Bruckner László

A szakképzés aktuális kérdései

bruckner 0

A Kormány 2015 februárjában elfogadott egy olyan szakképzési stratégiát, amely előremutató változásokat hozott az elmúlt időszakban a szakképzés területén, és az Európai Uniós irányokkal összhangban vázolja fel a következő évek fejlesztéseit.

A szakképzés területének Európai Uniós fejlesztési irányai

2015 májusában az európai államok elfogadták az ún. Rigai Szakképzési Nyilatkozatot, amely több ponton is meghatározza Európában a szakképzés jövőjét:

  • A vállalatoknál történő, munkaalapú gyakorlati képzés elterjesztésének további fejlesztése, támogatása. Mindenütt prioritást élvez már a vállalati helyszínen történő gyakorlati oktatás. Egyrészt mert ez hatékonyabb oktatás módszertani szempontból, másrészt ez gyakran a továbbfoglalkoztatás záloga, és egyben hozzájárul a képzőintézmények és a munkaadók egymáshoz való közeledésének sikeréhez. Az ifjúsági lemorzsolódást kezelő programoknál esetében is szerepet játszik.
  • A szakképzési rendszerek minőségének fejlesztése, valamint az ehhez szükséges információs rendszer működtetése.
  • Rugalmasabb és átjárható szakképzési rendszer kifejlesztése, kiegészítve egy hatékony tanácsadási és validációs (az informális és nem formális tanulás eredményeit elismerő) rendszerrel.
  • A kulcskompetenciák fejlesztésének megerősítése a szakképzési kerettantervekben, valamint e kompetenciák elsajátítását szolgáló tanulási lehetőségek kínálatának növelése.
  • A szakmákat oktató tanárok, szakoktatók, a segítő mentorok és gyakorlati szakemberek képzésének és továbbképzésének rendszerszerű megközelítése, számukra hatékony tanulási lehetőségek biztosítása.

A „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepció végrehajtási irányai az alábbiak:

  • A duális szakképzés kiterjesztése
  • A szakképzésbe történő beiskolázás kereteinek tágítása
  • Új intézményrendszer létrehozása

A duális szakképzés kiterjesztése

Újdonság, hogy felnőttoktatásban is elérhetővé válik a tanulószerződés intézményrendszere, amely azt jelenti, hogy akár a nappali tagozatos rendszerben első szakképesítésüket szerző diákokról van szó, akár a felnőttként a rendszerbe kapcsolódókról, egyaránt nyitott számukra a lehetőség, hogy vállalati helyszínen sajátítsák el a gyakorlati oktatási ismereteket. Ezt segíti az úgynevezett kamarai garanciavállalás intézményrendszere is, amelynek lényege, hogy ezentúl nem az iskola dolgozik azért, hogy lehetőség szerint kihelyezze a diákokat a gyakorlati képzésbe, hanem alapszabályként minden diák számára a kamara közvetítésével lehetőséget kell teremteni arra, hogy a környékbeli, a régióban lévő vállalkozásoknál folytathassák a szakmai gyakorlatot, és csak amennyiben erre valamilyen oknál fogva nincs lehetőség, akkor jöhet szóba az iskolai tanműhely.

A tanműhelyek azonban a jövőben sem szűnnek meg, a szakiskolai (jövő évtől szakközépiskolai) képzés 9. évfolyamán alapvetően ezután is tanműhelyben fog folyni a képzés. Németországban – ahol egyébként a duális képzés mintaszerűen zajlik, átlagosan 70% körüli arányban – sem képzelhető el minden szakképesítésben 100%-ban a duális képzés. Ennek oka egyrészt az, hogy hogy a vállalkozások jelentős része egy-egy szakképesítésnek csak egy-egy szegmensére szakosodott, és ezért nem is képes arra, hogy a teljes képzési palettán ismertet nyújtson. Ennek az áthidalására szolgál az a megoldás, amely során több vállalkozás is megoszthatja egymás között a tanulók képzésének feladatait, és a vállalkozások között akár az iskolát és az iskolai tanműhelyt is bevonhatja teljesítési segédként a folyamatba. A vállalat az iskolát a megkapott finanszírozásból támogathatja, tehát továbbfolyósítja a támogatást.

A vállalatok duális képzésbe történő bekapcsolódását elősegíti, hogy 2015 júniusától a támogatások elérhetőségei egyszerűsödtek. A korábbi infrastrukturális beruházásokhoz szükséges pályázati rendszer megszűnik, mégpedig azon felismerésből, hogy például az elmúlt években 1500–2000 között volt azon vállalkozások száma, amelyek pályázatot nyújtottak be, és a pályázatok nagy többsége sikeres volt. Ezért célszerű volt egy normatívaszerű finanszírozást bevezetni ezen a területen. Ez a jövőben egy egyszerűbb igényelhetőséget, kevesebb adminisztrációt fog jelenteni a cégeknek. A támogatások sorába olyan elemek kerültek be például, mint az oktatói bérek részleges kifizetése.

