Jurecz Emil

A pedagógus tanfelügyelet összefoglalása

Általánosan

A tanfelügyeleti ellenőrzés három fő területéből az első – s egyben az alap – a pedagógusok ellenőrzése. Ebből indul ki a vezetői, majd az intézményi ellenőrzés. Az intézményellenőrzésre csak akkor kerülhet sor, amikor az intézmény pedagógusainak legalább a 60%-nál volt már tanfelügyeleti ellenőrzés.

Ez az előadás a tanfelügyelet három fő területéből, a pedagógus ellenőrzésének területei, eljárása, módszerei, eszközeinek kapcsolódásairól szól.

A területek a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendeletben meghatározott követelményterületeknek felelnek meg.

A pedagógus ellenőrzésének területei

A tanfelügyelet ellenőrzi, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban a képzés során kimeneti követelményként elvárt kompetenciák:

• A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése (A tanulók, a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotának felmérése, egyéni fejlesztés és differenciálás.)
• A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése (A közösség belső struktúrájának feltárása, a megfelelő nevelési, tanulási környezet kialakítása, közösségfejlesztés és konfliktuskezelés.)
• Módszertani felkészültség (A pedagógus módszertani ismeretanyaga, az alkalmazott módszerek tervezése, megfelelősége és beválása.)
• A pedagógiai folyamat tervezése (A tervezés tudatossága, nyomon követhetősége és megvalósítása.)
• A tanulás támogatása, szervezése és irányítása (A tanulók motiválása és a különböző tanulásszervezési eljárások tudatos alkalmazása és beválása.)
• A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése (A különféle ellenőrzési formák alkalmazása, a tanulók önértékelésének fejlesztése.)
• A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás (A kommunikáció, az együttműködés a tanulókkal és a kollégákkal, valamint a pedagógus önismerete és önfejlesztése.)
• Az autonómia és a felelősségvállalás (Kezdeményezőképesség, felelősségvállalás, megbízhatóság tájékozottság.)

A pedagógus ellenőrzésének módszerei és eszközei

Dokumentumelemzés:

• a pedagógus önértékelésének elemzése;
• a pedagógiai munka tervezésének és értékelésének dokumentumai, a kivitelezés segédeszközei;
• amennyiben rendelkezésre áll, az előző pedagógusellenőrzés dokumentumainak elemzése;
• a vizsgálandó dokumentumok:
  • pedagógiai program;
  • a tervezés dokumentumai:
    • éves tervezés (tanmenet, foglalkozás, osztályfőnöki éves terv);
    • óra-, foglalkozás-, tevékenységtervezés (tanítási óra vázlata, foglalkozás terve, projektterv, folyamatterv);
    • speciális tervezés (egyéni fejlesztési terv, IPR terv);
    • egyéb tervezés (programterv, forgatókönyv);
  • napló – e-napló, papír alapú (osztály, szakköri, egyéb foglalkozás);
  • tanulói füzet/produktum;
  • portfólió.

Óra-/foglalkozáslátogatás:

• két tanóra vagy egyéb foglalkozás megtekintése.

Interjú:

• a pedagógussal óramegbeszélés/beszélgetés;
• interjú az intézmény vezetőjével.

E-portfólió:

• címlap;
• tartalomjegyzék;
• önéletrajz;
• oklevelek, szakképesítések, végzettségek;
• elvégzett továbbképzések, tanfolyamok listája;
• előző minősítések, értékelések a pedagógus munkáról;
• tervezés: tanórai, tanórán kívüli tevékenységek tervezése, projektterv, a megvalósítás értékelése;
• szakmai elismerések, díjak, szakmai eredmények;
• egyéb pedagógiával összefüggő produktumok (innovációk, pályázati közreműködés, prezentációk, bemutató órák filmes formája, publikációk, médiaszereplés);
• pedagógiai, emberi hitvallás, tanítási filozófia, példaképek;
• egyéb.

A kompetenciák vizsgálata az ellenőrzés során

Az eszközök bemutatásához kiválasztottam egy kompetenciát: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése. Fontos átlátni, hogy pl. egy kompetenciához tartozó információkhoz melyik eszköz segítségével lehet hozzájutni.

