Vígh Sára[1]

A szakiskolai közismereti kísérleti tankönyv kultúraképe

Bevezetés

A hároméves szakiskolákban – az iskolatípus átalakítását követően – a közismereti tantárgyak óraszámai jelentős mértékben csökkentek. A testnevelés és az idegen nyelv tantárgyak kivételével minden tantárgy esetében heti 1 óra áll a tantárgyak tanító pedagógus rendelkezésére. Ez a korábbi feltételekhez képest gyökeresen új helyzetet teremtett. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet három évvel ezelőtt indította el azt a tartalmi fejlesztést, amely a kerettantervre épülő tananyag-együttest tartalmazott. A fejlesztés eredménye nyomán minden tanóra mögött egy olyan e-alapú „csomag” jelent meg, amely a tanóra tartalmi elemei mellett módszertani ajánlásokat, háttéranyagokat, valamint a tanulók számára különféle célú feladat és munkalapokat tartalmazott[2].

2012 nyarán – a pedagógusokkal folytatott konzultációk során – a tanórai szintű alkalmazása kapcsán merültek fel kétségek, részben módszertani problémák, részben pedig infrastrukturális nehézségek miatt. Erősen megfogalmazott elvárásként merült fel a hagyományos tankönyvekre irányuló igény, amely nyomán az OFI fejlesztőcsoportja 2013 tavaszán elindított egy tartalmi-módszertani fejlesztést, amely az adott feltételeket figyelembe vevő tankönyv kialakítását célozta.

A szakiskolai közismereti program szerkezete
és a közismereti tankönyv tartalma

A közismereti program kialakítását két alapvető célkitűzés határozta meg:

• a közismereti program integráló tényezőjévé a hagyományos osztályfőnöki óra helyett az ún. osztályközösség-építő program lépett;
• a hagyományos közismereti tárgyak mindegyikének megjelenítésére – épen a tanórák alacsony száma miatt – nem volt mód, ezért a tantárgyakhoz köthető tartalmak komplex módon jelennek meg oly módon, ahogy az alábbi táblázat „A” eleme tartalmazza.

A tervezett tankönyvbe – a testnevelés és az idegen nyelv kivételével – minden tantárgy bekerült.(„B” elem).

9. ábra: A szakiskolai közismereti tanterv, illetve a tankönyv szerkezete

A tankönyv tartalmi elemei

A tankönyv előszava – amelyet az OFI főigazgatója fogalmazott – egyrészt összefoglalja a tankönyv céljait:

• A közismereti tantárgyak elősegítik az eredményes szakmatanulást és a tanulók műveltségének bővülését, tágabb értelemben a kötetnek elő kell segíteni a tanulók személyiségének fejlesztését.
• A kötet fontos törekvése, hogy támogassa az egyéni és közösségi tanulás örömeinek megélését, a tanulók tanórai aktivitásának elősegítését.

A tankönyv előszava arra is utalt, hogy a szakiskolai fejlesztés során az OFI folyamatosan konzultált az iskolákban dolgozó pedagógusokkal és ezt a partneri kapcsolatot a tankönyv kipróbálása és korrekciója során is szeretné ápolni[3], mert a fejlesztés távolabbi célja egy kipróbált, gyakorlatorientált, fejlesztés-centrikus, tartós tankönyv létrehozása.

A tankönyv tartalmi elemeit és azok konkrét céljait az alábbi keretes szöveg tartalmazza.

Osztályközösség-építő program – a közösségi szellemiség megerősítése, egyéni tanulási motivációk elősegítése.

Matematika – számolási képességek továbbfejlesztése, a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen alapok elsajátítása.

Természetismeret – a komplex és gyakorlatias szemléletű természetismereti, egészségnevelési szokások kialakítása.

KOMA–program – kommunikációs képességek fejlesztése, a magyar nyelv és irodalom, médiatudatosság kialakítása.

