Kerekasztal-beszélgetés

A szakértői képzések és a kapcsolódó próbaellenőrzé-sek,
-minősítések tapasztalatai

 

Bessenyeiné Tóth Tünde

Tisztelt Szakértő Kollégák! Szekcióban kerekasztal-beszélgetés formájában szeretnénk képet adni a tanfelügyelet és a pedagógus-minősítés szakértői képzéseiről, a vizsgákról és a tapasztalatokról. Az eddig eltelt időszak alatt már mintegy 1000 sikeres vizsgát tett szakértő közül 100 olyan is van, aki trénerként is dolgozik, képzi a szakértőket.

Jelentős tehát, már az a tapasztalat, visszajelzés a képzésekről, amellyel rendelkezünk most. Természetesen még ennek az óriási feladatnak csupán az elején járunk hiszen, még további 4000 szakértő képzése zajlik majd négy ütemben.

Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy az eddigi tapasztalatokat megosszuk veletek. Azokat a tapasztalatokat, ami számunkra kirajzolódott az elmúlt időszak során, azok a hasznos információk, amelyek nyomán változott a szakértői képzés tananyaga is.

Én ezen a kerekasztal-beszélgetésen, kettős helyzetben fogok jelen lenni. A szekcióvezető szerepemből ugyanis egy kicsit ki fogok lépni és a kerekasztal résztvevőjeként fogok részt venni a továbbiakban a beszélgetésben. A beszélgetést Jurecz Emil szakértő kollégánk fogja vezetni, mint moderátor, ezért én át is adom a szót neki, és innentől kezdve kérem, legyen szíves a szekció kerekasztal megbeszélését megtartani!

Jurecz Emil

Köszönöm szépen a szót. Elsőként szeretném a kerekasztal résztvevőit köszönteni és bemutatni.

Az elhelyezkedés sorrendjében:

• Hegyiné Mladoniczki Éva,
• Virágné Nagy Éva,
• Bessenyeiné Tóth Tünde,
• Móri Árpádné és
• Iszák Tibor.

Kedves Kollégák!

Mi úgy gondoljuk, hogy a TÁMOP 3.1.5 és 3.1.8 projektek keretében lefolytatott képzések és próbaminősítések a jövő szempontjából egyfajta kísérletet, próbát jelentenek. Sok-sok értékes tapasztalattal gazdagítottak minket. Most tulajdonképpen annak a keresése zajlik, milyen változtatásokra van szükség az eddigi tapasztalatok alapján, a jövőben hogyan működjön a rendszer.

Ha a pedagógusmunka eredményessége szempontjából a legmeghatározóbb tényező a pedagógus, akkor az ellenőrzés szempontjából a legfontosabb személy a szakértő. Rajta múlik az egész rendszernek a sikere. Hogyan fogják elfogadni az ellenőrzést a kollégák, a vezetők, akik olyan előzetes benyomással fogadják az intézményükben megjelenő szakértőt mint idegent. Vajon most mit fog mondani a látottak alapján a pedagógus órájáról, munkájáról, vajon mennyire értheti meg a helyi problémáikat – merülnek fel a jogos kérdések bennük. Elvárják,hogy a szakértő jó szakértő legyen. Tapasztalt, szakmailag magasan kvalifikált, pozitív emberi tulajdonságokkal rendelkezzen, és olyan véleményt állítson ki a tapasztalatai alapján, amely az értékelt pedagógus, az értékelt pedagógus vezetője számára szakmai szempontból megalapozott, hiteles. Tehát, nagyon fontos, hogy azokat a helyzeteket, amelyekkel találkozni fog a szakértő az ellenőrzése-látogatása folytán, felkészülten és jól tudja majd kezelni. Én most, a szakértő személyével kapcsolatos elvárásokról szeretnék először beszélni.

A tanfelügyelőkkel szemben támasztott követelmények, szakértői kompetenciák

A rendszerváltás óta eltelt időszak alatt nem volt, nem működött egységes, nyilvános szempontrendszer alapján kialakított rendszeres, külső szakmai ellenőrzés és értékelés a köznevelés területén. Ezt a hiányt pótolja a Köznevelési törvény (86–87. §), továbbá a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet (146. §; 148. §), amely szabályozza a köznevelési intézményekben a pedagógusok ellenőrzését, a tanfelügyeletet.

A tanfelügyelet célja nem egy revízió kialakítása, hanem a nevelési-oktatási intézmények, az intézményvezetők, valamint a pedagógusok szakmai fejlődésének támogatása, tehát egy segítő szándékú, megerősítő-feltáró külső ellenőrzés, amelynek megállapításaira támaszkodva a pedagógusok, az intézményvezetők külső szakmai véleménnyel megtámogatottan tervezhetik a szakmai munkájuk fejlesztését. A tanfelügyelet így egyben segíti a pedagógusokat a minősítésre való felkészülésben is.

A rendszeres tanfelügyelet – ha jól működik – egységes szempontú, folyamatos szakmai visszacsatolást jelent országos szinten, így szolgálja azt a hosszú távú célt is, hogy a feltérképezett pedagógiai értékek, a jó gyakorlatok országos szinten elterjedjenek, és így mindenhol megteremtődjön, egy egységes szemléletű, jó szakmai színvonal.

Milyen személy legyen a tanfelügyelő?

Erről érdekesség, hogy az 1931/1932-es Tanítók című évkönyvben Takács Béla királyi tanfelügyelő a pedagógusok és tanfelügyelők egymás iránti megbecsülésének fontosságáról ír. Másrészt viszont megemlíti, hogy a gyakorló pedagógusokban kialakult az a vélemény, hogy „a felügyelő jó szakember, de azért jön, hogy hibát találjon”.

