Smizsánszkyné Marján Ida

Szaktanácsadás az óvodában[1]

A 2011. évi CXC. törvény 19. § (1) kimondja, hogy a nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.

A törvény meghatározza a pedagógiai-szakmai szolgáltatások típusait is [19. § (2)]:

• a pedagógiai értékelés;
• a szaktanácsadás, tantárgygondozás;
• a pedagógiai tájékoztatás;
• a tanügy-igazgatási szolgáltatás;
• a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése;
• a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása;
• tanulótájékoztató, -tanácsadó szolgálat.

A törvényi felhatalmazás alapján [19. § (6)] a pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásának részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg: 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet:

• 1. § (2) A pedagógiai-szakmai szolgáltatást az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a Központ[2] által fenntartott, szakmai szolgáltatást nyújtó pedagógiai intézet látja el.
• (3) Az állami köznevelési közfeladat ellátása keretében a Központ hozza létre megyénként és a fővárosban a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó pedagógiai intézeteket, továbbá a fővárosi kerületekben a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményegységeket (pedagógiai kabinet).

A szaktanácsadás, tantárgygondozás ellátásának eszközei és módszerei (3. §):

• nevelési és tantárgy-pedagógiai módszerek, eszközök, eljárások megismertetése, terjesztése;
• nevelési-oktatási intézményi pedagógiai programok, helyi tantervek, házirendek, intézményi pedagógiai dokumentumok elemzése, azok intézményi elkészítésének és alkalmazásának segítése;
• az alkalmazott pedagógiai módszerek és pedagógiai fejlesztő tevékenység elemzésének, értékelésének segítése adott köznevelési intézmény, intézménytípus esetében;
• nevelési eszközök, tankönyvek, taneszközök, nevelési-oktatási programok kiválasztásának segítése a nevelési-oktatási intézmény, vagy az intézményrendszer egésze vonatkozásában;
• egyéni szakmai tanácsadás;
• a köznevelés rendszerszintű fejlesztéseinek támogatása, a miniszter által indított országos tantárgyi és műveltségterületi pedagógiai feladatok segítése.

A pedagógiai értékelés ellátásának eszközei és módszerei (4. §):

• pedagógiai mérési rendszer működtetéséhez kapcsolódó pedagógiai-szakmai szolgáltatás, a neveléssel összefüggő mérési eszközök fejlesztése és alkalmazásuk segítése, ajánlása a köznevelési intézmények részére;
• feladatbankok és mérőeszközök fejlesztése, hozzáférhetőségük biztosítása;
• a nevelési-oktatási intézmények belső pedagógiai értékelési rendszerének kialakítását segítő tanácsadás feladatainak ellátása;
• a helyi tantervek végrehajtásával kapcsolatos pedagógiai mérések ellátása, e területen tanácsadás nyújtása;
• a pedagógiai mérések eredményeinek feldolgozását követő, az intézményfejlesztést támogató szakmai szolgáltatások;
• pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetése és terjesztése.

A pedagógiai tájékoztatás ellátásának eszközei és módszerei (5. §):

• a nevelési és a tanítási-tanulási folyamatot támogató, oktatástechnikai és oktatástechnológiai módszertani támogatások nyújtása;
• a nevelési és tantárgyi, műveltségterületi szakmódszertani tájékoztatók, segédletek és kiadványok elkészítése.

A Központ által fenntartott pedagógiai intézet a könyvtárpedagógiai munka fejlesztése érdekében az illetékességi területén együttműködik az óvodai, iskolai és a kollégiumi könyvtárakkal.

A tanügy-igazgatási szolgáltatás eszközei és módszerei (6. §):

• közreműködés a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjainak elkészítésében és bevezetésében;
• a megyei, fővárosi köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban, az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott fenntartó fenntartásában működő köznevelési intézmények vonatkozásában az intézményszerkezetre vonatkozó tanácsadás;
• a miniszter vagy valamely fenntartó felkérésére – költségvetésének terhére és mértékéig – közgazdasági, jogi, pénzügyi és további tervezési információk gyűjtése, rendelkezésre bocsátása, szükség esetén e körből tájékoztatás nyújtása.

A pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezésének eszközei és módszerei (7. §):

• pedagógiai tárgyú tanácskozások, pedagógiai szakmai napok szervezése;
• bekapcsolódás az országos pedagógus-továbbképzés rendszerébe;
• az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet irányítása mellett országos szakmai pályázatok kiírása, megbízásra pedagógiai tárgyú kísérletek, pedagógiai tárgyú kutatások indítása vagy azokban való részvétel.

Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni többek között:

• a nemzetiségi óvodai nevelést segítő szaktanácsadást,
• az intézményfejlesztési szaktanácsadást,
• a kiemelt figyelmet igénylő gyermek nevelését segítő szaktanácsadást,
• a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelésének, nevelés-oktatásának megszervezését és ellátását segítő, integrációs pedagógiai rendszer (a továbbiakban: IPR) szaktanácsadást.

10. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelést-oktatást, kollégiumi nevelést segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat (a továbbiakban: nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatások).

(2) A nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatások keretei között a szaktanácsadást nyelvterületenként, intézménytípusonként kell megszervezni, oly módon, hogy a szaktanácsadás a nevelési-oktatási intézmények által ellátott valamennyi nevelő és oktató munkához biztosítva legyen.

11. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni az intézményfejlesztési szaktanácsadást.

(2) Az intézményfejlesztési pedagógiai-szakmai szolgáltatás keretében szervezett szaktanácsadás területei elsősorban a következők:

• a) az intézményszervezési,
• b) az intézményműködési helyzetelemző,
• c) az intézményvezetés munkáját elemző, szervezetfejlesztő.

12. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló részére nyújtott nevelést és tanítási-tanulási folyamatot segítő

• a) pedagógiai értékelés köréből a pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetését és terjesztését;
• b) tanügy-igazgatási szolgáltatás köréből a közgazdasági, jogi, pénzügyi és egyéb információk gyűjtését, rendelkezésre bocsátását, e körből tájékoztatás adását;
• c) szaktanácsadást.

13. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a konfliktuskezelési gyakorlat elterjedését szolgáló

• a) pedagógiai értékelés köréből a pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetését és terjesztését;
• b) tanügy-igazgatási szolgáltatás köréből a konfliktushelyzetekhez kapcsolódó jogi és egyéb információk gyűjtését, rendelkezésre bocsátását, e körben tájékoztatás adását.

14. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelésének, nevelés-oktatásának megszervezését és ellátását segítő

a) szaktanácsadás köréből az integrációs pedagógiai rendszer (a továbbiakban: IPR) alapú pedagógiai, módszertani tevékenységet elemző, valamint az intézményszervezési, intézményműködési helyzetelemző szaktanácsadást, amelynek feladatait IPR folyamat-szaktanácsadó látja el.

A szaktanácsadás, tantárgygondozás célja (26. §):

a) a pedagógusok munkájának fejlesztő célú támogatása,

b) pedagógiai szakmódszertani fejlesztő beavatkozások tervezése, szervezése, végrehajtásuk monitorozása,

c) a pedagógusok munkájának a szakterületükkel, munkakörükkel összefüggő szakmódszertani segítése,

d) a pedagógus munkájával összefüggő szaktanácsadói tevékenységek összegzése, nyilvántartása,

e) az intézményvezető pedagógiai munkájának a támogatása,

f) felkérésre szakmai konzultáció szervezése,

g) a szaktanácsadó tevékenységhez kapcsolódó, az adott tantárgy, szakterület köznevelési feladataihoz kapcsolódó tudományos információ gyűjtése, feldolgozása és közvetítése a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógusok részére,

h) részvétel a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezésében.

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások nyújtásában – a rendeletben meghatározottak szerint – szaktanácsadók vehetnek részt.

