Tóth László

Mérés-értékelési rendszer, valamint a fejlesztő eszközök
adaptálása, bevezetése a gyakorlatban

tl0

Az alábbi írás a Türr István Képző és Kutató Intézet módszertani kiadványában jelent meg. A cikkben leírt és a konferencián bemutatott mérési és értékelési modell az Eötvös József Program – TÁMOP 3.3.13-13/1-2013-0001 – keretében került kimunkálásra.tl1

A fenti címen olyan adaptív mérési és értékelési modellt dolgoztunk ki, amely végigvezeti az alkalmazót az iskola tanulóértékelési rendszerének megalkotásában vagy – amennyiben már rendelkezik ilyennel, úgy annak – korrigálásában. A modell egy pontosan definiált gyermekkép, a mérés és az értékelés szakmai szabályai, az alkalmazás gyakorlatát támogató módszer és eszköztár, valamint a működtetést végző szervezeti struktúra pilléreire építkezik. A pillérek alapzatát deklarált alapelvek képezik.

Az alapelvekről

Alapelveink nem elvont erkölcsi kitételek, hanem az alábbi konkrét szakmai vállalások:

  • Az iskola ideológiai, politikai, szakmai függetlenséggel bíró intézmény, amelynek joga van kizárólag szakmai szempontok alapján dönteni modellek, módszerek, eszközök elfogadásáról vagy elvetéséről.
  • Az alkalmazó pedagógus autonóm, alkotó értelmiségi személy és szakember, aki képes dönteni a modell elfogadásáról vagy elvetéséről, képes döntését cselekvésben kivitelezni, képes reflektálni mind a döntése tárgyára, mind a döntésének kivitelezésére.
  • A szakszerűség garantálása a modell minden egyes elemére. Azaz megbízható, érvényes, objektív kell legyen mind a rendszer, mind az alkalmazott módszertár és eszköztár, vagyis érvényesül minden összetevőre a validitás, a megbízhatóság és az objektivitás.

A gyermekképtl2

Felfogásunk szerint az ember – a gyermek – bio-pszicho-szociális lény. E három dimenzióban számos jellemzője megismerhető,feltárható és fejleszthető. Az természetesen az iskola, a tanár döntése, hogy ebben a térben mit akar megismerni,mit akar és tud fejleszteni. A modell ehhez bőséges kínálatot nyújt mind módszerek, mind eszköz tekintetében.

A szakmai szabályok

Felfogásunk szerint az értékeléshez adatokra van szükség. Akinek nincs adata, annak legfeljebb csak véleménye van. Az adatokat a mérés szolgáltatja. A mérés modellünkben azt jelenti, hogy jelenségekhez, dolgokhoz, személyekhez egyértelműen meghatározott szabály alapján számot rendelünk. Ez a szám maga az adat. Modellünk az adatok elemzésekor a leíró- és a matematikai statisztika szakmai szabályai szerint jár el. Hiteles adatokat azonban csak olyan méréssel nyerünk, melynek eszköze érvényes, megbízható és tárgyilagos.

Az értékelés a méréssel nyert adatokra épülő értékítélet alkotást jelent. A referens, azaz a várt eredmény, állapot, jellemző összevetése a referáló, vagyis az elért eredmény, állapot, jellemző adatával, adataival. Amennyiben a referáló adat megfelel a referens adatnak, úgy kedvező értékítélet alkotás fogalmazódik meg. Ellenkező esetben a kedvezőtlen eltérés okát feltárva, az okok elemzését felhasználva fejlesztési javaslat megfogalmazása, fejlesztési program készítése és végrehajtása szükségeltetik. A mérés és a fejlesztő értékelés modellünkben ezekre az egyértelmű meghatározásokra, a meghatározásokon alapuló szakmai szabályokra építkezik.

Az értékelés az iskola oldaláról megközelítve reflektív intézményt, az egyes pedagógus szempontjából pedig a saját munkáját, teljesítményét értékelő szakembert igényel. Az értékelés tehát olyan folyamat, amely tanúsíthatóan ad választ arra, hogy a tanítás, fejlesztés a választott értékeknek, céloknak, követelményeknek megfelelő-e. A reflektálás az erre épülő tudatos változtatást, fejlesztést jelenti. A tanúsításhoz, a reflexióhoz szükséges tényeket az egzakt vizsgálat, mérés szolgáltatja.

Módszer és eszköztár

A modell a külső, azaz az országos és a belső, vagyis az iskolai méréseket egy rendszerbe integrálja.

tl3

A külső mérések összetevői elemi készségekről, képességekről, kulturális eszköztudásról adnak rendkívül fontos és értékes információt iskola, tanár, tanuló számára. Az iskola azonban sok mást tanít, fejleszt, aminek eredményéről csak a belső mérések adnak visszacsatolást. A belső mérések működtetéséhez saját vizsgálati és mérőeszközökre van szükség. A modell a gyermekképhez igazodó pszicho-szociális vizsgálati eszközöket, kérdőíveket, megfigyelési jegyzőkönyveket, interjúterveket, tantárgyi mérőeszközöket, a mérések elemzését támogató Excel elemző szoftvereket, valamint fejlesztő feladatbankokat tartalmaz.

tl4

A tantárgyi mérőeszközök a tantervi követelményeket a Bloom-féle taxonómia szintjein méri. Az eszköztár tartalmaz olyan mérőeszközöket is, melyek diagnosztikus céllal egy-egy tantárgy vagy tantárgycsoport taníthatóságához, tanulhatóságához kapcsolódó eszközjellegű ismereteket, képességeket mér.

