Dr. Maruzsa Zoltán
Az Oktatási Hivatal szervezeti változása, új feladatai, a
pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásának rendszere
Köszönöm szépen a meghívást, az előadás lehetőségét. Az előttem szólok több dologról már beszéltek, amire én is készültem. Az egyik ilyen terület az a szervezeti átalakulás, ami folyamatban van a háttérintézmények kapcsán. Én azt mondanám inkább, hogy az előbb elhangzottakkal jelentős összhangban, de ennek az átszervezésnek a célja talán három dologban fogható meg.
Az egyik az, hogy mind az ágazatirányítók, mind az érintett intézmények több és magasabb színvonalú szakmai támogatáshoz juthassanak. Azt gondolom, hogy ez különösen igaz az Oktatási Hivatalra, amely a köznevelési intézményekkel – és zárójelben hozzáteszem, hogy természetesen a felsőoktatási intézményekkel is – nagyon szoros kapcsolatban áll. A Hivatal, miközben rengeteg információt kap az intézményektől, azt gondolom, hogy nagyon sok segítséget is tud nyújtani számukra, és nem csak számukra, konkrétan az Emberi Erőforrások Minisztériuma számára is kell, hogy információkkal tudjon szolgálni az Oktatási Hivatal, és természetesen a többi háttérintézmény is. Láthatjuk azt, hogy milyen problémák fakadhatnak abból, ha a háttérintézményekben esetleg rossz információk állnak rendelkezésre, és ebből esetleg még, ne adja Isten, hibás következtetéseket is sikerül levonni. Úgyhogy az adatok helyessége és a rendelkezésre álló információk megléte, az valóban egy kulcsfontosságú dolog. Nagyon oda kell figyelni ezért az átalakítás során, hogy ez a feladat, ez a funkció meglegyen.
Másodikként elvárás a kormányzat részéről, hogy megszűnjön a kiszervezések korábbi gyakorlata. Ez részben a projektekben, részben a feladatokban megjelenő, néha kicsit kaotikus szerkezet, amelyről helyettes államtitkár asszony az imént tartott beszédében bemutatta ugye a projektek kapcsán elég jól tetten érhető hátteret, azzal együtt, hogy a 3.1.15-ös konstrukciót még csak fel sem rajzolta erre a táblára. Ebben az elmúlt években jelentős kényszerpályán voltunk, hiszen azt látnia kell mindenkinek, hogy amikor 10 milliárdos nagyságrendben zajlanak projektek, akkor lényegében lehetetlen, a dolog nyomatékánál fogva, háttérintézményi átszervezéseket úgy végrehajtani, mint amennyire az indokolt lenne, lehetne. Úgyhogy most van – a projektek zárását követően – az az alkalom, december 31-ével, és még az EFOP-os konstrukciók elindulása előtt, amikor az átalakítások végrehajthatóak, ezért most kerül sor erre az átalakításra. Ennek kapcsán az Educatio Nkft. mint a korábban külön cégbe kiszervezett informatikai szolgáltató Oktatási Hivatalba való visszaintegrálásával nagyon fontos gondolkodásmódbeli váltás előtt is állunk. Abban az áldott állapotban lesz az ugyanis az új OH, hogy bármilyen informatikai fejlesztést kell végrehajtani, akkor nem kell egy másik háttérintézményhez, céghez fordulnia, vagy nem kell rögtön közbeszerzésekben, projektekben gondolkozni és a piacról venni szolgáltatásokat, fejlesztéseket, hanem láss csodát, házon belül, elvileg kompetens szakemberek jelentős mennyiségével kell, hogy rendelkezzen az új hivatal. Ez komoly kihívás.
És végül nagyon fontos az, hogy az átszervezésnek a végén, tehát nagyjából jövő tavasszal olyan helyzetben legyen az új Hivatal, hogy azokat az új konstrukciókat, amelyek az új EFOP világban megérkeznek majd, és amelyek végrehajtásában szerepe lesz az Oktatási Hivatalnak, ezeket minél célzottabban, tehát az itt már lényegében korábban bemutatott átfedések nélkül, strukturált projektekben tudja majd végrehajtani.
Ezen bevezető után én leginkább a POK-ok működéséről beszélnék jelenleg. Talán ez lehet egy olyan terület, amiben ugye a jogszabályok olvasásán túl is azért mindenkiben lehet néhány kérdés, hogy hogyan is zajlik ez, hogy mi is történik itt az átalakítás kapcsán, úgyhogy ebben mélyednénk el talán egy kicsit jobban.
