Schanda Tamás

A Nemzeti Tehetség Program aktualitásai

A Nemzeti Tehetség Programot az Országgyűlés 2008-ban ötpárti konszenzussal fogadta el. Ez a mozzanat tisztán mutatja, hogy a tehetséggondozás közös ügy. Egy olyan ügy, ami összeköt mindenkit. Összeköti a különbözőképpen gondolkozó szakpolitikusokat, összeköti a civil és az állami szereplőket, és összeköti a különböző ágazatokat. A tehetséggondozás ugyanúgy megjelenik a köznevelésben, mint a felsőoktatásban, vagy akár a szakképzésben, és lehetne még folytatni ezt a sort.

A Nemzeti Tehetség Program 20 éves időkeretben (2008–2028 között) kerül megvalósításra. A programban meghatározott célkitűzések közül a legfontosabbak:

• a tehetséges fiatalok megtalálása,
• tehetségük kibontakoztatásának folyamatos segítése, valamint
• a tehetség hasznosulásának segítése.

A program tavaly a Köznevelésért Felelős Államtitkárságtól a Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság gondozásába került. Ennek oka, hogy a program horizontális jellegére helyeződhessen a hangsúly. A tehetséggondozásban alapvető szerepe van a családnak, és emellett a program esszenciálisan kapcsolódik az ifjúság ügyéhez.

2015 első félévében változott a Nemzeti Tehetség Program megvalósításában szerepet vállaló, közreműködő intézményi kör is. 2015. május 1-jéig az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) valamint az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen koordinálta és bonyolította le a Nemzeti Tehetség Program keretében meghirdetett pályázatokat. Ez került átalakításra azon az elvi alapon, hogy egyszerűsítsük az ügyfélszolgálat működését, egykapussá tegyük a pályázók számára a Nemzeti Tehetség Program keretében a Nemzeti Tehetség Alap terhére kiírt pályázatoknál az ügyintézést. Ennek megfelelően 2015. május 1-jétől a minisztérium az EMET közreműködésével bonyolítja le a Nemzeti Tehetség Program keretében kiírásra kerülő pályázatokat.

A 2015-ös év más szempontból is egy új időszámítás kezdete. A Nemzeti Tehetség Program célkitűzései kétéves cselekvési programok keretében kerülnek végrehajtásra, amelyeket kétévente határoz meg és fogad el a Kormány. A 2015–2016. évi cselekvési program tervezett intézkedéseivel egyrészt továbbra is lehetőséget kívánunk adni a meglévő, kiváló hagyományok, gyakorlatok folytatására, melyek a tehetségsegítés területén a korábbi időszak támogatásai nyomán alakultak ki és erősödtek meg. De emellett a 2015–2016-os cselekvési programban új, az eddigi rendszerből hiányzó elemek és prioritások is megjelennek.

A cselekvési program 2015–2016-ra szól. Azonban – egyik alapvető célkitűzésünknek megfelelően – igyekszünk a tanév rendjéhez igazítani a program rendszerét, így a 2015–2016-os cselekvési program intézkedéseinek 2017. június 30-ig kell teljesülniük.

A tervezett intézkedések között megjelennek olyanok, amelyek korábban már megkezdett intézkedések folytatásaként kerültek megfogalmazásra, és lehetőséget adnak a jól működő projektek folyamatos végrehajtására. Ugyanakkor a 2015–2016-os cselekvési program tervezett intézkedéseivel nagyobb hangsúlyt kívánunk fordítani a kiemelkedően tehetséges fiatalok támogatására. Emellett a tervezésnél kiemelt szempont volt az is, hogy a folyamatos szakmai munka kapjon támogatást, és minden esetben a tanév rendjéhez igazítottan biztosítsuk az elérhető támogatásokat.

A cselekvési programban alapvetően három intézkedés-csomagba soroltuk az előttünk álló különböző feladatokat, melyek a következők:

• a hazai és határon túli tehetséges tanulók, fiatalok támogatása (I.);
• a hazai és a határon túli tehetséggondozó személyek, szervezetek, közösségek támogatása (II.);
• a Nemzeti Tehetség Program megvalósításának segítése, szakmai, intézményi és információs rendszerének továbbfejlesztése (III.).