A szaktanácsadói tevékenységet az alábbi szakterületeken kell megszervezni:

a) Tantárgygondozói szakterületek:

aa) Óvodapedagógusi,

ab) Tanítói,

ac) Magyar nyelv és irodalom,

ad) Idegen nyelv (a nyelv megjelölésével),

ae) Matematika,

af) Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek, Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, Hon- és népismeret,

ag) Erkölcstan, Etika, Filozófia,

ah) Biológia, Egészségtan, Természetismeret,

ai) Fizika, Természetismeret,

aj) Kémia, Természetismeret,

ak) Földrajz, Természetismeret,

al) Művészetek,

am) Informatika,

an) Technika, Életvitel és gyakorlat,

ao) Testnevelés és sport,

ap) Alapfokú művészetoktatási,

ar) Szakképzési (a szakmacsoport megnevezésével),

as) Kollégiumi,

at) Iskolai könyvtári,

b) Nemzetiségi szakterület (a nyelv megjelölésével),

c) Intézményfejlesztési szakterület,

d) Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület,

e) Konfliktuskezelési szakterület,

f) Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület,

g) Pedagógiai mérés-értékelési szakterület.

Szaktanácsadói tevékenységet az láthat el, aki pedagógiai intézetben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben alkalmazásban áll, vagy aki erre megbízást kapott és szerepel a szaktanácsadói névjegyzékben.

A szaktanácsadói névjegyzékre az kérheti felvételét (27. §), aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik és

a) köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tízéves szakmai gyakorlatot vagy

b) a nemzetiségi nevelés-oktatásban pedagógus munkakörben legalább ötéves szakmai gyakorlatot, továbbá bármilyen köznevelési intézményben további ötéves szakmai gyakorlatot szerzett.

Az előírt feltételeket az is teljesíti, aki az adott szakterület nemzetközileg vagy országosan elismert képviselője. Az adott szakterület nemzetközileg vagy országosan elismert képviselője feltételnek való megfelelést szakmai önéletrajzzal és legalább kettő szakmai ajánlással, továbbá publikációs jegyzékkel kell az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet részére igazolni.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a honlapján nyilvánosságra hozza megyei bontásban a szaktanácsadói névjegyzéket.

Specialitások az óvodapedagógia terén

Az óvodapedagógus szaktanácsadóban – a felkészítés során – alakuljanak ki azok a kompetenciák, amelyek

• alkalmassá teszik őt az új típusú, fejlesztő célú szaktanácsadói feladatok elvégzésére;
• eredményeként rendelkezik azokkal a pedagógiai, módszertani ismeretekkel, amelyek megléte nélkülözhetetlen a Köznevelési törvényben és az ONAP-ban megfogalmazott tapasztalatokra épülő tanulás felfogás, valamint a személyre szabott nevelés legfontosabb feltételeinek biztosítására.

A fejlesztő célú óvodapedagógus szaktanácsadói látogatás célja:

• Az óvodapedagógus meg tudja ítélni, óvodapedagógiai nevelőmunkájában mi a jó, és mi az, ami nehezíti az eredményes munkát.
• A fejlesztő célú szaktanácsadói támogatás segítse az óvodapedagógust reflexiós, önreflexiós képességének fejlesztésében.

A tudatos önreflexió csökkentse az óvodapedagógus szakmai munkájában az elfogultságot, alakítsa ki benne az attitűdöt, munkája hatékonyságának folyamatos, kritikus szemlélésére, annak megítélésére, hogy munkájában hol van szükség

• változtatásra, a színvonalas nevelés megvalósítását érintő döntésekre;
• szükségletfelmérésre (a pedagógus munka minőségének, hatékonyságának javítása érdekében milyen támogatásra van szüksége a pedagógusnak - fejleszthető/fejlesztendő területek feltárása).

A fejlesztő célú szaktanácsadói támogatás típusai:

• a szakterülethez kapcsolódó szakmai, módszertani támogatás;
• pedagógus szakmai fejlesztési terv elkészítése;
• támogatás/felvilágosítás nyújtása a pedagógus életpálya modellben a szintek eléréséhez szükséges feladatok elvégzéséhez, a pedagógus portfólió elkészítéséhez.

A szaktanácsadói látogatás feladatai

• a látogatás előkészítése, lebonyolítása;
• interjúk, foglalkozás/tevékenység-látogatások, megbeszélés, összegzés;
• a helyszíni foglalkozás/tevékenység-látogatás összegzésnek és az óvodapedagógus szakmai fejlesztési terv elkészítése;
• az előírt dokumentumok elkészítése, feltöltése az elektronikus rendszerbe.

