Szántó Judit

Iskolai tehetségpontok támogatása

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A tehetséggondozó szekció soron következő témája az iskolai tehetséggondozó programok. E programok széles skálája miatt úgy döntöttem, hogy a programok közül elsősorban a gazdagító programokról fogok beszélni: egyrészről a gazdagító program elméleti hátteréről, másrészről azok – a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) által a Tehetséghidak európai uniós projekt keretében támogatott – gyakorlati megvalósításáról.

A tehetséggondozás egyik alapelve a gazdagítás, ahol az a cél, hogy a diákok, fiatalok képességeit a kötelező tartalmakon túl fejlesszük. A kötelező tartalmak alatt értem a tananyagot, esetleges gyakorlatot. A szakirodalomból, de a gyakorlatból is ismeretes, hogy mennyiségi gazdagítás jellemezheti a programokat, de a minőségi gazdagítás is jellemzője a tevékenységnek. A tehetségsegítésben megjelent a gazdagító programok támogatása egyrészről a Magyar Géniusz Programban (a MATEHETSZ által sikeresen megvalósított európai uniós program 2009–2011 között).

A Géniusz Program lehetőséget adott arra, hogy a tehetségsegítést végző pedagógusok, szakemberek részére elméleti felkészítést nyújtsunk a gazdagítás, mint tehetséggondozó forma megismerése, a technika elsajátítása céljából. Az elméleti tudásátadáson túl a Tehetséghidak programban (a MATEHETSZ által sikeresen megvalósított európai uniós program 2012–2015 között), ahol az elméleti felkészítés továbbfejlesztése is megtörtént, a programok MATEHETSZ általi támogatásával sor került a gazdagító programok terepen való kipróbálására. A gazdagító programok tervezéséhez, megvalósításához, értékeléséhez segítséget adtunk a komplex gazdagító programot kidolgozó pedagógusoknak, ezáltal a pedagógusok megismerhettek egy speciális módszert a gazdagító programpárok kidolgozásához, megvalósításához.

A komplex gazdagító programok kidolgozása során a pedagógusnak el kell döntenie, hogy kinek, mely célcsoportnak készíti a gazdagító programot, mennyiben különböznek a gazdagító programok az intézményi programoktól, mi jellemzi a célcsoportot, és hogy hogyan alakítsa ki a programot úgy, hogy hatékony legyen. Figyelembe kell venni a gazdagító programokat befolyásoló tényezőket, úgy, mint: milyen is az az intézmény, ahol a programot megvalósítjuk (ez egy óvoda, általános iskola), illetve kérdés, hogy milyen az intézmény környezete (van-e lehetőség például tanórán kívüli munkára?). Továbbá szükség van a tehetséges diákoknak szóló gazdagító programok tervezésére, az alapelveinek meghatározására. Meg kell ismerni és ki kell választani az adott esetben leginkább hatékonynak tűnő tehetségmodellt és végül el kell készíteni magát a gazdagító programot: a program milyen problémát vet fel, hogyan kapcsolódik tantárgyakhoz, melyek a program céljai, célcsoportjai. A program elkészítésében nagy segítségünkre lehet a két- és háromdimenziós mátrix. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a szakmai tervezés mellett a program megvalósításához szükséges erőforrás tervezését, illetve előkészíteni a gazdagító program értékelésének szempontjait.

A Magyar Géniusz Programban útnak indult Tehetségkönyvtár 21-es kötetét dr. Polonkai Mária szerkesztette, a címe pedig a Tíz jó gyakorlat a hazai tehetséggondozásban. Ebben a kötetben tettünk először kísérletet arra, hogy a fenti elmélet szerint számot adjunk a programok korai megvalósításáról. A következőkben említésképpen összefoglalom azokat a speciális módszereket, melyeket a gazdagító programok megvalósításához javaslunk: •          brainstorming (tervezésnél, ráhangolás, érdeklődés felkeltése stb.); •          Philips 66 módszer (motiváció, vita, vezetői képességek fejlesztése stb.);

• bemelegítő gyakorlatok (ötletek, problémamegoldás stb.);
• otthoni feladatok (komplexitás elősegítése, analízis, szintézis stb.);
• motiváció (intrinzik, extrinzik, metakogníció, önszabályozó megközelítések stb.);
• projektek, szemináriumok, viták stb.;
• kutatások (könyvtári, internet, empirikus stb.);
• publikálás (bemutatás, konferencia stb.);
• erőforrás-órák (fejlesztő pedagógusok, mentor, IK támogatás, kettős óravezetés stb.)

A gazdagító programok megvalósításához felhasználható speciális eszközökről Balogh László: Komplex tehetségfejlesztő programok című kötetében olvashatunk részletesen.