Felmerülhet most is ez a hozzáállás, hogy a tanfelügyelő a hibákat keresi, ám most nem ez a cél, hanem elsősorban a szakmai támogatás. Ugyanakkor az is fontos, hogy a hibákat – ha van – feltárjuk, és olyan módon közvetítsük az érintettek felé, hogy az számukra meggyőző, elfogadható és a szakmai munkájukat támogató szegyen.

A pedagógusok pedig olyan tanfelügyelőt várnak, olyan szakértőtől fogadják el a minősítésüket, akit minden szempontból el tudnak fogadni, aki emberi-szakmai mintát nyújt nekik.

Összefoglalva, a felügyelettel és a felügyelővel szemben támasztott elvárások:

• Mindig volt társadalmi igény arra, hogy felügyeljék az iskolákban folyó nevelő-oktató munka eredményességét.
• Az ellenőrzésben a szakmaiság legyen a domináns.
• Legyen követhető rendszer az ellenőrzés.
• Hozzáértő szakemberekkel végzett szakmai ellenőrzést várnak el a pedagógusok.
• Meghatározó, ezért fontos a szakértő személyisége, attitűdje, hitelessége.

A hitelességről

A köznyelv szerint: aki hiteles ember, annak hitele van a szavának és a hitelességét az élete bizonyítja. (MÉK Akadémiai Kiadó Budapest, 1975. 550. o.)

A hitelesség, a legfontosabb, ami a tanfelügyelőtől, mint szakértőtől elvárható. A tanfelügyelő, a Magyar Államot képviseli, ezért amint megjelenik a kijelölt iskolában – s ez, a pedagógus pályán kiemelten fontos – azonnal mintát ad. Nemcsak az ellenőr személyéről, hanem a pedagógusról, mint személyiségről. Ezért nagyon fontos, hogy ennek a szakértő megfeleljen. Mindez azonban csak a szükséges, de nem elégséges feltétel. A legfontosabb, hogy az ellenőrzött pedagógus/intéz­ményvezető, a személyében megbízzon. Ez olyan kritérium, amely eldöntheti, hogy a jövőben a tanfelügyelet eléri célját, vagy nem. Fel lehet sorolni sok kompetenciát, amivel egy tanfelügyelőnek rendelkeznie kell. Ezek mind-mind fontosak ugyan és lesz, ami jobban jellemző rá, lesz, ami kevésbé, de elfogadni csak akkor fogják, ha sugárzik belőle a szakmaiság, és a támogató jóindulat. Ha minden pedagógus/vezető érezni fogja a kisugárzásából, hogy számára a pedagógusi hivatás minden felett áll, ha megtapasztalják, hogy a szakmája, a módszertan a „kisujjában van”, s ha sugárzik belőle a szakmai szempontból elfogadható jó szándék. Ha van tartása, ha tudja a határokat, akiről elmondható, hogy barátságos, de nem barátkozó. És ez a legnehezebb, mert ez csak elkötelezett, „megszállott” személyre jellemző.

Ha elkezdünk egy tanfelügyeleti ellenőrzést egy iskolában, biztosak lehetünk abban, hogy a kollégák „próbára tesznek” majd minket, lemérik a hitelességünket. Ha nem tartják a szakértőt hitelesnek, nem fogják komolyan venni a véleményét, s a tanfelügyelet elveszti azt a célt, amiért létrejött.

Kompetenciák:

• Megjelenés.
• Pontosság.
• Nyitottság.
• Előítélet-mentesség.
• Jó kapcsolatteremtő és kommunikációs készség.
• Problémaérzékenység.
• Helyzetfelismerő képesség.
• Kritikai-elemző, rendszerező gondolkodás képessége.
• Tárgyilagos megközelítési képesség.
• Empátia és együttműködési készség, támogató attitűd.
• Jó kifejező és fogalmazási készség; lényegkiemelő íráskészség.
• Rugalmasság és alkalmazkodóképesség.
• Idővel való gazdálkodás képessége.
• Döntésképesség.
• Konfliktuskezelés.
• Határozottság.
• Önművelés igénye.
• Szabálytűrés és követés.

Szakmai ismeretek:

• A vonatkozó köznevelési jogszabályok ismerete (köznevelési törvény, szakképzési törvény, ONAP, NAT, központi kerettantervek, intézményműködésre vonatkozó rendeletek).
• Intézményi kötelező dokumentumok és azok előírt tartalmának ismerete.
• Ellenőrzési, mérési és értékelési alapismeretek.
• Az adott intézménytípusra, tagozatra, speciális területre vonatkozó általános és specifikus ismeretek.
• A tanfelügyeleti ellenőrzésre és a szakértői munkára vonatkozó jogszabályi háttér-szakmapolitikai elvárások, dokumentumok ismerete.
• Minőségfejlesztési ismeretek.
• Vezetés- és szervezetelméleti ismeretek.
• Pszichológiai ismeretek.
• Pedagógiai-módszertani kultúra meghatározó tényezőinek ismerete.
• IKT kompetenciák (felhasználói szintű informatikai ismeretek).
• Szaknyelv használatának ismerete.

Sok szempontnak kell tehát megfelelnie a szakértőnek. Fontos azonban, hogy megtaláljuk azokat a szakembereket, akik megfelelnek e magas követelményeknek. Ez nem egyszerű feladat, és szintén nagyon meghatározó a tanfelügyelet és a pedagógus-minősítés szempontjából.