A szaktanácsadói látogatás órakerete, órafelosztás (10 óra/látogatás)

• 2 óra: a helyszíni látogatás előkészítő munkáira;
• 1 óra: vezetői interjú;
• 1 óra: pedagógusinterjú;
• 2 óra: foglalkozás/tevékenység-látogatás;
• 1 óra: foglalkozás/tevékenység-megbeszélés;
• 1 óra: fejlesztő értékelés megállapításai, pedagógus szakmai fejlesztési terv irányainak közös meghatározása;
• 2 óra: a helyszíni látogatás összegzőjének és a pedagógus szakmai fejlesztési tervének online felületre történő beírása.

A látogatás előkészítése:

• dokumentumelemzés (intézménytől bekért dokumentumok alapján;
• látogatási terv készítése, elküldése az intézménynek;
• a vezetői és a pedagógus interjú kérdéssorának elküldése az intézménynek;
• a pedagógus önértékelési ív összesítőjének elemzése.

A szaktanácsadói látogatás tevékenységei:

• megbízólevél átadása;
• a látogatási napló folyamatos vezetése;
• vezetői interjú elkészítése;
• pedagógus-interjú elkészítése;
• foglalkozás/tevékenység-látogatás;
• foglalkozás/tevékenység megbeszélése a pedagógussal;
• a látogatás összegzése, reflexió;
• a pedagógus szakmai fejlesztési terv közös megbeszélése.

A látogatást követően:

• a helyszíni látogatás összegző dokumentum elkészítése és feltöltése az online felületre;
• a pedagógus szakmai fejlesztési terv dokumentum elkészítése és feltöltése az online felületre;
• a látogatás dokumentumainak összegyűjtése dossziéban.

A szaktanácsadói látogatás dokumentumai

A szaktanácsadó által használt dokumentumok:

• megbízólevél;
• intézményvezetői interjú kérdéssora;
• pedagógus interjú kérdéssora;
• látogatási terv;
• látogatási napló;
• foglalkozás/tevékenység látogatási szempontsor;
• pedagógus szakmai fejlesztési terv sablon.

Intézményvezető/pedagógus által használt dokumentumok:

• pedagógus önértékelési kérdőív + önértékelési ív összegző;
• elégedettségi kérdőív – intézményvezető;
• elégedettségi kérdőív – pedagógus.

A szaktanácsadói látogatás dokumentumainak célja:

• A pedagógus szakmai fejlesztési terv javaslat készítése a meglátogatott pedagógus számára.
• Szükségletek felmérése a pedagógusi működés hatékonyságának fejlesztése és a pedagógusi minősítési szint elérése céljából.

A többi látogatási dokumentum (pedagógus önértékelési ív összegző, interjúk, foglalkozás/óralátogatás szempontsor) fókusza, hangsúlyai ennek a tervnek az elkészítését kell, hogy szolgálják.

A szaktanácsadó tevékenységének bizonylatolása, megfelelőségének alátámasztására (szaktanácsadói látogatási terv, látogatási napló).

Adatok, információk szolgáltatása a rövid és a hosszú távú célok érdekében.

Pedagógus szakmai fejlesztési terv (PSZFT)

Célja:

• A pedagógus rövid és hosszú távú egyéni szakmai, valamint a minősítési szint eléréséhez szükséges céljainak kitűzése.
• A célok teljesüléséhez szükséges feladatok, tevékenységek meghatározása.
• A célok eléréséhez ajánlott/választott/meghatározott fejlesztési formák kijelölése.
• A cél megvalósulása után várható hatás, változás rögzítése.

Elkészítésének módja:

• A látogatás összegzéseként készül, az óvodapedagógus és a szaktanácsadó egyeztetése alapján a szaktanácsadó készíti.
• Az óvodapedagógus egyetértő aláírásával tanúsítja a tartalmával való egyetértését.

Szaktanácsadói helyszíni látogatás összegzője

Célja:

• A dokumentumok elemzése alapján az óvodapedagógus intézményben betöltött szerepének a megállapítása.
• Az óvodapedagógus szakmai erősségeinek a megerősítése a nevelés-oktatási folyamatban.
• Az óvodapedagógus fejlesztendő területeinek/a szakmai fejlődéséhez kapcsolódó szükségleteknek a megállapítása a kompetencia-területek tükrében.