A mérőeszközök szakszerű alkalmazását adatlap, mérési, javítási és értékelési útmutató támogatja. A mérés statisztikai elemzéséhez egyedi Excel elemző állományok állnak a felhasználó rendelkezésére. Az adatlap részletesen tartalmazza a mért területeket, tartalmakat. A mérési útmutató a mérőeszköz alkalmazásával kapcsolatos feladatokra, teendőkre, körülményekre – pl.: időpont, időtartam, eszközhasználat stb. – tesz javaslatot. A mérés statisztikai elemzését támogató Excel elemző állomány az egyén, az osztály/évfolyam teljesítményét jellemző legfontosabb (szükséges és elégséges) középérték és szóródás mutatóit szolgáltatja feladatonként és a feladatlap egészére. Felhasználása minimális alkalmazói ismereteket igényel.

Elemző állományok

A belső mérések, dolgozatok mennyiségi és tartalmi elemzéséhez fejlesztettük a dolgozatelemző nevű Excel adatelemző állományt. A szoftver egy-egy dolgozat mérési eredményét elemzi az egyéni (tanulói), a csoport (osztály) és az évfolyam szintjén. Az elemzés egyrészt a pedagógus számára a szakma nyelvén készül el. Másrészt szöveges elemzés, értékelés is készül a tanuló számára az ő nyelvi kódján.

tl5

Az Országos kompetenciamérés iskolai, tantermi hasznosítását támogatja az OKM Egyéni Fejlesztési Profil nevű szoftver. Ez a mérés tartalmi kerete alapján rajzolja fel minden egyes tanulóra vonatkozóan a fejlesztendő területeket mind a matematikai eszköztudás, mind pedig a szövegértés esetében.

A statisztikai és tartalmi elemzést támogató állományaink az elemző munka hatékonyságát és szakszerűségét biztosítják.

A megismerésnek (mérésnek) és a fejlesztésnek – a tanítás-tanulás folyamatának – kölcsönhatásban kell lennie. A megismerés fejlesztés nélkül öncélú, a fejlesztés megismerés nélkül többnyire ösztönös cselekvés. A fejlesztéshez fejlesztő eszközökre van szükség. A modell több fejlesztő feladatbankot kínál az alkalmazó számára. Ilyen a kompetenciamérésben alapszint alatt teljesítő tanulók alapszint fölé fejlesztését támogató szövegértés és matematika feladatok bankja. Fejlesztő célt szolgál a komplex természettudományos feladatbank is. Ez olyan problémákat tár a tanuló elé, melyek megoldásához a természettudományos tantárgyakban tanultakat kell alkalmaznia.

Működtető szervezettl6

A mérés a pedagógia egyik legegzaktabb területe. Önálló és valódi szakmaként kimunkált fogalomrendszerrel, számos protokollal, szakmai szabállyal rendelkezik. Az iskola méréseinek rendszerbe szervezése, majd működtetése nem lehet tanárok egyéni akcióinak sorozata. Megítélésünk és javaslatunk szerint a rendszer működése igényli a tantestületen belüli formalizált mérési és értékelési munkacsoport kialakítását. A csoport munkaköri leírása jelöli ki az egyértelmű hatáskört, feladatot, felelősséget.

Szakmai napoktól a tanácsadásig

Út az alkalmazáshoz

A modell bemutatására 2015. augusztus 25-e és szeptember 4-e között került sor. Hét helyszínen – Pécs, Budapest, Kecskemét, Eger, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza – 139 iskola képviselője vett részt a programsorozaton. A két-két órás bemutatón a résztvevők megismerkedtek a modell pedagógiai filozófiájával, felépítésével, módszertanával és eszköztárával. A modell és eszköztára 2015. szeptember 14-étől vált szabadon elérhetővé az érintett iskolák számára. Az adaptációt speciális, célzott felkészítésben részt vett tanácsadók támogatták minden iskolában a helyszínen. A tevékenységet a modell fejlesztői által kimunkált forgatókönyv, meghatározott tartalmi és formai keretek között végezték tanácsadók.

Az iskoláktól kapott visszajelzések alapján kijelenthető, hogy a modellnek – a megismerés fázisában – rendkívül kedvező a fogadtatása. Ennek okai között a gyakorlatiasság, a modell számos összetevőjének az azonnali alkalmazhatósága, az alkalmazó szakmai autonómiájának biztosítása szerepel. A model rendszerként való adaptálásának és alkalmazásának a tapasztalatai természetesen csak több év múlva tárhatók fel.