Bessenyeiné Tóth Tündétől kérdezem: Hogyan és milyen szempontok alapján történt a képzésbe bekerülő szakértők kiválasztása?

Bessenyeiné Tóth Tünde

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet meghatározza a pedagógusok minősítési rendszerét, a minősítések eljárásrendjét, a minősítésben részt vevő szakértők szerepét és feladatát, valamint rögzíti a minősítő szakértők mesterfokozatba történő besoroláshoz szükséges feltételeket. A rendelet értelmében a minősítőbizottság szakértő tagjai a jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vesznek részt. A képzésre 2014. január 26-áig, az Oktatási Hivatal által működtetett online felületen jelentkezhetett minden olyan pedagógus, aki megfelelt a jogszabályban rögzített feltételeknek:

• 14 év pedagógus munkakörben, vagy pedagógusképzésben oktatói munkakörben szerzett gyakorlat;
• pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű, a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozatot vagy a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím;
• legalább ötéves tapasztalat abban az intézménytípusban, amelyben minősítési szakértői tevékenységet szeretne folytatni.

A követelményeknek megfelelő jelentkezők február második felében egy kiválasztási folyamatban vettek részt, melynek keretében két online tesztet kellett kitölteniük. Az egyik teszt a szakértői kompetenciák vizsgálatára irányult, a másik a tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértői munkához kapcsolódó jogszabályi háttér ismeretét térképezte fel.

A képzésbe kerülés elvárt szakmai követelményei mellett a kiválasztásnál meghatározó volt a területi szempontoknak megfelelő munkakör, szaktárgy is.

Az online tesztek sikeres kitöltése alapján kiválasztottuk a lehetséges szakértőket, majd egyeztettük a területi szempontokat is. Végül összeállt a válogatott csapat, a képzések következnek a sorban.

Hegyiné Mladoniczki Évától kérdezem, hogyan épül fel, mit tartalmaz a kétszer 30 órás tananyag, amely a szakértői kompetenciák fejlesztésére szolgál?

Hegyiné Mladoniczki Éva

A két képzés anyagának felépítése azonos: három tanulási blokk, kilenc tanulási egység, 18 kontaktóra. Mindkét képzés blended formában megvalósuló: a hagyományos képzés keveredik a távoktatásos képzéssel.

Az 1. blokk formája a távoktatás, alapja az önálló tanulás. A képzők mintegy tutori szerepben vannak, a „hallgató” a saját tempójában halad, rugalmas az időfelhasználása. A távoktatásban megismerkednek az önálló tanulás módszertanával, az ezt támogató rendszerrel, egyéni tanulás keretében feldolgozzák az adott tananyagokat. A lényeg, hogy a megadott idő alatt a hallgató, elsajátítsa a számára kijelölt anyagot:

Tanfelügyelet (PSZE):

• a pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályokat;
• a pedagógiai-szakmai ellenőrzés kereteit és tartalmi elemeit;
• a tanfelügyeleti standardokat (pedagógus, vezető, intézmény).

Minősítés (PÉM):

• a pedagógus-előmeneteli rendszer jogszabályi környezetét és kereteit;
• a pedagógus előmeneteli rendszer szakmai tartalmát.

Ezek elsajátítását egy „Tanulási útmutató és tananyag kiadvány” segíti, amely nagyon alaposan, lépésről-lépésre elméleti, gyakorlati, önellenőrző, ellenőrző feladatokkal, a konzulens/képző folyamatos támogatásával segíti.

A 2. blokk az egyéni tanulás szerves folytatása, a távoktatásban elsajátítottak gyakorlati alkalmazása például szerepjátékokon keresztül, az egységes értelmezés, a „szerepeknek”, a követelményeknek való megfelelés érdekében. A lényeg, hogy a megadott idő alatt a hallgató, a gyakorlat folyamán elmélyítse, alkalmazni tudja a számára kijelölt anyagot.

Tanfelügyelet (PSZE):

• óra/foglalkozás elemzése, értékelése;
• interjúk készítése a tanfelügyeleti munkában;
• elemzés – interpretáció – megállapítások;
• értékelés;
• a reflexió gyakorlata.

Minősítés (PÉM):

• a kompetenciák értékelése az óra/foglalkozáslátogatások alapján;
• a kompetenciák értékelése az e-portfólió és védése alapján;
• a kompetenciák összegző értékelése.

A 3. blokk a felkészülés a vizsgára, ismét önálló tanulás, konzulensi megsegítéssel. A feladatok az elmélyülést, a gyakorlást, a vizsgára történő felkészülést szolgálják.

Mindkét tananyag komplexen segíti a szakértői kompetenciák fejlesztését, nem részekre, hanem magára a folyamatban betöltött szerepre, a szemléletformálásra, a „küldetésre” koncentrál.

Az önálló felkészülést nagyon segíti a rendkívül jól használható, alapos, az eddigi tapasztalatokat már beépítő, átdolgozott Tanulási útmutató és tananyag.

Ezúton is köszönet a szerzőknek, akik ezzel is segítik az egységes eljárások betartását, az egységes értelmezést.

Jurecz Emil

Ezután arra voltam kíváncsi, hogyan kapcsolódik, hogyan épül fel a tanfelügyeleti és minősítési rendszer. Hogyan épülnek egymásra, hogyan alkotnak egységes rendszert. A teljes rendszerhez hozzátartozik a szaktanácsadói/tantárgygondozói feladat is. A kerekasztal-beszélgetésen ezt fejtette ki a kérdésemre Hegyiné Mladoniczki Éva. Készített ehhez egy táblázatot is, amelyet – az elhangzott beszélgetés helyett – most közreadunk. A táblázat segítségével ugyanis az összefüggések áttekinthetőbbek.

