Pusztai Katalin

Mentori támogatás az előmeneteli rendszerben

Több nemzetközi és a hazai tanulmány és kutatás foglalkozik a pályakezdés nehézségeivel. A téma középpontba kerülését indokolja, hogy a második McKin­sey-jelentés (Mourshed–Chijioke–Barber, 2010) szerint ahhoz, hogy egy oktatási rendszer a jó szintről magas színvonalúra javuljon, különösen fontos a pedagógushivatás fejlesztése. Nemcsak a tanulmányok, de a mindennapi tapasztalataink is azt mutatják, hogy nagyarányú a pályaelhagyás a pályakezdők körében. A statisztikák is azt jelzik, hogy tanárhiány elé nézünk, hiszen a pedagógusok 35%-a 50 év fölötti.

A pályakezdők sok nehézséggel találkoznak az osztálytermi munkában. Új kihívások jelentek meg a tanári pályán, komplexebbek a diákok problémái, magasabbak a minőségi követelmények az iskolában, amelyek – természetesen – nem csak a pályakezdőknek jelentenek gondot.

Mindezek a jelenségek vezettek A tanárképzés minőségének javítása című EU-s határozatnak[1] a megfogalmazásához, amely szerint a folyamatos és koherens szakmai fejlesztés biztosítása érdekében különös figyelmet kell fordítani a bevezető szakaszban a pályakezdőkre.

A tanári életpályát (a kontinuumot) több szakaszra tagolhatjuk: a tanárképzés szakaszára, amely a diploma megszerzéséig tart, a bevezető szakaszra, amely a tanári oklevél megszerzését követő 1–3 évet foglalja magában, amit most nálunk a kétéves gyakornoki időszaknak feleltethetünk meg. Ezt követi a folyamatos szakmai fejlődés szakasza.

Ezek a szakaszok nem különülnek egymástól, egymásra épülnek, hatással vannak egymásra, amelyek visszafelé is hatnak. A folyamatos szakmai fejlődés szakaszában sok olyan tapasztalat és tudás halmozódik fel, amely gazdagítja a bevezető szakaszt, de a bevezető szakasz is lényeges tartalmi és módszertani konklúziókat fogalmaz meg, ami beépíthető a pedagógusképzés tartalmi fejlesztésébe.

A bevezető szakaszban a támogatásnak többféle jellegét különítjük el. A személyes támogatással a tanári identitás kialakulását, megerősödését segíthetjük, a támogatás csökkentheti a stresszt és a félelmeket. A gyakornok számára, de az intézmény számára is nagyon fontos az a fajta közösségi támogatás, amelynek során a pályakezdő pedagógus az iskolai és a szakmai közösség részévé válik, vagyis az iskolai és szakmai szocializáció. Nem kevésbé meghatározó a bevezető szakaszban a szakmai támogatás a kompetenciafejlesztés, a pedagógiai, a didaktikai, a szaktárgyi ismeretek területén, bár a frissen végzetteknek még eleven és nagy a tudásuk, az ismereteik talán aktuálisabbak a pályán lévő kollégáiknál, mégis lehet olyan „rés” a szaktudásban, amelyben a mentor segíteni tud, elsősorban a tapasztalatok révén.

Az érzelmi támogatás fontosságát nem is szükséges hangsúlyoznom, hiszen a gyakornoknak erre igazán nagy szüksége van a bizonytalanság enyhítésében, a kudarchelyzetek átélése során, egy-egy probléma sikeres megoldásában.

A bevezető szakasz hivatalos megalapozását jogszabályok is elősegítik. A Közalkalmazotti törvény rendelkezett először a gyakornok státusz bevezetéséről, a 211/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet a Kjt. végrehajtási rendelet módosítása előírta a gyakornoki szabályzat készítését. Jelenleg is érvényes még a 2013. szeptember 1-je előtt munkaviszonyt létesített pályakezdőkre és a munkáltatóra. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 64–65. §-a írja le a pedagógus-életpályát, amelynek kezdő szakasza a gyakornoki szakasz. A 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 15/A. és 15/B. §-ában már részletesen leírja a mentor és a gyakornok feladatait. Előadásomban többek között felhívom a kollégák figyelmét arra is, hogy milyen változások történtek ezen a területen a jogszabály módosításában.

A portfólióvédés alkalmával a gyakornok bemutatja az önértékelését, továbbá számot ad a munkaköréhez kapcsolódó pedagógiai, szakmai felkészültségéről. Nagyon lényeges változás, hogy a pedagógust foglalkoztató intézmény pedagógiai programjával összefüggő kérdésekről nem kell számot adnia a gyakornoknak. Persze ettől függetlenül fontos, hogy ismerje az intézményének ezt, a szakmai munkát meghatározó dokumentumát. A következő változás a jogszabályban, hogy a mentor részt vehet a gyakornok óra-/foglalkozáslátogatásán és annak az értékelésén. Bizonyára sok mentor örül ennek, és él majd a lehetőséggel, de a gyakornok számára is fontos lehet a támogató jelenléte egy jó mentor–gyakornok kapcsolat esetén.