Összességében a harmadik intézkedési csomag rendelkezik a legkisebb forrással, ám nagyon komoly célkitűzéseket határoz meg, mint például, hogy be kell vezetni a matematikai tehetségazonosítást legalább egy évfolyamon. Ez nagyon ambiciózus cél, amit 2017. június 30-ig kell teljesítenünk.

A Nemzeti Tehetség Program keretében rendelkezésre álló támogatás alapja az 1%-os adófelajánlásokból gyűlik össze, pontosabban a támogatás egy része az 1%-os felajánlásokból adódik. A 2015-ös és a 2016-os költségvetésben az adófizetők által felajánlott 1%-okból összegyűlt összeg (ami évente nagyjából 1,4 milliárd forint) megduplázódott, és ez a forrás a központi költségvetésből további 1,4 milliárd forinttal egészült ki. Így 2015-ben és 2016-ban is 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre a Nemzeti Tehetség Program célkitűzéseinek megvalósítására.

A program forrásának az alapját tehát az adófizetői 1%-ok, a közösség által e célra felajánlott SZJA 1%-ok jelentik. Ez komoly felelősség. Meg kell mutatnunk a közösség, illetve az állampolgárok számára azt, hogy mik azok a tehetséggondozó programok, melyekre az általuk felajánlott pénzt felhasználjuk. Ezért bíztatjuk, és kérjük azokat, akik részt vesznek a Nemzeti Tehetség Program célkitűzéseinek megvalósításában, hogy vállalják büszkén ezt a munkát, mely aztán elősegíti, hogy a jövőben még többen rendelkezzenek 1%-ukról a program javára.

2014-ig a Nemzeti Tehetség Program teljes forrása megközelítette a 6,8 milliárd forintot, amelyből összesen 6139 projekt nyert támogatást. Ezek keretében több, mint 1 millió 300 ezer fiatalt kapott segítséget tehetsége kibontakoztatásában. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt években átlagosan 300–350 ezer tehetséges fiatal számára tudott a Nemzeti Tehetség Program valamilyen támogatást, fejlesztést biztosítani. Ez jelentős szám és hatalmas felelősség. Amikor a források további növeléséről beszélünk, akkor szem előtt kell tartani ezt a fajta felelősséget. Ilyen magas számban elért fiatal, tanuló és gyerek fejlesztése esetén nagyon komoly szakmai monitoringra és minőségbiztosításra van szükség annak érdekében, hogy a forrás hatékonyan és jó minőségben kerüljön felhasználásra, és a résztvevő tehetséges diákok a lehető legjobb támogatást kaphassák.

Ma még nem tudjuk azt kijelenteni, hogy az összes tehetséges fiatalt sikerül megtalálunk és fejlesztő programba bevonnunk, de bízunk benne, hogy néhány év múlva ezt is elmondhatjuk majd. Azonban az friss és nagyon jelentős eredmény, hogy az Országgyűlés tavasszal úgy döntött, hogy adómentes jövedelemmé teszi a Nemzeti Tehetség Program keretében kifizetett ösztöndíjakat, azaz ezek a támogatások 100%-ban oda érkeznek és ott használhatóak fel, ahova céljuk szerint rendeltettek. Ennek következtében az idei évi források terhére már a tehetséges tanulók és fiatalok, vagy adott esetben a velük foglalkozó pedagógusok, tehetséggondozó szakemberek számára még nagyobb arányú támogatást tudunk biztosítani. Ez az eredmény azért is különösen fontos, mert a 2015. évi intézkedések meghatározásakor létrehoztunk a kiemelkedően tehetséges fiatalok számára egy olyan egyedi ösztöndíj lehetőséget, amelynek keretében személyre szabott, az egyéni szükségleteiknek legmegfelelőbb támogatást nyerhetnek tehetségük kibontakoztatásához, az ahhoz szükséges eszközök megvásárlásához, vagy szakmai fejlődésükhöz.