5. táblázat: Szakértői tevékenységek kapcsolódási pontjai[1]

	Szaktanácsadói, tantárgygondozói rendszer	Tanfelügyelet (PSZE)	Minősítés (PÉM)
Jogszabály	Nkt. 61. § (4) 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet	Nkt. 78.§ (1) f. pont, 86–87. §. 20/2012 (VII. 31.) EMMI rendelet 145–156. §	Nkt. 64–65. § 326/2013.(VIII. 30.) Korm. rendelet
Cél	A pedagógusok fejlesztő célú támogatása – az új NAT-ban és a kerettantervekben meghatározott nevelési célok, fejlesztési területek és ismeretek elsajátításának és alkalmazásának támogatása	Pedagógusok – intézményvezetők – intézmények általános pedagógiai szempontok szerint történő fejlesztő értékelése	A pedagógusok munkájának komplex értékelése annak érdekében, hogy a pedagógusok az előmeneteli rendszer megfelelő fokozataiba kerüljenek
Módszer	Szakos óra- és foglalkozáslátogatás, óraelemzés, megbeszélés a pedagógussal, munkaközösségi megbeszélés, dokumentumelemzés, jó gyakorlatok ismertetése, a mesterségbeli tudás fejlesztésére vonatkozó javaslatok megfogalmazása	Óra- és foglalkozáslátogatás, szakmai megbeszélés, pedagógiai dokumentumok vizsgálata, intézményi önértékelés vizsgálata	A pedagógus által készített e-portfólió értékelése, az e-portfólió „védése”. Amennyiben a munkakör részét képezi: foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése. A munkakör ellátása során keletkezett dokumentumok elemzése. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelése, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei (ennek része a munkaközösség-vezetők, diákok, szülők véleménye)
Gyakoriság	Évente egy látogatás	Legalább ötévente	Kötelező: a gyakornokok minősítővizsgája (2 év) és az első minősítés (6–9 év). Nem kötelező: A mesterpedagógus és kutatótanár fokozathoz szükséges minősítés
Irányítás	Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) szakmai irányítása alapján a pedagógiai intézetek végzik.	Az Oktatási Hivatal szervezi a kormányhivatal közreműködésével. (Megállapodás alapján más.)	A minősítéseket a kormányhivatalok szervezik az Oktatási Hivatal szakmai irányításával.
Ki végzi?	A pedagógiai-szakmai szolgáltatást szervező intézménnyel alkalmazásban, szerződésben álló szaktanácsadók, tantárgygondozók.	Köznevelési szakértők, akik a pedagógiai-szak­mai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szerepelnek az országos szakértői névjegyzékben.	Köznevelési szakértők, akik a pedagógiai-szak­mai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szerepelnek az országos szakértői névjegyzékben. Szakértő I.; (elnök) erre felkészített köznevelési szakértő. Szakértő II.; (szakos) erre felkészített köznevelési szakértő. Intézményvezető. Pedagógusképző intézmény felkészített oktatója (gyakornok esetén) A Magyar Tudományos Akadémia delegáltja (Kutatótanár esetén)
Záró-dokumen-tumok	Látogatási jegyzőkönyv	Értékelő lap (pedagógus, vezető) vagy összegző jelentés (intézmény)	Pedagógusminősítő értékelés (összegző értékelés)
A záró-dokumen-tumot kapja	pedagógus OFI	pedagógus intézményvezető fenntartó a tanfelügyelet elrendelője	pedagógus intézményvezető fenntartó OH kormányhivatal
Következmény	A szaktanácsadók intézkedésre nem jogosultak, hiszen feladatuk fejlesztő-támogató jellegű. A szaktanácsadó közreműködésével elkészülő egyéni/intézményi fejlesztési javaslat szerinti tevékenységek.	A szakértői csoport intézkedésre nem jogosult. Az értékelő lap bekerül a pedagógus e-portfólió­jába.	A pedagógus magasabb fokozatba kerül vagy marad az adott fokozatban, vagy pedagógusként való foglalkoztatási jogviszonya megszűnik.

Az Ön iskolája részt vett a próbaminősítésen. Milyen tapasztalatai voltak a próbaellenőrzés során? Mennyire volt megterhelő? Milyen hozadékai voltak/vannak a pilot programban való részvételnek?

Hegyiné Mladoniczky Éva

• Az „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-004 kiemelt projekt keretein belül a Pedagógus Szakmai Ellenőrzésre létrehozott tesztverziók intézményi kipróbálásában, az ehhez kapcsolódó kutatási-fejlesztési-innovációs tevékenységben vehetett részt intézményünk művészeti iskola egysége.
• A kutatás célja a kifejlesztett standardok intézményi kipróbálása, a próbaellenőrzési folyamat tapasztalatainak összegyűjtése, fejlesztési javaslatok megfogalmazása volt.
• A program a köznevelési rendszer pedagógusokat ellenőrző–értékelő rendszerének egyik elemét, a tanfelügyelet előkészítését szolgálta.
• A projekt három feladata a pedagógus, a vezető és az intézmény ellenőrzése, értékelése volt.
• A megvalósításban 50 intézmény vett részt 744 pedagógussal az ország egész területéről.
• A pedagógus értékelés a bevont intézmények pedagógus létszámának legalább 60%-át érintette.
• Az intézményekben a próbaellenőrzéseket erre felkészített szakértők végezték.
• A budapesti nyitórendezvényen a programról átfogó tájékoztatást kaptak a résztvevők.
• Emellett bemutatásra került a projekt keretében kifejlesztett és használatra került info-kommunikációs portál, ismertetésre kerültek a program szakmai, kutatási és működési keretei is.