Ez a folyamat hozzájárul a tanulószerződések számának növekedéséhez is. Jelenleg a tanulószerződések száma meghaladja az 50 000-et, célunk, hogy 2018-ra túllépje a 70 000-et is.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a cégek igenis érdekeltek akár a középfokú, akár a felsőfokú képzésben való részvételre. Részben azért is, mert a munkaerő-utánpótlás egyre nehezebben megoldható.

A duális képzés kiterjesztését szolgálja az úgynevezett Szabóky Adolf Szakképző Ösztöndíjnak a bevezetése, amely jelenleg a szakiskolákban Szakiskolai Ösztöndíj néven ismert. Korábban országosan, megyénként 10-10 hiányszakma volt meghatározva, jellemzően a kamarák és a partnerek részvételével. A diákok anyagi ösztönzést kaptak arra, hogy ezekre a szakképesítésekre jelentkezzenek, és ezekben végezzenek. A hiányszakmáknak a köre 2015 szeptemberétől tizenkettőre bővült és jövő szeptembertől megyénként húszra emelkedik. Ezen belül legalább öt szakképesítés szakgimnáziumi szakképesítésként van feltüntetve, azt beismerve, hogy a technikusokat ugyanúgy igényli a munkaerő-piac.

A szakképzésbe történő beiskolázás kereteinek tágítása

A korábbi 21 évről 25 évre nőtt az a felső korhatár, ameddig valaki nappali rendszerű képzésben vehet részt. Ugyanakkor a második szakképesítésben való részvétel minden magyar állampolgár számára ingyenessé vált függetlenül attól, hogy korábban már megszerzett egy szakképesítést vagy esetleg már diplomával rendelkezik.

Ez lehetőséget nyújt azok számára, akik pályamódosításban gondolkodnak, esély azok számára is, akik jelenleg állásnélküliek, illetve természetesen azok számára is lehetőség a továbbképzésre, akik úgy érzik, hogy a szakmai életpályájukat erősíti meg, ha például egy rokon szakképesítés tanulmányaiban is részt vesznek.

A második szakképesítésben való részvétel 2015 szeptemberétől ingyenesen elérhető az állami szakképzési intézményhálózatban.

Elsősorban a Szakképzés Centrumok nyújtanak széles körben erre lehetőséget, de a KLIK és az FM (agrár-szakképző) intézményeiben is elérhető az ingyenes második szakképesítés megszerzésének lehetősége. A második szakképesítésben való részvétel igényét tükrözi, hogy a 2015. szeptember 30-áig meghosszabbított jelentkezési határidőig több mint 15 000 tanuló került beiskolázásra.

A második szakképesítés ingyenességének a lehetősége „állampolgári jogon jár”, ugyanakkor csak esti, levelező, vagy más sajátos rendszerben lehet megszerezni. Ennek a korlátozásnak egyszerűen az a célja, hogy lehetőleg ne a munkából vonjuk ki a munkavállalókat, és azt is szeretnénk elkerülni, hogy az iskolarendszerű képzés automatikusan meghosszabbodjon sokak számára.

bruckner 1

A fenti ábrán látszik, hogy a 21–30 év közöttiek azok, akik leginkább keresik jelenleg a második szakképesítésnek a lehetőségét. A beiratkozott 15 000 tanulóból több mint 3500-an Budapesten iratkoztak be, figyelemre méltó, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint 1400-an jelentkeztek, míg ezzel szemben Zala és Vas megyében, ahol körülbelül ugyanakkora a munkaerő kereslet, Zalában közel 800, Vas megyében alig 300 a jelentkezők aránya.

Az előzőek alapján megyénként még jelentősek az eltérések, amely egyenlőtlenségek a jövőben remélhetőleg csökkennek azzal, hogy a második szakképesítés megszerzésének lehetősége szélesebb körben ismertté válik, de ez egyben azt is jelzi, hogy föl kell készülni arra, hogy sokan valóban a munkaerő-piaci pozíciójuk javítása érdekében iratkoznak be második szakképesítésre.

A második szakképesítésre való jelentkezéskor az ápoló és az egészségügyi területeken viszonylag magas volt a jelentkezők száma, de népszerű volt még a hegesztő, villanyszerelő, CNC gépkezelő, CAD/CAM informatikus, továbbá a műszaki területeken is magas a létszám.

A leginkább keresett iparágak vagy szakképesítések, amelyekben most gyakorlatilag korlátlan számú munkavállalót lehetne fölvenni a fém- és villamosipari foglalkozások, járműgyártás, egészségügy, szállítmányozás, építőipar. Jelenleg a nagyberuházások már nem csak az Európai Unión belül keresnek munkavállalót, mert egy-egy nagyobb beruházás esetén nem lehet néhány éven belül jelentős számú munkavállalót biztosítani egyes térségekben. A munkaerő-hiány a gazdasági növekedés gátja lehet, tudomásul kell venni, hogy jelenleg a szakképzés kulcsfontosságú eleme annak, hogy a gazdaság tovább növekedjen.