Általánosan

Fontos megjegyezni, hogy a tanfelügyelet során nem a szakos tanítás, hanem a tanóra pedagógiai-módszertani ellenőrzése folyik azzal a szándékkal, hogy a pedagógus egy külső látásmód visszacsatolásával szembesüljön a tanóráján látottakkal. Kiemelt megfigyelési területek a következők:

• tanulói tevékenység;
• tanári tevékenység;
• módszerek;
• eszközök, szemléltetés;
• továbbá minden olyan adat, amely a kiemelt figyelmet igénylő tanulóval kapcsolatos munkára, a velük való személyes törődésre utal.

A pedagógus tanórán/foglalkozáson nyújtott munkája előtt a dokumentumok elemzése folyik. E dokumentumokból azonban azokra mutatunk rá, amelyekből a bemutatott kompetenciára találhatunk információt. Például a pedagógus portfóliójából csak a keretezett sorokat vizsgálhatjuk, a többi más területekre nyújt információt:

• címlap;
• tartalomjegyzék;
• önéletrajz;
• oklevelek, szakképesítések, végzettségek;
• elvégzett továbbképzések, tanfolyamok listája;
• előző minősítések, értékelések a pedagógus munkáról;
• tervezés: tanórai, tanórán kívüli tevékenységek tervezése, projektterv, a megvalósítás értékelése;
• szakmai elismerések, díjak, szakmai eredmények;
• egyéb pedagógiával összefüggő produktumok (innovációk, pályázati közreműködés, prezentációk, bemutató órák filmes formája, publikációk, médiaszereplés);
• pedagógiai, emberi hitvallás, tanítási filozófia, példaképek;
• egyéb.

Tanmenet

Arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismeri az osztályt, mennyire tudatos a pedagógus bánásmódja, a tanmenetében ezt hogyan írja le, mennyire tervez az osztály képességeire (közép-átlagára), hogyan dolgozik a tehetségekkel, hogyan dolgozik a lemaradókkal, az SNI-s tanulókkal, hogyan tudjuk meg mindezt a tanmenetből. Abból, hogy látjuk, milyen módszereket alkalmaz, milyen tanulói tevékenységeket tervez, milyen munkaformákat alkalmaz, külön tervez-e azokra a tanulókra, akik lemaradtak, milyen a felzárkóztatása, hogyan tervezi a folyamatos gyakorlást, (az egész osztályra tervez, vagy külön tervez a jókra és a gyengékre), ez a tanmenetből, mind tükröződhet. Nem baj az, ha valakinek nincs saját maga által tervezett tanmenete, egy központi tanmenet is elfogadható, csak ezeket a specialitásokat jelenítse meg, jegyezze bele.

Fontos továbbá, hogy a fejlesztési tervek esetében tervezi-e a fejlesztő pedagógus fejlesztési terve alapján, a tanórán megjelenő feladatok tantárgyára vonatkozó specialitásait, illetve tervez-e a fejlesztő pedagógussal közös órákat (ha erre van lehetősége).

Összefoglalva, a tanmenetből információt kapunk:

• Az osztály/csoport ismerete
• Tudatos bánásmód
• Az osztály képességeire tervez
• Tehetséggondozás, felzárkóztatás megjelenése, külön tervezése
• Módszerek, munkaformák, folyamatos gyakorlás (egész osztályra egyszerre, vagy külön a jókra és a gyengékre)
• Lehet központi, de jelenjen meg a helyi specialitás
• Fejlesztési feladatok (SNI), közös órák a fejlesztő pedagógussal

Óravázlat

Az óravázlatban hasonlóan jelenik meg a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos feladatok tervezése, mint a tanmenetben. A jó óravázlat tartalmazza, vannak-e az osztályban különleges esetek, amelyekre külön kellett tervezni.

Az óravázlat egyéni, és szükség szerinti. Nincs igazán formai előírása. Hosszabb, rövidebb, részletesebb, vagy csak jelzésekre szorítkozó lehet, számunkra azonban az a fontos, hogy a feladatok tervezésekor milyen célok jelennek meg, s mit tervez a kiemelt figyelmet igénylő tanulók foglalkoztatására a pedagógus.

