Dr. Kotschy Andrásné

Az e-portfólió készítésének módszertana

Az előadás öt kérdés köré épül. Ezek a kérdések a pedagógusok nagy többsége által megfogalmazott bizonytalanságokat fejezik ki, azt az általános információhiányt, amely a pedagógus társadalmat  az elmúlt időszakban jellemzi. Az új és nem egyértelműen használt fogalmak, a közeljövőben várható feladatok tisztázása minden szakmai összejövetel központi kérdése. Jelen időszak a minősítési rendszer kiépítésének olyan fázisát jelenti, amikor a rendszer koncepcionális megalapozása, az eljárás jogi szabályozása, annak szélesebb körű szakmai elfogadása és kormányrendeleti megerősítése megtörtént. Ugyanakkor előttünk áll még az általános pedagógiai elképzelések egyes szakterületekre való adaptálása (pl. a kollégiumi nevelők, gyógypedagógusok, pedagógiai szakszolgálatban, gyámügyben dolgozó kollégák minősítésére) A jövő esztendő az első kipróbálások és a minősítők felkészítésének éve lesz. A tapasztalatok alapján leszűrt szükséges korrekciók elvégzése után megindulhat az a hatalmas munka, amely 160 ezer pedagógus munkájának értékelése történik meg.

A pedagógiai portfólió fogalma és funkciója

A pedagógus életpálya és a minősítési rendszer bevezetésével kapcsolatban 4 olyan fogalom került középpontba, amelyek nem új fogalmak ugyan, de ebben a kontextusban eddig nem nagyon használták őket: a portfólió, pedagógus kompetenciák, sztenderdjeik és indikátoraik.

A portfólió dokumentumgyűjtemény, amely alapján végigkísérhető egy szakember szakmai életútja, annak kiemelkedő állomásai, eredményei. A pedagógiában a pedagógus portfólió mellett egyre inkább teret nyer a tanulói portfólió, amely a tanuló fejlődését rögzíti, mutatja be önmaga és mások számára egyaránt.

A pedagógus portfóliójának dokumentumai egyrészt tényszerűen igazolják a szakmai fejlődés vonalát, másrészt a dokumentumokhoz fűzött reflexiók, elemző értékelések alapján  képet adnak a pedagógus nézeteiről, önismeretéről, gondolkodásáról. A minősítés során értékelési vagy eredmény portfóliót kell készíteni és nem papíralapút, hanem e-portfóliót. Az értékelési portfólió esetében válogatott dokumentumok kerülnek a gyűjteménybe. A válogatás szempontja, hogy a gyűjtemény lehetőleg a leginkább feleljen meg azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján az értékelés történik, valós, de pozitív képet mutasson az összeállító munkájáról. Az e-portfólió megfelelő informatikai felületet, s némileg egységes struktúrát biztosít a feltöltők számára. Ezáltal megkönnyíti az értékelő kollégák munkáját is. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a keretek ne korlátozzák a pedagógusokat egyéni arculatuk bemutatásában.

Érvek, ellenérvek a portfólió alkalmazásával kapcsolatban

Sokakban felmerül a kérdés, van-e értelme egy új módszer bevezetésének, miben különbözik a portfólió alapján történő értékelés az eddigi gyakorlattól? 

A portfólió használata mellett több érv is felhozható:

• A pedagógus maga készíti önmagáról, így lehetősége van olyan bemutatkozásra, amely saját énképéhez legközelebb áll.
• A portfólió nem adott pillanat statikus képtés mutatja, hanem mód van benne a szakmai fejlődést segítő és gátló mozzanatok folyamatban való értékelésére.
• A gyűjtemény összeállítása során előzetes tevékenységének, eredményeinek, gondjainak tapasztalata tudatosodik benne, s ez a folyamat segíti szakmai fejlődését, a jövő elképzeléseinek megfogalmazását.

Két igen gyakori ellenérv a portfólió használatával kapcsolatban, hogy

• nem lesz reális az a kép, amely a dokumentumokban és reflexióikban kirajzolódik,
• a jó portfólió készítő egyáltalán nem biztos, hogy jó pedagógus is.

Az aggodalom valós, ezért a minősítési eljárás során több olyan tényező és lehetőség is lesz, amely megpróbálja minimálisra csökkenteni ezeket a torzító hatásokat. A portfólió ugyan a legjelentősebb az értékelést megalapozó információforrások közül, de kiegészül egy szakmai beszélgetéssel („portfólió védés”), az óralátogatások és megbeszéléseik konkrét tapasztalataival, a pedagógus munkájára vonatkozó előzetes iskolai, tanfelügyelői értékelésekkel. Az így szerzett információk lehetővé teszik a felmerülő ellentmondások feloldását.