Pozitív tapasztalatok:

• A tanfelügyelők szakmailag jól felkészültek, emberileg szimpatikusak, segítő szándékúak voltak.
• Az intézményrészt, a vezetőt és a pedagógusokat egyaránt megerősítette az ellenőrzés-értékelés.
• Rengeteg tapasztalatot szereztünk, melyet a portfólió készítésben és a pedagógusminősítésre való felkészülésben tudunk majd használni.

Negatív tapasztalatok:

• Mind az előzetes felkészülés, mind az ellenőrzés napjain nagyon megterhelő volt a sok adminisztrációs feladat, (dokumentumok elkészítése, feltöltése, értékelések megírása feltöltése) mind a tanfelügyelők, mind a vezető részéről.
• A létrehozott info-kommunikációs portál nem működött, vagy nagyon lassú volt.

Jurecz Emil

Milyen fejlődést, különbséget lát az ellenőrzés-értékelés jelenlegi folyamata és az akkori állapota között?

Hegyiné Mladoniczky Éva

Az ellenőrzés-értékelés próba- és jelenlegi folyamatát (eljárásrend) is az eredeti törvényi szabályozás határozza meg. Ebben nincs különbség vagy változás. A pedagógus kompetenciák értékeléséhez alkalmazott indikátoroknál történt „finomhangolás”. 2014. március 19-én nyilvánosságra kerültek az egyes szaktárgyakra és szakterületekre vonatkozó kiegészítések. Ezek a terület-specifikus indikátorok mindenképpen megkönnyítik és teljesebbé teszik a pedagógusok értékelését és minősítését. A pedagógus-előmeneteli rendszer 2013. szeptemberi bevezetése óta szerzett tapasztalatok, valamint a pedagógusminősítés folyamatának racionalizálását támogató jogszabályi változások alapján már felülvizsgálatra és módosításra került az Útmutató, mely 2014 augusztusában nyilvánosságra is került.

Az elkövetkező minősítések során szerzett tapasztalatok alapján további racionalizálásra van lehetőség, hiszen a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet alapján az Oktatási Hivatal minden év július 31-éig tehet javaslatot a pedagógusértékelési eszközök módosítására. A folyamatban szerzett tapasztalatok beépítése a végleges változat tökéletesítését szolgálja.

Jurecz Emil

Képzőként milyen tapasztalatokat tudna megosztani velünk?

Hegyiné Mladoniczky Éva

• Különböző területekről kiváló szakemberek vettek részt a képzéseken (tanítók, tanárok), akik közül sokan nagyon komolyan vették a távoktatás adta feladatok elvégzését, mert tudták, hogy egyszer ezeket a feladatokat önállóan és felelősségteljesen kell megoldaniuk.
• Nagyon sok időt kell áldozni az ismeretek megszerzésére (autodidakta módon is). Feladatok precíz, pontos végrehajtása, házi feladatok önálló elkészítése, kérdések, problémák végiggondolása, elemzése.
• Egészséges éntudattal, önbizalommal és megfelelő önértékeléssel kell rendelkezni, de egyben a (jövőbeni) munka iránti mélységes alázattal is. A jó kapcsolatteremtő és kommunikációs képesség megléte és alkalmazása, a szabálykövető magatartás megléte fontos mind a trénerek, mind a csoporttagok részéről.
• A számítógépes ismeretek biztonságos alkalmazása elengedhetetlen feltétel.
• A tanulást segítő, támogató dokumentumok biztonságos ismerete, kezelése nagyon fontos.

A képzések és a képzői hatékonyság reális megítélésére, csak a 2015. évi minősítési vizsgák, eljárások tapasztalatai birtokában kerülhet sor. Ezen tapasztalatok majd visszacsatolásként és támpontként szolgálnak az eddigi munka sikerességének, hatékonyságának a megerősítésére, illetve az esetlegesen szükséges korrekciók elvégzésére.

Jurecz Emil

Túl vagyunk tehát a képzésen, a felkészülés zárásaként a vizsga következik. Ez egy nehéz és izgalmas, egyben záró szakasza a szakértői felkészítésnek, amelytől többnyire félünk is. Persze többféleképpen lehet félni egy vizsgától. Mert – gondolom – félhetünk egy vizsgától úgy is, hogy nagy bennünk a megfelelési vágy és félhetünk egy vizsgától azért is, mert nem készültünk fel eléggé. Az – természetesen – fontos és csökkentheti a vizsgával kapcsolatos szorongást, ha ismerjük, előre tudjuk, mi vár ránk a vizsgán.

Virágné Nagy Évától szeretném megkérdezni, hogyan épül fel, hogyan történik a képzések utáni vizsga?

Virágné Nagy Éva

A 30-30 órás képzés után területenként 2-2 egymástól elkülönülő vizsgát kell tenniük a résztvevő szakértőknek, amely a területre irányuló jogi kérdésekből összeállított online kérdőíves tesztből és egy szóbeli vizsgából áll. A vizsgázók kicserélik iskolájuk pedagógiai dokumentumait, valamint saját dokumentumaikat, amik az értékeléshez szükségesek. Azon kívül betekintést kapnak a portfólió megtekintéséhez. A vizsgán a kettő vagy három vizsgázó szerepcserékkel értékeli egymást felügyelő-ellenőrzött illetve minősítő-minősített szerepben, két vizsgáztató szakértő előtt.