Történelem–társadalomismeret–jelenismeret – nemzeti azonosságtudat és az európaiság összekapcsolódása, az állampolgári ismeretek feldolgozása.

Osztályközösség-építő program

A programnak kettős célja van. Egyrészt az, hogy a tanév során az osztály tanulói egy erős, jó hangulatú közösséggé kovácsolódjanak, amelynek ereje nem feltétlenül csak az iskola falain belül érvényesül, hanem iskolán kívül is. Másrészt pedig az, hogy az OKÉ tartalmi elemei alkalmasak legyenek a tanulók ráhangolására, érdeklődésük felkeltésére a közismereti tantárgyakban megjelenő tartalmak iránt.

A programban található fejezeteknél/leckéknél arra törekedtünk, hogy a tartalmak alkalmasak legyenek a tanórai beszélgetésre, vitatkozásra, érvelésre és nem utolsósorban a tanulással kapcsolatos érdeklődés felkeltésére.

Fontos elvárás a pedagógussal szemben az, hogy a tartalmak minél átfogóbban, izgalmasan és „színesebben” kerüljenek feldolgozásra a tanórán. Az OKÉ tartalmi elemei között számos nehéz és problematikus témával találkozhatnak a tanulók, és ez nem véletlen! Azt szeretnénk, ha ezekről a – sok esetben még felnőttek világában is kényes – témákról, mint például az előítéletek leküzdése, a másság elfogadása stb. lehessen érdemben beszélgetni a fiatalokkal.

Fontos törekvése a programnak, hogy minél több tanulót aktivizáljon a tanórákon, például úgy, hogy a különböző feladatokkal elindít közöttük párbeszédet, ahol saját tapasztalataik alapján is lehetőségük van az osztálytársaknak beszámolni vagy megvitatni az adott témát.

Cél volt továbbá a hétköznapokhoz szükséges kompetenciák elsajátítása, fejlesztése és a szociális kompetenciák erősítése. Ezért kulcsszerepet szántuk az olyan taralmú leckéknek, amely például a családi költségvetésről szól, vagy a „Mit illik, mit nem illik?” az elemi viselkedési szabályokról.

A kötet tartalmi elemei úgy épülnek fel, hogy az egyes témákkal nemcsak a 9. évfolyamon találkoznak a tanulók, hanem ezek a 10. és a 11. évfolyamokon is megjelennek.

Mit igényel a program a pedagógusoktól?

Az gondoljuk, hogy OKÉ-programot lehetőség szerint olyan pedagógus tanítsa, akit valóban érdekelnek a fiatalok problémái, kérdései. Szerencsésnek tartanánk, ha az osztályfőnök tisztában lenne tanuló családi háttérével, nemcsak „adminisztratív alapon”. Ezek a „háttér-ismeretek” azért is nagyon fontosak a pedagógus számára, mert az OKÉ leckéi tartalmaznak olyan témákat, ahol a tanárnak „résen” kell lenni, mert nem mindegy, hogy melyik tanulótól „mit és hogyan kérdez”[4].

A tanulói aktivitást elősegítő módszerek alkalmazása

Minden osztály különböző képességű, eltérő szociális helyzetű/családi hátterű tanulók együttese. Azt várjuk el a tanórát irányító pedagógustól, hogy az OKÉ-program leckéi segítségével minél több sikerélményhez juttassa a tanulókat. Legyen önbizalmuk megnyilvánulni a tanórákon, még akkor is, ha nem minden esetben látják jól az adott problémára a megoldásokat, válaszokat.

A tanárnak elsősorban koordinációs, moderátori szerepe lesz ezeken az órákon. Elsősorban azt szeretnénk, ha segítené a még nem annyira közreműködő tanulóknak, a „csapatba”való beilleszkedését. A fiatalok egymást is támogató hozzáállásukkal sikereket élhetnek át, és tapasztalatokat nyerhetnek a másik megnyilvánulásaiból.