A portfólió tartalma

Az értékelésre készített portfólió céltudatos egyén válogatás útján készül. Érdemi része a pedagógus saját döntése alapján tartalmazhat bármilyen dokumentumot, amely pedagógiai tevékenységeit mutatja be, s amellyel saját véleménye szerint igazolni tudja, hogy milyen szakmai fejlettségi szinten áll.

A dokumentumokat kiegészítő reflexiói pedig pedagógiai nézeteit, szakmai tudatosságát, problémaérzékenységét, problémamegoldó képességét, a tanulók, tanulócsoportok ismeretének mélységét, a pedagógus hivatás iránt megnyilvánuló attitűdöket mutatja be. A reflexiók megfogalmazása új feladatot jelent a pedagógusok számára. Gondolatban, az órák után  eddig is végiggondolták eredményességük vagy eredménytelenségük okait, de az egymást követő órákra való gyors átállás  nem igen tette lehetővé a tapasztalatok írásbeli rögzítését. Tudniuk kell, hogy ez a feladat valóban új, de a legfontosabb lehetőség szakmaiságuk bemutatására.

Van néhány olyan „kötelező” elem, amely nem közvetlenül szolgálja a minősítést. Ilyen az iskola bemutatása és a tanulócsoport profiljának megrajzolása, amelyikben történt a tanítási-tanulási egység (téma) tanórákon történő feldolgozása. Ezek olyan háttér-információkat tartalmaznak, amelyek segítik a minősítő szakértők munkáját. Lehetőséget biztosítanak a történtek jobb megértésére, alátámaszthatják a pedagógus döntéseinek megalapozottságát.

A különböző dokumentumtípusok listáját a megjelent kormányrendelet tartalmazza. Az egyes típusokba sorolható dokumentumok javasolt felsorolását pedig a közeljövőben megjelenő Útmutató tartalmazza rendkívül részletesen. Ez a felsorolás csak ajánlás, amiből válogatni lehet, s amit ki lehet egészíteni az egyéni igények szerint.

A portfólió dokumentumainak elemzése, értékelése

Az értékelés kritériumainak és eszközeinek kidolgozása meghatározó fontosságú a minősítés szempontjából. Alapvetően olyan rendszert kellett létrehozni, amely lehetővé teszi pedagógus munkájának egységes megítélését a

• szaktanácsadó, tanfelügyelő és minősítő szakértő,
• a különböző szakterületen dolgozó pedagógusok,
• a különböző iskolaszinten és intézménytípusokban dolgozók,
• a különböző környezeti feltételek között dolgozó pedagógusok és
• a különböző életpályaszakaszban lévők számára egyaránt.

Közmegegyezés született a különböző területek fejlesztői és az oktatáspolitka képviselői között, hogy az értékelés közös kritériumrendszere a pedagógusok szakmai kompetenciáinak fejlettségi szintje.

A kompetencia-szemlélet elfogadását a 15/2013-as EMMI rendeletben megjelenített pedagógus képzési és kimeneteli követelmények (KKK) támasztották alá. 6-7 évvel az első KKK megjelenése után egészen kis módosításokkal úgy tűnik, konszenzus alakult ki az oktatáspolitika, a szaktudományok és a pedagógiai gyakorlat képviselői között, hogy a kompetenciák a legalkalmasabbak a pedagógus munkájának leírására. Egyrészt komplexitásuk, a tudás, képességek és attitűdök együttes figyelembe vétele teszi őket azzá, másrészt az, hogy az oktató-nevelő munka szinte minden területét lefedik. (Néhány, a tipikustól eltérő pedagógiai szakterület – pl. művésztanári, gyógypedagógiai feladatok – esetében szükség van az általános kritériumrendszer adaptációjának elvégezésére.)

A szemléletmód megváltozását jelzi a pedagóguspálya gyakornoki szakaszának beépítése is a rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy az elmélet és szakmapolitika szintjén egyaránt elfogadott, hogy a pedagógussá válás folyamata nem a diploma megszerzésével ér véget, hanem hosszabb-rövidebb gyakorlat és munkatapasztalat kell a pedagógiai képességek, attitűdök fejlődéséhez, alakulásához. Ennek a folyamatnak szakmai segítségét jelentik a pedagógiai sztenderdek, amelyek a kompetencia-fejlődés sajátosságainak figyelembe vételével szinteket és a szintekhez tartozó elvárásokat fogalmaznak meg. A sztenderdek elsősorban az önálló fejlődés, a szaktanácsadás és tanfelügyelők által javasolt feladatok megalapozásához nyújtanak elméleti fogódzókat. A minősítési rendszer első két szintjének követelményei azt sugallják, hogy 8-12 év áll egy pedagógus rendelkezésére, hogy minden pedagógiai feladat elvégzését megfelelő, jó vagy kiváló szinten teljesítse. (A Pedagógus 1. kategória elnyeréséhez 60%-os fejlettségi szint, a Pedagógus 2. elnyeréséhez pedig 75% elérése szükséges. )

