Reményi Lászlóné Somlai Judit – Csapodi Csaba

Standardok és érettségi Új-Zélandon

Korunkban az oktatást stratégiai ágazatnak tekintő államok az oktatás szervezeti kereteinek és tartalmának folyamatos felülvizsgálatával és megújításával törekszenek arra, hogy e területen is megfeleljenek a XXI. század kihívásainak. Az iskolai oktatás megfelelő színvonalát biztosítani hivatott oktatáspolitikai döntések és intézkedések egy része a tartalmi szabályozás korszerűsítését célozza, aminek lényeges eleme a követelményrendszer újragondolása. 

Új-Zélandon a felülvizsgálat a kimeneti követelményeket tudás és készségek tekintetében világos elvárásokat megfogalmazó standardok kidolgozását eredményezte. Jelen esettanulmányomban e standard szisztéma az ország oktatási rendszerének egészébe ágyazott bemutatása a célom. Figyelmünket a tőlünk 18 000 kilométerre fekvő, Magyarországnál mintegy háromszor nagyobb területű és nagyságrendileg fele akkora lakosságú szigetország oktatási rendszerének hatékonysága indokolhatja. Az új-zélandi diákok a korábbi és a legutóbbi, 2012-es PISA mérésen is valamennyi mérési területen – szövegértésből, matematikából és természettudományból – a fejlett országok átlaga felett teljesítettek.

Az új-zélandi oktatási rendszer

Új-Zélandon az iskolaköteles kor hattól tizenhat éves korig tart. A közoktatás intézményei a nyolc évfolyamos általános és az öt évfolyamos középiskola. A tartalmi szabályozás központi dokumentuma az új-zélandi alaptanterv. A nemzeti alaptanterv valamennyi állami iskolára kötelező, jelenleg érvényben levő változatát 2007-ben vezették be. A dokumentum az egységes tartalmi kereteket és célrendszert biztosítja, aminek alapján – az alaptantervben szintén megtalálható irányelvek segítségével – az iskolák önállóan dolgozzák ki helyi tanterveiket.

A nemzeti alaptanterv nevesíti azokat az alapvető értékeket és pedagógiai elveket, amelyekre az oktatás épül, meghatározza a kulcskompetenciákat és azt a nyolc műveltségi területet, melyet a tanítás-tanulás folyamatának le kell fednie, illetve a nyolc terület fejlesztési követelményeit. A nyolc meghatározott műveltségi terület az anyanyelv, az idegen nyelvek, a matematika, a természet- és társadalomtudományok, a művészetek, a technika, valamint a sport és életvitel. A tanterv fejlesztési célként mind a nyolc területre – az egyes műveltségi területek specifikumainak megfelelő kategóriákban, alapvetően a készségekre fókuszálva – világos követelményeket fogalmaz meg. Az alaptantervben ezek a követelmények valamennyi terület esetében – az alap- és középfokú oktatás tizenhárom évfolyamára vonatkozóan – nyolc szinten jelennek meg, melyek teljesítése adott évfolyam intervallumokban várható (el).

A vizsgákért és képesítésekért felelős hatóság az illetékes minisztériumok – az oktatási és a felsőoktatási minisztérium – felügyelete alá tartozó „New Zealand Qualifications Authority”. Minden – nem egyetemi vagy főiskolai végzettséget igazoló – vizsga és képesítés a szervezet hatáskörébe tartozik, így a középiskolai végzettséget tanúsító, a magyarországi érettségi vizsgának megfeleltethető „National Certificate of Educational Achievement” (NCEA) is.