2015 áprilisától került sor az Oktatási Hivatalon belül a 14 + 1 Pedagógiai Oktatási Központnak, mint főosztálynak a létrehozatalára. A létszámbővítés, amely ennek kapcsán végbement, döntően átvétellel, kormányhivatalokból, illetve más háttérintézményekből valósult meg, de számos esetben a piacról vettünk át kollégákat. Területi illetékességtől függően nagyjából 10, illetve 19 fő között mozog a kollégák száma az egyes POK-okban. Valamennyien a kormánytisztviselői karhoz tartozva végzik a tevékenységüket az ennek megfelelő keretek között. Nagyon fontos az, hogy a stáb kialakítása során komoly odafigyelés volt abban a tekintetben, hogy a megváltozott, komplexebb feladatokkal összefüggésben minél több kompetenciát húzzunk magunkhoz, tehát valóban olyan kollégákat igyekeztünk összegyűjteni – ez néhol még folyamatban is van –, akik minél szélesebb spektrumban le tudják fedni az Oktatási Hivatal által ellátott, illetve a jövőben ellátandó feladatokat.
Nagyon fontos az, amiről szintén beszélt helyettes államtitkár asszony, hogy az egységes ügyféloldali működési keretek kialakítása már részben megtörtént, és garanciát adhat a szabályozott működésre. A térképet szintén mutattuk már, de azért egy felvillantása nem lehet ártalmas, hogyan is néznek ki ezek a POK-ok területi megoszlásban, és bizonyos értelemben talán Köpeczi-Bócz államtitkár úr koncepciójának a területi differenciálás területén is a POK-ok igyekeznek majd megfelelni a jövőben, és mindenhol a testre szabott feladatokhoz megpróbálni felnőni.
Kiemelendő az is, hogy igyekszünk átállni egy országos, illetve területi igényfelmérésen alapuló féléves feladattervezésre. Tehát nem feltétlenül csak projektalapon, nem feltétlenül pillanatnyi nekilendülések alapján, hanem egy tervezett munkavégzés zajlik majd a POK-okban, illetve már jelenleg is. Megvalósult a szolgálati protokolloknak az elkészítése mind a hét pedagógiai szolgáltatási területre. Ebben természetesen az Oktatási Hivatal törzshivatalában több főosztály is segíti a POK-okban területi illetékességgel zajló munkát. Kifejlesztésre került a szaktanácsadás, a pedagógiai szakmai szolgáltatatás rendszeréhez kapcsolódóan egy informatikai nyilvántartó rendszer, illetve beépítésre kerültek az OFI által az Európai Uniós projektekben kifejlesztett új típusú szaktanácsadói eljárás egyes elemei is az új eljárási rendbe.
Bíztatjuk továbbá arra a POK-ok vezetőit, munkatársait, hogy természetesen a POK-oknak feladata van a helyi köznevelési stratégiai háló kialakításában, a települési önkormányzatokkal, a KLIK-kel, a szakképzési centrumokkal, az egyházi és nemzetiségi fenntartókkal való informális kapcsolatokat ki kell alakítani. Fontos lesz a pedagógusképzés kapcsán a felsőoktatási intézményekkel való kapcsolatépítés biztosítása. Itt több esetben felmerült, hogy miért nem szervezi ki az OH ezeket a feladatokat. Ez részemről fel sem merül, hiszen az egész átalakítás nem erről szólt. A pedagógusképzésben a tanfelügyelettel szoros együttműködésben a jövőben a tanártovábbképzés, a pedagógus-továbbképzés területén fontos szerep jut majd a Hivatalnak.
Fontos természetesen, hogy a POK-ok a kormányhivatalokkal is interakcióban álljanak mind információk, mind igény esetén a szakmai támogatásuk vonatkozásában, illetve természetesen a köznevelésben érintett civil szervezetekkel is a versenyszervezéssel, tehetséggondozással, felzárkóztatással kapcsolatos ügyekben is. Azt gondolom, hogy a POK-oknak a kellő nyitottságot kell mutatniuk.
