Rozmis Attiláné

Felkészülés a hároméves kortól kötelező óvodai
nevelésben való részvétel megvalósítására
fenntartói és intézményi szinten

A KSH adatai szerint a 2012/2013-as nevelési évben országos szinten 3117 óvoda 4321 feladat-ellátási helyen, 377 154 férőhellyel 340 204 óvodás gyermeket látott el. Ezt az adatot tilos csak számszakilag értelmezni, mondván, hogy akkor még van 37 ezer férőhely, hiszen ezek az üres férőhelyek földrajzilag nagyon eltérő képet mutatnak! A legtöbb esetben nem ott áll rendelkezésre kapacitás ahol arra igény lenne. Miért fontos ez a kérdés?

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2014. szeptember 1-jétől hatályos 8. § (2) bekezdése alapján „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.”

A jogszabályból következően tehát 3 éves kortól kötelezővé válik az óvodáztatás. Ez egyrészről – mivel az óvodába járásról a szülő gondoskodik – szülői kötelességet jelent, másrészről – mivel az óvodai férőhely biztosításáról a fenntartó gondoskodik – fenntartói és egyben óvodai kötelezettséget is von maga után.

Az Oktatási Hivatal szakmai irányításával és a kormányhivatalok közreműködésével 2013. április 30-ára elkészültek az egyes megyei és a fővárosi feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervek, amelyek járási és települési szinten adnak képet az országos óvodai ellátás helyzetéről. A fejlesztési tervekben szereplő prognosztizált adatok hozzávetőleges adatok, mivel nem tudnak azokkal a befolyásoló tényezőkkel számolni, amelyek hatással lehetnek az óvodai nevelésben való részvétel igényére. Például nem tud azzal számolni, hogy hány tanköteles korú kisgyermek marad majd még egy évet az óvodában, valamint azzal a létszámmal sem tud számolni, akik nem a lakóhelyük szerinti településen veszik igénybe az óvodai nevelést. Nézzünk azért pár adatot a vélhető férőhelyhiányra:

Budapesten az alábbi kerületekben várható kapacitáshiány: I., II., III., IV., V., VI., VII., VIII., IX., XI., XIII., XIV., XV., XVI., XVII., XX., XXII.

Hangsúlyozom: bármilyen tervezés, intézkedés előtt aktualizálni és pontosítani kell az adatokat!

Tekintettel arra, hogy az adott előírás hatályba lépéséig vélhetően nem nő olyan mértékben az óvodai férőhelyek száma, mint amilyen mértékben várható a gyermeklétszám növekedése a kötelező óvodai nevelésben résztvevő gyermekek életkorának csökkentésével, ezért célszerű már ebben a nevelési évben átgondolnia a fenntartónak is és az óvoda vezetőjének is a lehetséges intézkedéseket.

Mit tehet a fenntartó az óvodai férőhelyek bővítése érdekében?

A demográfiai mutatók folyamatos figyelemmel kísérése mellett:

• A már meglévő óvodáját bővítheti további csoportszobával.
• Új óvodát – akár tagintézményként – alakíthat ki egy eddig más célra használt épületből.
• Régi, bezárt óvodai épületet újíthat fel, nyithat meg újra óvodai nevelés céljára.
• Új óvodát építtethet saját, szponzori vagy pályázati támogatással.
• Meghosszabbíthatja az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartójával kötött köznevelési szerződést.
• Új köznevelési szerződést köthet egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartójával.
• Lényeges, hogy a köznevelési szerződésnek tartalmaznia kell
• a köznevelési alapfeladatokat,
• a felvehető, ellátandó gyermekek számát,
• az óvodai nevelési feladatokban való részvételt,
• a fenntartó által a feladatellátáshoz igénybe vehető forrásokat, azokat a szolgáltatásokat, amelyek a megállapodás alapján a gyermekek, szülők részére térítésmentessé válnak, továbbá amelyeket térítési díjért vehetnek igénybe.
• Megkötéséhez ki kell kérni az illetékes kormányhivatal véleményét. Nemzetiségi nevelés esetén az országos nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérése kötelező. A köznevelési szerződés öt évre szól (Nkt. 31. §).
• Társulási szerződést köthet más településsel. Ekkor a település óvodás gyermekeinek utaztatása az önkormányzat költségén történik, az általa megszervezett módon, óvoda/iskolabusszal, felnőtt kísérővel.
• Megemelheti a maximális csoportlétszámot, ha erre a csoportszoba befogadóképessége lehetőséget ad. A fenntartó csak akkor engedélyezheti a törvény által meghatározott maximális csoportlétszám (25 fő) túllépését, ha az adott gyermekcsoport csoportszoba mérete ezt lehetővé teszi. Például 50 négyzetméteres csoportszoba tekintetében nem lehet 30 fős csoportlétszámot engedélyezni, hiszen így nincs meg a 2m2/fő.
• Családi napközit létesíthet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2011-ben az országban 893 családi napközi üzemelt 6253 férőhellyel, 2012-ben pedig 1109 családi napközi, közel 7500 férőhellyel működött.
• Az Nkt. 8. § (5) bekezdése alapján a gyermek hároméves korától annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévét betölti, az óvodába járási kötelezettségét családi napköziben is teljesíthető abban az esetben, ha a családi napköziben a szolgáltatást nyújtó személy rendelkezik a 3. mellékletben az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséggel, és munkája során figyelembe veszi az óvodai nevelés országos alapprogramjában foglalt követelményeket

Mit tehet az óvoda?

Mivel az óvodának nem áll módjában a férőhelyeit bővítenie, ezért hangsúlyosan jelenik meg a szülők tájékoztatásának és a fenntartóval történő együttgondolkodásnak a jelentősége.

Miről célszerű tájékoztatnia a szülőket?

A három éves kortól történő kötelező óvodai nevelésben való részvételről, valamint az ezzel kapcsolatos szülői kötelességről, illetve kötelezettség szegés esetén a szabálysértés tényállásáról. Továbbá arról, hogy

• az Nkt. 8. § 2014. szeptember 1-jétől hatályba lépésével, bizonyos feltételek megléte esetén, a gyermek 5 éves koráig családi napköziben is teljesíthető,
• a szülő kérelmezheti a gyermek óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentését. A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.
• a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte esetén, a gyermek érdekében indokolt az általános iskolai tanulmányok megkezdése.
• korkedvezményes iskolakezdés lehetősége: A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

Az óvodának azt is célszerű átgondolnia, hogy

• a jelenleg alkalmazott csoportszervezési gyakorlata lehetővé teszi-e a fiatalabb korosztály nagyobb létszámú fogadását, vagy esetleg indokolt változtatni rajta.
• a jelenleg vezetett nyilvántartások biztosítják-e a naprakész információt a férőhelyek számáról, pl. A gyermekcsoportok létszámának alakulásáról, óvodai felvétel és jogviszony megszűnése, az iskolát kezdő gyermekek várható és tényleges létszámáról, az üres férőhelyek számáról.

Végül szeretném hangsúlyozni, sem a fenntartónak, sem az óvodának nem lehet célja – és vélhetően nem is az, jómagam sem erre buzdítom az érintetteket –, hogy az óvodai nevelés alóli felmentés, illetve a családi napközi igénybevételének lehetőségével a 3–5 éves korosztályt „kiszorítsa” az óvodai nevelésből, de a jogszabályok betartása, a jogalkotó szándékával megegyezően, némely esetben ezekkel a kiskapukkal is teljesíthető.