Az írásbeli teszt

A tanfelügyelet (PSZE) esetében 30 kérdésből áll, amely a jogszabályi háttér, illetve a tanfelügyeleti standardok ismeretének tesztelésére irányul. Az online kérdőív kitöltése időzáras, a megadott idő alatt kell a kérdésekre megfelelni. A sikeres vizsgához szükséges a 85%-os eredmény elérése.

A pedagógus-minősítés (PÉM) esetében a vizsga hasonló a tanfelügyeleti írásbeli vizsgához: szintén 30 kérdést kell megválaszolni, a kérdések tárgya a jogszabályi háttér, a pedagógus kompetenciák, valamint a kötelező szakirodalom átfogó ismerete. Az online kérdőív kitöltése szintén időzáras, és a sikeres vizsgához itt is a 85%-os eredmény elérése szükséges.

A szóbeli vizsgák esetében

A tanfelügyeletnél a vizsgaszituációban 2–3 szakértő tanfelügyelő, illetve ellenőrzött pedagógus szerepben egyaránt részt vesz.

A tanfelügyeleti szóbeli vizsgán a feladat:

• A pedagógus pedagógiai ellenőrzése a nyolc kompetenciaterület szerint (az első terület kivételével megegyezik a minősítési kompetenciákkal).
• Dokumentumelemzés; a vizsgázó a vizsgára áttekinti a másik fél dokumentumait.
• A vizsgáztató előre megnézi a vizsgáztatott pedagógus foglalkozásáról/tanórájáról készült videofelvételt majd a vizsgán, az óra- illetve foglalkozáslátogatás tapasztalatait értékeli, megbeszéli a pedagógussal.
• Interjú: A vizsgáztató kérdéseket fogalmaz meg a tanórán/foglalkozá­son látottakról, illetve a pedagógus dokumentumainak elemzése alapján.
• Értékelő lap kitöltése → fejleszthető területeket → erősségek megfogalmazásával.
• A vizsgázók írásban értékelik saját munkájukat (önértékelés).
• Végül a vizsgáztatók összegző értékelést készítenek.

A pedagógus-minősítésnél a vizsgaszituációban a két-két szakértő – minősítő, illetve minősített szerepben egyaránt részt vesz.

A szakos minősítő szakértői szerep feladata a pedagógus szakirányú ellenőrzése a nyolc kompetenciaterület 77 indikátorának megléte szerint.

• Előzetesen a minősítendő pedagógus portfóliójának áttekintése.
• A minősítendő pedagógus tanórájának/foglalkozásának előzetes megtekintése, DVD-n.
• A tapasztaltak megbeszélése, értékelése.
• Interjú: kérdések megfogalmazása, a portfólió, illetve a tanórán/foglal­kozáson látottak alapján a nyolc kompetenciaterület 77 indikátora meglétének igazolására.
• Az értékelt pedagógus, a portfóliójának védése és értékelése (Prezentáció).
• Szakértői összegző értékelés.
• A vizsgázók írásban értékelik saját munkájukat (önértékelés).
• Végül a vizsgáztatók összegző értékelése.

A PÉM vizsga eredményébe – mint ahogyan a jövőbeli minősítéseknél is – 30%-ban beleszámít a tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye is.

Mindez két vizsgázó esetében 3,5 órát vett igénybe.

Jurecz Emil

Ezek a vizsgák teljesen megegyeznek a későbbi tanfelügyeleti, illetve minősítési eljárásokkal?

Virágné Nagy Éva

Nagyon hasonlítanak, de azért vannak eltérések a tanfelügyeleti ellenőrzés, illetve a PÉM minősítés területén is.

A képzéseken csak azok a szakértők vehettek részt, akik rendelkeztek szakértői tapasztalattal és megfeleltek a mesterpedagógusi feltételeknek. (14 év szakmai gyakorlat, pedagógusi szakvizsga, szakértői tapasztalat).

Az egyik leglényegesebb különbség a tanfelügyeletnél, hogy a pilot után majd a valódi folyamatok során a tanfelügyelet feladata lesz a pedagógus ellenőrzése mellett az intézmény vezetőjének és magának az intézménynek az ellenőrzése is. A jelenlegi vizsga nem az intézmények helyszínein, nem két szakértővel történt, és csak egy tanóra felvételével tekintették meg. A pilotot követő valódi tanfelügyeletnél a pedagógus-ellenőrzés során két szakértő, a látogatott pedagógus két óráját tekinti majd meg.

A minősítésnél a vizsgán a minősítő eljárás fokozatai nem jelentek meg, hiszen a résztvevők nem a gyakornoki → pedagógus 1 → pedagógus 2 → mesterpedagógus → kutató tanár fokozatoknak megfelelő %-os kompetenciák meglétét minősítették, mert a szakértői szerep elnyerésére csak annak volt lehetősége, aki a mesterpedagógus fokozat minden törvény által előírt követelményének megfelelt. Tehát, ez a vizsga a pedagógus II és a mesterpedagógus fokozat kompetenciáinak meglétét vizsgálta. A vizsga nem az intézmény helyszínén történt és a jelen vizsgahelyzetben a szakértők, nem tudták még áttekinteni az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit.

Jurecz Emil

Jelentett-e valami problémát a vizsgák alatt?

Virágné Nagy Éva

Konkrétan problémát nem, de azért látni egy-két olyan említett nehézséget, amin a szakértőknek át kell ugraniuk. Azt gondolom, minden szakértőnek, aki tanfelügyelőként, illetve minősítőként szeretne tevékenykedni a jövőben, át kell „programoznia” magát.