Az OKÉ-programban prioritást élvez az osztályban együttműködő pedagógusok szoros csapatmunkája és az osztály éves munkájának tervezése a többi közismereti tantárgyak tekintetében. Fontos, hogy az OKÉ-t tanító pedagógus lássa a tantárgyi tartalmak összekapcsolódását. A tanári tapasztalatokat osszák meg egymás között, és készítsenek egyéni és osztályszintű ún. tanulói tudástérképet, ahol megjelölhetik a felmerülő problémákat, lemaradásokat, vagy az egyes témáknál a tanulói többlettudásokat.

Az egyes fejezetek felépítése

Keretbe foglalt tartalom

A fejezeteket két általunk választott tanuló párbeszéde foglalja keretbe. Minden egyes leckét bevezetnek és lezárnak, de ezt több esetben úgy teszik, hogy a témát átvezetik hozzászólásaikkal a következő leckére, vagy éppen olyan kérdéseket hagynak „nyitva”, amelyekről a tanulók tanóra után is beszélgethetnek. . A rajzfigurák jelentősége abban rejlik, hogy észrevételeikkel feladatokat generálnak, „saját” tapasztalataikat megosztják a tanulókkal, véleményt formálnak, megszólítják a diákokat azért, hogy elősegítsék a tanórai aktivitást.

Témafelvetés

A leckékben az egyes témák tömör, lényegre törő mondatokban fogalmazódnak meg, amelyeket képek egészítenek ki. A képek – a szöveg mellett – a lecke kulcselemeit képezik, önmagukban is feladatokat kínálnak, reflexióra ösztönzik a diákokat. A képek esetében például többször találkoznak a tanulók képelemzéssel is, ami nem könnyű feladat, de mindenképpen hasznos és elengedhetetlen a téma feldolgozása kapcsán, hogy ezekről beszélgetni tudjanak, valamint továbbgondolkodásra is adhat lehetőséget. (A képekről való megnyilatkozás azokat a tanulókat is aktivizálhatja, akik a szövegek olvasásával egyelőre „hadilábon” állnak.)

 

Fejezetek közötti kapcsolatok

A tankönyv komplexitását az is jelzi, hogy a közismereti tantárgyi tartalmak között szoros tartalmi kapcsolatok vannak. Ezekről minden lecke végén, a lap alján kapnak eligazítást a tanulók, hogy az adott témával kapcsolatban még hol fognak a tanulmányaik során találkozni.

Egy lecke bemutatása

Korábban már említettük, hogy az OKÉ anyagai sokszor nehéz, kényes és rázós kérdéseket feszegetnek. Nézzük meg az egyik „rázós” leckét, amely az alábbi címet viseli: Ami összeköt(het), és ami elválaszt(hat) egymástól…

A lecke gerincét az a feladat jelenti, amely egy Bogardus-típusú skálához (amely a társadalmi távolságot méri) hasonló jellegű kérdésekkel szólítja meg a tanulókat. A feladat az előítélettel, az előítéletes gondolkodással kapcsolatos problémát vezeti be és veti fel, a vita alapját a tanulói válaszok képezik. Itt sem könnyű a pedagógus helyzete, mert feltételezhető, hogy a tanulók „visszakérdeznek” a tanáruktól, hogy „És Ön, tanárnő/tanár úr padszomszédja lenne egy Down-kóros tanulónak, vagy szívesen ülne homoszexuális/leszbikus beállítottságú fiatal mellé?!

A lecke másik fontos elemét a képek elemzése jelenti, amely hozzákapcsolható az óra elején indított vitához. A toleranciával kapcsolatos plakátok lehetőséget kínálnak a gyűjtőmunkára és az összegyűjtött plakátok tanulói prezentációjára (például mobiltelefonnal készített fényképek, plakátokról).

Az órán szövegek feladatmegoldására is lehetőség nyílik. A tanulókhoz közelálló blogbejegyzésre kell reflektálniuk, akár írásban is.