Pedagógus önértékelési ív

Célja:

• Az óvodapedagógus önreflexiójának elősegítése.
• A szaktanácsadó előzetes tájékozódása.
• Az óvodapedagógus szakmai fejlesztési tervének elkészítéséhez információk szolgáltatása.
• A pedagógus életpálya modell szintjeinek való megfelelés segítése.
• A szakmai erőforrások tudatosítása.

Formája:

• Kompetencia-területek köré csoportosított kérdőív, amely kapcsolódik a foglalkozás/tevékenység látogatás szempontsorához, és a PSZFT elemeihez.

Ez a dokumentum az óvodapedagógusnál marad, az önértékelési összegzőt kapja a szaktanácsadó kézbe.

Intézményvezetői interjú

Célja:

• A meglátogatott óvodapedagógusra vonatkozó információk gyűjtése.
• A szaktanácsadói látogatás összegzőjében megfogalmazottak hasznosítása intézményi szinten.
• A PSZFT megvalósításának támogatása vezetői szinten.
• Kapcsolódás a megváltozó vezetői szerep betöltéséhez.

Pedagógus-interjú

Célja:

• Személyes támogató kapcsolat kialakítása.
• Kapcsolódás a foglalkozás/tevékenység látogatási szempontsorhoz és a pedagógus önértékelési ívhez.
• Kapcsolódás a pedagógus életpályamodell pedagógust érintő szintjének szakmai kritériumaihoz.
• Információk gyűjtése a pedagógus portfólió tartalmának értelmezéséhez.
• Információk gyűjtése a pedagógus szakmai fejlesztési tervhez.

Foglalkozás/tevékenység-látogatási szempontsor

Célja:

• Tematikus keretet és megfigyelési szempontokat nyújt a szaktanácsadó számára a látogatáshoz és az azt követő beszélgetéshez.
• Támpontot, információt nyújt az elkészítendő PSZFT-hez.

Formája:

• Kapcsolódik a pedagógus-önértékelés és a pedagógus-interjú kérdéseihez.

Elégedettségi kérdőív

Célja:

• A látogatás folyamatára vonatkozó visszacsatolás.

Formája:

• A látogatás előkészítése, lefolytatására vonatkozó kérdéssor.

Látogatási terv

A látogatás egyeztetett menetrendjét/órarendjét tartalmazó, a látogatás 6 órájának tartalmi tervezetét jelentő, az intézményvezető/pedagógus számára iránymutató dokumentum.

Látogatási napló

Célja:

• A látogatási tervben foglaltak megvalósulásának igazolása.
• A változások nyomon követése.
• Az elvégzett munka igazolása.
• A kifizetési feltételeknek való megfelelés alátámasztása.

Módszer:

• Foglalkozás/tevékenység látogatása.
• Elemzés, megbeszélés a pedagógussal.
• Munkaközösségi megbeszélés.
• Dokumentumelemzés.
• Jó gyakorlatok ismertetése.
• A mesterségbeli tudás fejlesztésére vonatkozó javaslatok megfogalmazása.

A szaktanácsadói látogatás rendje

Gyakoriság: évente egy látogatás.

Irányítás: az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) szakmai irányítása alapján a pedagógiai intézetek végzik.

A feladat megvalósítását végzi: a pedagógiai szakmai szolgáltatást szervező intézménnyel alkalmazásban, szerződésben álló szaktanácsadók.

Záró dokumentum: látogatási jegyzőkönyv.

Záró dokumentumot kapja:

• Óvodapedagógus.
• OFI.

A látogatás következménye:

• A szaktanácsadók intézkedésre nem jogosultak, feladatuk fejlesztő, támogató jellegű.
• A szaktanácsadó közreműködésével elkészülő egyéni fejlesztési javaslat szerinti tevékenységek tervezése és megvalósítása az intézményi nevelőmunka részévé válik.

 

[1] Az összeállítás a hivatkozott jogszabályok, illetve a „Pedagógusképzés támogatása” TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 Szaktanácsadó képzés tananyaga című összeállítás alapján készült.

[2] Klebelsberg Intézményfenntartó Központ