Standardok az alapfokú oktatásban

Az alapfokú oktatásban szövegértésből és íráskészségből, illetve matematikából dolgoztak ki standardokat (National Standards) – az oktatási szakasz mind a nyolc évfolyamára, évenkénti bontásban, a nemzeti tantervhez igazodva. A tantervi követelményszintek több évet felölelő puhább szabályozását évfolyamonkénti konkrét elvárásokkal egészítették ki – többek között – azzal a céllal, hogy fokozzák a tanulók teljesítményét a kérdéses területeken. Azért éppen ezekre az évfolyamokra és területekre esett a választás, mert a megfelelő szintű alapvető anyanyelvi és matematikai kompetenciák megléte elengedhetetlen feltétele valamennyi tantárgy tanulásának, illetve később a munkaerőpiacon való helytállásnak és annak, hogy az iskolából kikerülő diákok a kor kihívásainak megfelelően képesek legyenek az élethosszig tartó tanulásra. Így ezek azok a területek is, amelyeken a standardok bevezetésének egyéb céljai: a tanári értékelő munka megsegítése és a különböző iskolákban elért eredmények összevethetőségének biztosítása szintén különös jelentőséggel bírnak.

A standardokat, azaz az egyes évfolyamok végére elvárt tanulói teljesítményeket, elsajátítandó ismereteket és készségeket önálló, országos érvényű szabályozó dokumentum tartalmazza, külön-külön dokumentum az anyanyelvi és a matematikai kompetenciákra vonatkozóakat. Az oktatási minisztérium gondozásában megjelent kiadványokban a szigorúan vett standardleírásokon túl megtaláljuk a standard fogalmának tisztázását, a standardok kidolgozásának elvi alapjait és történetét, szerkezetük leírását, alkalmazásuk mikéntjét – azért, hogy ennek a pedagógusok napi gyakorlatában újszerű rendszernek az értelmezése és használata ez által könnyebbé váljon.

Maguk a standardleírások az egyes készségek tekintetében 1-2 mondatos, tömör leírást tartalmaznak arról, hogy a tanuló milyen szinten és mire képes egy adott évfolyam végén. Szövegértésből, illetve íráskészségből meghatározzák a feldolgozandó és a létrehozandó szöveg jellemzőit. Matematikából a megfogalmazott elvárások három területet ölelnek fel: algebra, geometria és statisztika. A standardleírásokat minden esetben a leírt követelményeket illusztráló konkrét példák követik, melyek megkönnyítik a standardoknak a napi gyakorlatban viszonyítási pontként való alkalmazását.

2010-től 1–8. évfolyamon matematikából és anyanyelvből az elsősorban fejlesztő célt szolgáló folyamatos mérés és értékelés – mely az oktatás e szakaszában kizárólag a diák saját tanárának kompetenciája – vonatkoztatási pontja kötelező jelleggel a standardok rendszere. S bár a világos követelményeket megfogalmazó standardok konkrét elvárásokat támasztanak a diákokkal szemben, nem teljesítésük nem jár szankciókkal – az évismétlésre utasítás nem „standard” gyakorlat az új-zélandi oktatási rendszerben.

Standardok a középfokú képesítés rendszerében

Általános jellemzők

Az évszázad első évtizedének derekán az NCEA (National Cerificate of Educational Achievement) bevezetésével az oktatásirányításnak az volt a célja, hogy egy komplex és flexibilis, de mégis egységes, mindenki számára hozzáférhető, a mérésnél a kompetenciáknak a korábbinál szélesebb körére kiterjedő, az országos képesítési keretrendszerbe szervesen illeszkedő korszerű általános képesítést hozzon létre az addigi szinte áttekinthetetlen, sokrétű rendszer helyett.

Az NCEA háromszintű, standardalapú, kreditrendszerű képesítési mód. A tanulók a középiskola 11–13. évfolyamán gyakorlatilag folyamatosan, szintről szintre haladva szerzik meg a végzettséget igazoló bizonyítványt.