A KOMA-program

A szakiskolai közismereti tankönyv kommunikáció-magyar (KOMA) része 30 fejezetből áll, és három projektfeladat köré szerveződik. Négy területet foglal magába:

• kommunikáció;
• nyelvtan;
• szövegértés, szövegalkotás;
• irodalom, média és művészet.

A tankönyv fejezeteiben a kommunikációs készségek fejlesztése mellett kiemelt szerepet kap az irodalmi, művészeti nevelés. Alapvető célkitűzés a kudarckerülés, az esélyegyenlőség növelése, ez pedig csak a kommunikációs ismeretek, helyzetelemezés, önismeret, kommunikációs készségek fejlesztése által történhet. Az iskola célja – a szakiskoláé is –, hogy a társadalomban jól boldoguló, sikeres embereket képezzen, ehhez viszont elengedhetetlen a kommunikációs készségek és a kulturális identitás átadása, kialakítása. Az információs társadalomban való érvényesülés és érdekérvényesítés másfajta képességeket igényel, mint akár 10–20 évvel ezelőtt, ezt az elvárást a tankönyv is igyekezett előtérbe helyezni.

A művészeti, irodalmi ismeretek segítenek a motiváció, érdeklődés kialakításában, az érzelmi intelligencia, empátia, tolerancia fejlesztésében.

A tankönyv és a szöveggyűjtemény szövegeinek válogatásakor nem törekedtünk az irodalomtanításban megszokott kánon követésére, sem teljes körű irodalomtörténeti áttekintésre. A magyar irodalom klasszikus szerzői és művei természetesen megjelennek (a szöveggyűjteményben is kiemelt szerepet kapnak), de a kis óraszám miatt a megszokotthoz képest szűkebb szövegválogatással. Ugyanakkor a program nagy figyelmet szentel az irodalmi hagyomány, a nemzeti hagyomány és a kultúra kapcsolatának.

A szokásosnál hangsúlyosabban jelenítjük meg viszont a kortárs szerzőket, nagyon fontosnak tartjuk, hogy a mai szövegeknek esélyük legyen arra, hogy megszólítsák a diákokat. A tanulók pedig felismerjék azt, hogy a kortárs szerzők elérhetők, megismerhetők, szövegeik pedig számukra is élményt adhatnak. Nem irodalomtörténetet tanítunk, hanem egy-egy mű adott témához kapcsolásával azt szeretnénk megmutatni, hogy az irodalmi szöveg is lehet érdekes, izgalmas, kapcsolódhat a diákok életéhez. Minél élményszerűbb a találkozás, annál nagyobb az esély az olvasás megkedvelésére.

A kommunikációs tananyag magában foglalja a személyközi kommunikáció megismerését, a média működésének megértést, a korszerű kommunikációs eszközök használatát, és ebbe épül be a nyelvtani, helyesírási anyag. A diák akkor is szöveget alkot, ír stb., ha éppen a számítógépet, okostelefont, chatet használ. Ha szívesen és gyakran foglalkozik ezzel, akkor ezt ki kell használni. Próbáltunk úgy közelíteni, hogy a számára érdekes, izgalmas dolgokon át vezessük a tudás felé, a megszokott, kudarcostól eltérő úton. Fontos az is, hogy tisztában legyen azzal, amit tanul, arra valóban szüksége van, használni tudja.

