Wölfling Zsuzsanna

Tanfelügyelet az óvodában

A 2015 januárjában elinduló tanfelügyeleti rendszerrel kapcsolatban már valamennyi pedagógus számos információval rendelkezik, sokhelyütt és sokszor esett már szó e témáról. Szakmai és személyes beszélgetések során gyakran vetődnek fel olyan kérdések, amikben még pontosítást, együttes értelmezést, vagy egyszerűen csak megnyugtatást várnak a pedagógus kollégák.

Mikor jönnek a tanfelügyelők? Hogy zajlik majd a folyamat? Mit ellenőriznek? Kik ellenőriznek? Mi a célja? Mi lesz az eredménye? Mit jelent az általános pedagógiai szempont? Kitől várhatok segítséget? Hogy függ össze a szakmai ellenőrzés az eddigi munkámmal? Egy pedagógus látogatása hogy történik majd?

Az országos pedagógiai szakmai ellenőrzés célja a pedagógusok munkájának általános szempontok alapján történő értékelése, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelése, az intézmények saját céljai megvalósulásának értékelése.[1]

Általános pedagógiai szempontot jelent például az alkalmazott pedagógiai eljárások, módszerek korszerűségének, adaptivitásának, sokszínűségének, az egyéni bánásmód és differenciált képességfejlesztés megvalósításának, a közösségfejlesztés tudatosságának, a pedagógiai folyamattervezés célszerűségének, a gyermekek motiválásának, a pedagógus kommunikációjának, szakmai önismeretének és elkötelezettségének megítélése.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a tanfelügyeleti ellenőrzés során az intézmény pedagógusai által a pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását veszik figyelembe. Célszerű áttekinteni, hogy az intézményben milyen elvárásokat fogalmaztak meg a pedagógusok munkájával kapcsolatban a nyolc pedagóguskompetencia mentén.

Segítséget jelent a felkészülésben a tanfelügyeleti standard megismerése, mely leírja az egységes és nyilvános szempontokra épülő ellenőrzési és értékelési modellt. Az ebben szereplő eljárások, módszerek, és eszközök pontos információt adnak arról, hogy mit, és milyen módon, milyen információk bevonásával fognak áttekinteni a tanfelügyelők. Az előzetes felkészülés lehetősége mellett megnyugtató még az is, hogy az ellenőrzés során elsődleges cél az erősségek feltárása, a jó gyakorlatok megerősítése. Természetesen sor kerül a fejleszthető területek megjelölésére is, hiszen a folyamatos fejlődés, fejlesztés egyik feltétele ez.

A tanfelügyeleti ellenőrzések módszerei:

• dokumentumelemzés,
• foglalkozáslátogatás,
• interjú.

A tanfelügyeleti ellenőrzések lebonyolításakor jelentős szerep hárul az intézmény vezetőjére, aki a rendszeres adatszolgáltatásával a kormányhivatal felé, a helyszíni látogatások során pedig az előzetes egyeztetéssel, valamint az ellenőrzés során személyes részvételével segíti a tanfelügyelők munkáját.

A pedagógusok előzetes és folyamatos felkészítését is segíti az óvodavezető többek között:

• a vizsgálatba bevont dokumentumok előzetes elemzésével, áttekintésével,
• hospitálások, bemutatók szervezésével
• az országos tanfelügyeleti kézikönyv óvodák számára készült részei tartalmának megismertetésével,
• a standardnak megfelelően a pedagógus önértékelésének segítésével,
• az ellenőrzéshez előírt dokumentumok előkészítésének segítésével (tevékenység/foglalkozástervek, tematikus terv, csoportnapló, gyermekek pro­duktumai, fejlődésük nyomon követésének dokumentumai, előző ellenőrzések dokumentumai).

Az ellenőrzés tapasztalatairól a pedagógus a tanfelügyelők által készített értékelőlapot kap, melyen feltüntetheti saját véleményét az értékelés megállapításaival kapcsolatban. Értékelőlapjának egy példánya a saját személyi anyagába kerül, ez képezi majd a pedagógus minősítése során a tanfelügyeleti ellenőrzés jogszabályban meghatározott részét. Ezen kívül külön értékelőlapot tölthet ki elektronikusan a szakértők munkájáról is.