2013-ban indult el az, a gyakornoki minősítővizsga és a szakmai program kidolgozását megvalósító pilotprojekt, amelynek megvalósítói az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (22 mentor, 46 gyakornok) és az Oktatási Hivatal (100 mentor, 200 gyakornok).

A pilotprogram célja volt többek között megteremteni a „Gyakornok” státuszú pályakezdő pedagógusok Pedagógus I. fokozatba lépésének szakmai feltételeit, amelynek keretében a következő feladatokat valósítottuk meg:

• a gyakornokok felkészülését támogató és próbavizsgáztatást végző mentorok felkészítő képzésének fejlesztése és 120 mentor képzése 30 órás képzés keretében;
• 200 gyakornok felkészítése a Gyakornoki Minősítő Vizsgára;
• a kétéves „A gyakornoki évek szakmai program” tematikájának kidolgozása;
• a vizsgák eljárásrendjének kidolgozása;
• a szükséges vizsgatematikák, értékelési szempontrendszer kidolgozása;
• próba-minősítővizsgák lebonyolítása;
• a pilotprojekt nyitó és záró rendezvényének, műhelyfoglalkozásoknak a megszervezése és lebonyolítása.

A program során sok dokumentum, segédlet készült, honlapot működtettünk a gyakornokok és a mentorok számára a sikeres és eredményes munka érdekében. A pilot lezárása után úgy gondoltuk, hogy a gyakornokok számára nem szükséges külön útmutató a kötelező minősítővizsgára való felkészüléshez. A kormányrendelet módosítása is alátámasztotta a döntésünket, nincs különbség a minősítővizsga és a minősítési eljárás értékelési eszközei között.

A mentorok viszont kiemelt szerepet játszanak ebben a folyamatban, ezért az ő tevékenységük támogatását tartottuk jelentősnek. A gyakornoki pilotban közreműködő szakértők és a mentorok felkészítésében tapasztalatot szerzett szakértők hozzáláttak a Mentorok tevékenységének támogatása című kiadványunk elkészítésének, melynek alcíme: Segédanyag a köznevelési intézményekben dolgozó pedagógus gyakornokok mentorainak. A kiadvány főbb témakörei a következők:

• A mentor szerepe a köznevelés rendszerében.
• A mentor munkáját meghatározó hazai jogi szabályozás.
• A mentori segédanyag célja.
• A mentor tevékenysége, az ellátáshoz szükséges kompetenciák, a mentorálás folyamata.
• A mentor tevékenységei.
• A gyakornok személyiség- és szakmai fejlődését segítő mentori tevékenységek.
• A gyakornokot a tanítás-tanulási/szocializációs folyamat tervezésében, megvalósításában segítő mentori tevékenységek.
• A gyakornokot a nevelési folyamat tervezésében, megvalósításában segítő mentori tevékenységek.
• A gyakornokot az intézményi szabadidős tevékenységek tervezésében, megvalósításában segítő mentori tevékenységek.

A mellékletekben a mentori és a gyakornoki tevékenységekhez kapcsolódó dokumentummintákat mutatunk be, amelyek a pilotprogram során készültek, és ennek során használták a résztvevők. A minták bemutatásával csak segítséget szeretnénk nyújtani, alkalmazásuk nem kötelező jellegű.

• A diagnosztikus értékelés értékelőlapja.
• Összegző diagnosztikus értékelőlap.
• Egyéni fejődési terv.
• Mentor és gyakornok közös munkaterve.
• Konzultációk emlékeztetője.
• A gyakornok fejlődési tervének értékelése.
• Mentor órájának/foglalkozásának látogatási jegyzőkönyve.
• Gyakornok órájának/foglalkozásának látogatási jegyzőkönyve.
• Összegző értékelőlap.
• A mentorálás folyamata.
• Szempontsor a gyakornokkal folytatott reflexiós beszélgetéshez.
• A mentor gyakornokot támogató tevékenységei.
• Az óra-/foglalkozáslátogatás menete.
• Az óra-/foglalkozáslátogatás dokumentumai.

A mentori segédlet szerzői Kotschy Beáta, Szőke-Milinte Enikő és Sallai Éva. A témával kapcsolatban már megjelent egy kötetünk a pilotprogramban született tanulmányokból az Oktatási Hivatal kiadásában, Falus Iván szerkesztésével: Nemzetközi kitekintés a gyakornoki rendszerről, és előkészületben alatt áll a pilot és a próba-minősítővizsgák tapasztalatait bemutató és elemző tanulmányokból összeállított kötet A pedagógusok gyakornoki rendszerének fejlesztése és értékelése címmel, Sallai Éva szerkesztésével.

További tájékozódási lehetőségként ajánlom a www.oktatas.hu honlapunk böngészését.

[1] http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=URISERV:c11101