Azért változtattunk a magyartanítás hagyományos tartalmain és felépítésén, mert ezzel kapcsolatban a szakiskolai tanulók többsége negatív élményeket szerzett a korábbi osztályokban. A művészeti nevelés alapvető célja az, hogy a diákok érzelmi intelligenciáját fejlessze, a műalkotásokra érzékeny, olvasó, gondolkodni vágyó és tudó embereket képezzen. Fontos, hogy ne kudarcra vagy csak kudarckerülésre trenírozzuk a diákokat. A tankönyvben a különböző művészeti ágak közötti kapcsolatokat is bemutatjuk. A program épít az egyre nagyobb szerepet betöltő digitális és vizuális kultúrára (fotó, film, digitális tartalmak stb.), illetve a média (pozitív és negatív) jelenségeinek értelmezésére is. A fiatalok sokszor könnyebben jutnak el a virtuális világ és vizualitás felől a szövegekhez, mint fordítva. A most szakiskolába kerülő fiatalok már a Z generáció tagjai, akik már a digitális világba születtek bele, teljes természetességgel használják a digitális eszközöket, szabadidejükben a világhálón „élnek”, sokkal nehezebben illeszkednek be szűk környezetükbe. Másként tanulnak, mások a tanulási jellemzőik. A kommunikáció-magyar közismereti program ezt is figyelembe veszi.

Általában feladatokon, tevékenységeken át jutnak a diákok ismeretek birtokába. Ebben segít a három projektfeladat is, amelyet a tananyag elsajátítása mellett, azzal összhangban végeznek. A három projektfeladat: osztálykönyv, osztályújság (tv, rádió) készítése, történetírás (erre épül majd a következő feladat: képregény készítése). Mindegyik feladat lényege, hogy együtt dolgoznak a diákok, mindenki olyan részfeladatot vállalhat, amelyhez kedvet érez, azonban mindenki személy szerint felelős az egészért, az összes tanuló munkája kell a sikerhez. A feladatokban folyamatosan szövegeket alkotnak, így a nyelvtani, helyesírási stb. készségeik is fejlődnek, megismerik a média működését, a szövegek összetevőit, a szövegalkotás technikáit stb. A feladat mindig kapcsolódik az éppen tanulandó anyaghoz, kiegészíti, színesíti azt, illetve lehetőséget ad arra, hogy az osztály érdeklődését is figyelembe vegye a tanár.

A KOMA-program céljai:

• kommunikációs készségek és az érzelmi intelligencia fejlesztése;
• kulturális identitás kialakítása (nemzet, nyelv, kultúra);
• a (tanórai) kudarcok csökkentése, a sikeresség növelése;
• a digitalizáció, a vizuális kultúra és a média, illetve a kortárs irodalom kiemelt szerepe;
• alapvető, de nem rendszerezett irodalmi, művészeti tájékozottságot adjon (nem klasszikusan felépített tananyag segítségével!);
• elsősorban szemléletet közvetítsen, élményt adjon, s ehhez kapcsolja az ismereteket (az ismeretátadás eszköz és nem cél);
• megtanítsa a diákokat tanulni, feladatok elvégzését komolyan venni, az együttműködés különböző formáira.

A KOMA-program kiemelt értékei:

• kommunikációs ismeretek és a kommunikációs készségek fejlesztése elsődleges a programban;
• érzelmi intelligencia és empátia fejlesztése;
• interkulturalitás: a kultúrák sokféleségének elfogadása, türelem a mássággal szemben, tolerancia;
• szolidaritás, erőszakmentesség;
• környezettudatosság;
• kulturális eszköz- és jelrendszer elsajátítása;
• az irodalom populáris rétegének bemutatása (populáris és klasszikus kultúra közötti hatások);
• vizuális kultúra hangsúlyos szerepe;
• kortárs irodalom hangsúlyos megjelenése;
• jó szövegértési, szövegalkotási képesség kialakítása;
• kulturált viselkedés, például kulturált nyelvi viselkedés kialakítása (nyelvhelyesség, helyesírás).

Az olvasási, a szövegértési és a kommunikációs készségek, képességek fejlesztése döntő szerepet játszik a társadalmi beilleszkedésben, a társadalmi sikerességben. A társadalmilag elfogadott kommunikációs formák, viselkedésminták megismerése és használati módjuk elsajátítása nagyrészt e tantárgy keretei között zajlik. A tantárgy tanításának alapvető célja a biztos alapkészségek kialakítása: a magabiztos írás, helyesírás, olvasás és kommunikáció. A tananyag ugyanakkor lehetőséget teremt arra is, hogy a tanulók művészeti, irodalmi tájékozottságot szerezzenek, ízlésük, véleményük formálódjon, képesek legyenek művészeti témákról is beszélgetni.