Az alapfokú oktatási szakasz végére az átlagos diák várhatóan az alaptanterv 4. szintjére, a középiskolai szakasz első két évének, a 10. évfolyamnak a végére az 5. szintjére jut el – azaz kétévenként teljesít egy szintet. A 11–13. évfolyamon egy szint egy évfolyamnak felel meg. A diákok többsége az iskolaköteles kor végére, 16 éves korára 11 évfolyamot végez el. Ez a 11. évfolyam a 6. teljesítményszintnek felel meg, ami egyben az NCEA 1. szintje. Azaz az átlagos fiatal az iskolaköteles kor végén jut el arra a szintre, hogy az általános középiskolai képesítés 1. szintjét megszerezze. Amennyiben tanulmányait ezután is folytatja, lehetősége van arra, hogy a 2. és 3. NCEA szinten (a tanterv szerinti 7. és 8. szinten) is bizonyítványt szerezzen.

Ahogy az NCEA szintjei megfelelnek a tanterv szintjeinek, a képesítés megszerzéséhez teljesítendő standardok megfeleltethetőek a tanterv adott szintű fejlesztési céljainak, és ők maguk is 1., 2. és 3. szintűek. A standardok teljesítésével tehát a tanuló a tantervi előírásoknak való megfelelését bizonyítja.

Egy-egy standard teljesítésével előre meghatározott számú kreditpont szerezhető. Adott mennyiségű kreditpont összegyűjtése pedig a megfelelő szintű bizonyítvány megszerzését eredményezi. A standardonként szerezhető és az összesen megszerzendő kreditpontok számát úgy határozták meg, hogy az a tanuló, aki eléri az előírt kreditszámot az adott szinten a tantervi követelményeknek való elégséges megfelelésről kellett, hogy bizonyságot tegyen.

A képesítés szintjei és az egyes szintek követelményei

Az érvényes bizonyítvány megszerzéséhez mind a három szinten legalább 80 kreditpont szükséges. Az 1. szinten elegendő az 1. nehézségi szintű standardok teljesítése. Minimum 10-10, összesen 20 kredit anyanyelvi és matematikai standardoknak való megfelelésből kell, hogy származzon. Más kikötés nincs, a többi standard bármely más tárgyból, bármilyen arányban teljesíthető. A 2. szinten a 80-ból legalább 60 kreditpontnak 2. szintű standard teljesítéséből kell származnia. 3. szintű képesítés minimum 60 kreditpont 3. szintű standarddal és a fennmaradó kreditpontok 2. szintű standardokkal való teljesítésével szerezhető. Az 1. szint anyanyelvi és matematikai követelményeinek a 2. és 3. szinten is meg kell felelni.

Az NCEA felsőfokú továbbtanulásra is jogosító képesítés. A felvétel minimális feltétele 80 kredit megszerzése, melyből

• min. 14 kreditpont 3. szinten egy, a továbbtanulás iránya szempontjából releváns tárgyból,
• min. 14 kreditpont 3. szinten egy másik, a továbbtanulás iránya szempontjából releváns tárgyból,
• min. 14 kreditpont 3. szinten további két tárgyból,
• 4-4 kreditpont legalább 2. szinten szövegértésből és íráskészségből,
• 14 kreditpont legalább 1. szinten matematikából

származik. A fennmaradó kreditpontok szabadon választható standardokkal, illetve bizonyos esetben a felsőoktatási intézmény által elvárt tárgyakból teljesíthetőek, illetve teljesítendőek.

Az NCEA mint komplex rendszer szervesen illeszkedik az új-zélandi képesítések szintén komplex és koherens struktúrájába. Így az általános középiskolai végbizonyítvány megszerzése során elnyert kreditek más képesítésekbe és képzettségekbe is beszámíthatóak.

Az értékelés módja, minősítés

A kreditek megszerzéséhez szükséges standardok teljesítése három különböző minősítéssel lehetséges: megfelelt – jól megfelelt – kiválóan megfelelt (achieved – achieved with merit – achieved with excellence). Amennyiben a diák nem felel meg a standard által támasztott követelményeknek minősítése „nem megfelelt” (not achieved).