Azzal az egységes eljárásrenddel kell az ország minden pontján minden intézményben ellenőrizni, vagy minősíteni a munkájukat végző pedagógusokat, melyet a törvények és a kidolgozott kézikönyvek eljárásrendje tartalmaz. Amióta megszűnt a szakfelügyeleti rendszer nem volt egy egységes kívánalom, elvárás, a pedagógusok munkájának megítélésére.

A tanfelügyelet és a minősítő eljárás a pedagógusok munkáját a törvényben meghatározott nyolc kompetencia 77 indikátora szerint fogja ellenőrizni, illetve minősíteni, ezért nagyon fontos feladata a szakértőknek a szabálykövetés. Nehéz még átlátni az új szakértői szerepeket: szaktanácsadó–tanfelügyelő–minősítő szakértő.

Nagy odafigyelést igényelt az időkorlátok, határok betartása is. Erre a jövőben is nagyon oda kell majd figyelni, de meg lehet szokni, mint ahogy pedagógusként a 45 perces órák időhatárát is be tudják tartani.

Meg kell tanulni azt is, hogy a szakértő mindig tudatába legyen, éppen milyen szerepben van jelen az intézményben. Mert más a feladata a szaktanácsadónak, a tanfelügyelőnek és megint más a minősítő szakértőnek.

Nehéz megszokni, hogy a tanfelügyelő nem minősít, csak megállapításokat tesz, hogy intézkedésre nem jogosult. Ennél volt néha a vizsgák alkalmával is bizonytalanság.

Míg a tanfelügyelet ellenőriz és megállapít, általános pedagógiai szempontok szerint fejlesztő értékelést nyújt, addig a minősítési eljárás minősít, a pedagógus munkájának komplex értékelésével annak érdekében, hogy a pedagógus előmeneteli rendszer megfelelő fokozatába kerüljön.

Ezeknek a feladatoknak az elfogadását, begyakorlását és megkülönböztetését kell még minden szakértőnek gyakorolnia.

Jurecz Emil

A pedagógusok ellenőrzése a külső ellenőrzést leszámítva azért rendszeres gyakorlatnak mondható, hiszen az intézményekben a vezető ellenőrzi a pedagógusok munkáját, látogatja a foglalkozásaikat, tanóráikat. Ezek az óralátogatások eddig egy hagyományos gyakorlat alapján folytak, hiszen az új, kompetenciaalapú szemlélet a pilotban jött létre. Miben más a minősítési eljárásrend, mint a korábbi értékelési gyakorlat?

Móri Árpádné

Magamról azt szeretném elmondani, hogy én a PÉM csoportnak a tagja vagyok és én magam is részt vettem a vizsgákon. Fontos elmondani, hogy a pedagógusminősítés fejlesztői között neves és elismert oktatási szakértők mellett gyakorló pedagógusok is megtalálhatók. Kidolgozóként sok problémára rátaláltam, amit utána sikerült a kutatók segítségével, fontosabb eljárások módosításával megoldani. Ezzel sikerül megteremteni a tudományosság és az alkalmazhatóság közötti egyensúlyt.

Ennek a szándéknak a jegyében született meg a szakspecifikus tartalmakkal kiegészített Útmutató is. Ebben – a szándékaink szerint - minden tantárgy, műveltségi terület képviselői találnak mintadokumentumokat, gyakorlati példákkal alátámasztott kompetencia, ill. indikátorértelmezéseket, amelyek segítik a gyakorlat számára „lefordítani” a pedagógusminősítés pedagógiai értelmezéseit.

A szakértők számára gondot jelenthet a kompetenciák értékelése során a fellelhető tevékenységeknek, az ún. indikátoroknak a nagy száma. Azt hangsúlyozni kell, hogy nem az indikátorokat kell teljesítenie a pedagógusnak, ezek csak lehetőséget adnak a kompetencia minél árnyaltabb értékelésére. Nem az indikátort értékeljük, hanem a pedagógust.

Többen felvetették, hogy csökkentsük ezek számát. Ez azzal járhat, hogy ha kimarad egy-egy indikátor, akkor nem sikerül egy adott kompetenciát teljes mértékben lefedni. Az indikátorszám csökkentésének az is következménye lenne, hogy a megmaradó indikátorok felértékelődnek, nagyobb súllyal szerepelnek az adott kompetencia megítélésében.

Jurecz Emil

Még az óra/foglalkozáslátogatás kapcsolatáról, ha egy pár szót tudnál nekünk mondani.

Móri Árpádné

A pedagógusminősítésben az óralátogatás és -elemzés megvalósítása során alkalmazott módszer sokat megőriz a korábbi iskolai hagyományokból, szokásrendből. Ezek: a megfigyelés, a jegyzetelés, a látogatást követő elemző megbeszélés eljárásrendje. De a szakértő értékelési szempontjai és az értékelő tevékenysége változott, hiszen alárendelt a kompetenciaalapú értékelés célrendszerének. A szakértő az óramegfigyelést követő értékelő beszélgetés után rendszerezi a tapasztalatait, az információit, majd az indikátorok segítségével értékeli a pedagógus kompetenciáit. Összefoglalva, nem az óramegfigyelés közben azonosítja az indikátorokat. Így az indikátorok száma nem gátolja, hanem támogatja a reális értékelést.