A program fontos eleme, hogy kapcsolatot teremt a tudományos eredmények és az iskolai tanulás, a tudomány és a hétköznapok között. Megmutatja a már sok kudarcot tapasztalt diákoknak, hogy az órai témákkal való foglalkozás örömforrás is lehet, az óra élményeket is adhat. Mindeközben remélhetően kiegészíthetjük és továbbépíthetjük a diákok általános iskolából hozott hiányos tudását, és fejleszthetjük képességeiket.

Az új szakiskolai közismereti program épít az egyre nagyobb szerepet betöltő vizuális kultúrára is. A fiatalok sokszor könnyebben jutnak el a vizualitás felől a szövegekhez, mint fordítva (talán az internet, számítógép használata miatt). A tankönyv ezért tartalmaz rengeteg képet, más művészeti ághoz tartozó műalkotásokat, célunk, hogy a különböző művészeti ágak közötti kapcsolatokat bemutassuk. Ha ez az irány érdekli jobban a tanulókat, innen is elindulhatnak a szövegek felé. Ugyanakkor rendkívül fontos a médiatudatosság és a kritikus szemlélet kialakítása, manipuláció megértése, kivédése. Mivel ez a generáció már a digitális nemzedék tagja, fontos, hogy megismerkedjenek a digitális kultúrával, annak értékeivel, a közösségi média típusaival, az internet használatának szabályaival, veszélyeivel.

A KOMA-program elsősorban a szemléletet alakítja, azt mutatja meg, hogyan érdemes tanulni, hogy lehet továbblépni, fogódzókhoz jutni. Olyan tudást és képességeket fejleszt, amelyek a mai világban elengedhetetlenek. Segít megérteni, hogy tanulni és gondolkodni kell. Hogy a rossz válasz jobb, mintha eleve elutasítjuk a gondolkodást. A program komoly partnernek tekinti, gondolkodásra és tevékenységekre szólít a tanulókat fejlődésük, boldogulásuk érdekében.

Matematika

A matematika fejezetben – hasonlóan az OKÉ-programhoz – kortárs szereplők vetik fel a problémákat, és segítik a megoldást, motiválják a tanulókat, vezetik végig őket a tananyagon. Ez a megoldás lehetőséget nyújt arra, hogy a célcsoportnak megfelelő nyelv használatával életszerűen és érthetően fogalmazódjon meg a tananyag. Figyelembe véve a tanulók előzetes tudását, a tananyag a tanulók hétköznapi teendőin, és azok megoldásán át vezeti el a diákokat az elvont tudományos absztrakció felé. A matematika fejezet tartalmi elemei is szorosan kapcsolódnak a többi műveltségmodulhoz.

Hangsúlyos területek

Alapvető cél a tanulói tevékenység, a tanulói kommunikáció (Beszéljétek meg! Vitassátok meg!), és a tanulók közötti kooperativitás fejlesztése. Az egyes témák – és az azokban megjelenő feladatok – a tanulókhoz közelebb álló, a hétköznapokban is tapasztalható matematikai problémákra épülnek. Fontos fejlesztési feladat a szövegek matematikai tartalmának értelmezése, elemzése, valamint az alapvető számolási és számítási készség fejlesztése.

A matematika fejezet tartalmi elemeit az alábbi táblázat tartalmazza.

