napra két pedagógus minősítési feladatai hárulnak a minősítő bizottságra.

A minősítő bizottság elnökének második kapcsolatfelvétele

Javaslatom, az hogy (legalább 15 nappal, de lehetőleg még korábban) a minősítő bizottság elnöke ismét egyeztessen az intézmény vezetőjével. Ebben az időpontban a körültekintő intézményvezetők már túl vannak az érintett pedagógusokkal való egyeztetésen, ezért a munkafolyamatra vonatkozó megállapodások véglegesnek tekinthetők. Jelen kapcsolatfelvétel alkalmával a minősítő bizottság elnökének és az intézmény vezetőjének meg kell állapodni az alábbiakról:

  • a szóban forgó napon mikor kezdi a munkát a minősítő bizottság;
  • melyik pedagógus melyik óráit/foglalkozásait látogatja meg a minősítő bizottság;
  • ezek a foglalkozások hányadik órában esedékesek;
  • a meglátogatott foglalkozások előtti megbeszélés időtartama (10 perc);
  • mely időpontokban történik meg a meglátogatott órák/foglalkozások elemzése;
  • mely időpontban kerül sor a pedagógus portfólió-védésére (60 perc);
  • várhatóan mikor kerülhet sor a minősítő bizottság tagjainak egyeztetésére.

A bizottság elnökének kapcsolatfelvétele az érintett pedagógussal

A minősítő bizottság elnökének (legkésőbb a látogatást megelőző 15. napon) föl kell vennie a kapcsolatot az érintett pedagógussal is. A kapcsolatfelvétel – az előzőekben leírt alapos előkészítés esetében csupán rövid egyeztetést jelent az előző felsorolásban érintett kérdésekről. A pedagógussal történő elnöki kapcsolatfelvétel alkalmával az elnöknek célszerű kitérnie az alábbiakra:

  • melyik csoportban/osztályban milyen foglalkozások meglátogatására kerül sor;
  • a meglátogatott foglalkozások előtti megbeszélés időtartama 10 perc;
  • hozzájárul-e, ahhoz, hogy a bizottság tagjain kívül más is részt vegyen az óráján/foglalkozásán;
  • legkésőbb az óra/foglalkozáslátogatást megelőzően a pedagógusnak be kell nyújtania az óra/foglalkozásvázlatot, valamint az adott tevékenység/tanulási-tanítási egység tematikus tervét;
  • a személyes beszélgetéskor az elnök semmiképpen ne bocsátkozzon a portfólió értékelésébe, esetleges hiányosságainak említésébe;
  • semmiképpen ne adjon utasítást a portfólió bármilyen kiegészítésére, módosítására;
  • a fentiekben említett két dokumentumon kívül más dokumentációt ne kérjen;
  • a helyes elnöki magatartás annak megemlítése, hogy a gyermeki produktumok, valamint néhány tanulói füzet megtekintésére a látogatás napján sor kerülhet;
  • fölvethető az, hogy – amennyiben az óra foglalkozásvázlatokkal egy-két nappal a látogatást megelőzően már elkészült a pedagógus – azokat a szakértők felkészülésének segítése érdekében elektronikusan küldje meg a bizottság elnökének, de ez semmiképpen sem lehet elvárás, ugyanakkor ebben az esetben az utolsó pillanatig nyitva kell hagyni az óra/foglal­kozásvázlat módosításának lehetőségét.

Kérdések megküldése a portfólióvédésen történő szakmai beszélgetéshez

Az Útmutató 45. és 56. oldalain szereplő információk szerint a portfólió megismerését követően a minősítő bizottság elnöke a látogatást megelőzően hét nappal – az informatikai támogató rendszeren keresztül – elküldi a pedagógusnak a minősítő bizottság kérdéseit, amely a portfólióvédés részeként sorra kerülő szakmai beszélgetéshez adnak támogatást, felkészülési lehetőséget. Ezek a kérdések célszerűen a pedagógus tevékenységének azon elemeire vonatkoznak, amelyek a portfólió áttekintése során nem voltak egyértelműek, esetleg a minősítők kiegészítendőnek vélik azokat.