Az ellenőrzéskor tehát megvizsgáljuk, hogy a tartalmában megjelenik-e:

• Fejlesztés, felzárkóztatás feladatai
• Tehetséggondozás feladatai
• Különleges esetekkel kapcsolatos feladatok
• Tanulói tevékenység
• Pedagógus tevékenysége

Napló

Először a haladási résznél nézzük meg, hogy koherens-e a tanmenettel, ebből ugyan nem tudjuk kiolvasni az egyéni bánásmódra vonatkozó dolgokat, de mindenképpen tájékoztat minket arról, hogy a tervezéshez képest – az osztály ismeretében vizsgálva – mennyire képes az ütemet tartani, milyen a haladás sebessége. A naplóban megtalálható a korrepetálások, fejlesztések időpontja is, (illetve a hiányzás is, az, hogy a gyermek milyen rendszerességgel jár a foglalkozásokra, sőt, a napló személyes részében az is, hányszor figyelmeztették, ha nem jelent meg a foglalkozáson).

Az értékelő napló részben a gyermekek személyes adataihoz jutunk, itt már látjuk, hozzávetőlegesen az értékelés gyakoriságát. A tanulási problémás, az SNI-s tanulókat be kell jegyezni, meg kell, legyen a határozat száma, sőt, olyan megjegyzéseket is hozzá kell fűzni, ha valaki csak pl. szóban, vagy írásban kérhető számon. Lehet látni a jegyeken, hogy a gyengébb tanulók a rosszabb jegyek után kapnak lehetőséget a javításra, vagy nem.

Az egyéni bánásmód, a fejlesztés, a tehetséggondozás intenzitása, a foglalkozások anyaga, a fejlesztő- és a szakköri naplókban követhető, a korrepetálások a napló haladási részében, illetve adott esetben a napközis, vagy a tanulószobai naplóban található meg. Az osztálynapló értékelési részéből kitűnik az is, kik a jobb tanulók, kikre kell odafigyelni, illetve az is, kik a gyengébb tanulók.

A naplóban tehát információhoz jutunk:

• A haladási rész:
  • koherens a tanmenettel
  • Korrepetálások, fejlesztések időpontja, a részvétel rendszeressége
• Az értékelési rész:
  • Tanulói személyes adatok feljegyzései, (határozatszám, számonkérés csak szóban vagy írásban, stb.)
  • Jegyek mennyisége, rendszeressége, " a tanuló teljesítménye
  • A jegyek alakulása, lehetőség adása a javításra
  • a fejlesztés, tehetséggondozás intenzitása
  • A foglalkozások anyaga
  • A korrepetálás gyakorisága, a résztvevők összetétele

Füzet, munkafüzet

A naplókban vezetett adatokból feltérképeztük a tehetségeket és a felzárkóztatásra szorulókat, a velük való foglalkozás egyik hű tükörképe a füzet és a munkafüzet. Itt jelenik meg – többek között – az egyéni foglalkozás gyakorlata, differenciálják-e őket a tanórákon, kapnak-e nekik való külön feladatot (tanórai, ill. házi feladatban a differenciálás). A pedagógus rendszeres kapcsolattartása, értékelése, értékelésének személyre szabottsága. A minden napos füzetmunka és a dolgozatok értékelése. Mennyire igényes a pedagógus, milyen gyakran ellenőrzi a füzeteket, az abban végzett tanulói produktumokra milyen a reagálása, de az is, mennyire igényes a tanulói munka esztétikumára, íráskép, illusztráció, tartalom, idézetek stb., stb. A naplóval összehasonlítva az is kitűnhet, hogy aki a napló szerint kiváló vagy lemaradó tanuló, kap-e többlet- vagy speciális feladatot otthon, vagy az órán.