Számtan, algebra •          Matematika az életünkben •          Természetes számok, alapműveletek •          Racionális számok, alapműveletek •          Hatvány, valós számhalmaz, Venn-diagram	Gondolkodási módszerek •          Matematikai logika •          Kombinatorika •          Valószínűség •          Statisztika
Halmaz, függvény, sorozat •          Halmazok, függvények •          Diagram, grafikon •          Egyenlet, mérlegelv, algoritmus •          Sorozatok (algoritmus)	Geometria •          Térelemek •          Síkidomok, kerület, terület •          Derékszögű háromszögek •          Térbeli testek, felszín, térfogat •          Geometriai transzformációk •          Koordináta-geometria, szögfüggvények

Az alábbi fejezet jól illusztrálja a kettős célkitűzést, egyrészt a praktikus, a hétköznapokban gyakran használatos és ezért nélkülözhetetlen ismeretek megjelenését, másrészt pedig az egyéb tantárgyak/műveltségterületek közötti kapcsolatra való gyakori törekvést. A korfa és a hozzá kapcsolható számítások, feladatok nemcsak a hétköznapokban (média, közbeszéd) megjelenő problémákra irányítja a figyelmet, de egyúttal hozzájárul ezek a jobb megértéséhez is (például elöregedő társadalmak Európában, nyugdíjprobléma stb.) Az itt tanultak jól felhasználhatóak a rendszerváltás utáni hazai társadalom kérdéseit tárgyaló társadalomismeret fejezetben is. (Amennyiben a feltételek adottak, számítógépes programok segítségével elvégeztethetők olyan feladatok is, ahol a diákok a rendelkezésre álló adatokból maguk hoznak létre különféle típusú diagramokat, és azokat egyénileg vagy más formában elemzik, értelmezik.)

Természetismeret

A természetismeret programban eltérő mértékben jelennek meg a fizika, kémia, biológia és a természetföldrajz tantárgyak műveltégi elemei. Ezért e tárgy tanítása nem csekély feladatot ró a tantárgyfelosztást tervezőkre, majd a megvalósításban szerepet vállaló pedagógusokra. Magától értetődőnek tűnik, hogy e tárgy esetében az érintett pedagógusok együttes tervezése nélkül csak komoly nehézséget árán lehetne a tanítást megvalósítani. Az alapvető problémát – amely egyébként minden műveltség- és tantárgyterület esetében jelen van – nem feltétlenül az alacsony óraszámok jelentik, hanem a közvetítendő tananyag komplexitása. A fejezet egyik legfontosabb prioritása a tárgy megértéséhez nélkülözhetetlen integrált szemlélet formálása, amely hátterében az egymásra épülő ismeretek (például: légnyomás – időjárási frontok – légzés) koncepciója áll. A tárgy másik célkitűzése az, hogy ráirányítsa a tanulók figyelmét a testi-lelki egészség (például függőség oka, kerülése) fontosságának felismerésére, és arra, hogy ebben a kérdésben személyes felelősséggel és cselekvési térrel rendelkeznek. A természet jelenével és jövőjével összefüggő globális és lokális kérdések a fenntarthatóság kérdése mellett gyakorlati problémákat (például a hazai vízgazdálkodás múltja és lehetőségei) is érintenek, amelyek lehetőséget kínálnak a feladatok projektekben történő megvalósítására.

Az egyes fejezetek témáinak tárgyalásakor nagy szerepet kap a történetiség elvének az alkalmazása is, mert a „mit tudunk?” mellett a „honnan tudjuk?” kérdésére is felhívja a tanulók figyelmét. Ez a szemlélet különösen jó lehetőséget biztosít más műveltségi területekhez (például: arányok esetén vegyületek képlete – kémia; húrhosszok – fizika; harmónia – zene) történő kapcsolódáshoz.

Történelem – társadalomismeret

E tárgy célja a tanulók alapvető történelmi ismereteinek megerősítése, és – a lehetőségekhez képest – új ismeretek biztosítása. A tantárgyban a hagyományos történelmi ismereteket azok a fejezetek közvetítik, amelyek az európai és hazai történelem kiemelkedő állomásait tárgyalják, míg a társadalmi ismeretek – nem nélkülözve a történetiséget – a rendszerváltás utáni magyar társadalomra jellemző kérdések kapcsán jelennek meg. A tananyag felépítése lehetővé teszi a tanulók tevékenységközpontú és problémamegoldásra épülő tanulását, amelyet a fejezetekben található különféle típusú feladatok (térképek, források) támogatnak.

