Barcsák Marianna

Az országos pedagógiai szakmai ellenőrzés standardjai
területek, módszerek, eszközök

Az országos pedagógiai szakmai ellenőrzés jogszabály által meghatározott célja, „hogy a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon”.[1]

Az országos pedagógiai szakmai ellenőrzés kézikönyve a fentiek alapján egy egységes szempontok szerinti, de a köznevelés rendszerében ma működő valamennyi intézménytípusnak megfelelően kidolgozott, az ellenőrzés három szintjén azok területeit meghatározó, a módszereit és eszközeit leíró szakmai dokumentum. Az ellenőrzésben betöltött szerepük, feladatuk alapján három szakmai csoport számára készül kézikönyv:

• az első az intézmények vezetői és pedagógusai részére,
• a második az ellenőrzést végző szakértők számára,
• a harmadik pedig az ellenőrzés szervezését végző kormányhivatalok munkatársainak.

A kézikönyvek az ágazati miniszter jóváhagyása után válnak nyilvánossá.

A tanfelügyeleti ellenőrzés lefolytatásának rendje

A tanfelügyeleti ellenőrzés mindhárom ellenőrzött területen három szakaszból áll:

• Az előzetes felkészülés, amely során a szakértők a rendelkezésükre álló információk – elsősorban dokumentumok – alapján átfogó képet alkotnak a pedagógus/vezető/intézmény munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit, kérdéseket fogalmaznak meg, amelyek segítségével el tudják mélyíteni előzetes ismereteiket.
• Helyszíni ellenőrzés, amely minden esetben egy napot vesz igénybe. Ekkor kerül sor a pedagógus és a vezető ellenőrzése alkalmával az óralátogatásokra, valamint mindhárom terület esetében az interjúk elkészítésére, az intézményellenőrzés során pedig a pedagógiai munka infrastrukturális hátterének megismerésére is.
• Az ellenőrzés lezárásaként a szakértők összesítik tapasztalataikat, elkészítik az értékelést, amelyben a pedagógus, a vezető és az intézmény esetében is ellenőrzési területenként megállapítják az erősségeket és fejleszthető területeket.

Az értékeltek értékelő lapot töltenek ki, amelyben a szakértők munkájáról fogalmazzák meg a véleményüket.

Az intézményellenőrzés lezárása az értékelő jelentés átadásával azonban nem történik meg, hiszen az abban szereplő megállapítások alapján a nevelőtestület az intézményvezető irányításával elkészíti az intézmény öt évre szóló fejlesztési tervét, amelyet a nevelőtestület elfogad, majd megküldi a fenntartónak.

Az értékelő dokumentumok sorsa, nyilvánossága a továbbiakban eltérő:

• a pedagógus értékelése belekerül a portfóliójába és a minősítési eljárás során kerül felhasználásra, de nem válik nyilvánossá csak az intézményvezetője és a fenntartó számára;
• a vezető értékelése is kötelezően része lesz a portfóliójának, de az sem kerül nyilvánosságra, tartalmát csak a munkáltatója ismeri meg;
• az intézményről készült értékelés egyrészt a fejlesztési terv elkészítésének alapját jelenti, másrészt nyilvánossá válik.

A tanfelügyeleti ellenőrzés módszerei és eszközei

A szakértők a dokumentumelemzés, az interjúkészítés és a megfigyelés módszerét használva szereznek minél több információt az értékelés elkészítéséhez.

A kézikönyvek az eszközök címszó alatt a dokumentumok elemzési szempontsorait, az interjúk kérdéseit – melyek természetesen az előzetes felkészülés során az adott pedagógus vagy az intézmény sajátosságait megismerve kiegészíthetőek –, a megfigyelési szempontsorokat és a felhasználható elégedettségi kérdőíveket tartalmazzák.

Az intézmény tanfelügyeleti ellenőrzése és értékelése

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében lebonyolított intézményellenőrzés célja „iránymutatás az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez, annak feltárása által, hogy a nevelési-oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai programját.”[2]

A nevelőtestület az intézményvezető irányításával állítja össze az intézmény pedagógiai programját, amelyben megfogalmazza az iskola pedagógiai hitvallását, az ott folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, és meghatározza a hozzá kapcsolódó feladatokat, eszközöket. Az intézményellenőrzés során a szakértők azt vizsgálják majd, hogy az intézmény jó úton járt-e, reálisan mérte-e fel adottságait és lehetőségeit, amikor mindezt írásba foglalta, illetve a maga által kitűzött céloknak hogyan tudott megfelelni, azok megvalósításában hol tart.

A tanfelügyeleti ellenőrzés területei az intézmény ellenőrzése és értékelése során:

• A pedagógiai folyamatok: stratégiai és operatív tervezés, a tervek megvalósítása, az ellenőrzés, értékelés és korrekció.
• Személyiség- és közösségfejlesztés: az egyes tanulók képességeinek megismerése, fejlesztése, szociális hátrányaik enyhítése, az önálló tanulás támogatása és tanítása, közösségépítés és fejlesztés.
• Eredmények: a mérési eredmények nyilvántartása, feldolgozása és hasznosítása.
• Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció: a szakmai munkaközösségek és a belső tudásmegosztás.
• Az intézmény külső kapcsolatai: az intézmény partnerei, a partneri kapcsolatok tartalma, részvétel a közéletben.
• A pedagógiai működés feltételei: a tárgyi, az infrastrukturális és a szervezeti feltételek megléte, megfelelősége és fejlesztése.
• Megfelelés: a NAT-ban megfogalmazott elvárásoknak, és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak.

