Szentandrási Péter
Javaslatok a pedagógusok szakmai fejlődését,
tanulását támogató rendszer fejlesztésére
A 2012 novembere és 2013 júliusa között lezajlott kutatások célja az volt, hogy a jelenlegi pedagógus-továbbképzési rendszert felülvizsgálja. A kutatások során megtörtént a pedagógus-továbbképzés intézményrendszerének, az akkreditált tanfolyami képzések gyakorlati megvalósulásának és minőségbiztosítási eljárásainak, valamint a pedagógus-továbbképzési programok akkreditációs eljárásrendjének, a nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer működésének vizsgálata.
Az ezt követő kutatás-fejlesztés során összeállított rendszermodell javaslatokat tesz a pedagógus-továbbképzés új rendszerére. Kiemelt cél volt, hogy a pedagógus-előmeneteli rendszer részeként szorosan kapcsolódjon az életpályamodell minősítési és előmeneteli alrendszeréhez, valamint a további alrendszerekhez, valamint feleljen meg a különböző szereplők (az állam, a fenntartó, az intézmény, a pedagógus, a képzésfejlesztők, illetve -indítók és -szervezők) igényeinek, szükségleteinek. Az átlátható rendszer összhangban legyen a szakmai fejlődést támogató rendszer más elemeivel (előmenetel, minősítés, tanfelügyelet, szaktanácsadás stb.). Tegyen javaslatokat a pedagógus-továbbképzéshez kapcsolódó jogszabályi változtatásokra. A szakmai fejlődést támogató tanulási tevékenységek rendszerének részeleme legyen a továbbképzés, amelynek fókuszban a tanulói eredményesség emelése a cél. Fontos volt, hogy a napi gyakorlatra reflektáló, jó gyakorlatokra, horizontális tanulásra fókuszáló tanulásra adjon alternatív javaslatokat, legyen reflexió a külső és a belső ellenőrzésekre, értékelésekre, valamint reális erőforrás mellett legyen működtethető a rendszer.
A legfontosabb javaslatok
A finanszírozás tekintetében a tanulmány alternatívaként a központi vagy fenntartói szintű igények kielégítését, az intézményi működés és speciális célok támogatását, a pedagógusok személyes ambícióihoz, továbbá a pedagógus-előmeneteli rendszer elemeihez kapcsolódását tartotta fontosnak. Lehetséges forrásként az európai uniós támogatás, a fenntartói, intézményi, egyéni finanszírozás körvonalazódott.
A hatályos rendelkezés szerint jelenleg hétévenként százhúsz tanórai foglalkozáson kell részt venniük a pedagógusoknak. A javaslat szerint ötéves ciklus lenne, az elszámolás módjának a szükséges tanulási idő meghatározva. Ez ötévente 200 órás kötelezettséget jelentene. Ebből minimum 50%-ot, azaz 100 tanulmányi munkaórát mindenképpen formális oktatásban kell teljesíteni. Ezen felül legfeljebb 50% (szintén 100 tanulmányi óra) erejéig nem formális tanulás keretében, legfeljebb 35% erejéig pedig informális tanulás keretében valósulhat meg a továbbképzési kötelezettség teljesítése.
Tanulási formák tekintetében újdonságot jelent, hogy a formális képzések esetén korábbi kontaktórák helyett a jövőben nagyobb szerepet kapnának a blended, folyamatba ágyazott képzések és a távoktatások. Az eredményesebb képzésszervezés, megtartás érdekében bevezetnénk az előzetes és utólagos minőséghitelesítés fogalmát.
Az előzetes minőséghitelesítésbe beletartozna a programakkreditáció, az intézményakkreditáció és az indítási engedély is. Az utólagos minőséghitelesítés a nem formális és informális tanulási tevékenységeket érinti: beszámíthatóvá válna a köznevelési szektorban történő tanulás, a más szektorban megvalósuló tanulás, a hagyományos módon validálható tanulás, a hagyományos módon nem validálható tanulás megítélése, valamint az informális tanulás befogadható formái.
Szükséges lenne a pedagógus-továbbképzési nyilvántartó rendszer korszerűsítésére is. A pedagógus-továbbképzések eljáráskövető és nyilvántartási rendszere (PedAkkred) megfelelően kezeli a pedagógus-továbbképzések nyilvántartását, illetve a továbbképzések akkreditációs eljárásával kapcsolatos adatokat. Hiányzik azonban egy, a pedagógusok továbbtanulását segítő információs rendszer. Az új informatikai rendszerrel kapcsolatban kiemelt célként fogalmazódott meg a többfunkciós (hatósági és szolgáltatási), az információk hatékony felhasználását lehetővé tevő támogató rendszer kialakítása, közhiteles nyilvántartás biztosítása. A tanulmány szerint a Pedagógus-továbbtanulási Információs Rendszer (PTR) nemcsak az ágazati oktatáspolitikának, de a pedagógus-továbbképzésben érintett szervezeteknek, résztvevőknek is nyújtana a képzések kiválasztásához, lebonyolításához információkat, illetve szolgálná azok minőségének, hasznosulásának nyilvánosságát. A fent leírt javaslatokat csak a végleges rendszermodell definiálását követően lehet elkészíteni, figyelembe véve a PedAkkred jelenleg már folyamatban levő továbbfejlesztésére vonatkozó elképzeléseket, eredményeket.
Az ellenőrzés, értékelés hatósági feladat, melynek célja a minőség biztosítása az érdekeltség felkeltésével (és nem az ellenőrzés fenyegetettségével). Az értékelési rendszer a bemenet–kimenet–eredmény–hatás összehangolt vizsgálatát célozza meg a képzések esetében. Az ily módon végzett értékelés lehetővé teszi a tartalmi és képzői kompetenciák hatáson alapuló vizsgálatát és fejlesztését. Javasolt, hogy az ellenőrzési, értékelési eljárás kockázatelemezésen alapuljon, melynek lényege, hogy ellenőrzést, értékelést olyan helyeken, illetve területeken végez a hatóság, amelyek esetében viszonylag nagy a kockázata a meg nem felelésnek (pl. új tanulási formák, típushibák, visszaélések feltárása, kezelése). A kockázatelemezésen alapuló képzésellenőrzés esetében a kockázatelemzés lehet elő-, illetve utóelemzés. A fent bemutatott elemek segítségével részletes intézkedési és implementációs terv, illetve a rendszermodell megvalósítására vonatkozó, részletes adatokat tartalmazó hatástanulmány készült, amely tartalmazza azokat a jogszabályi módosítási javaslatokat, melyek alkalmassá tehetnék a rendszermodellben leírt javaslatok gyakorlatba történő átültetését is.