Nyilvánvaló, hogy a rendelkezésre álló idő nem teszi lehetővé az egyes események kimerítő tárgyalását. A szöveg (és az azt támogató illusztráció) ezért arra törekszik, hogy olyan kérdéseket tárgyaljon, amelyek a tanulók számára is érdekesek, figyelemfelkeltőek és relevánsak. Az egyes fejezetekben feldolgozott anyag „időhatárai” eltérők. A hosszabb időtartamok tárgyalásakor (például a kora középkor) számos fontos esemény nem került be a tankönyvbe, ezekre a tanulók konkrét kérdései kapcsán akár tanórai, akár tanórán túli keretben lehet időt szakítani.

A fejezetek többségében a szöveg és az illusztrációk aránya a képek javára tolódik el. A képek feladatokat jelentenek a tanulók számára, amely azok számára is nagyobb megszólalási (és részvételi) lehetőséget kínál a tanórán, akik a szövegek világában nehezebben igazodnak el. A képek jó lehetőséget kínálnak a tantárgyak közötti kapcsolatok erősítéséhez, vagy az előzetesen megszerzett ismeretek felelevenítéséhez, alkalmazásához. (Korabeli plakát stílusának összevetése napjaink politikai plakátjaival Korabeli társadalmi/gazdasági jelenségek összevetése napjaink hasonló jellegű problémáival stb.)

Összegzés

A szakiskola 9. évfolyama számára készült tankönyv szerzői szakmai kihívásnak tekintették ezt a munkát. Számukra az jelentette a vonzó szakmai feladatot, hogy lehetséges-e a közismereti tantárgyak szűkös órakeretére igényes, a középfokon tanulók számára informatív és motiváló tananyagtartalmat létrehozni, amely

• egyrészt hozzájárulhat a szakiskolai tanulók kompetenciahiányainak csökkentéséhez, ezzel is elősegítve azt, hogy érdeklődésük általában a tanulás felé irányuljon;
• másrészt pedig támogassa e tanulók szakmatanulását.

A tankönyv egyes fejezetei külön hangsúlyt helyeznek arra is, hogy a tanulók számára már 9. évfolyamon felhívják a figyelmet az élethosszig tartó tanulás és a munkaerő-piaci érvényesülés összefüggéseire.

A szerzők azt is tudták, hogy e tankönyv különösen nagy kihívást jelent majd a tanárok számára. Ezért az intézet még ebben a tanévben számos pedagógust bevont a tankönyv kipróbálásának folyamatába. A cél az, hogy a gyakorlatban dolgozók tapasztalatai közvetlenül beépülhessenek a tankönyv korrekciójába és 2014 szeptemberében már a véglegesített tartalmú kötetet használhassák az intézmények.[5]

 

[1] Az előadásról készült publikáció társszerzői: Kerberné Varga Anna és Mayer József

[2] Lásd erről: www.szaki.ofi.hu

[3] Ezt fejezi ki az előszó, illetve a főigazgatói előadás „jelmondata”: „Legyen partnerünk a közös fejlesztőmunkában!”

[4] Nem könnyű abban a helyzetben az „Egészséges táplálkozás” című leckében foglaltakról beszélgetni, ha látjuk, hogy többségében túlsúlyos tanulók vannak az osztályban. A legfontosabb cél, hogy miközben a tanulónak fel kell ismernie, hogy változtatni kell az eddigi életstílusán, táplálkozási szokásaiban, azt is lássa, hogy a pedagógus tanórai törekvéseinek ő áll a középpontjában, róla szól mindaz, ami az órán történik.

[5] Lásd erről Kerber Zoltán írását!