A füzetben tehát nem a tanuló munkáját vizsgáljuk, hanem a pedagógus pedagógiai munkájáról található információkat keressük:

• A foglalkozás hű tükörképe
  • Egyéni foglalkozás a gyakorlatban
  • Differenciálás órán, házi feladatban
  • A pedagógus rendszeres kapcsolattartása, értékelése
  • Az értékelés személyre szabottsága
  • Az eseti dolgozatok, (röpik) és értékelésük
  • Igényes, esztétikus munkára nevelés (jegyzetelés minősége, lényegkiemelés, illusztráció)
• Összehasonlítva a naplóban található tanulói eredményekkel: kap-e egyéni feladatot a tehetséges, a fejlesztős tanuló

Óralátogatás

A tanóra tartalmazza a legtöbb értékes információt. Egy tanórában egy gyakorlott szakértő azonnal látja a pedagógus munkájában az egyéni bánásmód megnyilvánulását, az órai differenciálást (mennyiségi, minőségi, öndifferenciálás stb.), a különféle munkaformák alkalmazását, azok tudatosságát. Mire figyel a pedagógus, mi a fontos számára a diákokkal való kapcsolatában. Csoport szervezése esetén, milyen szempontok alapján választ csoporttagokat. Hogyan motivál, hogyan értékel, mennyire tapintatos, stb. Csoportmunka esetén a válogatás mennyire felel meg a feladat az összetételnek, ez mennyire tudatos (pl. vegyes csoportok: erősek és gyengék egy csoportban, vagy erős csoport, gyenge csoport más-más feladattal). Ha önállóan szerveződik a csapat, akkor mennyire figyel arra, hogy mindenki a képességeinek megfelelően kapja a feladatokat, ha felszólít az órán valakit, akkor kiket, és miért, stb.

Fontos, hogy célszerű a nyolc kompetencia-területet a látogató két szakértő között megosztani.

Megfigyelhető tehát:

• Tanórai differenciálás
  • Mennyiségi, minőségi, öndifferenciálás stb.
• Milyen munkaformákat alkalmaz, ezek tudatossága
• Hogyan szervez csoportot, milyen szempontok alapján választ, mennyire felel meg az adott feladat a csoport összetételének; mindenki a képességeinek megfelelően kapja-e a feladatokat, stb.
• Hogyan motivál, hogyan értékel, mennyire tapintatos
• Ha felszólít az órán valakit, akkor kiket, és miért?

Tanórán kívüli foglalkozások

Fontos a pedagógusok megítélésénél, hogy milyen gyakran szervez tanórán kívüli foglalkozásokat közösségépítésre, tehetséggondozásra, fejlesztésre (korrepetálás), viszi-e versenyre a tanulókat, milyen eredményeket ér el. Ez nehezen feltérképezhető, de nagyon fontos. A tehetséges tanuló esetében a hozzáadott pedagógiai értékben mennyi a pedagógus, és mennyi az egyéb (szülői, magántanári stb.) eredmény, inkább csak következtethető. Pl. abból, hogy a versenyfelkészítés tudatosan, egész éves folyamatra tervezett, vagy a verseny előtt néhány hetes (ad hoc) felkészítésben, illetve kikérdezésben részesül a tanuló.

• Gyakorisága
  • Közösségépítésre
  • Tehetséggondozásra
  • Fejlesztésre
• Versenyek
  • A felkészítés módja
  • Az eredmények

Interjú

Az interjúban külön ki kell térni – különösen a dokumentumelemzés és az óralátogatások tapasztalatainak összevetését követően felmerülő kérdésekre, konkretizálni, az egyéni bánásmóddal, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos összképet. Az interjúban letisztázhatóak a célok, a szándékok, a tudatossági kérdések, és nagyon fontos a pedagógus és a vezetői interjú összekapcsolása, összevetése. A pedagógusnak lehet támogató és visszafogó kapcsolata az intézményvezetővel, de mindez lehet jogos és nem jogos is, ezért fontos, az összkép, a látottak, hallottak, az olvasottak, a tapasztaltak és a háttérbenyomások, attitűd-tapasztalatok összevetése.

Tehát: tehetségekkel mit tesz, hogyan gondozza, jár-e versenyekre, ír-e pályázatokat velük, ill. értük, ad-e nekik többletfeladatot, a gyengéknél korrepetálásra ad-e lehetőséget, osztályon, csoporton belül, hogyan szervezi meg, hogy a gyerekek egymásra is odafigyeljenek stb.

Tehát az interjúnál fontos az interjú alanyának személye és az összevetés:

• Pedagógussal
• Vezetővel
  • a dokumentumelemzés és az óralátogatás tapasztalatainak összevetése az interjúban hallottakkal
  • célok, szándékok tudatossággal kapcsolatos kérdések tisztázása
  • pedagógus/vezetői interjúk összevetése; hitelesség.