Egy-egy standardért minősítéstől függetlenül ugyanannyi kreditpont jár, azaz akár „megfelelt”, akár „jól megfelelt”, akár pedig „kiválóan megfelelt” a diák minősítése, az adott, előre meghatározott számú kreditet nyeri el egy bizonyos standard teljesítésével. A standard teljesítésének minősítése a végbizonyítvány minősítésébe számít bele – ez pedig befolyásolhatja a továbbtanulási és az elhelyezkedési esélyeket. Adott szinten legalább 50 kredit „jól megfelelt” minősítésű teljesítése esetén „jó”, legalább 50 kredit „kiválóan megfelelt” minősítésű kredit teljesítése esetén „kiváló” a bizonyítvány minősítése.

A standardok teljesítését szolgáló feladatok típusai és teljesítésük módja

A standardokért járó kreditek megszerzéséhez a tanulónak bizonyos feladatokat kell megoldania külső vizsga vagy belső, iskolai mérés keretében.

A külső vizsgákat a nemzeti vizsgahatóság, a „New Zealand Qualifications Authority” (NZQA) szervezi és bonyolítja le. A tanulók központilag összeállított írásbeli tesztet oldanak meg – az ország valamennyi iskolájában, ugyanabban az időpontban, rendszerint a tanév végén. A tesztek javítását is központilag végzik az NZQA által felkért tanárok.

A belső mérés feltételeit és körülményeit, lehetséges feladatait a standardleírások pontosan meghatározzák. A mérést az iskolák pedagógusai készítik elő, bonyolítják le és értékelik, majd az eredményeket eljuttatják a vizsgahatósághoz, mely azokat – a külső vizsgák eredményeivel együtt – vezeti és nyilvántartja. A belső vizsgák hitelességének biztosítása érdekében az NZQA monitoring hálózatot működtet. Amennyiben egy iskola esetében tartósan hiányosságokat észlelnek, és a helyzet a vizsgahatóság szakmai segítsége ellenére sem változik, akár a belső mérés és értékelés engedélyét is megvonhatják az intézménytől.

A belső mérés feladatai, munkaformái, produktumai az egyes tantárgyak specifikumait is figyelembe vevő lehetőségek szerint nagy változatosságot mutatnak, ezáltal készségek és képességek széles skálájának mérésére és értékelésére adnak módot – olyanokéra is, amelyek írásbeli teszteken nehezen vagy egyáltalán nem mérhetőek és értékelhetőek. Jellemző feladattípusok a projekt, a portfólió készítése, kísérlet elvégzése és leírása, kutatómunka, prezentáció összeállítása és bemutatása vagy előadás tartása.

Tantárgyi feladat példák: történelem és matematika

A történelem tantárgy gyakran előforduló feladattípusa a projekt. Egy adott témához kapcsolódóan akár több projekt is készíthető, ami egymásra épülő standardok teljesítését eredményezheti. Egy standard például teljesíthető választott vagy ajánlott eseménnyel kapcsolatos elsődleges és másodlagos források gyűjtésével. A feladatnak ebben az esetben része a kutatómunka teljes folyamatának dokumentálása, a gyűjtött források elemzése felhasználhatóságuk és megbízhatóságuk szempontjából. A rendelkezésre álló források segítségével ezek után a diák egy újabb standardot is teljesíthet. Ekkor már nem maguknak a forrásoknak az elemzése a feladata, hanem a kérdéses történelmi esemény vizsgálata. Hasonló készségeket kíván meg egy lehetséges külső vizsga feladatsor megoldása, mellyel egy újabb standard kreditpontjai szerezhetők meg. A vizsga keretében a tanuló esszékérdésekre válaszol a rendelkezésére bocsátott források alapján. Az ilyen típusú feladatokban a diák több, változatos műfajú, de egyetlen történelmi eseményhez kapcsolódó forrást kap. Ezek a kérdéses, a tanuló által előre nem feltétlenül ismert – de a feladatlapon röviden bemutatott – eseményt különböző nézőpontokból és hitelességgel világítják meg. Az esszékérdések a vizsgált esemény alapos, több szempontú elemzését kívánják meg. E három feladat hármasával egyébként teljesíthető a szakirányú továbbtanuláshoz szükséges 3. szintű 14 kredit.