A megújuló feladatok kapcsán fontos azt látni, hogy az Oktatási Hivatal rendelkezik, korábban is rendelkezett önálló pedagógus-továbbképzési akkreditációkkal, sőt, a korábbi pedagógiai intézetek integrálásával most azért egy jelentős bővülés van a portfolióban, és egyes projektek jogutódlásának köszönhetően még további portfolióbővülés is megvalósul majd. Itt csatolnék vissza ahhoz a gondolathoz, hogy azért a POK-okban a kollégák beléptetése kapcsán tudatosan odafigyeltünk arra, hogy olyan kollégák is érkezzenek a POK-okba, akik korábban képzőként is jelen voltak valamilyen módon és valamilyen szervezetben a köznevelésben, és mondhatjuk azt, hogy ez lényegében sikerrel is járt. Ma már az Oktatási Hivatal rendelkezik egy olyan, akár saját képzésekre is használható oktatói gárdával és ezáltal – hasonlóan, ahogy az informatika esetén nem lesz majd feltétlenül szükséges közbeszerzések útján és piaci körülmények között rohanni fellelhető szolgáltatókhoz – a képzések területén is, esetleg további bővülés árán, ha kell, de a Hivatal rendelkezni fog majd saját képző kapacitással is. Ezt a közeljövőben vélhetően élesben is kipróbálhatjuk majd, hiszen van egy-két olyan program, ahol szintén kényszerpályán mozogva ugyan, de az indikátorok teljesítése érdekében aktivizálnunk kell ezt a felhalmozott, összegyűjtött tudás-kapacitást, és bizony azért az OH-nak is helyt kell állnia azért, hogy az Educatio egy-két projektjében ne legyen probléma. Ezt most csak azért tudjuk megtenni, mert a kialakított, viszonylag robosztus rendszerben vannak olyan kollégáink, akik például a képzéseket saját tudásuk, ismereteik alapján meg tudják valósítani. Úgyhogy mondhatjuk azt, hogy talán ez egy pilotja is lehet az új működési modellnek.
A képzések sorában a pedagógus-továbbképzések szervezése is elindult, eddig is több száz fő érettségi vizsgaelnök vagy pl. konfliktuskezelő szakember képzése történhetett meg. Sok képzésünk van az erkölcstan területén is, ugye ott egy komoly hiányosság mutatkozott, mutatkozik, bár talán ez a projektdömping ezen némiképpen enyhít, illetve a pénzügyi tudatosság kapcsán a Magyar Nemzeti Bank, amely kifejezetten aktivizálta magát az utóbbi időben, és komoly erőforrásokat biztosít annak érdekében, hogy ezen a területen is pedagógusképzések indulhassanak, induljanak el.
A megújuló feladatok körében megvalósul az OH versenyszervezési feladatainak a továbbvitele is, illetve ezek lebontása a POK-ok szintjére. A tanulmányi versenyszervezésben a korábbi jó pedagógiai intézeti gyakorlatokat természetesen igyekszünk megtartani, továbbfejleszteni, s a nem állami versenyek szervezésében a POK-ok a jövőben is örömmel közreműködnek majd, a települési igények és az OH erőforrások mentén természetesen a többi helyi versenyek rendezésében is.
Új feladat lesz továbbá a 2017-től az új érettségi vizsgakövetelményekkel kapcsolatos tematikus tájékoztatás a közeljövőben, hogy hogyan és milyen módon készülünk erre, elkerülendő 2017-ben mondjuk a tömegesen rossz eredményeket a hibás felkészítésből fakadóan. Itt is aktivizálódni fogunk a jövőben.
Új feladat és lehetőség a mesterpedagógus szaktanácsadók bevonása az Oktatási Hivatal tevékenységébe, évi 25 nap az, amivel a mesterpedagógusok esetén az Oktatási Hivatal, illetve a POK-ok rendelkezhetnek majd, itt az előzetes tájékoztatók szervezése részben megtörtént, részben folyamatban van. Ennek a folyamatnak a szabályozása, nyilvántartása egy kialakított, belső elektronikus felületen lényegében már megvalósult, így átláthatóbb lesz a feladatszervezés, a munkavégzés. Itt arányos terhelést igyekszünk majd a mesterpedagógusok számára szervezni, és lényeges mozzanat lesz majd – ezen még zajlik a munka –, hogy hogyan lehet a szaktanácsadók részére a munkavégzés utólagos értékelési rendszerét kialakítani, a visszacsatolásokat biztosítani, de ezzel is küzdenek a kollegáink.