Az értékelés egyik sarkalatos pontja, hogy milyen módon tudja megállapítani a minősítő kolléga az egyes kompetenciák fejlettségét. Ennek a problémának a megoldására kerül bevezetésre a 4. új fogalom, az indikátor fogalma. Az indikátor a kompetenciák egyes elemeit a követelmény formából tevékenységgé, megfigyelhető cselekvéssé transzformálja, azaz olyan módon írja le, hogy az a megfigyelő, dokumentum elemző számára egyértelmű igazolást nyerjen.

Mivel a megjelenő Útmutató minden kompetencia esetében vázolja a fejlődés sztenderdjeit és a megfigyelés-értékelés indikátorait, itt csak egy rövid részpélda álljon az értelmezés segítésére:

A pedagógiai folyamat tervezésének kompetenciája

... Ismerje a tanulócsoport életkori fejlettségének jellemzőit, a csoport összetételének és kapcsolatrendszerének sajátosságait, a tanulók egyéni szükségleteit, egyéni tudását. (tudás)

Legyen képes ezeknek az információknak a birtokában megfelelő döntéseket hozni a pedagógiai célok és elérésüket szolgáló stratégia (módszerek, szervezései módok, eszközök) megválasztása terén.(képesség)

Fogadja el a differenciált oktatás szükségességét és törekedjék annak megvalósítására pedagógia terveiben. (attitűd)

A tervezési kompetencia sztenderdjei

Pedagógus 1. szint esetében a gyakornok rendelkezik mindazzal az elméleti tudással, amely a pedagógiai folyamat tervezéséhez kell, de a megvalósítás során még a tanítás és tananyagközpontú szemlélet jellemzi, s csak egy-egy nagyobb figyelmet igényló tanuló esetében jelennek meg személyre szóló feladatok.

Pedagógus 2. szint esetében a tanulás és a tanulói tevékenységek jelentik a folyamat tervezésének gerincét, tudatosan és tervszerűen választja meg a tanulók fejlődési igényeinek megfelelő feladatokat.

A differenciálás tervezésére utaló indikátorok

• Tervezése során figyelembe veszi a pedagógiai folyamat minden lényeges tényezőjét, elsősorban a tanulócsoport életkori sajátosságait, együttműködési képességeit, tanulók érdeklődését, tudásszintjét, tanulási képességeit.
• Hangsúlyt helyez a tanulói kompetenciák fejlesztésére, a tanórai interaktivitás erősítésére, az önálló ismeretszerzésben való jártasság kialakítására.
• A felkészülés során a hangsúlyt a tanulási folyamatra, a tanulói tevékenységek tudatos megtervezésére helyezi. Vezető szerep helyett a pedagógus irányító-szervező szerepét vállalja.
• A pedagógus egyrészt a tanulók egyéni érdeklődésének, előzetes tudásának, a tanulási képességek fejlettségének, másrészt az adott tananyag nehézségi fokának, motiváló hatásának, az új ismeretek mennyiségének figyelembe vételével tervezi meg a tanulási-tanítási folyamatot, az egyéni fejlődést segítő differenciált feladatokat. Differenciált feladataival törekszik a tanulók teljes körének bevonására .

Az értékelés során a nyolc kompetenciához tartozó átlagosan 10 indikátor értékelése jelenik meg minden információforrás esetében (portfólió, óralátogatás, intézményi értékelések), amely alapján minden kompetencia egy-egy 1–5-ig terjedő értékelést kap. A háromtagú bizottság külön-külön értékel, majd közös megegyezés alapján meghatározzák az adott „osztályzatot”.

A különböző források súlya eltérő a végleges értékelésben, a portfólió és megbeszélése adja a megszerezhető pontok felét, míg az óralátogatás és megbeszélés 20%-kal, az intézményi és a tanfelügyelői értékelés 30%-kal járul hozzá a végleges eredményhez.

Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a tényszerű dokumentumok és a konkrét tanórai tapasztalatok mellett jelentős szerepe lesz a minősítés során a pedagógusreflexiók tudatosságának, elemző-értékelő képességnek, elhivatottságnak.

A rendszer a „próbaüzemre” készen áll. Mindannyian izgalommal várjuk, hogyan állják ki elképzeléseink a gyakorlati megmérettetést. Ugyanakkor készen állunk a szükséges korrekciók, változtatások, kiegészítések, stb. elvégzésére is.