Bizonyos szakterületeken már nincsen elegendő munkaerő, amelyre megoldás lehet a nem dolgozó emberek (Magyarországon még mindig több mint 400 000 főre tehető a számuk), illetve a nem megfelelő szakképzettséggel rendelkezők bevonása a szakképzésbe.

Munkaerő-piaci sajátosság, hogy Magyarországon egyszerre van jelen munkaerő felesleg és munkaerőhiány a munkaerő-piacon. 2015. évi augusztusi adatok szerint jelenleg Magyarországon 82 000 állás betöltetlen. Ez egy nagyon jelentős kapacitáshiányra utal és nagy valószínűség szerint ennek az az oka, hogy az adott térségben már nincsen elég képzett munkaerő. Jelenleg a munkaerő iránti kereslet Fejér megyében magasabb, mint Budapesten. Ugyanakkor a Fejér megye melletti Veszprémben közel olyan alacsony, mint mondjuk Somogyban, vagy a dél-alföldi területeken. Folyamatban van annak elemzése, hogy a piaci igényekre, a 82 000 álláshelyre a következő időszakban a Szakképző Centrumok iskolái felnőttoktatásban és felnőttképzésben hogyan tudnak reagálni.

Szakképzési Híd Program

Egyrészt a munkaerő-piac sem nélkülözheti, másrészt társadalmi felelősség is azoknak a fiataloknak, felnőtteknek a bevonása a programba, akik szakképzettség nélkül, aktív korúként nincsenek jelen a munkaerő-piacon. Jelenleg Magyarországon még mindig több mint 400 000 azoknak a száma, akik munka nélkül vannak, ezen túl pedig a fiatalok jelentős része szakképzettség nélkül hagyja el az iskolarendszert. A korábbi, a tankötelezettséghez kapcsolódó életkorról szóló szakmai viták a jövőben más hangsúlyra helyeződnek, mostantól inkább az a kérdés, hogy azt tekintsük-e végzettség nélküliségnek, hogy ha valaki legalább szakképzettség nélkül jön ki az iskolarendszerből.

A Szakképzési Híd Program azt szolgálja, hogy a lemorzsolódó fiatalok egy másfajta módon, de visszavezetésre kerüljenek a képzésbe. Minden szakképzési híd program a jövő évtől kezdődően legalább rész-szakképesítést fog nyújtani a fiatalok számára. Ezt követően, nyitott a lehetőség, hogy bekapcsolódhassanak a szakképzésbe, de akár rögtön el is helyezkedhetnek.

A Szakképzési Híd Programban résztvevő fiatalok ösztöndíjat fognak kapni, ezzel is segítve az iskolarendszerben való részvételt.

Szakképzési Centrumok, új szakképzési intézményrendszer

A Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásában 44 centrum működik. A centrumok működésének főbb jellemzői az önállóság, a felelősség, a motiváltság. A motiváltságot anyagilag is szeretnénk megteremteni, jelenleg erre példa a második szakképesítések elindítása.

A két új intézménytípusunk, amely felváltja a jelenlegi szakiskolát és szakközépiskolát, az a szakgimnázium és szakközépiskola. Az elnevezés nem véletlenszerű, a jövő évtől kezdve Magyarországon az iskolarendszer fő mederben alapvetően érettségit nyújtó iskolatípussá változik középfokon a szakképzésben is. A szakgimnázium struktúrájában nagyon fog hasonlítani a jelenleg szakközépiskolára, hiszen alapállásban továbbra is 4 + 1 éves, illetve a gimnáziumot végzettek számára kétéves szakmai képzést fog nyújtani. A változás az óraszámok tekintetében fogható meg leginkább. A szakmai képzés óraszámai jelentősen megnövekednek, legalább 500 órával. A szakmai képzésre fordítható többletóraszám akár elériheti a 700 órát az új szakgimnáziumban. Ez egyben lehetőséget teremt arra is, hogy egy új szakmai és munkaerő-piaci kimenetet biztosítsunk, azaz a szakgimnáziumban az érettségivel együtt egy szakképesítés is megszerezhető lesz a jövőben.

Ezt a folyamatot segíteni fogja, hogy a Kormány koncepciójában elfogadottak szerint az egyes közismereti tantárgyaknak az aránya változni fog a gimnáziumhoz képest, bár az érettségi tantárgyak óraszáma változatlan. Az ágazat sajátosságainak megfelelően bizonyos ágazatok valamely közismereti tárgyból – biológiából, kémiából, fizikából – magasabb óraszámot fognak biztosítani.

A szakközépiskola tekintetében a hároméves képzés után főáramban várjuk majd a diákokat az érettségit adó következő két évfolyamon is, és ezzel célunk, hogy megszűnjön szakiskolák korábbi „zsákutcás” jellege.