Jurecz Emil

Most már átvettük milyen személyiség legyen a szakértő, hogyan választották ki a képzésben résztvevőket, megtudhattuk a képzés és a vizsgák menetét, beszéltünk arról, milyen összefüggés van a korábbi gyakorlat és a kompetenciaalapú értékelés között. Most még néhány olyan kérdést beszélünk meg, amelyik a külső ellenőrzésben alkalmazott szakértők számára fontos lehet. Iszák Tibortól szeretnék néhány ilyet kérdezni. Elsőként arról beszéljünk, hogyan lehet a szakértői névjegyzékre felkerülni?

Iszák Tibor

Szakértői névjegyzékre kerülés: az Oktatási Hivatal által működtetett névjegyzékre történő bejelentkezés szabályai alapján:

Kötelezően elvárt a folyamatos szakmai fejlődés, a naprakészség a jogszabályi ismeretekben és a törvényi változásokban. Az aktuális törvényi és jogszabályi ismeret a szakértők felkészülésének egyik fontos alappillére. Ennek csak akkor tud meg felelni, ha folyamatosan nyomon kíséri a munkáját szabályozó és meghatározó változásokat.

Fontosak továbbá a követéses utóképzések, továbbképzések. A szakértők, ahogy megszerezték ezt a státuszukat és idáig eljutottak, tudják azt, hogy egyfajta speciális, élethosszig tartó tanulási folyamat részesei lettek. Van, amikor ők tanulnak, van, amikor ők tanítanak. Természetesen ez csak akkor mehet ilyen zökkenőmentesen, ha nyitottak leszünk befogadni a változásokat és azokat be tudjuk építeni a már megszerzett és meglévő ismereteinkbe. Fontos, hogy egyfajta megújító vizsgák épüljenek be a folyamatba, ahol számot tud adni a szakértő arról, hogy sikeresen sajátította el a változásokat.

Jurecz Emil

Szakértői munka minőségének mérése hogyan történik?

Iszák Tibor

Jelen pillanatban egyfajta visszacsatoló rendszer vizsgálja a munkánkat, mely véleményalkotás formájában jelenik meg. Ugyanis véleményt alkot a pedagógus a munkánkról az ellenőrzés során hogyan szerepeltünk az Ő szemszögéből nézve. Valamint véleményezik a kormányhivatalnál a leadott dokumentumok alaposságát és a vizsgálat során milyen precizitással használjuk a rendelkezésünkre álló eszközrendszert.

Jelentős szakmai fejlesztést vár el a tőlünk tárca. Nem csak a pedagógusoknál kell, hogy megjelenjen ez a szakmai fejlődés, hanem a szakértők esetében is fontos ez a folyamat. Nincs kialakult kultúrája ennek a szakértői munkavégzésnek. 25 éve nem volt, nem működött, külső ellenőrzés az oktatásban. Vannak elvárások természetesen a szakértői viselkedéssel, kompetenciákkal kapcsolatban, de, ahogy változik a rendszer, menetközben kell ezt az értékes és hatékony viselkedést és szakértői munkát alakítani, azért hogy kialakulhasson egyfajta mindenki által elfogadott rendszer.

Hallhattuk, fontos az egységesség az ellenőrzésben. Itt az a legfontosabb, hogy értse meg mindenki annak a jelentőségét, hogy a megfelelő szinteken mindenkire egyforma játékszabályok vonatkoznak. Minden érintett számára elérhető és nyilvános az eljárásrend, és az ellenőrzés eszközrendszere. Legyen ez egyfajta önmagunkkal kapcsolatos saját elvárásunk, hogy ezeket megismerjük, és ennek mentén végezzük munkánkat.

A kommunikáció szerintem a szakértői munkánkban az egyik legfontosabb. Az érzékeny, egy-egy szót esetleg másképpen értelmező kollégák számára is világossá tenni a munkájuk jelenlegi szintjét. Meg kell tanulni úgy megmondani és rávilágítani a fejleszthető területekre, hogy az ne legyen bántó, de elérje a célját és rá kell világítani, bátorítást kell adni akkor, ha a kolléga munkája kimagasló és mintaértékű. E mellet tiszta és mindenki számára érthető módon kell beszélnünk és viselkednünk.

Jurecz Emil

Mi történik azzal a szakértővel, aki esetleg nem felel meg az elvárásoknak?

Iszák Tibor

Ki is lehet esni. A szintet ahol most vagyunk, csak akkor tudjuk megtartani, ha a mi munkánkkal kapcsolatos előírásokat, eljárásrendeket, és a ránk vonatkozó szabályokat betartjuk. Ezt visszacsatolja az ellenőrzött pedagógus, a vezető, vagy az intézmény, a kormányhivatal (véleményt adnak arról, ha nem az eljárásrendnek megfelelően végezte a munkát, nem teljesíti az elvárt ellenőrzési napok számát stb.). Az a szakértő, aki az elvárásokat nem tudja teljesíteni, elveszíti a mesterpedagógusi szintet visszaléptetik, és nem folytathatja ezt a fajta munkát.

Természetesen módosulhat is a rendszer a tapasztalatok után, hiszen ez is egy tanulási folyamat. Fontosak ehhez a szakértői meetingek (az intézményi szinteknek megfelelően). Nagyon fontosnak tartom, hogy létrejöjjenek olyan találkozások ahol az elvégzett munka során keletkezett tapasztalatok elhangoznak és az esetlegesen felmerülő problémákat meg tudjuk beszélni. Ez a tanulási folyamatot tudja támogatni.

Jurecz Emil

Köszönöm szépen kollégáim válaszát! Hölgyeim és Uraim! Megpróbáltuk röviden összefoglalni az eddigi tapasztalatainkat. Köszönjük a figyelmüket!

 

[1] Forrás: Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre (19–21. oldal)