Az elnök által megküldött kérdésekre a pedagógus nem köteles sorban válaszolni, azokat beépítheti a digitális bemutatójába vagy kitérhet rájuk a szakmai beszélgetés során.

Javasolom az alábbiakat:

  • a kérdések számának meghatározásakor a bizottság elnöke legyen mértéktartó, hiszen a portfólióvédés időtartama a prezentációval együtt legföljebb 60 perc;
  • a kérdések késztetik a pedagógust, tevékenysége eddig rejtve maradt elemeinek bemutatására vagy a portfólióban előzetesen hiányosnak értékelt elemek felfedésére;
  • ne tegyünk föl olyan kérdéseket, amelyekre a portfólióban megtalálható a világos válasz, ezek a kérdések öncélúak, csak az időt rabolják;
  • kerüljük a túlságosan általános kérdéseket, minden kérdés a portfólióhoz, a pedagóguskompetenciákhoz és a pedagógus feladatkörére vonatkozzék.

8. Részvétel az eljárásban

Milyen dokumentumokat és mikor kérhet a bizottság elnöke vagy a szakos szakértő?

Az óra/foglalkozás meglátogatásakor a következő dokumentumokat kell bemutatni:

  • a meglátogatott órák/foglalkozások vázlata,
  • a meglátogatott két órához/foglalkozáshoz kapcsolódó tematikus tervek (a tematikus terv az adott tevékenységhez/tanulási-tanítási egységhez tetszőleges formában elkészíthető);
  • az útmutató előírása szerint a pedagógusnak a foglalkozás vázlatát a foglalkozást megelőző beszélgetésen kell átadnia (értelemszerűen ugyanez vonatkozik a tematikus tervre is). Nem várhatja tehát el az elnök vagy a szakértő, hogy a foglalkozások vázlatát (a tematikus tervet) a látogatást megelőzően küldje meg számára a pedagógus vagy az intézmény vezetője, ugyanakkor segítség lehet a minősítő bizottság számára, ha a szóban forgó dokumentumokat már korábban megküldi számukra a pedagógus.

Milyen hibákat kell elkerülnie a minősítő bizottság elnökének és a szakmai szakértőnek?

Ne a szakértők válasszák ki a meglátogatott órákat/foglalkozásokat.

Az elnök egyeztet a látogatás ütemezéséről az intézményvezetővel és a pedagógussal.

Nem szabhatnak időbeli korlátokat személyes érdekeik alapján, de nem léphetik túl a jogszabályokban és az Útmutatóban meghatározott időkereteket.

2015-ben nem kérhetik a szóban forgó pedagógus szakmai-pedagógiai ellenőrzésének (tanfelügyelet) alkalmával meglátogatott órák értékelését, illetve az intézményi önértékelésnek pedagógusra vonatkozó megállapításait.

A portfólió teljességét a támogató rendszer automatikusan ellenőrzi, a portfólió előzetes értékelésekor azonban előfordulhatnak olyan hibák és hiányosságok, amelyre fel kell hívni a bizottsági tagok és az érintett pedagógus figyelmét:

  • az elnök és a szakos szakértő a portfólió dokumentumainak értékeléséhez észrevételeket fűzhet az informatikai támogató rendszerben;
  • „A minősítőbizottság elnöke az e-portfólió megtekintése után a hiányosságról/az észlelt hibáról elektronikus úton értesítést és hiánypótlási felhívást küld ki a minősítendő pedagógusnak. Ennek keretében felhívja a figyelmét a szükséges dokumentum hiánypótlására/ javítására és pótlására (képek, nevek nélkül), valamint arra a kötelezettségére, hogy a javított dokumentumot haladéktalanul, a vizsga időpontját megelőzően juttassa el a bizottság tagjaihoz. A minősítendő pedagógus által megküldött dokumentum javításáról és hiánypótlásáról a védésen jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek mellékletét képezze a megküldött, javított dokumentum. A jegyzőkönyvet a dokumentumok fülről lehet majd letölteni.”