Az előadás következő részében a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által a Tehetséghidak európai uniós projekt keretében támogatott gazdagító programpárok gyakorlati megvalósításáról beszélek. A MATEHETSZ által közzétett felhívás a következő szakmai tartalmat írta elő a gazdagító programpárok megvalósítására pályázó intézmények, szervezetek szakemberei számára:

• A programpárok célja a 2014/15-ös tanév 2015. évi szorgalmi időszakában a napi tanórán kívüli foglalkozásokat (pl. műhelyfoglalkozások, szakkörök, önképzőkörök, kiscsoportos mentorálás) néhány napos, szabadidőben megszervezendő bentlakásos vagy nem bentlakásos intenzív (tömbösített) alkalmakkal kössük össze. Ezen programelemek (nevelési évben/tanévben tanórán kívüliek, valamint szabadidőben, azaz hétvégén vagy munkaszüneti napokon zajlók) gazdagító programpárokat alkotnak, tartalmilag egymásra épülnek, és így nyújtanak lehetőséget a tehetséges gyerekek, tanulók számára impulzusok szerzésére, érdeklődésük felkeltésére, érdeklődési körük kiszélesítésére, tehetségük fejlesztésére.
• Kötelezően megvalósítandó elemek az aktuális köznevelési törvényben meghatározott kötött munkaidőn (32 órán) túli időszakban történő megvalósítással:
• A)kötelező óvodai, kollégiumi és tanodai fejlesztő foglalkozáson kívüli, illetve tanórán kívüli tevékenységek 14 fejlesztési órában – rugalmasan az alkalmakhoz illeszkedő órabeosztással, a tehetségterület jellegének és a bevont korosztálynak (óvoda, általános iskola, gimnázium) megfelelően és
• B)a programpár fenti tevékenységéhez kapcsolódó szabadidőben (hétvége, szünidő) megszervezendő intenzív (tömbösített) alkalmak, melyeket napi bejárással vagy bentlakással, külső helyszínen, a fejlesztés mellett egyéb (készségfejlesztő, lazító) programelemekkel kiegészítve mindösszesen 3 napos (12 órás) alkalom keretében kötelező megvalósítani. A 3 nap rugalmasan az adott korosztályhoz igazodva szervezhető meg, akár egybefüggően 12 óra, akár 3 nap alatt napi 4 órás, vagy 2 nap alatt 6 órás felosztásban.

Az A) és B) elemek szakmailag egymásra épülve, egy programpárt alkotnak.

Gazdagító programpárok lehetséges programelemei nagy változatosságot mutattak, függően a célcsoport, a környezet, a program tehetségterülete alakulásától.

Ilyen lehetséges programelemek voltak:

• a tehetséges gyermekek/tanulók felderítéséhez változatos programok biztosítása,
• megtalált tehetségek fejlesztése változatos szervezeti keretek között,
• egyéni képességfejlesztés, esélynövelés,
• a programban résztvevők klubjának kialakítása,
• diákmentorok produktumainak megismerése,
• külső előadók előadása, ami kapcsolódik a gazdagító program témájához,
• külső előadók előadása más témákból (probléma többoldalú megközelítése, gondolkodásfejlesztés, tudásvágy erősítése stb.),
• lazító programok,
• programzárás (bemutató, kiállítás, konferencia stb.)

Felhívom a figyelmet a Géniusz Könyvtár 37-es számú kötetére, amelynek címe a Gazdagító programpárok jó gyakorlatai. A kötet – Polonkai Mária szerkesztésében – a MATEHETSZ által a Tehetséghidak Program keretében támogatott gazdagító programpárok gyakorlati eredményeinek egy szeletét gyűjtötte össze. A megvalósult jó tehetséggondozó gyakorlatok gyűjtése folyamatos. Feltölthetők az alábbi felületen: http://tehetseg.hu/tehetsegsegito-gyakorlatok-kerdoiv, majd szakmai véleményezés után megjelenik a tehetseg.hu Tehetségtérképén.

Számszerűen bemutatva a Tehetséghidak Programban megvalósult Gazdagító Programpárok eredményeit: a három felhívásra 2013 tavaszán, őszén és 2014 telén került sor. A felhívások eredményeként 468 intézményben, 11 356 fő diák, 1 681 pedagógus, 2 034 fő diákmentor és 1 111 fő szülő bevonásával valósultak meg a gazdagító programpárok programjai. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a szülő–diák–pedagógus kapcsolatrendszer fejlesztése is történt a gazdagításban, nem véletlen az 1 111 fő bevont szülő a 2014 téli felhívás kapcsán. A szülők bevonására számtalan, nagyon jól működő programot támogattunk, pl. egynapos lazító program, szülői életpályát bemutató foglalkozás, szülők által vezetett szakkörök, vetélkedőkben való részvétel (résztvevő, szervező stb.), kiadványok megjelentetése (nyomtatott vagy elektronikus), erőforrások biztosításában való részvétel. A szülők bevonása mindenképpen elősegíti az érzékenyítést a tehetséggondozással, végső soron a tehetséges diákkal szemben.

Köszönöm szépen a figyelmet!