A Nemzeti Tehetség Program megvalósítására a költségvetésben e célhoz rendelt évi 2,8 milliárd forint mellett a tehetséggondozást, tehetségfejlesztést célzó uniós támogatások is rendelkezésre állnak. A jelenlegi tervek alapján e céllal az uniós támogatásokban az elkövetkező 5 évben 6,5 milliárd forint allokálódik. Legutoljára e céllal uniós projektként a Tehetséghidak program valósult meg, melynek jelentős eredményei sokak számára ismertek lehetnek. Ez a program 2015. augusztus 31-én lezárult. Folytatásaként, az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) keretében, várhatóan 2015 novemberében kerül meghirdetésre a Tehetségek Magyarországa elnevezésű kiemelt projekt. A pályázat keretében megvalósuló program biztosítja, hogy a tehetséggondozás ügye 5 éven keresztül folyamatos és stabil támogatást kapjon. A Tehetségek Magyarországa program különlegessége az is, hogy megvalósítása során egyszerre jelenik meg az állami felelősségvállalás és a civil kurázsi, a program alapját a két szektor együttműködése és kölcsönös segítése jelenti. A Tehetségek Magyarországa kiemelt programnak két kedvezményezettje lesz; egyrészt a tehetséggondozó programok lebonyolításában már komoly tapasztalatot szerzett Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ), másrészt pedig állami szereplőként az Új Nemzedék Központ (ÚNK). E két szervezet közösen fog tevékenykedni annak érdekében, hogy minél hatékonyabb módon kerüljön végrehajtásra az uniós program.

A Tehetségek Magyarországa programnak különböző célkitűzései vannak. Ilyen a tehetségsegítő szolgáltatásoknak a fejlesztése annak érdekében, hogy egységes rendszerben működő és hatékony szolgáltatást tudjunk biztosítani a tehetséges fiataloknak és az őket segítő pedagógusoknak, szakembereknek. Ehhez hasonlóan kiemelt célkitűzés a tehetséges fiatalok számára támogató környezetet biztosító családoknak az erősítése annak érdekében, hogy egyetlen tehetség se vesszen el Magyarországon. Mindezek mellett határozott célunk, hogy a területi különbségek kiegyenlítése érdekében javítsuk a tehetségsegítő programokhoz való hozzáférés lehetőségeit tekintettel arra, hogy a tehetségsegítés rendszerében is érzékelhető egyenlőtlenség az egyes földrajzi területeken. A Nemzeti Tehetség Program prioritásaihoz illeszkedve a programban az egyik fő fókusz a matematikai, a természettudományi és a műszaki tehetségterületeknek a támogatása és fejlesztése lesz. Mindezek mellett ki kell emelni, hogy a kiemelt projekt keretében megvalósuló tevékenységek célcsoportjainak meghatározásakor nem csupán a köznevelésben tanuló fiatalokra és a velük foglalkozó pedagógusokra gondoltunk, hanem a felsőoktatásban és a szakképzésben tanuló hallgatók, diákok, illetve szélesebb körben minden 35 év alatti tehetséges fiatal bevonására, bekapcsolódására lehetőség van.

A Tehetségek Magyarországa keretében nyolc területre fókuszáltan terveződtek a tevékenységek.

Ezek közül elsőként említeném a tehetségszűrés, tehetségazonosítás rendszerének a fejlesztését, amely olyan komplex eszközök fejlesztését jelenti majd, melyek hiánypótlóak lesznek a tehetségazonosításban.

Tervezzük a tehetséggondozás területét érintő kutatások lefolytatását és a jó gyakorlatoknak a feltárását, valamint ezek bemutatását. Célunk, hogy a feltárt jó gyakorlatokat eljuttassuk az összes olyan intézmény számára, amely ezt be tudja építeni a saját, mindennapi tehetségsegítő tevékenységébe.

Számos olyan rendezvény megvalósítását tervezzük, melyek különböző formában szervezetten (csoportos, egyéni, tömbösített) a tehetségtámogató környezet kialakítását, megerősítését segítik majd.

Terveink szerint lesznek majd minősített tehetséggondozó műhelyek, amelyek speciális támogatásban részesülnek annak érdekében, hogy az ezekben tevékenykedő szakemberek kizárólag a szakmai tevékenységükre tudjanak fókuszálni és megkapjanak minden, ehhez szükséges támogatást.

A projekt keretében komoly feladat a tehetségsegítés regionális koordinációja, és ennek fejlesztése, hiszen a tehetséggondozással számtalan szereplő foglalkozik – szakszolgálatok, szakmai szolgáltatók, nevelési, oktatási intézmények, civil szereplők, egyházi szervezetek. Fontos, hogy a különböző szereplők tevékenységüket koordinált módon és összehangoltan végezzék.