A vezető munkájának ellenőrzésére legkorábban a vezetői ciklusának második legkésőbb negyedik évében kerül sor, amelynek területei:

• a tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása,
• a változások stratégiai vezetése és operatív irányítása,
• önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása,
• mások stratégiai vezetése és operatív irányítása,
• az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása.

Az értékelésbe bevonják a szakértőkön kívül az alkalmazotti közösséget, szülői közösséget, a vezetőt magát és a fenntartót is.

A vezető ellenőrzése, értékelése azt hivatott feltárni, hogy az intézményében milyen eredményességgel valósítja meg a vezetői pályázatában, a pedagógiai programban kitűzött célokat. Hogyan tudja lépésekre bontani, megszervezni ezek megvalósítását, milyen módon ellenőrzi, követi nyomon a megvalósulást, és a folyamatos elemzés és önértékelések nyomán szükséges korrekciókat hogyan építi be a fejlesztési folyamatba.

A vezető önképzése, továbbképzéseken való részvétele is fontos szempont, hiszen a nevelőtestület tagjaként felelősséggel tartozik saját szakmai fejlődéséért, az intézményi célokhoz és elvárásokhoz igazított folyamatos fejlődéséért, naprakész tudásáért.

Abban az esetben, ha már az pedagógusok legalább 60% -a részt vett tanfelügyeleti ellenőrzésben kerülhet sor az intézmény értékelésére. Ha eddig az időpontig a vezetőt még nem ellenőrizték, akkor az intézményi ellenőrzés során az ő ellenőrzését is lefolytatják.

Az intézményellenőrzés területei:

• pedagógiai folyamatok;
• személyiség- és képességfejlesztés;
• eredmények;
• belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció;
• az intézmény külső kapcsolatai;
• a pedagógiai munka feltételei;
• az ONOAP-ban és az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott céloknak való megfelelés.

Az intézményellenőrzésbe bevont dokumentumok:

• Alapító okirat;
• Pedagógiai program;
• SZMSZ;
• Egymást követő két év munkaterve és az éves beszámolók (benne a munkaközösségek munkaterve és beszámolói);
• Továbbképzési program, beiskolázási terv;
• Házirend;
• Intézményi önértékelés megadott szempontok alapján, illetve a rendelkezésre álló intézményi önértékelés eredménye;
• Elégedettségmérés;
• Az ellenőrzést megelőző öt évben lefolytatott ellenőrzések eredményei és fejlesztési tervek.

Az intézményellenőrzés során képet kaphatunk arról, hogy az ONOAP-ban és intézményi alapdokumentumokban szereplő célokat a gyermekek személyiségének, képességeinek fejlesztését milyen módon tervezik, ehhez milyen személyi feltételekkel, képzettséggel rendelkeznek a pedagógusok, milyen felszereltséget tudnak ehhez biztosítani (fenntartói támogatással és más források bevonásával). Milyen külső szakmai és egyéb kapcsolatok építésével támogatják ezeknek a megvalósulását. Hogyan szervezik a célok elérése érdekében belső folyamataikat, hogyan tudják megvalósítani a szakmai együttműködést és a folyamatos kommunikációt mindezek érdekében. Az intézményi mérések, értékelések és a vizsgálatot megelőző külső értékelések mutatják meg, hogy milyen eredményeket ért el az intézmény a gyermekek fejlesztésében, személyiségük alakításában, a pedagógiai munka feltételeinek javításában, képzésben, önképzésben és a külső kapcsolataik alakításában.

Az intézményi ellenőrzés fontos eleme a pedagógusok 60 százalékánál már korábban lefolytatott szakmai ellenőrzés, ami azt közvetíti felénk, mennyire fontos, hogy az óvodákban, iskolákban jól és eredményesen dolgozó pedagógusok tevékenykedjenek. Az ő sikerességük határozza meg ugyanis az intézményi eredményeket is.

A pedagógiai-szakmai ellenőrzések hozadéka:

• a pedagógiai-szakmai elvárások megismerése,
• szakmai értékek megfogalmazása, megerősítése,
• a fejleszthető területeken való előrelépés megfogalmazása,
• az egyéni pedagógiai tevékenység erősségének kiemelése, önbizalom erősítése,
• jó gyakorlatok megerősítése,
• szakmai tudatosság erősödése,
• a személyes szakmai kompetenciák fejlesztési irányainak meghatározása,
• a szakértői kompetenciák gazdagodása.

[1] 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 145. §.