A 2016. évi pedagógusminősítés és a tanfelügyeleti eljárások még az a terület, ahol jelenleg kihívások előtt állunk. Ezeket az eljárásokat és az ügyfélszolgálat szervezését már az Oktatási Hivatal POK-jai látják el, 2015. július 31-éig az érintett pedagógus kollégák tájékoztatása elektronikus formában már megtörtént. 2400 kérdés érkezett már vissza, és itt valóban az elmúlt három hétben egy nagyon komoly válaszdömping is megindult az OH részéről. Ez egy igazi tanügyi szolgáltatás egyébként, hogy az érintett kollégák szakszerű, precíz, pontos válaszokat kapjanak, és én nagyon remélem, hogy ilyeneket kapnak. Amennyiben önök között vannak olyanok, akik már kaptak ilyet, akkor ennek külön örülök. A 2016-os portfolió felület nyitása is ezen a héten az érintett pedagógusoknak megtörténik, ha minden igaz, november 30-ával pedig a látogatása tervezése és annak publikálása is megtörténik. Közel húszezer beosztás az, ami megvalósul a pedagógus minősítés és a tanfelügyeleti eljárások körében.
Bízom abban, hogy a rövid bemutató során láthatóvá vált az, hogy bizony egy nagyon komoly feladatbővülés után lényegében csupa fontos és csupa prioritást élvező feladat az, amivel szembesülünk. Nagy szerencse, hogy ehhez, hála Istennek, a szükséges erőforrások is lényegében rendelkezésre állnak.
Végül a felsőoktatási feladatok kapcsán hoztam még egy utolsó diát. Nem vagyok biztos abban, hogy itt széles tömegeket ennek mélyebb részletei érdekelnének, ezért önkorlátozó leszek, de azért sose felejtsük el, hogy az Oktatási Hivatal a felsőoktatásnak ugyanúgy háttérintézménye, és ugyanúgy kiszolgálja a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságot, illetve a felsőoktatási intézményeket is, ahogy helyettes államtitkár asszony ezt megfogalmazta, minél kisebb zajjal és minél kisebb megjelenéssel, de a háttérben keményen dolgozva. A felsőoktatási feladatok közül gyakorlatilag a diplomás pályakövetés az, ami nagyon hangsúlyos volt idén a szakjegyzék körüli viták, elemzések kapcsán. Ennek a fejlesztése, átvétele részben az Educatio érintett kollégáinak átvételével természetesen egy nagyon hangsúlyos feladat lesz. Nagyon fontos továbbá a magyar állami ösztöndíjas képzés feltételeinek a nyomon követése, hogy hogyan végeznek a hallgatók, a magyarországi munkavégzés megvalósul-e. Ez egy folyamatosan növekvő nagyságrendű feladat, ami az Oktatási Hivatalra vár. Teljes egészében az OH-ra hárul majd az Educatio integrálásával a felvételi eljárással kapcsolatos informatikai és szakmai feladatok megvalósítása. Éppen most október közepén kerül a kormányülés elé a szakmai gyakorlóhelyek ellenőrzésének a kérdése, ahol szintén szeretnénk, hogyha az Oktatási Hivatal ebben szintén nagy szerepet vállalna. Be kell vezetnünk a felsőoktatásban is a kompetenciamérések rendszerét. Pontosan azért, ismét visszacsatolva Köpeczi-Bócz államtitkár úr előadására, a területi differenciálódást akkor tudjuk érvényesíteni, ha látjuk azt, hogy mely felsőoktatási intézményekbe milyen hallgatói állomány érkezik, milyen szakmai háttérrel. Ezzel végre mítoszokat lehet majd számos esetben dönteni, hiszen ma nyilván más kimeneti eredményeket produkál az az intézmény, ahova jóval magasabb a bemenet. Nagyon érdekes lehet azt esetleg egy felsőoktatási felmérésnél látni, hogy ugye a hozzá adott érték az vajon a sokszor kicsi és gyenge intézményekben jobb-e, vagy az elit intézményekben, ahova egyébként már kiváló hallgatók érkeznek. Úgyhogy mondhatom azt, hogy ezek a felsőoktatási feladatok sem jelentenek éppen egy unalmas kihívást a következő hónapokra és évekre sem az Oktatási Hivatal számára.
Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket.