A Tehetségek Magyarországa elnevezésű programban terveink szerint egy tutor rendszer kialakítása is megtörténik, és emellett komoly forrásokkal tervezünk ösztöndíj-támogatásokat is.

Visszatérve a hazai forrásokra, 2015. július 28-án 42 db pályázati felhívás jelent meg az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő honlapján. A megjelent pályázatok túlnyomó többségénél a beadás határideje 2015. szeptember 11. volt, ezeknek a pályázatoknak a bírálata jelenleg is zajlik. Várhatóan október folyamán megtörténik a pályázatok bírálata és ezt követően az Értékelő Bizottság megküldi Miniszter Úr felé azt a javaslatot, mely tartalmazza majd, hogy a 42 db pályázati felhívásra érkezett, egyébként több mint 2360 db projekt közül melyek azok, amelyeket támogatásra méltónak tart.

A pályázatok megjelenéséhez kapcsolódóan fontos megemlíteni, hogy a 2015–2016. évi cselekvési program szerinti egyik legfontosabb vállalásunk az volt, hogy a tehetséggondozó programok támogatását a tanév rendjéhez igazítjuk. Törekedtünk ezért arra, hogy a tavalyi, december végi pályázati megjelenés helyett idén már júliusban kiírjuk a pályázatokat. A kiírások alapján a költségek akár már július 1-jével is elszámolhatóak, így van lehetőség arra, hogy a pályázó saját felelősségre elkezdje programjának megvalósítását, s akár már a július 1-je után keletkező költségeket el tudja számolni amennyiben pályázata támogatást nyer. Természetesen ezzel együtt is törekszünk arra, hogy minél hamarabb meglegyen a döntési lista és ennek birtokában, biztos alapokon folytathassák a szereplők tehetséggondozó tevékenységüket.

A megjelent 42 db kiírás közül két felhívást kell mindenképpen külön is kiemelni. Ezek a kiírások azért különlegesek, mert jelenleg is pályázhatók, mindkét kiírásra a keret kimerüléséig van lehetőség benyújtani a pályázati anyagot. Az egyik a kiemelkedően tehetséges fiatalok egyéni támogatását szolgálja, a pályázat keretében egyösszegű támogatásra, vagy rendszeres, havi támogatásokra lehet pályázni. A másik olyan kiírás, mely szintén jelenleg is és a keret kimerüléséig még pályázható, a nemzetközi versenyeken való részvétel támogatását célozza. Mindenkit bíztatok arra, hogy éljen ezen pályázatok nyújtotta lehetőségekkel, adja tovább ezek hírét, hogy minél több tehetséges fiatal kaphasson támogatást.

A megkezdett gyakorlatot folytatva 2016-ban célunk, hogy a pályázati felhívások még korábban kerüljenek meghirdetésre annak érdekében, hogy a 2016 őszén induló tanév elején biztosan megkezdődhessen a pályázati programok megvalósítása. Kora tavasszal már érdemes figyelni a pályázati felhívásaink közzétételére szolgáló felületeket. A cél az, hogy a tavasz folyamán kiírjuk, nyár elejéig elbíráljuk a pályázatokat, és így mindenki úgy kezdhesse majd meg a nyári szünidőt, hogy már tudja, hogy 2016 őszén milyen, egy egész tanéven keresztül zajló tehetséggondozó programra kapott finanszírozást.

2016 más szempontból is fontos év lesz – ekkorra tervezzük a Nemzeti Tehetség Programot létrehozó országgyűlési határozat felülvizsgálatát. Áttekintjük a Nemzeti Tehetség Program célkitűzéseit, ezek eddigi megvalósulását, megvizsgáljuk esetleges módosításuk szükségességét. Célunk, hogy minden e célra szánt forrás – az 1%-ok, az ezt kiegészítő költségvetési támogatások, valamint az uniós források – a lehető leghatékonyabban kerüljenek felhasználásra. Ez az ígéretünk 2016-ra és bízom benne, hogy a jövő év folyamán már arról fogok tudni beszámolni, hogy milyen eredményeket értünk el e téren.