A fenti területekre vonatkozóan a szakértők minél szélesebb körből próbálják az információkat összegyűjteni az alább felsorolt módszerek segítségével:

• Dokumentumelemzés
  • az intézmény pedagógiai munkáját meghatározó alapdokumentumok,
  • az intézményi önértékelés,
  • a mérési eredmények,
  • (amennyiben már rendelkezésre áll a korábbi tanfelügyeleti intézményellenőrzés értékelő lapja).
• Interjú
  • a fenntartóval,
  • az intézményvezetővel,
  • munkaközösség – vezetőkkel,
  • a pedagógusok képviselőivel,
  • a szülők képviselőivel.
• Kérdőíves felmérés
  • elégedettségmérés eredménye:
    • pedagógusok,
    • szülők,
    • tanulók (középiskolában).
• Megfigyelés: a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése
  • a pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközrendszer rendelkezésre állásának vizsgálata.
• A pedagógusellenőrzések értékelő lapjainak összegzése
• A vezetői ellenőrzés eredményének felhasználása

A vezető tanfelügyeleti ellenőrzése és értékelése

A vezető ellenőrzésének célja „az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése az intézményvezető munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, továbbá az intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményei alapján.”[3]

A vezető beosztású pedagógusok tanfelügyeleti ellenőrzésének a vezetői munka értékelése mellett célja a pedagógiai tevékenység vizsgálata is, ezért az intézményvezetők ellenőrzésére nemcsak a vezetőellenőrzés, hanem a pedagógusellenőrzés keretében, az ott meghatározott standard szerint is sor kerül.

A tanfelügyeleti ellenőrzés területei:

• A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása: a tanulás és a tanítás tervezése, működése és hatékonysága.
• A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása: a változásokra nyitott szervezet megteremtése, reagálás az intézményt érő kihívásokra, a jövőkép kialakítása és kommunikálása, valamint a stratégiai és operatív szempontból fejlesztést igénylő területek azonosítása.
• Saját stratégiai vezetés és operatív irányítás: önreflexió és önfejlesztés, szakmai tudás folyamatos frissítése, szakmai aktivitás és a vezetői pályázatban megfogalmazott célok teljesülése.
• Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása: feladatmegosztás és motiválás, pozitív és támogató környezet kialakítása, fejlesztési szükségletek felmérése, a belső tudásmegosztás elősegítése.
• Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása: a jogszabályok követése, a tájékoztatási kötelezettség és az átláthatóság biztosítása, az intézményi erőforrások elemzése és kezelése, a vezető kapcsolatai.

A fenti területekre vonatkozóan a szakértők minél szélesebb körből próbálják az információkat összegyűjteni, az alább felsorolt módszerek segítségével:

• Dokumentumelemzés
  • a vezetői önértékelés,
  • a vezetői pályázat,
  • egyes intézményi alapdokumentumok,
  • intézményi önértékelés egyes elemei,
  • (amennyiben már rendelkezésre áll a korábbi tanfelügyeleti vezetői ellenőrzés értékelő lapja).
• Interjúkészítés
  • a vezetővel,
  • a fenntartó képviselőjével,
  • a vezetőtársakkal, a munkaközösség-vezetőkkel.
• Vezetői e-portfólió vizsgálata
• Elégedettségmérés
  • pedagógusi és szülői elégedettségmérés eredménye.

A pedagógus tanfelügyeleti ellenőrzése és értékelése

A pedagógusok munkájának ellenőrzési területei a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendeletben meghatározott követelményterületeknek felelnek meg. A szakértők arról szereznek ismereteket, hogyan valósulnak meg a pedagógiai gyakorlatban a képzés során kimeneti követelményként elért kompetenciák, hogyan fejlődtek, bővültek.

A tanfelügyeleti ellenőrzés területei:

• A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése: a tanulók, a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotának felmérése, egyéni fejlesztés és differenciálás.
• A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: a közösség belső struktúrájának feltárása, a megfelelő nevelési, tanulási környezet kialakítása, közösségfejlesztés és konfliktuskezelés.
• Módszertani felkészültség: a pedagógus módszertani ismeretanyaga, az alkalmazott módszerek tervezése, megfelelősége és beválása.
• A pedagógiai folyamat tervezése: a tervezés tudatossága, nyomon követhetősége és megvalósítása.
• A tanulás támogatása, szervezése és irányítása: a tanulók motiválása és a különböző tanulásszervezési eljárások tudatos alkalmazása és beválása.
• A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése: a különféle ellenőrzési formák alkalmazása, a tanulók önértékelésének fejlesztése.
• A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás: a kommunikáció, az együttműködés a tanulókkal és a kollégákkal, valamint a pedagógus önismerete és önfejlesztése.
• Az autonómia és a felelősségvállalás: kezdeményezőképesség, felelősségvállalás, megbízhatóság, tájékozottság.

A fenti területekre vonatkozóan a szakértők minél szélesebb körből próbálják az információkat összegyűjteni, az alább felsorolt módszerek segítségével:

• Dokumentumelemzés:
  • az önértékelés,
  • a pedagógiai munka tervezésének és értékelésének dokumentumai, a kivitelezés segédeszközei,
  • (amennyiben már rendelkezésre áll a korábbi tanfelügyeleti pedagógus ellenőrzés dokumentumai).
• Óra-/foglalkozáslátogatás
  • két tanóra vagy egyéb foglalkozás megtekintése.
• Interjú
  • a pedagógussal óramegbeszélés/beszélgetés,
  • interjú az intézmény vezetőjével.
• E-portfólió
  • a pedagógus munkájáról alkotott kép kialakítását segítik a portfolió anyagai, információgyűjtési alap, a szakértől az ellenőrzés során nem értékelik.

[1] 145.§ 20/212. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

[2] 150. § (1) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet

[3] 149.§ (1) 20/2012. (VIII. 30) EMMI rendelet