Az elnök és a szakos szakértő maximálisan tájékozott legyen a minősítést érintő kérdésekben, a minősítés eljárásrendjében. Alapvető elvárás, hogy minden körülmények között nyugodtan, kiegyensúlyozottan és barátságosan viselkedjenek.

9. Az eljárás lezárása után

A védéshez kapcsolódó dokumentumok: a portfólió védési jegyzőkönyvet, a pótlólag benyújtott dokumentumokat a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, az értékelő felületre vissza kell tölteni.

Az előzetes értékelés módosítása a felületen:

  • Egyeztetés a védést követően, ha valamely kompetenciára 1-es értéket adott egy bizottsági tag.
  • Két bizottsági tag kompetenciaértéke között legalább 2 az eltérés, akkor csak egyeztetés szükséges, nem kell konszenzus.

Visszajelzés a pedagógus számára helyben nincs!

Az ellenőrzés súlypontjainak meghatározása:

  • a legutóbbi ellenőrzés és a belső értékelés eredményeinek vizsgálatával;
  • a portfólióban szereplő dokumentumok vizsgálatával (szakmai önéletrajz, nevelő-oktató munka dokumentumai (óra/foglalkozásterv/reflexiók), pedagógiai-szakmai és önálló alkotói, művészeti tevékenység dokumentumai, a pedagógust foglalkoztató intézmény környezetének bemutatása, a szakmai életút értékelése).

A minősítő bizottság elnöke az eredményeket az OH informatikai és támogató rendszerében rögzíti, amelyre 15 nap áll rendelkezésre.

Az összegzés számszerűsíti az értékelési eredményt, amely a pedagógus minősítésébe beszámít.

A pedagógus kitölti a szakértők munkájára vonatkozó értékelőlapot.

Az összegző értékelést, annak meghozatalától számított öt munkanapon belül a minősítő bizottság elnöke feltölti az informatikai rendszerbe. Az Oktatási Hivatal küldi el elektronikusan a tanúsítványt legkésőbb a minősítési év utolsó munkanapjáig, a 11/B § (5) bekezdésben foglalt esetben a minősítés évét követő év március utolsó napjáig kell kiadni.

Az összegző értékelést a pedagógus és az intézmény vezetője számára elérhetővé kell tenni.

A pedagóguséletpályán a pedagógus – mint az oktatás minőségének garanciája – munkájának legjavát, kiemelkedő teljesítményét, az objektív, több szempontú minősítésen mutathatja meg. Éppen ezért nagyon fontos a fentiekben megfogalmazottak alapján, hogy a szakértő a kötelező továbbképzésen túl állandó önképzéssel gyarapítsa tudását, hogy – a törvény előírásainak megfelelően – szakterületének elismert képviselője legyen és maradjon. Testi és lelki egészségét tartsa karban, személyiségének kiegyensúlyozottságát őrizze meg. A szakértői igazolványában feltüntetett szakterületen és szakirányban biztos szaktudással, ismerettöbblettel, továbbá olyan személyes tulajdonságokkal és készségekkel rendelkezzen, mint a :szakmai autonómia, elfogulatlanság, kapcsolatteremtő és kommunikációs készséggel. Szakértői pályafutása alatt törekedjen a következő személyes tulajdonságok, készségek és képességek fejlesztésére: következetesség, tervszerűség, rendszeresség, határozottság, rugalmasság, aktív hallgatás, konfliktuskezelő készség, empátia, diszkréció, pozitív beállítódás, érzelmi visszafogottság, hatalommentes párbeszéd, segítőkészség, nyelvileg is igényes szóbeli és írásbeli kifejezőkészség.