A matematika érettségi megszerzéséhez szükséges 10–14 kreditet általában 3–4 különböző témakört mérő feladatsor sikeres teljesítésével tudja a vizsgázó megszerezni. A választható témakörök: algebra, geometria, trigonometria, valószínű­ség-számítás és statisztika. Ez utóbbi területen az új-zélandi feladatok különösen más műveltséget várnak el a vizsgázóktól, mint az Magyarországon megszokott, így erről a területről mutatunk egy olyan feladatot, melyet az 1. – tehát az alap – szinten kell a vizsgázóknak megoldaniuk.[1]

Metua felmérést készített a lakóhelye közelében lévő kisebb cégek internetes adatforgalmáról. A hét első négy napján gyűjtött adatokat az alábbi grafikonon ábrázolta (a vízszintes tengelyen az időpontok, a függőleges tengelyen az adatforgalom):

• a) A grafikon alapján fogalmazzon meg erre a 4 napra vonatkozó tendenciákat!
• b) Írjon le ismétlődő folyamatokat a grafikon alapján!
• c) Egészítse ki a grafikont az 5. napra vonatkozó előrejelzésével az adatforgalom alakulását illetően! Mennyire tekinthető megbízhatónak az Ön előrejelzése? Statisztikai érvekkel támassza alá válaszát!

Összegzés

Új-Zélandon két, az oktatás egészének hatékonyságát jelentősen befolyásoló ponton vezették be a standardokon alapuló értékelést: az egész további folyamatot meghatározó alapfokú oktatásban és a folyamatra való visszahatása szempontjából kiemelkedő jelentőségű középiskolai kimeneti képesítés rendszerében. Azáltal, hogy e két fontos szakaszban konkrét és világos követelményeket támasztanak biztos alapot teremtettek az eredményes oktatáshoz. Így, amennyiben a tanítás-tanulás folyamatában a pontos elvárásokhoz igazodó formatív értékelés megfelelő módszertani kultúrával párosul, méltán láthatják a garanciát rendszerük hatékonyságának fenntartására, sőt növelésére a követelmények standardok formájában való egyértelmű meghatározásában.

Felhasznált irodalom

Az új-zélandi oktatási minisztérium (New Zealand Ministry of Education) hivatalos honlapja – http://www.minedu.govt.nz/
The New Zealand Education system, an Overview http://www.minedu.govt.nz/~/media/MinEdu/Files/EducationSectors/InternationalEducation/ForInternationalStudentsAndParents/NZEdSysOverview.pdf
The New Zealand Curriculum http://nzcurriculum.tki.org.nz/The-New-Zealand-Curriculum
National Standards http://nzcurriculum.tki.org.nz/National-Standards

Az új-zélandi képesítési hatóság (New Zealand Qualifications Authority) hivatalos honlapja – http://www.nzqa.govt.nz/
NCEA (National Certificate of Educational Achievement) http://www.nzqa.govt.nz/qualifications-standards/qualifications/ncea/

Az új-zélandi statisztikai hivatal honlapja – http://www.stats.govt.nz/
New Zealand in Profile: 2014 http://www.stats.govt.nz/browse_for_stats /snapshots-of-nz/nz-in-profile-2014.aspx

Az OECD hivatalos honlapja – About Pisa – PISA participants 2012, New Zealand http://www.oecd.org/pisa/aboutpisa/new-zealand-pisa.htm
Assessment for Qualification and Certification in Upper-Secondary Education: a Review of Country Practices and Research Evidence, OECD Education Working Paper No. 83 http://www.oecd-ilibrary.org/docserver/download/ 5k92zp1cshvb.pdf?expires=1400661225&id=id&accname=guest&checksum=C64016E4F10F91B13EDC2EA5D80D60B4

[1] Csapodi Csaba a szekció három előadását is kiegészítette matematikai feladatok bemutatásával az adott területen. A matematika rész ebben az esetben is az ő munkája.